Hegedűs András szerint a következő hónapok kulcskérdése nem az, ki vezeti a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, hanem az, ki lesz Magyarország új főügyésze. A volt államtitkárhelyettes úgy véli: ha valódi elszámoltatás lesz, akkor csak egy független, korrupcióellenes szakember – például Ligeti Miklós – képes szembenézni az elmúlt 16 év ügyészi mulasztásaival és politikai bűnpártolásával.
Azt javasolja Hegedűs András, egykori ügyész, aki a Medgyessy‑kormány idején a belügyminisztérium államtitkárhelyettese volt. A Klubrádióban Bolgár Györgynek elmondta: jelen pillanatban sokkal fontosabb, ki lesz a főügyész, mint az, ki áll a Vagyonvisszaszerzési Hivatal élén.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója pályázott a Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetésére, de alulmaradt Unger Annával szemben. Ezt sokan bírálták, köztük Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, aki szerint képzett jogász kellett volna a hivatal élére. Ligeti Miklós valóban tapasztalt jogász: dolgozott a Kriminológiai Intézetben, ahol megismerhette az ügyészi munka gyakorlatát. A Transparency International Hungary pedig óriási szerepet játszott a korrupciós ügyek feltárásában az elmúlt 16 évben.
„Az új főügyésznek ki kell egyeznie az ügyészséggel!”
Lengyel László a Bánó–Bolgár podcastben érdekes problémára hívta fel a figyelmet: sok ügyész ellen felmerülhet a bűnpártolás gyanúja, hiszen az elmúlt tizenhat évben a hatalom által kijelölt célszemélyeket vizsgálták, más ügyekben pedig aktívan részt vettek abban, hogy leállítsák azokat a vizsgálatokat, amelyek Orbán Viktor számára károsak lehettek volna.
A garancia erre Polt Péter volt, aki most az Alkotmánybíróság éléről vonult nyugdíjba. Lengyel szerint amíg az ügyészek attól tarthatnak, hogy bűnpártolás miatt felelősségre vonhatják őket, addig az elmúlt 16 év korrupciós ügyeinek feltárása nem gyorsulhat fel.
Az új főügyészt Baka András köztársasági elnök jelöli ki, aki minden valószínűség szerint egyeztetni fog Magyar Péter miniszterelnökkel. Ligeti Miklóst csak akkor választhatják, ha valóban fel akarják tárni az elmúlt időszak korrupciós ügyeit.
„Varga Mihálynak is mennie kell!”
Lengyel László két okot említett arra, miért nem maradhat sokáig posztján a Nemzeti Bank elnöke, akit Magyar Péter hatalomra kerülése után gyorsan megnyugtatott – ez akkor jót tett a forint árfolyamának.
Csakhogy most már finomhangolásra lenne szükség a forint védelméhez, és ez olyan szakértelmet feltételez, amellyel Varga Mihály nem rendelkezik: életében nem foglalkozott monetáris politikával. Lengyel helyette Surányi Györgyöt, a Nemzeti Bank egykori elnökét javasolta – figyelmen kívül hagyva, hogy Magyar Péter aligha szeretne valóban független jegybankelnököt, mert az korlátozhatná a kormány gazdaságpolitikáját.
A másik ok Varga távozására a Matolcsy‑féle jegybanki alapítványok ügye, amelyek végső értéke meghaladhatja az 500 milliárd forintot. A nagy „bankrablást” Orbán Viktor és Matolcsy György együtt találta ki, de a papírokon csak Matolcsy aláírása szerepel – vagyis büntetőjogilag ő vonható felelősségre. Rajta kívül Varga Mihály, aki pénzügyminiszterként a magyar államot képviselte, és nem állította le az alapítványi konstrukciót, így legalább bűnpártolással gyanúsítható.
Orbán nélkül nem mehetett volna végbe
Mindenki sejti, hogy ekkora összegű pénzmozgatás nem történhetett Orbán Viktor jóváhagyása nélkül. Valószínűleg csak kevés pénzt sikerül majd visszaszerezni, de a Matolcsy‑botrány súlyosan rombolhatja Orbán politikai presztízsét.
Magyar Péter számára ez elég is lehet: minden valószínűség szerint alkut kötöttek a mögöttük álló erők Orbánnal. A megállapodás lényege: Orbánt és családját futni hagyják, ha európai módon átadja a hatalmat a választási vereség után. Orbán ezt megtette, és vállalja a nemzeti bűnbak szerepét – azt a szerepet, amelyet korábban ő osztott ki Soros Györgyre vagy Gyurcsány Ferencre.
