Polgár Judit neve merült fel köztársasági elnökként: hétfőn a miniszterelnök egyeztet vele, miközben tizenhat közéleti személyiség levélben állt ki mellette. A jelölés sokaknak reményt jelenthet, de olyan is, mint egy díszcsillag a fa tetején: szépen ragyog, mégsem tudja ellenpontozni a csillagszórók varázsát — és tűzveszélyét —, ha a mélyebb problémák parázslanak a háttérben.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn találkozik Polgár Judittal, hogy megvitassa: vállalná-e a köztársasági elnöki tisztséget, amelyről Sulyok Tamás a hétvégén lemondott. Vasárnap tizenhat jeles közéleti személyiség levélben javasolta a magyar női sakkozás világszerte ismert alakját az államfői posztra. A levelet Forsthoffer Ágnesnek címezték, aki az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátja.
„Történelmi időket élünk, és ezért olyan személy megválasztására van szükség, aki a köztársasági elnöki intézmény eredeti céljának megfelelően képes a nemzet egységét, a nemzeti büszkeséget, a példamutatást és mindenekelőtt a nemzet szolgálatát megtestesíteni”
– fogalmaz a tizenhat aláíró: Antall György, Baán László, Barabási Albert-László, Kapu Tibor, Kelemen Barnabás, Kepes András, Kokas Katalin, Kulka János, Lovász László, Mácsai Pál, Nagy Tímea, Parti Nagy Lajos, Peták István, Rubik Ernő, Tóth Krisztina és Závada Pál.
A levél szerint „Polgár Judit személye és életútja megtestesíti mindazt, amire hazánknak most szüksége van”, és az aláírók úgy látják: „Polgár Juditnak acélból vannak az idegei” – márpedig erre szükség is lesz, ha őt választják meg köztársasági elnöknek.
Az idén ötvenéves Polgár Juditot korábban a Szent István-renddel tüntették ki. Kétszer nyerte meg a női sakkolimpiát, kétszer lett ezüstérmes, összesen nyolcszor képviselte Magyarországot a sakkolimpián. Két nővérével – Polgár Zsuzsával és Polgár Zsófiával – együtt édesapjuk különleges felkészítési módszere nyomán váltak a női sakkozás világszerte elismert ikonjaivá.
Magyar Péter a közösségi médiában jelezte: szándékában áll felkérni Polgár Juditot a köztársasági elnöki tisztségre.
Ez arra utal, hogy Sulyok Tamás elhúzódó távozásának idején a miniszterelnök környezete már kereste a lehetséges jelölteket, megelőzendő, hogy hosszan betöltetlen maradjon az államfői poszt.
A politikai reakciók sem maradtak el. Havasi Bertalan, a Fidesz szóvivője úgy fogalmazott: „teljesen mindegy a személyiség, mert Magyarország ma tisztás önkényuralom alatt van.” Ezzel szemben Orbán Viktor, a Fidesz frissen újraválasztott elnöke az Egyesült Államokban tekintette meg a labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét, ami bírálók szerint fontosabbnak tűnt számára, mint „a magyar demokrácia válsága”. Amerikából méltatta régi szövetségesét, Szijjártó Pétert is, aki lemondott parlamenti mandátumáról, hogy a kínai BYD kapcsolati igazgatója legyen.
A volt miniszterelnök a hétvégén Tusnádfürdőn mond beszédet. Korábban ugyanitt vázolta fel politikai elképzeléseit, akkor a hatalom birtokosaként; most azonban sokak szerint a politikai túlélés a tét. Helyzetét jelzi, hogy a világbajnokság idején
az Egyesült Államokban nem kapott lehetőséget találkozóra régi „barátjával”, Donald Trumppal.
Díszcsillag és csillagszórók
Polgár Judit jelölése kétségtelenül erős szimbolikus gesztus: olyan figura emelkedhet az ország élére, aki a teljesítményt, a fegyelmet és a példamutatást testesíti meg. De ez a gesztus – bármennyire ragyogó – olyan, mint a díszcsillag a karácsonyfa tetején: jól mutat, irányt adhat a tekinteteknek, mégsem képes ellenpontozni a csillagszórók varázslatát és tűzveszélyességét. Átvitt értelemben szólva: a politikai percepciók rövid életű, szikrázó hatásai és a kísérő kockázatok nem szűnnek meg attól, hogy a csúcsra egy kifogástalan személyt állítunk. A valódi próba az lesz, képes-e az új köztársasági elnök intézményi súlyt adni az egységnek és a jogállami keretek iránti bizalomnak – túl a pillanatnyi villódzáson.





















