Kezdőlap Címkék Brüsszel

Címke: Brüsszel

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

“Ursula von der Leyen zsaroló”

Lengyelország igazságügyi minisztere zsarolóként fogalmazta meg kissé sarkos véleményét a brüsszeli bizottság elnökasszonyáról. Zbigniew Ziobro Twitteren kommentálta Ursula von der Leyen beszédét, melyet Princetonban mondott el.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya az euroszkeptikus tagállamokkal is foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap választásokat tartanak Olaszországban, ahol várhatóan a jobboldali – szélsőjobboldali pártszövetség győz majd. Ennek vezetői: Meloni, Salvini és Berlusconi gyakran bírálják az Európai Uniót. Salvini például tüntetést szervezett az Európai Unió római képviselete elé.

Mit mondott Ursula von der Leyen erről?

“Megvannak az eszközeink arra, hogy kordában tartsuk őket éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”.

Ez finom célzás arra, hogy csak az kap pénzt Brüsszeltől, aki betartja a szabályokat. Miként Mario Draghi eddigi olasz miniszterelnök.

Mit írt erről Ziobro igazságügyi miniszter, akinek szélsőséges pártja jobbról támadja a legnagyobb kormányzó erőt, a PiS-t Varsóban?

“Ursula von der Leyen asszony nem a jogállamiságot tartja szem előtt hanem azt, hogy a tagállamokban azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar.”

Ebben aligha téved Lengyelország igazságügyi minisztere, aki megfeledkezik arról, hogy a világ szemében Németország erős gazdasága a garancia az Európai Unió fizetőképességére. Németország a legnagyobb befizető az uniós kasszába, és ezért elvárja, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat. Magyarország és Lengyelország ezért nem jutott még hozzá az uniós eurómilliárdokhoz. Ursula von der Leyen Lengyelország esetében már javasolta a kifizetést, de az Európai Parlament bírálatára meghátrált. A brüsszeli bizottság két tűz között van, mert szeretne megegyezni a renitens tagállamokkal az Európai Unió működése érdekében, de sem Varsó sem pedig Budapest nem mutat őszinte együttműködési szándékot. Erre mutat rá az Európai Parlament, amely csakis akkor akar pénzt adni Lengyelországnak és Magyarországnak, ha ezekben a tagállamokban érdemi változások történnek.

A döntést végső soron a Tanács mondja ki, ahol a tagállamok vezetői ülnek.

Mi várható Meloni asszonytól?

Olaszország sokkal fontosabb mint Magyarország és Lengyelország együttvéve hiszen az Európai Unió harmadik nagyhatalmáról van szó. Olaszország évtizedek óta gyenge láncszeme az Európai Uniónak. Államadóssága már elérte az éves GDP 150%-át miközben az engedélyezett maximum 60%. Olaszország maximálisan rá van utalva az Európai Unióra és elsősorban Németországra. Amikor Silvio Berlusconi akkori kormányfő azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az eurozónából, akkor Merkel kancellár arra figyelmeztette őt, hogy akkor Olaszország hamarosan csődbe jut. Berlusconi gyorsan le is mondott. Most nem is pályázik kormányzati tisztségre, a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

A miniszterelnök jelölt, Giorgia Meloni asszony mindenképp igyekszik megnyugtatni Brüsszelt és Washingtont: nem lesz gondjuk az új olasz kormánnyal.

Betartják az uniós szabályokat és támogatják Ukrajnát Putyin agressziójával szemben.

Giorgia Meloni lepaktált az olasz nagytőkével Cernobbioban, ahol évente találkoznak Olaszország gazdasági és politikai vezetői.

Brüsszelt az aggasztja, hogy Meloni támogatást ígért a versenyképtelen olasz cégeknek noha Draghi miniszterelnök azon a címen kapta meg a rekord összegű uniós támogatást, hogy nem költ erre pénzt. Ily módon ugyanis elszállhat az ország költségvetése. A nagyszabású uniós támogatás úgy jött össze, hogy az Európai Unió vett fel hitelt a pénzpiacon. Ez volt Merkel kancellár nagy húzása az Európai Unió egységének megmentésére. Csakhogy a jelenlegi német kormány közölte: ilyen közös hitel felvétel többet nem lesz!

Meloni pénzügyminiszter jelöltje, Giulio Tremonti pedig pontosan ebben bízik. Vagyis Meloni kormánya csak nagyon óvatosan bírálhatja az Európai Uniót, mert annak pénze nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Olaszországot.

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Orbánt a pénzzel lehet megfogni

Azt nyilatkozota Daniel Freund Európa parlamenti képviselő a Der Spiegelnek arról, hogy hiába indítottak kötelezettségszegési eljárásokat a magyar kormány ellen, de semmiféle látható eredményt nem értek el.

Daniel Freund, aki a zöldeket képviseli az Európai Parlamentben, korábban úgy nyilatkozott, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei évente legkevesebb egymilliárd eurót nyúlnak le azokból az euró milliárdokból, melyeket az Európai Unió Magyarországnak átutal.

Jelen pillanatban Brüsszel visszatartja az euró milliárdok egy részét, hogy megpróbálja rábírni a magyar miniszterelnököt arra, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe. Így ugyanis ellenőrizni lehetne az európai pénzek útját Magyarországon. Ez megnehezítené a nemzeti együttműködés korrupt rendszerének működését, ezért Orbán Viktor kézzel lábbal tiltakozik ellene.

Közben befolyásos jogászok egy csoportja ugyanezt javasolja Ursula von der Leyen asszonynak. A brüsszeli bizottság vezetője nemrég Budapesten járt, hogy rábeszélje Orbán Viktort az uniós olajembargó elfogadására. A magyar miniszterelnök megvétózta ezt az elképzelést, és elérte, hogy Magyarország felmentést kapott az Oroszország elleni uniós olajembargó alól. Ily módon Orbán Viktor megmutathatta a vétózás erejét, és jelentős pénzhez juttatta a MOL -t, amely viszont vállalja az ársapkát vagyis finanszírozza az olcsóbb benzint.

A vétójog

Amikor Ursula von der Leyen Budapesten járt, akkor Orbán Viktor állítólag közölte vele: addig fog vétózni amíg Magyarország meg nem kapja az uniós euró milliárdokat. Sok javaslat született már az Európai Unióban a vétójog korlátozására, de ehhez mindenképp hosszú jogi procedúrára van szükség hiszen módosítani kellene az Európai Unió alapokmányát.

Jelenleg Brüsszel éppúgy mint a magyar kormány válságüzemmódban működik, mert az ukrajnai háború felborított minden korábbi számítást.

Míg korábban az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) az EU szuverenitásának megerősítését hangsúlyozták, most kényszerűségből elfogadják az USA vezető szerepét. Ez változásokat idéz elő Brüsszelben éppúgy mint az uniós államok más fővárosaiban.

Putyin agressziója megerősítette a NATO tagállamok egységét, de romba döntötte az Európai Unió gazdasági terveit, melyek jelentős részben az orosz nyersanyagok importját nyugodtak. Ezért most mindenütt újratervezés folyik miközben a világgazdaság egyre inkább a stagfláció felé csúszik. Ha semmi más nem nő csakis az árak, az politikailag sok országot destabilizálhat. Orbán Viktor azt hiszi, hogy a megnyert választások után biztosan ülhet a nyeregben, de Boris Johnson sorsa jól mutatja, hogy a közelmúlt siker emberei gyorsan a padlóra kerülhetnek, ha az általuk képviselt politika az életszínvonal csökkenésével jár.

Brüsszel szimbolikus szobra, a Manneken Pis nem öltözött hongkongi viseletbe

Peking nagyon szerette volna, ha július elsején pénteken az 58 centiméter magas Manneken Pis Hongkong színeiben pompázott volna, mert 25 éve adta vissza Nagy Britannia a területet Kínának. Maga Hszi Csinping elnök is részt vett az ünnepségeken Hongkongban.

Reneszánsz ruhába bújik a szimbolikus szobrocska – döntött a városi tanács, amely annak emlékét akarja hirdetni ezzel, hogy a német-római császár, V. Károly ezen a napon érkezett Brüsszelbe 1549-ben. Ommegangnak hívják az ünnepet, és a városi tanács erre hivatkozva változtatott az eredeti menetrenden. A döntés indoklása során nem tértek ki az eredeti elképzelésre, mely szerint hongkongi kosztümben pompázott volna a Manneken Pis.

A brüsszeli Politico megkereste mind a kínai nagykövetséget mind pedig a hongkongi kereskedelmi képviseletet, hogy reagáljanak az utolsó pillanatban bekövetkezett változásra, de nem kapott választ egyik helyről sem.

Mit ünnepel Peking?

A britek még a kínai császártól szerezték meg Hongkong területét a XIX-ik század végén. A szerződés 25 éve járt le, ezért Kína visszakapta Hongkongot, de bizonyos feltételekkel. Peking a többi között vállalta a brit jogrend betartását és a sajtószabadság elismerését.
50 évig működött volna ez a rendszer, de Peking kihasználta a brexit által okozott zűrzavart, és szép csendben teljesen átvette az irányítást Hongkongban. Ezért is érkezett oda Hszi Csinping elnök, hogy ország világ előtt megmutassa: Hongkong immár teljes mértékben Kína része. A hongkongi demokratikus ellenzék, melynek vezetői vagy börtönben vannak vagy emigrációban élnek, felháborodott azon, hogy az Európai Unió központjának szimbolikus figurája is részévé vált volna a pekingi propaganda kampánynak. Tiltakoztak, és Brüsszel városi tanácsa változtatott is az utolsó pillanatban. Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, de az utóbbi időben egyre több bírálat éri a kínaiak nyomulását. A Manneken Pis ezért nem lett része a pekingi propaganda kampánynak pedig a kínaiak valószínűleg sok pénzt fizettek volna ezért.

Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.

Kicsoda Hilarion metropolita

Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.

A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.

Putyin  hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.

Ez nagyon sok mindent jelenthet

Európában mindenekelőtt azt, hogy támogatják az Európai Unió ellenfeleit. “Aktív részvételünk, és az e pártoknak nyújtott anyagi támogatás nélkül ezeknek a szervezeteknek a befolyása tovább csökkenhetne” – fejtegette Malofejev. Az egyik ilyen szélsőjobboldali szervezet Marine Le Pen mozgalma Franciaországban. 2017-ben Putyin elnök a Kremlben fogadta a szélsőjobboldali vezért, akit egy orosz bank pénzügyileg is támogatott. Az orosz hírszerzés elszánt hekkerei pedig megpróbálták megzavarni Macron választási kampányát. Sikertelenül. Időközben Franciaországban a törvényt módosították: immár csakis uniós állam támogatása jöhet szóba az elnökjelöltek esetében. Orbán Viktor mint Putyin jó barátja ezért lépett színre. Ő fogadta a karmelita kolostorban Marine Le Pent, és Mészáros Lőrinc bankja adott neki 10 millió eurós kölcsönt. Marine Le Pen elbukott az elnökválasztáson. Versenyfutás a Balkánon A Cárgrád hálózat egyik fontos cél területe a Balkán, ahol az ortodox egyház sok országban jelentős befolyással bír. Jelenleg elsősorban arra törekszenek, hogy kiszakítsák Bosznia- Hercegovinából a szerb részt, mely azután egyesülhetne Szerbiával. Alekszandr Dugin, pánszláv ideológus , így vázolta fel a Putyin által elképzelt jövőt: “a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása és várható egyesülése Szerbiával nagy felbolydulást eredményez majd a Balkánon. Várhatóan a túlnyomórészt ortodox országok (Görögország, Macedónia, Bulgária és Románia) Oroszország irányába fordulnak majd.” E jóslat még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt született. Mondani sem kell, hogy Dugin ennek a háborúnak az egyik legfőbb előkészítője volt Moszkvában. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 100 millió eurót adott Dodiknak a boszniai szerbek vezérének a választási kampányára. Egyúttal pedig közölte, hogy megvétóz minden olyan uniós intézkedést, mely büntetéssel sújtaná a boszniai szerb köztársaságot amiatt, hogy kilép a boszniai államszövetségből. A balkáni bővítéssel foglalkozó magyar uniós biztos is ezt a politikát képviseli nem pedig Brüsszel valódi érdekeit – hívta fel a figyelmet a Politico.

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: “ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

“Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

Háborús mellékhatás: megjöhetnek az uniós pénzek

Brüsszel a rendkívüli helyzetre való tekintettel eltekinthet attól, hogy megindítsa a jogállamiság megsértésével kapcsolatos mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen, mert az Ukrajnában folyó háború felülírja a korábbi döntéseket.

Az Európai Bíróság néhány napja döntött úg , hogy a brüsszeli bizottságnak joga van megindítani az eljárást Magyarország és Lengyelország ellen, és ezen a címen vissztarthat uniós pénzeket. Ez súlyos csapás lenne mindkét állam gazdaságának. A varsói kormány nyíltan meg is mondta: amikor Lengyelország vállalja a legnagyobb szerepet az ukrán menekültek befogadásában, akkor inkább segítségre és nem büntetésre számít Brüsszeltől.

Orbán a lengyelek farvizén

A magyar kormány kihasználhatja azt, hogy a lengyeleket Brüsszel mentesíteni akarja. A Bloomberg értesülései szerint ezért mindkét állam hozzájuthat az euro milliárdokhoz, amelyekre nagyon nagy szükségük is van, mert az Ukrajna elleni orosz agresszió óriási gazdasági kihívást is jelent minden szomszédos állam számára. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint akár ötmillióan is kivándorolnának Ukrajnából a háború miatt. A legnagyobb terhet épp Lengyelország és Magyarország vállalja. Brüsszel segítséget ígért, de hogyha kifizeti a befagyasztott összegeket, akkor ily módon is segíti a menekült probléma megoldását. Az Európai Unió még sohasem tapasztalt ilyen menekült áradatot, és nagyon valószínű, hogy a bevándorlók többsége nem tér vissza Ukrajnába hiszen ott a helyzet egyre szörnyűbb és a kibontakozás egyre messzebb van.

Magyarország tehát profitálhat a kényszerhelyzetből, de félő, hogy a Brüsszelből érkező pénzekkel sem lesz képes kezelni a gazdasági válságot, melyet az ukrajnai háború csak felerősített, de amely stagflációt és életszínvonal csökkenést hozhat a lakosság döntő többsége számára.

“Külföldi ügynökök az ellenzékben”

Horváth József ex titkosszolgálati tábornok könyvében, melyről a Magyar Nemzetben nyilatkozott hangzott el a címben idézett mondat.

“Szabó Tímea akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet” – jelentette ki Horváth József tábornok. Aki “több különös körülményre ” hívta fel a figyelmet Szabó Tímea életrajzában. Ennek kapcsán követelte a parlamenti képviselők C tipusú átvilágítását. Arról nem nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vajon átment-e ilyen C tipusú átvilágításon? Pedig a magyar kormányfő moszkvai útja előtt érdekes lenne megvizsgálni a kérdést.

Horváth tábornok szerint, ha az ellenzék kerülne kormányra Magyarországon, akkor se nagyon lenne változás Paks ügyében. Miért nem? “Élünk a gyanúperrel, hogy az oroszok kiolvasztanának valami olyan információkat a nagy fagyasztó szekrényükből a Ljubjankán, amivel javíthatnák az új kormánnyal szembeni tárgyalási pozícióikat” – mondta Horváth vezérőrnagy, célozva a KGB archívumára.

Orbán Viktor esetében is ez történt?!

Ezt a kérdést természetesen nem tette fel a magyar titkosszolgálat veteránja, aki megismételte Szijjártó Péter vádjait arról, hogy az USA budapesti nagykövetsége beavatkozhat a választásokba.

Hibrid hadművelet

Ezt Geraszimov orosz vezérkari főnök találta Ukrajna válsága idején, de azóta sokan sokfelé alkalmazzák. A legutóbbi idők ukrajnai és kazahsztáni eseményei úgy alakultak, hogy már azt sem lehet biztosan tudni: ki állt mögötte? – hangsúlyozta Horváth tábornok.

Ezt követően elmondta, hogy mi aggasztja igazán Orbánt és környezetét: “az Egyesült Államok elérte, hogy világszerte betekintése legyen a pénzügyekbe. Az egész bolygón vezetett bankszámlák 90%-át látják.” Ha ez így van, akkor Orbán is járhat úgy mint Babis cseh miniszterelnök, aki a választási kampány finisében került szembe egy régi kétes offshore ügylet publikálásával a sajtóban. Ez pedig ellenfelei oldalára állította a bizonytalanokat, és Babis miniszterelnök, aki együtt kampányolt Orbán Viktorral, megbukott a választáson Csehországban.

Hogy lehet ez ellen védekezni?

Horváth tábornok az orosz módszert ajánlja: ott visszatértek Sztálin elvtárs korába! A titkosszolgálatok kidobálták a számítógépeket, és visszahozták az írógépeket! A lényeg az, hogy ne legyen internetes kapcsolat, mert azt az amerikaiak ellenőrizhetik. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatok is ezzel a módszerrel dolgoznak, hogy igazán féltett titkaikat elrejtsék az amerikai szövetséges elől.

Horváth tábornok azt állitja, hogy a nagyhatalmak: az USA és Kína szisztematikusan gyengítik az Európai Uniót. Érdekes módon Oroszországot nem sorolja fel. Pedig Brüsszelben épp Putyin trójai falovának tekintik Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az ukrán válság kellős közepén látogat el Moszkvába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK