Ara‑Kovács Attila szerint Orbán Viktor nem stratégiai vízióból, hanem saját rövid távú érdekei miatt sodródott Moszkva felé – abban a hitben, hogy Putyin győzhet, Trump pedig kiszolgálja őt. A filozófus‑politikus úgy látja: Orbán a nagy európai–orosz–kínai együttműködés álmára tette fel politikai jövőjét, csakhogy ez a világ 2021-ben véget ért. Magyarország pedig ismét történelmi fordulóponthoz érkezett.
„A liberálisok nem értették úgy Magyarországot, mint Orbán Viktor” – fejtegette Ara‑Kovács Attila filozófus‑politikus, aki hontalanként érkezett Magyarországra. A magyar kommunista titkosszolgálat a nyolcvanas években Nyugatra akarta „exportálni”, ő azonban Oroszországba küldte őket, majd Magyarországon maradt, és az ellenzékkel együtt dolgozott a rendszerváltáson. Innen jutott el később az Európai Parlamentbe.
Nagyváradon született, ahol 1944-ben 33 ezer zsidó élt – a város lakosságának egyharmada. A döntő többségüket a magyar csendőrök összegyűjtötték, és az SS a haláltáborokban meggyilkolta őket. A megmaradt zsidó közösséget, amely fontos szerepet játszott a magyar kisebbség kulturális életében, Ceausescu később eladta Izraelnek.
Ara‑Kovács Attila az SZDSZ, majd a DK politikusa volt; utóbbi küldte ki Brüsszelbe az Európai Parlamentbe.
Miért választotta Orbán Moszkvát Európával szemben?
„Orbán a saját érdekei alapján sodródott bele ezekbe a méltatlan döntésekbe. Azt hitte, hogy Putyin győzhet, és Trump kiszolgálja őt, de ez eleve irreális volt. A pénz nem minden, a hatalom nem minden” – mondta Ara‑Kovács Attila.
Putyin pénze és támogatása valóban sokat jelenthetett Orbánnak, de a bukott miniszterelnök mögött volt egy stratégiai elképzelés is: hitt a nagy kontinentális együttműködésben Európa, Oroszország és Kína között. Ez a modell a berlini fal leomlása után jól működött, hiszen a német kancellárok – Kohltól Merkelig – lelkes hívei voltak. Merkel hol oroszul, hol németül tárgyalt Putyinnal, és minden évben népes üzletember‑küldöttséggel látogatott Pekingbe.
Az Atlanti‑óceántól a Csendes‑óceánig tartó gazdasági tengely kiválóan működött – egészen addig, amíg az Egyesült Államok 2021-ben nem jelezte: Washington számára elfogadhatatlan az európai–orosz–kínai együttműködés, mert veszélyezteti az USA világhatalmi pozícióját. Az Északi Áramlat felrobbantása szimbolikusan is jelezte: egy korszak véget ért.
Orbán politikája teljes mértékben megbukott, mert elmúlt az a világ, amelyhez kötődött.
„Magyar Pétert Orbán tette naggyá”
Ara‑Kovács Attila szerint Magyarország ma ugyanabban a helyzetben van, mint 1990-ben. „Akkor ott volt Csurka a kormányzó MDF-ben, most a Csurkák a szemétdombra kerültek.”
Magyar Péter perspektívája Friedrich Merz német kancellár európai szuperhatalom‑terve: egy olyan Európa, amely még nem létezik, de ha létrejön, egyenrangú partnere lehet az Egyesült Államoknak és Kínának.
Európa jelenlegi állapota: messze a szuperhatalomtól
Németország hét éve stagnáló gazdasággal és fenyegető politikai kilátásokkal küzd: egyre erősödik az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali, oroszbarát politikája.
Hasonló a helyzet Franciaországban is, ahol a gyenge gazdasági teljesítmény felhozta a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erőket. Ara‑Kovács Attila szerint így nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből európai szuperhatalom.
