A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lengyel László Rangos Katalin Jégbüfé című podcastjában többek között arról beszélt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a rendőrség már most is megkezdhetne komoly vizsgálatokat a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vezető politikusaihoz kapcsolódó ügyekben. Véleménye szerint ehhez nem szükséges megvárni sem a Vagyonvisszaszerzési Hivatal, sem az ügyészség hivatalos eljárásainak megindítását, hiszen mindkét szervezet közvetlenül a végrehajtó hatalom felügyelete alatt működik.
A magyar közvélemény jelentős része mindeközben lassúnak érzi az elszámoltatás folyamatát. Ezt a benyomást tovább erősíti, hogy egyelőre nem sikerült olyan főügyészt találni, akinek személye széles körű politikai és szakmai támogatást élvezne.
A főügyész dilemmája
Lengyel László szerint a kialakult helyzet egyik oka az, hogy sem a Tisza Párt, sem Magyar Péter nem szeretne olyan főügyészt látni az ügyészség élén, aki korábban Polt Péter környezetéhez tartozott. A szóba került nevek között említette Szathmáry Zoltánt is, akit Baka András támogatott. Jelölése körül ugyanakkor viták alakultak ki, részben azért, mert testvére, az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője a sajtóban megjelent információk szerint érintetté vált az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében.
Lengyel történelmi párhuzamot is vont. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben az ügyészség élére kívülről érkező szakember került: Györgyi Kálmán egyetemi tanárként vette át a testület vezetését. Személyét elfogadta az Antall-kormány és maga az ügyészség is, ami lehetővé tette számára a hatékony működést.
Hasonló szerepre alkalmas lehetne Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter is, ám Magyar Péter láthatóan idegenkedik attól, hogy a korábbi politikai korszakokból ismert szereplők kerüljenek ismét kulcspozíciókba.
A vita lényege végső soron egyszerű: szakértelem és lojalitás egyaránt szükséges egy ilyen tisztség betöltéséhez, az ezek közötti egyensúlyt azonban eddig nem sikerült megtalálni.
Tekintély vagy teljesítmény?
Lengyel László szerint az ügyészség élére olyan tekintélyes személyiségre lenne szükség, aki képes hitelességet adni az intézménynek. Ugyanakkor maga a nemzetközi gyakorlat is mutatja, hogy a siker nem feltétlenül az életkoron vagy a hagyományos tekintélyen múlik. Romániában Laura Codruța Kövesi viszonylag fiatalon vezette eredményesen a korrupcióellenes ügyészséget, majd az Európai Ügyészség első vezetője lett. Az ő pályafutása azt bizonyítja, hogy a szakmai eredményesség időnként felülírja a klasszikus tekintélyelvárásokat.
Reformok pénz nélkül?
Lengyel László átfogó közigazgatási reformot sürget. Véleménye szerint enélkül aligha lehetne végrehajtani az oktatás és az egészségügy mélyreható átalakítását, amelyet Magyar Péter a választási kampány során megígért.
A politikai ígéretek azonban mindig találkoznak a gazdasági valósággal. A költségvetés helyzete nehéz, a hiány jelentős, miközben az állam mozgástere korlátozott. A kormány egyszerre szeretné stabilizálni a pénzügyi helyzetet és megőrizni népszerűségét, ami rendkívül nehéz feladat.
Ebben a helyzetben különösen nagy teher hárul a pénzügyminiszterre, Kármán Andrásra. Aligha jelent számára vigaszt, hogy hasonló problémákkal küzdenek az Egyesült Államokban és Európa számos országában is.
Az elszámoltatás politikai szerepe
A reformok és az elszámoltatás kérdése szorosan összefügg. Az új hatalom egyrészt jelentős összegeket remélhet a korrupciós ügyek feltárásától és a vagyonvisszaszerzéstől, amelyek enyhíthetnék a költségvetési problémákat. Másrészt az ilyen ügyek politikailag is hasznosak lehetnek, hiszen a látványos perek elterelhetik a figyelmet arról, hogy az életszínvonal gyors emelésére nincs reális lehetőség.
E logika nem új a magyar politikában. A rendszernek mindig szüksége van ellenfelekre, akikre rávetítheti a társadalom elégedetlenségének egy részét.
Orbán és Magyar: van-e háttéralku?
A publicisztikai spekulációk egyik visszatérő témája, hogy létezhet-e valamilyen informális megállapodás Orbán Viktor és Magyar Péter között.
Gyurcsány Ferencből a Nemzeti Együttműködés Rendszere hosszú éveken át hatékony politikai ellenfelet és szimbólumot épített, ám sem ő, sem kormányának vezető szereplői nem kerültek börtönbe. Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy Magyar Péter hasonló szerepet szánhat Orbán Viktornak.
Lengyel László úgy véli, Orbán Viktor politikailag már elvesztette korábbi meghatározó szerepét, a Fidesz azonban továbbra is komoly politikai erő, amellyel számolni kell. Ebből a megközelítésből nézve nem kizárt valamiféle hallgatólagos alku létezése, amelynek részletei nem nyilvánosak.
Az ilyen feltételezések természetesen bizonyítatlanok. Tény ugyanakkor, hogy a hatalom átadása békésen és rendezett módon történt, ami mindkét fél részéről a stabilitás megőrzésének szándékára utalhat.
A stabilitás politikája és annak kockázatai
Lengyel szerint Magyar Péter azért sem siet sem a reformokkal, sem az elszámoltatással, mert elsődleges célja a stabilitás fenntartása. Ez a megközelítés emlékeztet Angela Merkel hosszú kancellárságának politikájára, amelyben a kiszámíthatóság gyakran fontosabbnak bizonyult a radikális változtatásoknál.
A német példa azonban figyelmeztető is lehet. Sok elemző szerint az elhalasztott reformok hozzájárultak ahhoz, hogy a német gazdaság elveszítette korábbi versenyelőnyének egy részét, miközben a politikai rendszer is egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A szélsőséges pártok megerősödése nem csupán Németországban, hanem Európa számos országában érzékelhető folyamat.
Európai álmok és magyar realitások
A szerző szerint külön figyelmet érdemel Friedrich Merz német kancellár szerepe, akit Magyar Péter egyik legfontosabb európai támogatójának tartanak. Ha Merz politikailag meggyengülne, vagy elveszítené pozícióját, az kellemetlen következményekkel járhatna a magyar kormány számára is.
Ebben az esetben Budapestnek önállóbb stratégiát kellene kialakítania, és nem lenne elegendő az európai integráció nagy tervei mögé felsorakozni. Merz által képviselt elképzelés szerint Európának olyan politikai és stratégiai súlyt kellene elérnie, amely egyenrangú partnerré teszi az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Szép és ambiciózus vízió, ám jelenleg inkább távlati politikai célkitűzésnek tűnik, mint közeli realitásnak.
Következtetés
Lengyel László gondolatmenetének középpontjában valójában ugyanaz a kérdés áll:
miként lehet egyszerre végrehajtani az elszámoltatást, megvalósítani a reformokat és közben megőrizni a politikai stabilitást.
A három cél külön-külön is rendkívül nehezen teljesíthető. Együttes megvalósításuk pedig olyan feladat, amelynek sikerére a történelemben kevés igazán meggyőző példát találunk. Magyar Péter kormányzásának valódi mércéje minden bizonnyal nem az lesz, hogy melyik célt hirdeti meg leghangosabban, hanem az, hogy e három egymással versengő követelmény között képes-e tartós egyensúlyt teremteni.
