Németország vakmerő játszmába kezdett: miközben Európa háborúk és energiazsarolások szorításában vergődik, Berlin rekord alacsony gáztartalékokkal várja a telet — és abban bízik, hogy a piac majd megmenti. Ha ez a számítás nem jön be, a német kormány nemcsak saját országát, hanem az egész EU-t sodorhatja bajba.
Friedrich Merz kancellár továbbra is abban bízik, hogy a piac majd lenyomja az árakat, és Németország később olcsóbban juthat földgázhoz. A szakértők egy része azonban attól tart, hogy ez a stratégia visszafelé sülhet el: az utolsó pillanatban megvásárolt gáz ára a geopolitikai feszültségek miatt akár drámai mértékben is megugorhat.
Sebastian Heinemann, az INES gáztároló-szövetség ügyvezetője a Politiconak úgy fogalmazott:
„A gáztárolók töltöttségi szintje nem egyszerűen alacsony, hanem történelmi mélyponton van Németországban.”
Hozzátette: a kormány kezében már alig maradt eszköz, amellyel befolyásolni tudná a gázpiacot.
Háborúk és zsarolások: az energiaárak geopolitikai túszai
Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország többször fenyegette Európát az energiaellátás leállításával. Dmitrij Medvegyev 2022 februárjában azt jósolta:
„Meg fogtok fagyni!”
– Európa azonban nem fagyott meg, viszont a kényszerintézkedések és az alternatív beszerzések miatt az energiaárak az egekbe szöktek.
A helyzetet tovább súlyosbítja az iráni konfliktus. Trump elnök háborúja miatt Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget, ami a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási útvonala. Bár elsősorban Ázsia importál innen, az árrobbanás globális hatású.
Brüsszel figyelmeztet: töltsék fel a tárolókat 80–90%-ra
Az Európai Unió eredetileg azt javasolta, hogy a tagállamok novemberig 90%-ra töltsék fel a gáztárolókat, hogy elkerüljék az utolsó perces pánikvásárlást. Az iráni háború kitörése után ezt 80%-ra mérsékelte.
Csak 58%-os az uniós átlag – 2011 óta a legalacsonyabb
Az EU-s tárolók átlagos töltöttsége jelenleg 58%, ami 16 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt öt év átlagánál. 2011 óta nem volt ilyen alacsony szint.
A brüsszeli bizottság szerint ez még nem jelent közvetlen veszélyt, de több szakértő figyelmeztet: ha a jelenlegi trend folytatódik, novemberre csak 65% körül lesz a töltöttség – ez pedig kritikus lehet a fűtési szezon kezdetén.
Németország különösen lemaradt: mindössze 47%-on áll a töltöttség
Berlin abban bízik, hogy később olcsóbban vásárolhat gázt, ezért nem tölti fel a tárolókat. A német kormány arra számít, hogy Trumpnak fontos lesz a megegyezés Iránnal, mivel november első keddjén választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és a magas benzinár komoly politikai kockázatot jelenthet.
A német kabinet jelenleg nem akar nagy mennyiségű földgázt vásárolni, mert attól tart, hogy ezzel csak tovább emelné az árakat. Inkább kivár, bízva abban, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültség enyhül, és a globális energiapiac stabilizálódik.
A szakértők sürgetik a beavatkozást – Berlin viszont szűk költségvetéssel küzd
A gáztárolók szövetségének elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse az energiaadókat és járulékokat, ezzel fékezve az áremelkedést. A német költségvetés azonban jelenleg nem engedheti meg magának a bevételek csökkentését.
A kritikusok arra is rámutatnak: még Hollandia, amely hagyományosan a piac önszabályozó erejében bízik, 1,2 milliárd eurót különített el a gáztárolók feltöltésére.
