Washington új békekezdeményezést készít elő: az USA közvetítésével Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz ülhetne a háború lezárásáról. Zelenszkij máris nyitottnak mutatkozik, miközben Trump a CIA igazgatóján keresztül azt üzente Moszkvának: Oroszország katonailag és pénzügyileg is meggyengült, ezért sürgősen tárgyalnia kellene
Zelenszkij ukrán elnök kedvezően nyilatkozott arról az amerikai tervről, hogy az USA közvetítésével Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön, és lezárja azt a háborút, amelyet Putyin 2022. február 24‑én indított el, de négy és fél év után sem tud olyan eredményt felmutatni, amelyet győzelemként prezentálhatna az orosz közvéleménynek.
„Oroszország rosszul áll, ezért sürgősen tárgyalnia kellene Ukrajnával!”
Trumpnak ezt az üzenetét vitte Moszkvába John Ratcliffe – a New York Times értesülései szerint. A CIA igazgatója, akinek ez volt az első látogatása az orosz fővárosban, Bortnyikovval, az FSZB vezetőjével találkozott, és átadta Trump üzenetét: Oroszország rendkívüli mértékben meggyengült, ezért „mindenképp meg kellene kezdenie a tűzszüneti tárgyalásokat Ukrajnával”.
Trump és a CIA feltételezése szerint a hadsereg vezérkara szisztematikusan félrevezeti Putyint, aki még mindig abban reménykedik, hogy győzelmet arathat a fronton. Ratcliffe ezzel szemben átadta azt a hírszerzési elemzést, amely szerint egy orosz katona átlagos „élettartama” mindössze 35 perc a frontvonalon, mert az ukrán drónok olyan pontosságot értek el, hogy pillanatok alatt beazonosítják őket.
Ehhez kulcsfontosságú Elon Musk Starlink műholdas rendszere. Az ukránok elérték, hogy Musk tegye lehetetlenné: az orosz katonai hekkerek ne használhassák a Starlinket. Musk végül engedett az orosz kérésnek, és ennek következtében az orosz offenzíva drámaian lelassult.
Putyin azonban továbbra is a győzelem kicsikarására törekszik: meg akarja szerezni az egész Donbaszt. Állítólag újabb félmillió orosz katonát akar a frontra küldeni, Kim Dzsongun pedig további 50 ezer észak‑koreai harcost ígért.
Trump üzenetének lényege: nem lesz csúcstalálkozó, tessék Zelenszkijjel tárgyalni
Az alaszkai csúcstalálkozó után Putyin sokáig abban a hitben élhetett, hogy hamarosan jön a következő, amelyen megállapodhat Trumppal Európa és Ukrajna feje fölött. Orbán Viktor pedig arról álmodott, hogy Budapesten rendezik meg az újabb csúcsot, amely eldöntheti az ukrajnai háború sorsát.
Mindketten félreértették a helyzetet: az Egyesült Államok nem véletlenül zúzta szét az európai–orosz együttműködést. Washington világhatalmi pozícióját megingathatta volna egy európai–orosz–kínai kontinentális blokk. Ráadásul az USA ki akarja szorítani az orosz földgázt Európából, hogy a kontinens a jövőben tőle függjön energetikailag.
Putyinnak ezzel szemben alig maradt ütőkártyája: Oroszország világhatalmi státusza végképp a múlté. Kína legfeljebb nyersanyag‑szállítóként számít rá, és Irán támogatását Washington bármikor felróhatja Moszkvának.
Trumpnak is sikerre lenne szüksége
November első keddjén választások lesznek az Egyesült Államokban, ahol Trump népszerűsége mélyponton van, elsősorban a megnyerhetetlen iráni háború miatt. Ha a republikánusok veszítenek, Trump „béna kacsává” válhat a hátralevő két évre.
Az amerikai elnök eredetileg azt ígérte: 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, ha a Fehér Ház lakója lesz. 2025 januárja óta azonban sok idő eltelt, béke pedig sehol. Mind Ukrajna, mind Oroszország kimerült. Trump közvetítésével talán egyezségre juthatnának, ha Putyin elfogadná, hogy Zelenszkij is ott ül a tárgyalóasztalnál.
Eddig Putyin erre nem mutatott hajlandóságot – ahogy korábban azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. Aztán mégis megindult a villámháború, amely már négy és fél éve tart, minden kézzelfogható eredmény nélkül.
A békekötés ideje rég eljött, de Putyin eddig mindig nemet mondott.
