Brüsszel Archives

Orbán Brüsszel célkeresztjében

Kenderessy Milán

-

2021-06-17

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Kenderessy Milán

-

2021-04-24

0

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

Szájer lebukása videón

Polonius

-

2021-03-24

0

A fideszes uniós politikus pechére egy televíziós stáb is elkísérte a rendőröket, akik razziáztak Brüsszelben. Azokra vadásztak, akik megsértették a vírusszabályokat vagyis például olyan összejövetelen vettek részt, ahol több mint tíz ember jelen volt.

Brüsszelben tiltottnak minősült az a homoszexuális parti, melyen Szájer József is részt vett. A magyar alaptörvény szerzője az ereszcsatornán próbált meg elmenekülni, de a rendőrök elkapták.

A lebukás után Szájer József minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből.

A lebukásáról is szóló videót csak holnap vetíti egy belga televízió, de a helyi sajtó rövid előzetest közölt belőle.

Szájer József, a Fidesz alapító tagja, sokáig frakcióvezetője volt a magyar kormánypárt uniós képviseletének.

Nagy szerepe volt abban, hogy a viták ellenére a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból.

Szájer József lebukása után nem sokkal – függetlenül ettől – ez mégiscsak megtörtént.

A Fidesz elhagyta az Európai Néppártot. Orbán Viktor új radikális jobboldali frakciót próbál meg létrehozni az Európai parlamentben.

Szájer az álszent

Kenderessy Milán

-

2020-12-02

0

A bécsi Die Presse adta a fenti címet az Európai parlament egykori képviselőjéről írt cikkének, aki ereszcsatornán próbált menekülni egy meleg szexpartiról Brüsszelben. Ráadásul a hátizsákjában extasy tabletták voltak, melyek miatt vádat kíván emelni ellene a brüsszeli ügyészség.

Alkotmány módosítás a melegekkel szemben

Szájer József a magyar alkotmány legfőbb szerzője, aki Brüsszel és Strasbourg között a vonaton írta tervezetét, melyet azután – módosításokkal – a Fidesz megszavazott. Ezt az alkotmányt most sokadszorra módosították méghozzá úgy, hogy meleg párok ne válhassanak szülővé – írja a bécsi Die Presse.

“Nincs kettős mérce!” – írta a magyar kormány honlapján Szájer József november 13-án azzal kapcsolatban, hogy az EU a jogállamiságot másként értelmezi mint a magyar és a lengyel kormány.

Időzítés

Szájer József szexuális orientációját politikai körökben évtizedek óta ismerték. A kilencvenes években Bécsben részt vett egy olyan meleg összejövetelen, melyen a díszvendégek a Wiener Sangerknaben tagjai voltak. A rendőrség lecsapott a partira – pedofília jogos gyanújával.

A lefogott Szájer József magyar parlamenti képviselőt akkor Barsiné Pataky Etelka magyar nagykövet mentette meg a kínos következményektől. Ezért cserébe a Fidesz Európai parlamenti képviselői posztot adott Pataky Etelkának. Most a brüsszeli rendőrség épp akkor ütött rajta a 25 tagú meleg-orgián amikor a magyar-lengyel vétó miatt megakadt az uniós költségvetés és a válságkezelő program elfogadása. Egyes – meg nem erősített – hírek szerint lengyel diplomaták is részt vettek az orgián Brüsszelben.

Mindez lehet finom titkosszolgálati figyelmeztetés az erőviszonyokra, melyeket Orbán Viktor kormánya egyre gyakrabban próbál meg figyelmen kívül hagyni amikor Joe Bident támadja vagy épp megvétózza az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

Győzelem vagy vereség Brüsszelben?

Bauer Tamás

-

2020-07-29

0

Amikor vége lett az EU-s állam- és kormányfők maratoni brüsszeli tanácsülésének, Orbán Viktor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel kettesben tartott sajtótájékoztatót, amelyen Morawiecki köszönetet mondott Orbánnak azért, ahogy harcolt. Ezt figyelemre méltónak tartom. Mindjárt elmagyarázom, hogy miért.

A magyar politikai közéletben sokféle értelmezést hallottunk arról, hogy mit ért el Orbán Brüsszelben. Az egyik értelmezés Orbáné és a többi fideszesé: e szerint Orbán sikert ért el Brüsszelben, hiszen több pénzt szerzett, és emellett még a nemzeti büszkeségünket is megvédte. Ez utóbbin az lenne értendő, hogy sikerült megakadályozni, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék a költségvetési pénzek kifizetését. Ez persze így félig igaz. Mint a magyar ellenzékiek és maga Ursula von der Leyen is hivatkozik rá, a jogállamiság szempontja bekerült a kiadott közleménybe, csak éppen annak a mechanizmusnak az elfogadását halasztották el későbbre, amelynek révén ezt érvényesíteni lehetne.

Az, hogy ez így történt, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a költségvetésről és az uniós segélyalapról szóló döntéshez szükség volt Orbán egyetértésére is, és ebben a pillanatban ezt a konfliktust nem tudták felvállalni. Ilyen értelemben igaz az, hogy Orbán egyelőre sikeres volt. Abban az értelemben viszont nem, hogy a jogállamiság mint az uniós pénzek folyósításánál figyelembe veendő szempont egyáltalán bekerült a közleménybe, ami hivatkozási alap lehet egy mechanizmus kidolgozásánál és elfogadásánál, amennyiben meglesz erre a Bizottságban a politikai akarat, Orbán nem győzött.

Persze, annyiban sem, hogy azokból a feltételekből, amikhez az itthoni parlamenttel, annak kormánypárti többségével elfogadtatott határozattal megkötötte a saját kezét Brüsszelben, szinte semmi sem teljesült.

Nem zárták le még a költségvetés elfogadása előtt a hetes cikkelyes eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, nem szüntetik meg a civil szervezeteknek juttatott uniós támogatásokat, és nem mondtak le arról, hogy az uniós pénzek folyósítását jogállami kritériumokhoz, tehát politikai szempontokhoz kössék – csak éppen nyitva maradt az, hogy ezt ténylegesen megteszik-e. A három közül az első két feltétel esetében nyilvánvaló volt, hogy azt nem fogadhatják el. A harmadik volt az, ahol Orbán győzhetett volna, ha nem kerül be a közleménybe a jogállami kritériumok betartása mint költségvetési szempont.

De bekerült. Vajon miért?

E kérdésre ad választ a záró sajtótájékoztató, amelyen csak Mateusz Mazowiecki állt Orbán mellett. Csak annak a lengyel kormánynak a vezetője, amelyet az Orbán-kormányhoz hasonlóan hetes cikkelyes eljárás fenyeget. A másik két visegrádi ország, Szlovákia és Csehország ebben a dologban nem érintett, és a brüsszeli tárgyalásokon nem állt Orbán mellett. Az Orbán által összekovácsolt visegrádi négyek közös fellépése – számos korábbi esettől, például a menekültügytől vagy a Bizottság elnökének tavalyi megválasztásától eltérően – nem működött, és szlovéniai híve, Janez Jansa miniszterelnök sem állt mellé.

Érdemes visszaemlékezni: a tavaly májusi európai parlamenti választás előtt még az volt Orbán ambíciója, hogy alapjaiban megváltozhatnak az európai erőviszonyok, a szélsőjobb mellé kényszeríthető a Néppárt, és ez a jobboldali új szövetség vezetheti Európát, ellenzékbe szorítva a szociáldemokratákat, liberálisokat és zöldeket.

Akkoriban beszéltek arról a Fidesz-párti „elemzők”, hogy Orbán kilépett az európai színpadra, és a „dekadens” régi Európával szemben sikerre viheti a „nemzetek Európájának” eszméjét.

Az európai parlamenti választáson azonban ezt nem sikerült elérnie, a szociáldemokraták és néppártiak mandátumvesztését a liberálisok és zöldek erősödése ellensúlyozta. Az új Bizottság létrehozatalakor még úgy tűnt, hogy a visegrádiak erős hatalmi tényezővé válhattak az európai politikai játszmában, mostanra azonban az derült ki, hogy még erről sincs szó.

Sőt,

a közös hitelfelvétellel az Európai Unió föderatív jellege erősebb lett, mint valaha is volt.

A járványválságban a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedő Olaszország és Spanyolország kényszerült rá, hogy támogassa az erre irányuló német-francia kezdeményezést (ami mellesleg támogatást jelent Giuseppe Conte olasz miniszterelnök számára Orbán barátjával, Matteo Salvinivel szemben).

Orbán európai ambícióinak egy időre vége.

Egyetlen dologban könyvelhetett el sikert: egyelőre csak egy szó szerepel a közleményben, de nincs szó arról, hogy az európai demokráciák érdemben beleszólnának abba, hogy mi történhet Magyarországon. Saját országában továbbra is azt csinálhat, amit akar, és ehhez minden jel szerint továbbra is folyósítják neki az európai adófizetők pénzét.

Ez persze azt is jelenti, hogy az az értelmezés, miszerint Orbán teljes vereséget szenvedett volna – a DK és az MSZP képviselőitől ezt hallottuk – szintén nem állja meg a helyét. Ők tették központi kérdéssé azt, hogy kaphat-e uniós pénzeket a magyar kormány a jogállamisági kritériumok érdemi érvényesítése, például az európai ügyészség elfogadása nélkül, és egyelőre kaphat.

Arról megszületett a döntés, hogy mennyi pénzt kap Magyarország, de arról nem, hogy ez milyen ellenőrzéssel párosul. Orbán nem volt már abban a helyzetben, hogy kenyértörésre vigye a dolgot Brüsszellel szemben – és nekem az a gyanúm, hogy Brüsszel (illetve Berlin) sem lesz abban a helyzetben, hogy a jogállamisági mechanizmus kialakításával kenyértörésre vigye a dolgot Orbánnal is Kaczyńskival szemben.

Nekünk sincs okunk az ünneplésre.

Még hosszú az út Brüsszelbe

FüHü

-

2020-06-15

0

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a “normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Cameron ex miniszterelnöknek bejött a brexit

FüHü

-

2020-02-01

0

Cameron ex miniszterelnöknek bejött a brexit

Legkevesebb 1,6 millió fontot – mintegy 640 millió forintot – keresett Őfelségének az a miniszterelnöke, aki megrendezte a brexit népszavazást 2016-ban. David Cameron híve volt Nagy Britannia uniós tagságának, de meg akarta zsarolni Brüsszelt. Túlságosan is jól sikerült.

A népszavazás Nagy Britannia kilépése mellett döntött. A legutóbbi választáson pedig Boris Johnson kormányfő arra kapott felhatalmazást, hogy hajtsa is végre a kilépést. Január 31-e volt Nagy Britannia tagságának utolsó napja. Idén még folynak a tárgyalások, de az év végén formálisan is befejeződik az Egyesült Királyság uniós kalandja – akár meg tudnak állapodni az együttműködés új formájáról Brüsszellel akár nem.

David Cameron egy óra alatt 120 ezer fontot keresett

A most közzétett adatok szerint Nagy Britannia ex miniszterelnöke 4,8 millió forintos órabért kapott New Yorkban amikor ott a pénzügyi világ vezetőit tájékoztatta. David Cameron pechére pont aznap tették közzé cégének adatait amikor Nagy Britannia elbúcsúzott az Európai Uniótól. A brit polgárok távolról sem jártak olyan jól mint David Cameron: életszínvonaluk stagnált és most úgy érzik, hogy a semmibe ugranak.

A skótok maradni szeretnének

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Skóciában a megkérdezettek 51%-a inkább az Egyesült Királyságból lépne ki mint az Európai Unióból. Nicola Sturgeon asszony, Skócia főminisztere új népszavazást sürget a függetlenségről mondván: amikor azt a skótok korábban leszavazták, akkor még szó sem volt brexitről. A skót parlament felszólította Boris Johnson miniszterelnököt, hogy jelöljön ki időpontot a népszavazásra. Boris Johnsonnak esze ágában sincs ilyesmit kockáztatni, de előbb vagy utóbb kezdeni kell valamit a skót problémával, mely azzal fenyeget, hogy az Egyesült Királyság éppúgy bomlásnak indulhat mint az Európai Unió.

Közvetlen forrásokat követelünk!

FüHü

-

2019-09-01

0

Ezen a héten is jelentkezett Újhelyi István EP képviselő szokásos nyílt levelével,melyben érdekes kezdeményezésről számol be.

“Féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet látok vendégül a napokban Brüsszelben, hogy a következő évek együttműködéséről, európai feladatairól és az önkormányzatoknak járó közvetlen uniós források megteremtéséről egyeztessünk.

Székesfehérvár, Szombathely, Salgótarján, Szolnok, Hajdúdorog és Budapest Belváros leendő vezetőit hívtam meg az Unió fővárosába, a valamennyi összellenzéki polgármester-jelöltet képviselő delegáció az Európai Bizottság több biztosával, többek között Frans Timmersmans jelenlegi és leendő első alelnökkel is tárgyalni fog. Van miről beszélni, a Fidesz-kormány ugyanis a legmagasabb fokozatra kapcsolta a zsarolást az önkormányzati kampányban: felismerték, hogy az ellenzék együttműködésének köszönhetően számos fontos bástyát el fognak veszíteni ősszel, így immár nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy ahol nem fideszes lesz a városvezetés vagy a többség, az a település nem számíthat uniós forrásokra.

A Fidesz nem először próbálkozik ezzel az aljas és törvénytelen húzással, az előző önkormányzati választás idején preventív céllal még az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentéssel éltem az ügyben. Az EU illetékes szervezete akkor egyértelművé tette, hogy „a felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e”. Most is nagyítóval fogjuk figyelemmel kísérni, hogy az illiberális kormányzat a saját oligarcháinak vagy a települések lakóinak érdekét akarja-e nézni az EU-források felhasználásánál.

Ahhoz, hogy véget vessünk az orbáni maffiahálózatnak, minél több várost és települést kell felszabadítani a narancselnyomásból. Így lesz ez a fővárosban, a megyeszékhelyeken és számos magyarországi településen, községben és faluban. Azért vicsorog a hatalom, mert érzi: az ellenzéki együttműködés és a legerősebb jelöltek közös támogatása valós fegyver ellenük. Ezért pörgetik fel a kamupropagandát és zsarolnak minden rendelkezésre álló eszközzel. De hiába, az uniós pénzek visszatartása nemcsak, hogy törvénytelen, de egyszerűen ki is játszható: közvetlenül az önkormányzatok számára elérhető európai forrásokkal.

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Az általam vendégül látott polgármester-jelöltekkel ennek megvalósítására vállalkozunk minden olyan, a narancsuralom alól felszabaduló város fejlődése érdekében, amelyet ősztől az ellenzéki összefogás politikusai vezetnek majd.”

Antwerpen zsidó közösségének saját biztonsági szolgálata van

Polonius

-

2019-08-11

0

Antwerpen zsidó közösségének saját biztonsági szolgálata van

“A 20 ezres zsidó közösség 60 intézményét védelmezzük” – nyilatkozta a biztonsági szolgálat parancsnoka, aki csak T-nek nevezi magát. Ragaszkodott hozzá, hogy az izraeli Yedioth Ahronot se a nevét se a fényképet ne közölje!

A biztonsági szolgálatnak körülbelül 150 önkéntes tagja van, akik katonai kiképzést kapnak. 16 éves korban lehet jelentkezni. “Évente körülbelül 35 új jelentkezőnk” – mondta a parancsnok, aki hangsúlyozta: a szolgálat teljesen önkéntes, senki nem kap semmilyen fizetséget ezért! Ennek részben morális okai vannak, de legalább ilyen fontos ok az, hogy a 20 ezres zsidó közösségnek nincsen elég pénze ehhez! Bár az antwerpeni zsidókat dúsgazdagnak tartják a gyémánt üzlet miatt, de a többség az átlagos belga életszínvonalon éldegél Antwerpenben, amely drága város.

Miért alakult meg a zsidó biztonsági szolgálat?

1980 fekete júliust jelentett a zsidó közösség életében: hosszú idő után bombamerénylet történt egy zsidó iskola közelében. Egy fiú meghalt. 1981-ben újabb merénylet következett – ezúttal egy zsinagóga volt a célpont: akkor öten haltak meg és több mint százan megsebesültek Antwerpenben. Ezek után határozta el a zsidó közösség a saját biztonsági szolgálat megalakítását. Maximálisan együttműködnek a belga rendőrséggel. Együtt biztosították például az európai rabbik konferenciáját múlt májusban. A fő feladat azonban az iskolák és a zsinagógák biztosítása: 41 zsinagógát és 19 iskolát védenek.

Újabban gondot jelentenek azok a muzulmánok, akik Belgiumban születtek, de visszatértek a Közel Keletre, ahol harcoltak az Iszlám állam soraiban. Miután az Iszlám állam összeomlott újra felbukkantak Belgiumban. Brüsszelben a Zsidó múzeum előtt egy ilyen belga dzsihád harcos kezdett el lövöldözni. Négy ember meghalt. Belgiumban jelentős muzulmán közösség él, számuk meghaladja a zsidókét. Nincsenek közöttük konfliktusok, de a muzulmán közösség 1-2%-a “nyitott az iszlamista propagandára”. Ő ellenük is védelmezi a zsinagógákat és az iskolákat a zsidó biztonsági szolgálat Antwerpen városában – hangoztatta a szervezet vezetője, aki a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak nyilatkozott.

Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

FüHü

-

2019-05-31

0

Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

„Hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?- kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.”

A múlt vasárnap lezajlott Európai Parlamenti választások eredménye nem elindítója volt a magyar kormány stratégia-váltásának, legfeljebb csak a végkifejlet katalizátora. Már írtam arról, hogy megjelent egy stratégiai elemzés, mely előrevetítette a most bekövetkezett eseményeket. E tanulmány hónapokkal korábban születhetett, nem tudni, hogy Orbán Viktor jóváhagyásával-e vagy csak azon kör saját kezdeményezéseként, mely rossz szemmel nézte a fejleményeket, s amely minden bizonnyal bírta bizonyos nyugati politikai körök – elsősorban a német jobboldal – hallgatólagos támogatását. Ez egyébként mellékes a mára beért következmények tükrében.

Hogy mi áll a háttérben, csak találgatni lehet, de négy múltbeli esemény mindenképpen szerepet játszhatott az események alakulásában.

Minden jel arra mutat, homokszem került a magyar-orosz kapcsolatok gépezetébe. Hogy Putyin kért-e teljesíthetetlen szolgálatokat vagy Orbán ment-e túl a mértéken bizonyos elvárásokkal, melyeket az orosz fél már nem tudott vagy akart teljesíteni, ez a jövőben kiderül. De a Budapest és Moszkva közötti rendkívül szívélyes kapcsolatok érezhetően lehűltek.
Orbán washingtoni látogatásáról sok elemzés állapította meg, hogy teljesen üres és célnélküli volt. Hatását tekintve szerintem mégis sokkal többről van szó. Az amerikai fél – nem személyesen Trump elnök, sokkal inkább az apparátus – olyan veszélyekkel szembesíthette Orbánt és kíséretét, amelyeket nem hagyhattak figyelmen kívül. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz és személyesen Orbán, illetve családja gazdasági visszaélései állhatnak ennek középpontjába és mindezek – amerikai részről beígért – következményei.
Nem hagyható ki e felsorolásból a német politikai és gazdasági körök nyomása sem, mely március 20-a óta az Európai Néppárt „közvetítésével” juthatott el Orbánhoz. Illetve az a felismerés, hogy mit veszthet a magyar miniszterelnök, ha kikerül a Néppártból. Elég lesz visszaolvasni Manfred Weber, Jean-Claude Juncker, Joseph Daul és néhány német politikus, az elmúlt három hónapban tett nyilatkozatát, hogy azonosítsuk azokat a követeléseket, amelyek az Orbánhoz eljuttatott néppárti kívánságlistán szerepelhetnek: elsőként az amúgy is még be sem indult közigazgatási bíróságok felállítását célzó rendelkezéseket, a fideszes sajtó-túlhatalmat, az iszonyatos orbanista korrupciót, az CEU-ügyet – hogy csak néhányat emeljünk ki a kritizált politikai intézkedések körül.
A stratégiaváltásban minden bizonnyal belejátszott az osztrák Strache-botrány is, mely nem azért vált hirtelen a szokottnál is veszélyesebbé Orbán számára, mert általában is rendkívül kellemetlen az európai szélsőjobbra nézve – és Orbán egy ideje ide sorolja magát –, hanem azért, mert annak végzetes következményei lettek (Strache karrierje megsemmisült) s ezzel kudarcot vallott minden olyan Orbán által hangoztatott érv is, hogy az európai jobboldalnak az osztrák példát kellene követnie.

Mindezek fényében erős kontúrokat kap, hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.

Magyarország Orbán alatt nem volt más Európa számára, mint az Egyesült Államoknak az évtizedek során Kuba, s az utóbbi időben Venezuela. A lakosság ennek következményeit egyelőre nem érzi – pontosabban a lakosság felső rétegei –, de ha ez így megy tovább, oda is eljutnak a Fidesz eszelős politikájának következményei. Ugyanakkor Magyarország nem sziget, s nem egy másik kontinens része; szervesen integrálódott Európába. Hiába emlegetett az elmúlt tíz évben a miniszterelnök egy „splendid isolation”-t „magyar módra”, lassan elérkezünk az igazság pillanatához, amikor is a Fidesznek el kell számolnia üzelmeivel.

A kialakult helyzet ugyanakkor számos egyéb, gyakorlatias kérdést vet fel:

Milyen következményei lesznek Orbán stratégiaváltásának az európai szélsőjobboldalon? A Fidesz frakcióvezetőjének minapi nyilatkozata, melyben enyhe kritikát fogalmazott meg Matteo Salvini formálódó politikai vállalkozásával szemben, alighanem azt a benyomást kelti majd, hogy a Néppárt elárulása után Orbán most elárulja a formálódó szélsőjobbot is. Szó se róla, van mit üdvözöljünk e nyilatkozatban, de a benyomása mégis roppant negatív, hisz kétszeres árulásról van szó.
Mi lesz Steve Bannon szélsőségeseket egyesítő európai kezdeményezésével, melyet a jelek szerint az Bannon Salvinira és Orbánra épített? És mely terv alapján átalakították a teljes magyar médiát és külpolitikai irányvonalat mára?
Milyen következményei lesznek mindennek a magyar-orosz kapcsolatokban? Putyin szempontjából íme a harmadik árulás röpke fél éven belül.
Hány és kiknek a feje hullik most pórba a Fideszben és a Fidesz körül, akik megalapozták a mostani kudarcot, s akiket okkal tehetne felelőssé Orbán, hogy mentse saját bőrét?
Mikor dobják ki végre Szijjártót a Bem térről s ki lesz az új külügyminiszter?

Orbánnak ezekre a kérdésekre kell választ találnia, méghozzá nagyon gyorsan, különben nem lesz semmiféle megbocsátás. Ha megbocsátásról egyáltalán lehet még beszélni vele kapcsolatban…

Címke: Brüsszel

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Versenyfutás az idővel

Orbánnak a pénz a fontos

Alkotmány módosítás a melegekkel szemben

Időzítés

Persze, annyiban sem, hogy azokból a feltételekből, amikhez az itthoni parlamenttel, annak kormánypárti többségével elfogadtatott határozattal megkötötte a saját kezét Brüsszelben, szinte semmi sem teljesült.

De bekerült. Vajon miért?

Orbán európai ambícióinak egy időre vége.

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Gyakorlati szempontból a “normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Legkevesebb 1,6 millió fontot – mintegy 640 millió forintot – keresett Őfelségének az a miniszterelnöke, aki megrendezte a brexit népszavazást 2016-ban. David Cameron híve volt Nagy Britannia uniós tagságának, de meg akarta zsarolni Brüsszelt. Túlságosan is jól sikerült.

David Cameron egy óra alatt 120 ezer fontot keresett

A skótok maradni szeretnének

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Miért alakult meg a zsidó biztonsági szolgálat?

Hogy mi áll a háttérben, csak találgatni lehet, de négy múltbeli esemény mindenképpen szerepet játszhatott az események alakulásában.

Mindezek fényében erős kontúrokat kap, hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?

A kialakult helyzet ugyanakkor számos egyéb, gyakorlatias kérdést vet fel:

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA