Látható a növekedés lassulása

0
1175
Forrás: Pixabay

Jelentősen, 3-3,5 százalékra lassul a gazdaság növekedése, elsősorban az ipar visszafogása miatt. Az infláció magas marad, a lakossági fogyasztás kevésbé gyarapszik, mint idén a GKI prognózisa szerint.

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel- írja februári elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyófizetési mérleg.

A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.

A GKI 3-3,5 százalék körüli idei GDP-növekedésre számít – ami még mindig megfelel a kormány azon reményének, hogy 2 százalékponttal az EU-átlag felett legyen. Az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél. Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.

Az

építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált,

az első tizenegy hónap átlagosan 25 százalék közeli dinamikája novemberben már csak 7 százalék volt, a szerződésállomány pedig 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Idén 5 százalék körüli, tehát tovább apadó építőipari növekedést valószínűsít a GKI.

A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt -, idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5 százalék körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de

az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek

– a tavalyi 7,5 után 5,5 százalék körülinek – lesz következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második félévben már 70,3 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken. A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7-ről 3,4 százalékra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3 volt. Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s

a közmunkásokkal együttes 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel immár Romániát is megelőzve a legmagasabb lett az EU-ban.

A kormány 2,8 százalékos idei drágulási prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék,

azonos az MNB-ével.

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest a végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 után idén 4 százalék körül emelkedik,

a beruházások viszont a tavalyi 16 után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés – az éves deficit 37 százaléka ebben a hónapban keletkezett – következtében végül több, mint 20 százalékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. Idén viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .