Idén kerek évfordulót ünneplünk, 202 éve született Petőfi Sándor, aki 1848 március 16-án nem csinált semmit, délig aludt. egy mozgalmas nap volt mögötte. Lement a Pilvaxba, hogy jól bereggelizzen, de a bejáraton az alábbi tábla függött: Leltár miatt zárva!
Pont három hónap múlva Petőfi elsöprő győzelmet aratott a szabadszállási képviselő választáson, majd Debrecenben lelkesen szavazta meg a Habsburgok trónfosztását. Sőt, az azonnali kérdések óráján bekiabálta, hogy akasszák fel a királyokat, de a békepártiak lehurrogták. A Házelnök jelentős pénzbüntetésre ítélte. Petőfinek 1848 december 15-én megszületett Zoltán fia. Ez március 15-től pont kilenc hónap. Tényleg lázas nap volt tizenötödike.
A szabadságharcban Petőfi Bem apó mellé került szárnysegédnek. Az apó, akárcsak Görgei aprította az osztrákot és a muszkát, végül a ruszkik letették a fegyvert Világosnál a honvédsereg előtt. Kossuth felakasztatta Haynaut, s attól fogva a magyarok koccinthattak sörrel, Az aradi tábornokokat soron kívül előléptették, a vezérkari főnök Damjanich lett.
Batthyány Lajos a Parlament ablakából kikiáltotta a köztársaságot, Kossuth Lajost megválasztották köztársasági elnöknek, s Deák Ferenc lett a kormányfő, Görgei pedig honvédelmi miniszter. Petőfi megkapta a kultuszminiszteri tárcát. Az államtitkára Arany János lett, aki mindig bezárkózott a dolgozószobájába és állandóan írt valami Toldit. Jókai földművelési miniszter lett, mert ő mindenhez értett. A könyvkiadója kérésére Jókainak át kellett írnia A kőszívű ember fiait, a szabadságharc győzött, Jenőt nem végezték ki golyó által.
1867-ben létrejött a kiegyezés, Ausztria felvette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a bécsi magyar nagykövet Andrássy Gyula gróf lett, akit az osztrákok hajdan halálra ítéltek. Andrássy gyanúsan sokat forgolódott Sisi körül A nemzetiségek teljes autonómiát kaptak.
Deák törzshelyén, az Angol királynőben hetente összejött egy tarokkpartira Széchenyi és Semmelweis s a két család a nyarakat Döblingben töltötte, a jó levegőn. Vörösmarty a „Vén cigány” roma jogvédő szervezet elnöke lett. Megalapították a Kossuth-díjat, melyet elsőként Széchenyi kapott meg. Kossuth viszont megkapta a Széchenyi-díjat. A humoros Mikszáth tulajdonosa lett a Tisztikeresztnek a kardokkal és a slafrokkal elismerésnek. A Nemzeti Színházban nagy sikerrel mutatták be Madách jelenlétében a Tragédiát, egy kárpátaljai rendező munkáját. Táncsics százezer koronát nyert a lutrin.
Telt-múlt az idő, a Magyar Köztársaság Európa egyik legerősebb és leggazdagabb állama lett. Budapest épült, szépült, dőltek a turisták, hogy felüljenek a földalattira, amely Európa második földalatti vasútja volt. Liszt Ferenc a Zeneakadémia, Csontváry a Szépművészeti Múzeum főigazgatója lett, Kitört az első világháború, de Magyarországnak sikerült semlegesnek maradnia. Megmaradt Nagy-Magyarország, sőt Trianonban Ausztriát hazánkhoz csatolták. Ettől kezdve az osztrákok majdnem olyan jól éltek, mint a magyarok. Kommün nem volt. Károlyi Mihály lett a köztársasági elnök, egy bizonyos Horthy Miklós visszavonult kenderesi birtokára zöldséget termeszteni. Ady, Bartók, Kodály és Kabos Gyula naponta beült a Japán kávéházba, ahol rendszeresen ott lebzselt József Attila, általában Attila állta a cechet, neki volt mindig a legtöbb pénze. Babits soha nem volt beteg, még a torka sem fájt. Karinthy és Kosztolányi addig ugratták egymást, míg ki nem nevezték őket a Hazafias Népfront társelnökeinek. Attila 1937-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, Illyés Gyulával megosztva. Néhány év múlva Herczeg Ferenc megkapta a József Attila-díjat. Radnóti 44 fekete noteszt írt tele gyönyörű versekkel, s két évvel élte túl a 102. évében eltávozott Fannit.
A harmincas években sikerült kivonni magunkat a német befolyás alól, sőt a második világégést is semleges országként éltük túl. Ennek következtében minden magyar állampolgár, vallásra való tekintet nélkül békésen túlélte a háborút, s hazánkat semmiféle háborús kár, veszteség nem érte. 1938-ban Szálasi, egy nyugalmazott katonatiszt kivándorolt Argentínába, ahol egy óriáskígyó felfalta. A nemetek nem jöttek be, mert tiszteletben tartották semlegességünket, mint Svájcét és Svédországét.
1945 után továbbra is megmaradt Nagy-Magyarország. Az első választást a szociáldemokraták nyerték, s megkezdődött egy jóléti, liberális jogállam kiépítése. A kommunisták, miután csak 3 százalékot szereztek a választásokon, a parlamenti küszöb miatt nem jutottak be az országgyűlésbe. Hazánk felvette a Marshall-segélyt, s ennek köszönhetően soha nem látott virágzásnak indult. A köztársasági elnök Szent-Györgyi-Albert lett, aki ettől kezdve soha nem járt Amerikában. A miniszterelnök Bibó István lett, akiről később egy kollégiumot is elneveztek, a kollégisták némelyike különös életutat járt be.
1956-ban nem volt forradalom, mert az ország szuverén, szabad, semleges és gazdag volt, orosz megszállók nélkül. Rákosi, Farkas Mihály, Gerő és Révai nem jött haza Moszkvából, mind a négyüknek jó állása lett a kujbisevi vízerőműben. Rákosi portás, Farkas biztonság őr, Gerő hídverő, Révai pedig üzemi könyvtáros lett.
Nagy Imre miniszterelnökként tíz évig irányította az országot, s utána élvezte békés nyugdíjas életét. Kádár János a kommunista párt rákospalotai titkára volt, Rajk László a helyettese. Makovecz székelykaput épített a Parlament bejáratához. 1990-ben nem volt rendszerváltás, mert a rendszer már eddig is olyan volt, amely társadalmilag és életszínvonal tekintetében utolérte, sőt maghaladta Finnország és Hollandia színvonalát. Göncz Árpád, a nemzet nagypapája lett az elnök, ő két l-lel írta az államfő szót, nem pecázott állandóan és nem amnesztiázott feleslegesen.
1954-ben az Aranycsapat megnyerte a futball világbajnokságot, jól elpáholtuk a nyugatnémeteket. Mexikóban a fiúk nem is láttak tésztát, így aztán Magyarország újra világbajnokok lett. Ráadásul a minap derült ki, hogy Puskás Öcsi dédunokája Szoboszlai Dominik.
