Kezdőlap Címkék Szankció

Címke: szankció

EU: kell-e választani Washington és Peking között?

Brüsszelben tárgyal Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a NATO után az Európai Uniót próbálja meg rávenni az együttműködésre Kínával szemben. Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát, ezért emberi jogi kampányt kezdett ellene az ujgurok elnyomására és a hongkongi beavatkozásra hivatkozva.

Washingtoni nyomásra az EU is felzárkózott az USA mögött, mire Kína szankciókkal válaszolt. Veszélybe került az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény uniós parlamenti ratifikálása, melyet Merkel kancellár hozott tető alá a német elnökség idején.

Angela Merkel gondosan ügyelt arra, hogy kancellársága idején minden évben legalább egyszer ellátogasson Pekingbe – a németek gazdasági érdekeit követve. Lesz-e ebben változás?

Az USA és a visegrádi négyek

A NATO külügyminiszteri értekezlet kapcsán Tony Blinken találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar külügyminiszterrel. A találkozót az amerikai diplomácia vezetője kérte – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Aki nem rejtette véka alá, hogy Magyarország nem akar új hidegháborút, és továbbra is együtt kíván működni Pekinggel és Moszkvával.

Mindeddig ebben a magyar diplomácia élvezte Merkel kancellár csendes támogatását, de Németországban ősszel választások lesznek, és ezen a német politika veteránja már nem indul. Ez irányváltást jelezhet Brüsszelben is. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már meg is adta a jelet: teljes mértékben becsatlakozott  az USA Kína politikája mellé.

Brüsszelben ugyanakkor zajlik egy szeminárium, melyet az EU és a Kínai Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.

Használjuk ki az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény lehetőségeit – ez a szeminárium címe. Az egyik fő szónok az EU-Kína kereskedelmi tárgyalások uniós vezetője: Maria Martin-Prat asszony.

Kína az elmúlt évben az EU legfontosabb kereskedelmi partnere lett megelőzve az USA-t, mely hosszú évekig foglalta el az első helyet.

Merkel nyomás alatt

Angela Merkel kancellár saját pártjának nyomása alatt áll, hogy vesse el az ellentmondásos gázvezeték támogatását Oroszországgal, miután az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij megmérgezésében a Kreml érintett lehet.

Norbert Roettgen, a német parlament külügyi bizottságának vezetője és Merkel kereszténydemokrata pártjának jelöltje szerint az Északi Áramlat 2 vezetéket le kell állítani, mert annak befejezése jutalmazza, nem pedig megbünteti Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

“Navalij megmérgezése után határozott európai válaszra van szükségünk, amelyet Putyin megért: az EU-nak közösen kell döntenie a Nord Stream 2 leállításáról”

– mondta csütörtökön a Twitteren.

“A diplomáciai rituálék már nem elegendőek.”

A Bild szerkesztőségében  – Németország legnagyobb napilapja – felszólította Merkelt, hogy “állítsa le a Putyin-vezetéket “, mondván, hogy a cselekvés elmulasztása a következő Kreml-támadás finanszírozását jelenti.

Merkel szerint a tesztek „egyértelműen” kimutatták, hogy Navalnijt egy katonai szintű novicsok idegméreg mérgezte meg, és válaszadásra szólította fel az orosz kormányt. Az anyagot a volt orosz kém, Szergej Szkripal és lánya meggyilkolásának kísérletében használták fel brit földön, ami 150 orosz diplomatának összehangolt kiutasítását eredményezte.

Merkel konzultációt tervez az Európai Unió és a NATO szövetségeseivel a válasz megfogalmazása érdekében a következő napokban, de nem tett javaslatot.

Alexander Dobrindt, Merkel pártjának tagja új uniós szankciókat követelt Oroszország ellen. Erre a tettre „közös európai válaszra” lesz szükség – mondta a törvényhozó szerdai sajtótájékoztatóján, valamint az orosz és a német kormány „kellemetlen és komoly” megbeszélésein.

Mielőtt egy különleges német fegyveres erők laboratóriuma megerősítette Navalnij novicsok mérgezését, a kancellár elválasztotta az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését a Putyin kritikusa elleni támadástól. A projekt egy közös orosz-európai gazdasági vállalkozás, és összekapcsolni azt a Navalij-esettel “nem megfelelő” – mondta pénteken.

A Nord Stream 2 konzorciumot az orosz Gazprom PJSC vezeti. A csoport, amely magában foglalja a BASF SE Wintershall DEA egységét és az osztrák OMV AG-t, eddig közel 8 milliárd eurót (9,5 milliárd dollárt) fektetett be a 745 mérföldes vezetékbe.

Még azelőtt, hogy a Navalnij-mérgezés fokozta az Oroszországgal fennálló feszültséget, miközben amerikai szenátorok újból erőfeszítéseket tettek a befejezés megtorpedózására.

“Néhány projekt blokkolható” – mondta Andrej Kortunov, a Kreml által alapított Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának igazgatója. “A befektetett pénz mennyisége miatt ez nem valószínű, de Merkel abbahagyhatja az Nord Stream 2 támogatását.”

A csővezeték üzemeltetője azt mondta, hogy megoldásokat keres a vezeték fennmaradó hat százalékának lefektetésére – mondta a szóvivő, aki nem volt hajlandó kommentálni a politikai vitákat.

Ralph Brinkhaus, a Merkel-párt parlamenti képviselő-testületének vezetője kétségeket ébresztett abban, hogy lehet-e most folytatni a Nord Stream 2-t.

“A következő napokban látnunk kell, hogy milyen válaszokat kapunk, és milyen megbeszélésekre kerül sor. De ez valóban nagyon súlyos eset”

– mondta Brinkhaus szerdán.

Brinkhaus miután észrevette, hogy kijelentése ellentmond Merkelnek az Északi Áramlattal kapcsolatban elfoglalt álláspontjával, visszavágott, mondván: „Nem építettem közvetlen kapcsolatot a Navalij-ügy és az Északi Áramlat között, csak az általános német-orosz kapcsolatokra gondoltam, és, hogy ennek milyen következményei lehetnek. ”

A politikai reakció körüli vita mellett Németország aggódik a hosszútávú energiaellátása miatt.

Peter Altmaier gazdasági miniszter megkérdőjelezte, hogy az ország hogyan fogja táplálni a gazdaságát anélkül, hogy felhasználná az orosz gázt, különösen, amikor Németország kilép a szén- és az atomenergiából.

“Milyen alternatívák vannak, ha nem akarunk több orosz gázt” – mondta Altmaier csütörtökön, anélkül, hogy közvetlenül utalt volna a Navalnij-esetre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelmet támogató ipari csoport, a Német Keleti Üzleti Szövetség támogatta a kormány cselekvési felszólítását, és követelte, hogy Oroszország azonnal tisztázza a Navalnij-ügyet.

“A kancellár jó okból elutasította a Navalnij-ügy bármilyen szankcióval való összekapcsolását a Nord Stream 2 ellen”

– mondta Andreas Metz, a csoport szóvivője közleményében. A szélesebb körű szankciók sértenék a „teljesen érintett vállalatokat és az orosz embereket”.

Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?

Az Allseas nevű svájci – holland cég szombaton jelezte: felfüggeszti a munkálatokat az Északi áramlat tengeralatti csővezetéken amíg ki nem derül: érinthetik-e őket azok az amerikai szankciók, melyekkel Trump elnök fenyegeti őket? Az USA elnöke aláírta a washingtoni kongresszus által megszavazott szankciót, mely büntető eljárást jelenthet mindazon cégeknek, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. A földgázvezeték közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt.

“Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”

Így fakadt ki a külügy szóvivője Moszkvában. Németország tudomásul vette a szankciókat , de nem kíván ellenlépéseket tenni- jelezte Angela Merkel kancellár. Az Északi áramlat 2 építkezése már közel jár a befejezéshez , de a szankciók mégiscsak komoly károkat okozhatnak hiszen csúszhat az átadás , ha az utolsó szakaszban több külföldi cég felfüggeszti a munkát. Az amerikai törvények szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy azonosítsák a cégeket és meghatározzák a szankciókat.

Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?

Az USA elnökének két érve van. Az egyik a nemzetbiztonság. Washington attól félti Németországot és egész Európát , hogy túlságosan függővé válnak az oroszoktól vagyis Putyin elzárhatja a gázcsapot. A németek erre azt válaszolják: az oroszoknak sokkal nagyobb szükségük van az európaiak pénzére mint az EU tagállamainak az orosz földgázra!

Az amerikai másik érve gazdasági : saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában. A lengyelek- mint minta szövetségesek – máris jelentkeztek , hogy vegyenek “a szabadság földgázából “- ahogy azt Pompeo külügyminiszter nevezte. A németek viszont arra mutatnak rá , hogy “a szabadság földgáza” drágább mint az oroszoké. Vagyis Amerika két legyet ütne egy csapással , ha rásózhatná “a szabadság földgázát ” Európára : egyrészt eladhatná a saját áruját , másrészt pedig rontaná az európai vetélytársak versenyképességét a globális piacon. Ezért a németek nem hagynak kétséget afelől : mindenképp befejezik az Északi áramlat 2 vezeték megépítését , és így már jövőre több földgázt kaphatnak Oroszországból.

Erdogan: az amerikai szankciók ellenére is veszünk olajat Irántól !

Az amerikai szankciók nem változtatnak azon, hogy vásárolunk olajat Irántól – nyilatkozott Törökország majd mindenható elnöke azon a repülőgépen, mely hazafele szállította őt New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ közgyűlésén.

Trump elnök nemrég újabb szankciókat jelentett be Irán ellen, mert Washington szerint ők hajtottak végre drón támadást Szaúd Arábiában a világ legnagyobb olajfeldolgozója ellen. Az irániak ezt tagadják. Törökország Irán szövetségese a Közel Keleten. Törökország, Irán és Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék katonai terveiket.

Az USA és Törökország között amúgy is feszült a viszony, mert a törökök orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak annak ellenére, hogy Törökország NATO tagállam. Trump emiatt szankciókkal fenyegette meg Törökországot, de egyelőre ebből nem lett semmi. Washingtonban ugyanis úgy látják: az amerikai szankciók padlóra küldhetik Erdogan elnököt, mert összeomolhatna Törökország gazdasága. Ezt a válságot pedig mindenképp igyekeznek elkerülni az Egyesült Államokban, ahol Törökország mindennek ellenére stratégiai szövetségesnek tekintik.

EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

2019. június 20-án a Tanács 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.

Amint azt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a 2019. március 17-én az EU nevében tett nyilatkozatában kimondja, öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az EU nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését.

Az Unió 2014 márciusa óta – Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a mai napon megújított szankciókat is beleértve. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például:
• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben;
• egyedi korlátozó intézkedéseket – a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat – az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.

Orosz titán az amerikai Boeingnek – és a szankciók?

0

Szankciók ide vagy oda: a jövőben is orosz titán szárnyakkal repül a Boeing: az amerikai repülőgépgyártó óriás 18 milliárd dollárért vásárol Oroszországban titánt az elkövetkező tíz évben.

Ezt  Szergej Kravcsenko, a Boeing moszkvai embere közölte, aki elmondta azt is, hogy a a cég összesen 27 milliárd dollárt költene Oroszországban. A vásárlási listán legnagyobb tétel a titán, amely a repülőgépek szárnyainak a legfőbb nyersanyaga. Vérmes orosz honatyák és szenátorok korábban azzal fenyegetőztek, hogy tiltakozásul a szankciók miatt Moszkva leállítja a titánexportot az USA-ba. Rögtön tiltakozott is a VSMPO Avisma, az az orosz monopólium, melynek 2022-ig szerződése van a Boeing-gel. Azzal érvelt a cé, hogy elveszítheti a nagy nehezen kivívott piaci részesedését az Egyesült Államok  piacán.

Az érvelés pedig megértő fülekre talált a Kremlben.

Gyenyisz Manturov kereskedelmi miniszter sietett ugyanis kijelenteni, hogy semmi sem lesz abból a törvényjavaslatból, mely megtiltaná az orosz titán exportját az Egyesült Államokba.

Különben is, Oroszországnak nagy szüksége van pénzre. A Boeingnek meg titánra.

Az amerikai-orosz kapcsolatoknak különösen jót tesz a Boeing mega-titánüzlete, amelyet Moszkvában hosszú évtizedekre biztosra vesznek. Egyik fél sem veri nagydobra az ügyet, mert ez stratégiai terület. Donald Trump amerikai elnök pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeret beavatkozni a globális kereskedelembe. Úgyhogy a Boeing – egy példát hozva – titkosítja kínai eladásait, nehogy bajba kerüljön, legalábbis erről számol be a South China Morning Post. Nem véletlen, hogy csak Moszkvában váltak nyilvánossá a cég oroszországi beszerzési tervei.

Orosz gázt kapnak az angolok – a szankciók ellenére

0

Az Ukrajna miatt Oroszországgal szemben fenntartott  szankciók ellenére orosz földgáz érkezett a fagyoskodó Angliába. Kérdés, hogy lehet a szankciók megkerülésével orosz földgázhoz jutni?

 

Cseppfolyósított földgázt szállító tankhajó érkezett egy brit kikötőbe, ahol már várták a szállítmányt, mert Nagy Britannia fázik. Egyes területeken -15 fok van. Ezért mindenütt igyekeznek fűtőanyagot szerezni. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják amiatt, hogy bekebelezte a Krím félszigetet még 2014-ben.

Először is a vásárló nem brit hanem malajziai: a Petronas állami olaj és földgáz cég. Másodsorban pedig a földgáz ugyan orosz, de csak részben. A sarkvidékről való, ahol egy nemzetközi konzorcium termeli ki a földgázt és a kőolajat. Az oroszoké ebben a főszerep, de van francia és kínai partner is. Ezért ezt a céget nem sújtják közvetlenül a szankciók.

A 170 ezer köbméter cseppfolyósított földgáz tehát enyhítheti az energia gondokat Nagy Britanniában, és közben a kormány is elégedetten dörzsölheti a kezét: úgy jutottak orosz földgázhoz, hogy nem sértették meg a szankciókat, melyeket Nagy Britannia az Európai Unió más tagjaival együtt az ukrajnai válság miatt alkalmaz Oroszországgal szemben.

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

0

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint –  olaj at juttat el  Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

 

„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.

Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.

Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat  juttatnak el észak-koreai hajókhoz.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta  mintegy harminc alkalommal rögzítették.

Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.

A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

“egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.

Újabb amerikai szankció Oroszország ellen

0

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács úgy ítélte meg, hogy Moszkva megszegte az 1987-es amerikai-orosz nukleáris egyezményt amikor cirkáló rakétákat adott el külföldre. Ennek következtében azokat az orosz cégeket és állami intézményeket, melyek részt vettek a cirkáló rakéták eladásában feketelistára teszik az Egyesült Államokban.

Trump elnök jóváhagyta az újabb szankciót, mely az oroszok szerint a 30 évvel ezelőtt megkötött Reagan-Gorbacsov egyezmény megsértése. Már Obama idején is érte bírálat Washingtonban az oroszokat amiatt, hogy amerikai megítélés szerint megsértik az egyezményt. Semleges szakértők attól tartanak, hogy ha így megy tovább, akkor az egyezmény betartása mindkét fél részéről kétségessé válhat.

Közben Mueller egykori FBI igazgató egyre jobban érdeklődik Trump adósságai iránt,

melyeket az amerikai sajtó szerint két orosz bank vásárolt fel. Az amerikai lapok azt írták: Mueller kötelezte a Deutsche Bankot, hogy adja át neki a Trump családdal kapcsolatos teljes dossziét! Ennek azért van jelentősége, mert Trump a kilencvenes években a csőd közelébe került. Amerikában nem kapott hitelt, de a Deutsche Bank segített. Állítólag többszáz millió dollárral volt szó. Ezt az adósságot két orosz bank, a VEB és a Gazprombank állítólag megvásárolta.

A Trumppal ellenséges amerikai sajtó szerint Putyin ezzel tartja kézben Donald Trumpot. Aki az elnökválasztási kampányban megígérte: javítja a kapcsolatokat Oroszországgal és eltörli a szankciókat vele szemben. Ehhez képest Donald Trump most újabb szankciót jelentett be Oroszországgal szemben.

Putyinnak köszönhető az olcsóbb benzin Észak-Koreában

0

60%-al lett olcsóbb a Diesel Phenjanban, ahol most csak 0,82 dollárt kell fizetni egy literért. A benzin ára 2 dollár, ami 25%-os csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. 

Természetesen jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet erre képes Észak-Korea, melyet egyre-másra szankciókkal sújtanak a rakétakísérletei miatt. Ugyan olajembargót még nem rendeltek el a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam ellen, de Washington erre akarja rávenni Észak-Korea két megmaradt szövetségesét, Kínát és Oroszországot. Azonban mindkét ország jelezte, hogy ezt nem hajlandóak elfogadni.

Az Asia Press International Oszakában működő független hírügynökség szerint a csökkenő észak-koreai olajáraknak egyszerű oka van:

Árad az orosz olaj Észak-Koreába. 

Moszkva nemhogy nem csökkentette vagy szüntette meg az olajszállítást, hanem épp ellenkezőleg: fokozta. Egyelőre még a szakértők is csak találgatnak a háttérben álló okokat illetően, hiszen Moszkva és Washington viszonya nagyon nehezen áttekinthető azóta, hogy Donald Trump került az elnöki székbe. A szakértők többsége úgy véli, hogy Oroszországnak és valószínűleg Kínának elege lett Trump Korea-politikájából. Mindkét nagyhatalom azt javasolta Amerikának, hogy tárgyaljon Kim Dzsongun diktátorral és ne pedig katonai akcióval fenyegessen. Erre most a Koreai-félszigeten minden idők legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlata zajlik, miközben az amerikai gépek rendszeresen megsértik Észak-Korea légterét.

Ilyen körülmények között Moszkvában és Pekingben valószínűleg úgy határoztak: nem alkalmaznak olajembargót Észak-Koreával szemben annak ellenére, hogy az ifjú diktátor nemrég újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre. Sem Kína sem pedig Oroszország nem kívánja megfojtani Észak-Korea gazdaságát Donald Trump kedvéért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK