Magyar Péter miniszterelnök választ vár a legfőbb ügyésztől arra, hogy kihallgatták‑e már Orbán Viktort és Hajdú Jánost az ukrán aranykonvoj elleni márciusi akció ügyében. A kormányfő szerint felmerül a gyanú, hogy az akkori miniszterelnök személyesen adott utasítást a TEK vezetőjének, és az akció politikai célokat szolgált.
Magyar Péter tudni szeretné, hogy az akció napján járt‑e Orbán Viktor a TEK központjában, hiszen ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, ki irányította ténylegesen a műveletet.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró állítása szerint Orbán Viktor közvetlenül utasíthatta Hajdú János tábornokot, a TEK vezetőjét az aranykonvoj elfogására, noha a szállítmány minden engedélye rendben volt. Hajdú János korábban Orbán személyi testőreként dolgozott, majd ő szervezte meg a TEK-et, amely sokszor a miniszterelnök személyes hatalmi eszközeként működött, a törvények fölött állva. A beszámolók szerint Orbán tisztában lehetett az akció jogszerűtlenségével, hiszen a parlamenttel utólag szavaztatta meg azt a rendeletet, amely a műveletet törvényesnek minősítette.
Az eredeti terv az lehetett, hogy a konvojt terrorakciónak állítják be, mivel a kíséretet egy korábbi ukrán terrorelhárítási vezető irányította.
A vád azonban gyorsan összeomlott, mert a kísérők fegyvertelenek voltak. Ezt követően a hatóságok a pénzmosás gyanúját vetették fel, és bevonták a NAV-ot is. Az ügyészség vizsgálati listáján így Orbán Viktor, Hajdú János és Farkas Örs államtitkár mellett szerepel Demeter Tamás, a NAV bűnüldözési elnökhelyettese is, akit nemrég előléptettek, majd egy ünnepségen történt tragikus haláleset után leváltottak.
Az aranykonvoj-ügyben a legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint szerepe is felmerült. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője épp azért mondott le, mert másképp ítélte meg a nyomozást, mint felettese. Magyar Péter felszólította a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja ki az ügyet, vagy ha erre nem képes, mondjon le. Nagy Gábor Bálint korábban Polt Péter kabinetfőnöke volt; Poltot Orbán Viktor nevezte ki az Alkotmánybíróság élére, ám mivel betöltötte a 70. életévét, Magyar Péter szerint nyugdíjba kell vonulnia.
A miniszterelnök első hivatalos útja Varsóba vezetett, ami nem véletlen: a magyar és a lengyel helyzet több ponton hasonló. Mindkét országban hosszú, centralizált, jobboldali kormányzás után váltottak hatalmat, és az előző vezetés igyekszik megnehezíteni az új kormány működését.
Magyar Péter azonban kedvezőbb helyzetben van, hiszen kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, és a magyar köztársasági elnök jogköre jóval szűkebb, mint a lengyel államfőé, aki számos területen blokkolja Donald Tusk kormányának törekvéseit.
Magyar Péter célja, hogy leváltsa azokat a tisztségviselőket, akiket szerinte Orbán Viktor azért helyezett pozícióba, hogy akadályozzák az új kormány munkáját. Ezzel tulajdonképpen Orbán 2010 utáni módszerét fordítja vissza: míg Orbán kétharmados többséggel fokozatosan saját irányítása alá vonta az állam intézményeit, Magyar Péter most ezeket a struktúrákat bontja le. A cikk szerint Orbán rendszere a politikai stabilitást minden más elé helyezte, ami hosszú távon gazdasági stagnáláshoz és társadalmi elégedetlenséghez vezetett. A fiatalok lázadása – amelyet Magyar Péter vezetett – végül elsöpörte a rendszert.
A szerző párhuzamot von a TEK és a titkosszolgálatok bevetése, valamint a Szovjetunió 1991-es összeomlása között, megjegyezve: Orbán, aki Moszkvához kötötte magát, tanulhatott volna a történelemből. Most – teszi hozzá a szöveg – erre bőven lesz ideje a fogdában.
