Az amerikai pénzügyminiszter világos ultimátumot adott Oroszországnak: a szankciók addig maradnak érvényben, amíg Moszkva be nem fejezi az ukrajnai háborút. A G20‑as találkozón elhangzott üzenet egybeesik a CIA igazgatójának moszkvai figyelmeztetésével, miközben Putyin újabb félmillió katonát készül a frontra küldeni, és Kína támogatásában bízik. A háttérben Trump egy háromoldalú béketalálkozót javasolna Putyinnal és Zelenszkijjel.
Scott Bessent amerikai és Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a G20 találkozón tárgyalt egymással az Egyesült Államokban.
„Semmi sem lehetséges, amíg a háborúnak nincs vége!”
– hangzott az amerikai ultimátum, néhány nappal azután, hogy John Ratcliffe CIA‑igazgató nyolc órát töltött Moszkvában. Állítólag arra figyelmeztette Putyint: ha nem hagyja abba az ukrajnai háborút, Oroszország veszíteni fog.
Az orosz elnök egy éve még abban reménykedett Alaszkában, hogy Donald Trumppal lepaktálhat Európa és Ukrajna feje fölött, de csalódnia kellett. Most a hírek szerint Putyin újabb 500 ezer katonát készül a frontra küldeni. Ratcliffe állítólag tudatta az oroszokkal: Washington tisztában van azzal, hogy a fronton egy átlagos orosz katona 30–50 percig marad életben az ukrán drónok miatt.
Putyin ennek ellenére a fronton akarja kicsikarni a győzelmet, amelyet diplomáciával nem sikerült elérnie. Bízik Kína támogatásában: a héten találkoznak a Sanghaji Együttműködés Szervezetének vezetői – köztük az orosz és a kínai elnök – Biskekben, Kirgizisztán fővárosában. Ezt követi a BRICS‑csúcstalálkozó Újdelhiben.
Trump–Putyin–Zelenszkij találkozó?
Ezt javasolja Donald Trump, és ezt a béketervet terjesztette elő Scott Bessent pénzügyminiszter orosz kollégájának, Anton Sziluanovnak a G20 pénzügyminiszteri értekezlet szünetében – jelentette az általában jól értesült Axios portál.
Sziluanov állítólag korábban közölte Putyinnal: az ukrajnai háború tartós finanszírozása nem fenntartható anélkül, hogy Oroszország pénzügyi egyensúlya meg ne inogjon.
Putyin Kína támogatásában bízik
„Ez a világ legnagyobb regionális együttműködési rendszere, amelyben az emberiség több mint fele képviselve van” – lelkendezett Vlagyimir Putyin Biskekben, ahol jelen van a kínai elnök, az indiai miniszterelnök és Pakisztán kormányfője is. Csatlakozik hozzájuk Erdogan török elnök, aki nemrég hármas szövetséget kötött Szaúd‑Arábiával és Pakisztánnal.
Ezek az államok felmérték, hogy az Egyesült Államok szerepe a világpolitikában és a globális gazdaságban csökken, ezért az új helyzetben új megoldásokkal kísérleteznek.
Vásárlóerő‑paritáson számolva:
- Kína részesedése a világgazdaságban: 19,9%
- Egyesült Államok: 14,5%
- Európai Unió: 13,8%
- India: 8,5%
Európai szuperhatalom?
Ezt hirdette meg Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai fórumon. Rámutatott: Kína az elmúlt húsz évben évente átlagosan 5%-kal növelte GDP‑jét, az USA 2%-kal, míg az Európai Unió csak 1%-kal. A dinamika rendkívül kedvezőtlen Európa számára.
Németország gazdasága évek óta stagnál, de Merz előre menekülne: az orosz fenyegetésre hivatkozva jelentős hadiipart épít ki. Az EU jövőre ki akarja tiltani az orosz földgázt, amit az USA is helyesel, hiszen így eladhatja saját cseppfolyósított gázát.
Oroszország költségvetési bevételeiben kiemelkedő szerepe van a földgáz‑ és főként a kőolaj‑exportnak, ezért a nyugati szankciók ezeket célozzák. Kína és India azonban a legnagyobb vásárlók közé tartozik, és így lehetővé teszik Putyin számára a háború folytatását Ukrajnában.
