Tusnádfürdő jövője kérdésessé vált: a rendezvény évtizedek óta a Fidesz politikai színpadává vált, ám Magyar Péter figyelmeztetése szerint állami támogatás nélkül könnyen összeomolhat. A vita immár nemcsak a pénzről, hanem arról is szól, kié legyen a határon túli magyarok ügye — és milyen politikai örökséget hagy maga után Orbán Viktor Erdélyben.
Tusnádfürdő egykor az erdélyi magyarság különböző irányzatainak és a román politikai elitnek adott találkozási lehetőséget. Orbán Viktor azonban fokozatosan a Fidesz saját fórumává alakította a rendezvényt. A budapesti parlamentben Németh Zsolt, a tusnádfürdői találkozó egyik alapítója azt javasolta: „a nemzetpolitikát vonják ki a pártos csatározásokból.”
Magyar Péter miniszterelnök erre emlékeztette: őt nem hívták meg Tusnádfürdőre, ahol Orbán Viktor és mások „poloskáknak” nevezték a választásokon győztes egykori ellenzéket. Magyar Péter szerint ezek után a rendezvény ne számítson állami támogatásra.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Facebookon tette fel a kérdést:
„Vajon életképes-e a rendezvény Tusnádfürdőn állami pénzek nélkül?”
A miniszter arra is emlékeztetett, hogy Tusnádfürdő az elmúlt években milliárdos nagyságrendű támogatást kapott: részben közvetlenül a magyar államtól, részben pedig olyan cégektől, amelyek Orbán Viktorhoz köthető oligarchákhoz tartoztak.
Németh Zsolt a Facebookon megerősítette: állami támogatás nélkül is megrendezik jövőre a tusnádfürdői találkozót.
A Sapientia Egyetem továbbra is megkapja a támogatást
A Sapientia vezetői korábban Tarr Zoltán kulturális miniszterrel egyeztettek, akihez a határon túli magyarok ügyei tartoznak. A négy városban működő egyetem — Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy — továbbra is számíthat magyar állami támogatásra.
A kuratórium elnöke, Erdély egykori református püspöke korábban szoros kapcsolatban állt Orbán Viktorral.
Orbán népszerűsége ugyan csökkent Erdélyben, miután tavaly a magyarokat arra buzdította, hogy a szélsőjobboldali George Simionra szavazzanak az elnökválasztáson — ám az erdélyi magyarok végül az Európa‑barát Nicusor Danra voksoltak, aki meg is nyerte a választást. Ennek ellenére április 12‑én az ottani magyarok többsége mégis Orbánra szavazott. Miért?
Orbán volt az első, aki komolyan vette a határon túli magyarok támogatását
Budapestről hatalmas összegek érkeztek a határon túli magyar közösségekhez. Ezek jelentős részét Orbánhoz lojális oligarchák szerezték meg, akik — a gyanú szerint — visszaosztották a pénz egy részét a Fidesz vezetésének. Ennek következtében Orbán Viktor és köre megerősített hírek nélkül is dollármilliárdos vagyonra tehetett szert. Erről beszélt egy podcastben Tóth Ildikó vállalkozó, Orbán Viktor telekszomszédja a Cinege utcában.
Orbán azért támogatta George Simion szélsőjobboldali jelöltet, mert Simion politikája — oroszbarát és Trump‑barát — közel állt az övéhez. Simion abban bízott, hogy Trump lepaktál Putyinnal Európa és Ukrajna feje fölött.
Orbán oroszbarát politikája Erdélyben nem népszerűtlen
Magyarországon Orbán Putyin‑barát politikája hozzájárult a Fidesz súlyos vereségéhez. Erdélyben azonban ez nem váltott ki felháborodást. Ennek történelmi okai vannak.
1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta Horthynak, hogy Magyarország megtarthatja Észak‑Erdélyt, ha nem lép be Hitler oldalán a háborúba. Horthy azonban a náci Németország győzelmében bízott, és csatlakozott — majd 1945-ben katasztrofális vereséget szenvedett.
A vereség után Észak‑Erdélyben megjelentek a Maniu‑gárdisták, akik brutális módszerekkel próbálták visszaállítani a román uralmat. A magyar kisebbséget ekkor Sztálin hadserege védte meg a román túlkapásoktól. Emiatt sok erdélyi magyar támogatta a kommunisták hatalomátvételét, védelmet remélve a román szélsőségesektől.
1947-ben Észak‑Erdély visszakerült Romániához, de Sztálin autonómiát kényszerített ki a Székelyföldön. Ezt később Ceausescu számolta fel. Ceausescu bukását Moszkvában készítették elő, miután Gorbacsov megállapodott a nyugati hatalmakkal arról, hogy a román diktátornak mennie kell. Utódja, Ion Iliescu szintén Moszkvában kapta politikai kiképzését — ahogy korábban Ceausescu is.
Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke még Moszkvából ismerte Iliescut: együtt futballoztak az egyetemi csapatban.
Moszkva a nacionalisták mellé állt — Orbán is részesült ebből
A Szovjetunió bukása után Moszkva a nacionalista irányzatokat kezdte támogatni a volt szocialista országokban, így Magyarországon és Romániában is. Orbán Viktor és csapata is részesült ebből, ezért ragaszkodtak az orosz energiához.
Ez a NATO‑tagállamoknak akkor vált problémává, amikor Putyin 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az orosz elnök többször felajánlotta Ukrajna felosztását Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának. Mindenki nemet mondott — kivéve Orbánt.
Orbán idén februárban nemzeti ellenségnek nyilvánította Ukrajnát és személy szerint Volodimir Zelenszkij elnököt.
Talleyrand szavaival élve:
„Ez több mint bűn — ez hiba.”
Orbán abban reménykedett, hogy Trump és Putyin megegyeznek — hiába. Bukásában ez is szerepet játszott.
Tusnádfürdőn pedig már egy olyan „Napóleon” jelent meg, aki elveszítette a waterlooi csatát. Sem a jelenről, sem a jövőről nem tudott érdemi üzenetet megfogalmazni. Legfeljebb annyit mondhatott volna, mint Szálasi Ferenc, a nyilas vezér, aki akkor került hatalomra, amikor Németország már elveszítette a háborút:
„Kitartás!”
Szálasit a háború után felakasztották.
