Miközben Benjamin Netanjahu az ENSZ közgyűlésének szónoki emelvényéről Izrael igazát hirdette, az ülésteremben egyre több üres szék jelezte: a világ jelentős része nem kíván asszisztálni a történethez. Odakint, New York utcáin pedig zsidó tüntetők százai skandálták ugyanazt az üzenetet, amely néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt: a zsidó állam jelenlegi politikája szerintük nem a zsidóság, hanem egy háborús logika érdekeit szolgálja. A tiltakozók között ott volt Susan Sarandon Oscar-díjas színésznő is, akit a rendőrség őrizetbe vett.
„Netanjahu, nem rejtőzhetsz el! Népirtást folytatsz!” – visszhangzott Manhattanben az ENSZ-székház közelében. A demonstrációt a Jewish Voice for Peace szervezet hívta össze, és résztvevői azt akarták világossá tenni: nem hajlandók azonosulni azzal a politikával, amelyet az izraeli kormány a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után Gázában, Ciszjordániában és Libanonban folytat.
A tiltakozások jelentősége nem pusztán abban rejlik, hogy ismét tízezrek vonultak utcára Izrael lépései ellen. Az igazi újdonság az, hogy egyre több zsidó mondja ki nyilvánosan: Netanjahu nem beszélhet a nevükben. Ez különösen New Yorkban figyelemre méltó, ahol a világ egyik legnagyobb zsidó közössége él, és ahol a közel-keleti konfliktus már nemcsak külpolitikai, hanem identitáskérdéssé is vált.
„Zsidók vagyunk, és egyre többen ítéljük el Izrael jelenlegi politikáját” – mondták a demonstrálók a francia RFI tudósítójának. Egy fiatal tüntető, Lily szerint ma már az Egyesült Államokban is gyorsan növekszik azok száma, akik elfogadhatatlannak tartják a gázai hadműveleteket.
„Netanjahu háborús bűnös, akinek felelnie kell a tetteiért. Azért vagyunk itt, hogy az egész világgal tudassuk: ami történik, azt nem fogadjuk el”
– fogalmazott.
Hasonlóan élesen nyilatkozott Paul, egy New York-i nyugdíjas is. Szerinte több ezer palesztin hal meg olyan politika következtében, amelyet a világ hajlamos automatikusan a zsidósággal azonosítani.
„Ne a mi nevünkben cselekedj! Mi is zsidók vagyunk, és nem fogadjuk el azt, ami Gázában és Ciszjordániában történik”
– mondta.
A megosztottság már az amerikai politikában is egyre látványosabb. Miközben Donald Trump változatlanul támogatja Izrael jelenlegi vezetését, az Egyesült Államokban egyre többen teszik fel a kérdést: vajon a folyamatos katonai eszkaláció valóban Izrael biztonságát szolgálja-e, vagy inkább a zsidó állam jövőjét teszi kockára.
Az ENSZ-ben közben Benjamin Netanjahu nem mutatott hajlandóságot az önvizsgálatra. Beszédében kategorikusan visszautasította a vádakat.
„Izrael nem követett el népirtást. Éppen ellenkezőleg: megakadályozott egy népirtást”
– jelentette ki.
A 77 éves miniszterelnök hosszasan sorolta az elmúlt évek katonai sikereit, az iráni programok elleni akcióktól a Hamász, a Hezbollah és más Izrael-ellenes szervezetek vezetőinek likvidálásáig. Üzenete egyszerű volt: a Közel-Keletet nem a kompromisszum, hanem az erő nyelve alakítja.
„Mikor tanulják már meg, hogy önmérséklettel nem lehet harcolni a dzsihád ellen?”
– tette fel a kérdést a világ vezetőinek.
Csakhogy Netanjahu szavai egyre kevésbé találnak egységes visszhangra még a zsidó közösségeken belül is. A vita már nem csupán arról szól, hogyan reagáljon Izrael a terrorra. A kérdés ennél mélyebb: meddig lehet a biztonság nevében folytatni egy olyan háborút, amelynek emberi, politikai és erkölcsi ára folyamatosan nő?
A történelem különös iróniája, hogy Izraelnek volt már olyan miniszterelnöke, aki a megegyezés útját kereste. Jichak Rabin, az 1967-es háború legendás tábornoka a palesztinokkal való kiegyezés lehetőségében hitt. Nem iszlamista merénylő végzett vele, hanem egy zsidó szélsőséges.
Azóta a béke hívei és a permanens háború támogatói mindkét oldalon jelen vannak. A különbség csupán annyi, hogy a háborús logika ma hangosabb, mint valaha. New York utcáin azonban már hallatszik egy másik hang is. Zsidók ezrei üzenik Netanjahunak:
a biztonság nem lehet örök háború, és Izrael jövőjét nem lehet kizárólag katonai győzelmekre építeni.
A kérdés már csak az, hogy ezt az üzenetet meghallja-e valaki Jeruzsálemben.
