Peking az eddigi egyik legátfogóbb ellenlépéssel válaszolt Washington technológiai és kereskedelmi korlátozásaira: hét amerikai céget és szervezetet tett tiltólistára, miközben szigorúbb ellenőrzés alá vonta az Egyesült Államokba irányuló drón- és alkatrészexportot. Az intézkedések azt mutatják, hogy Kína már nem csupán védekezik az amerikai nyomással szemben, hanem célzottan próbálja kihasználni az Egyesült Államok technológiai ellátási láncainak sebezhetőségét.
A kínai kereskedelmi minisztérium megtiltotta a kínai vállalatoknak, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn hét amerikai céggel és szervezettel. Peking egyúttal szigorította az Egyesült Államokba szánt drónok és a hozzájuk használható alkatrészek exportengedélyezését. A lépésekkel az amerikai importkorlátozásokra és a kínai vállalatokat érintő szankciókra válaszolt – értesülhettünk – értesülhettünk a hírre a médiából.
A korlátozások néhány héttel Hszi Csin-ping tervezett amerikai látogatása előtt léptek életbe. A kínai elnök szeptemberben viszonozhatja Donald Trump májusi pekingi útját. Az időzítés arra utal, hogy a felek a csúcstalálkozó előtt saját tárgyalási pozíciójukat próbálják erősíteni.
A drónok az amerikai ellátási lánc gyenge pontjai
„Kína kezdi átvenni az amerikai tiltólisták módszerét. Az amerikaiak megpróbálják kizárni a kínai vállalatokat a piacukról és az ellátási láncokból, Peking viszont pontosabban céloz: azokat a pontokat keresi, ahol a kínai technológia kiesése valóban fájhat az Egyesült Államoknak” – mondta William Bratton, a BNP Paribas vezető elemzője a CNBC-nek.
A drónipar különösen alkalmas lehet erre. Kína nemcsak kész pilóta nélküli repülőeszközöket gyárt nagy mennyiségben, hanem motorokat, akkumulátorokat, kamerákat, vezérlőegységeket és más nélkülözhetetlen alkatrészeket is. Ezek egy része nyugati és ukrán fejlesztésű drónokba is bekerül.
Az ukrajnai háború, majd a közel-keleti konfliktusok megmutatták, hogy az olcsó, nagy számban bevethető drónok a modern hadviselés alapvető eszközeivé váltak. Washington ezért igyekszik gyorsan bővíteni saját gyártókapacitását és hasznosítani az ukrán tapasztalatokat. A probléma az, hogy több rendszer ellátási lánca továbbra is kínai részegységektől függ.
A pekingi intézkedések egyelőre nem jelentenek teljes kiviteli tilalmat. A szigorúbb engedélyezés azonban lassíthatja a szállításokat, növelheti a költségeket, és bizonytalanságot okozhat az amerikai gyártóknak.
Peking átveszi Washington fegyvereit
Kína ezzel párhuzamosan nemzetbiztonsági vizsgálatoknak vet alá egyes külföldi technológiai termékeket és üzleti kapcsolatokat. Ez részben annak az amerikai gyakorlatnak a tükörképe, amely nemzetbiztonsági indokokkal korlátozza a fejlett félvezetők, chipgyártó berendezések és más kettős felhasználású technológiák kínai exportját.
A két nagyhatalom gazdasági konfliktusa így egyre kevésbé korlátozódik a vámokra. Washington és Peking egyaránt:
- tiltólistákat vezet,
- exportengedélyekhez köti a stratégiai termékeket,
- nemzetbiztonsági vizsgálatokat indít,
- és megpróbálja csökkenteni függőségét a másik ország technológiájától.
A különbség az, hogy Washington elsősorban a legfejlettebb chipek és gyártóberendezések területén rendelkezik komoly befolyással, Kína viszont számos alapanyag, akkumulátor, elektronikai részegység és tömegtermelésben készülő technológiai termék piacán meghatározó.
A cikk eredeti változatában szereplő történetet, amely szerint Trump és delegációja a pekingi repülőtéren kidobta az összes kínai ajándékot a lehallgatástól tartva, érdemes elhagyni: ehhez nem található kellően megbízható, független megerősítés.
Megnyerheti Kína a mesterségesintelligencia-versenyt?
Elon Musk szerint erre jó esély van. A Tesla, a SpaceX és az xAI vezetője a The Economist főszerkesztőjének, Zanny Minton Beddoesnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy Kína akár az Egyesült Államokat is megelőzheti a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Musk érvelésének egyik központi eleme az energia. A legfejlettebb MI-modellek betanítása és működtetése hatalmas adatközpontokat, nagy számítási kapacitást és folyamatos áramellátást igényel. Kína gyors ütemben bővíti energiatermelését, hálózatait és adatközponti infrastruktúráját, ami hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthet.
Ez azonban önmagában nem dönti el a versenyt. Az Egyesült Államok továbbra is előnyben van a legfejlettebb chipek, a felhőszolgáltatások, a vezető MI-modellek és a kockázati tőke területén. Kína erőssége ezzel szemben a méretgazdaságosság, a gyors infrastruktúra-fejlesztés, a jelentős mérnöki utánpótlás és az államilag támogatott iparpolitika.
A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy melyik ország rendelkezik több árammal vagy jobb algoritmusokkal. A verseny kimenetelét az dönti el, melyikük tud egyszerre elegendő energiát, fejlett félvezetőket, adatközpontokat, szakembereket és tőkét mozgósítani.
Új amerikai front: poliszilícium és adatközpontok
Washington közben további eszközökkel próbálja visszaszorítani a kínai technológiai és ipari fölényt. A Trump-kormányzat árminimumokat és vámokat vezetett be a poliszilíciumból készült termékekre, amelyekre a napelemgyártásban és kisebb részben a félvezetőiparban is szükség van. A bejelentett intézkedések között 15 százalékos vám is szerepel.
Az Egyesült Államok emellett igyekszik korlátozni a kínai technológia jelenlétét az adatközpontok kritikus infrastruktúrájában. Washington attól tart, hogy a kínai gyártású berendezések adatbiztonsági vagy ellátásbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Peking szerint viszont az amerikai intézkedések célja nem a nemzetbiztonság védelme, hanem a kínai versenytársak kiszorítása.
A kínai washingtoni nagykövetség azzal érvelt, hogy az újabb korlátozások egyik fél érdekét sem szolgálják. Peking ugyanakkor jelezte, hogy kész további ellenlépésekre.
A Huawei körüli konfliktus elérte Argentínát
Az amerikai-kínai technológiai vetélkedés már nemcsak a két nagyhatalom piacán zajlik. Washington szövetségeseit és partnereit is arra ösztönzi, hogy korlátozzák a Huawei részvételét a kritikus távközlési hálózatok kiépítésében.
Argentínában egy helyi szolgáltató Huawei-beruházása miatt alakult ki diplomáciai vita. A vállalat szerint amerikai részről vízumkorlátozás lehetőségét helyezték kilátásba azokkal az üzleti vezetőkkel szemben, akik közreműködnek a kínai cég terjeszkedésében. Nem arról van tehát szó, hogy Argentína már általános tilalmat vezetett volna be a Huawei ellen, hanem arról, hogy Washington nyomást gyakorol a kínai vállalat szerepének korlátozására.
A Huawei körüli konfliktus nem új. Meng Vancsout, a vállalat pénzügyi igazgatóját és az alapító, Zsen Cseng-fej lányát 2018-ban amerikai kérésre tartóztatták le Kanadában. Három évvel később, egy amerikai ügyészséggel kötött megállapodás után térhetett vissza Kínába.
Zsen korábban a kínai Népi Felszabadító Hadsereg mérnökeként szolgált, de ebből nem következik, hogy a Huawei a kínai védelmi minisztérium tulajdonában állt volna. Az Egyesült Államok elsősorban a vállalat kínai államhoz fűződő feltételezett kapcsolatai és a távközlési rendszereken keresztüli hírszerzés lehetősége miatt tekinti biztonsági kockázatnak. A Huawei mindkét vádat következetesen tagadja.
A kölcsönös függőség lett a fegyver
Az Egyesült Államok és Kína hosszú éveken át a kölcsönös gazdasági függéstől remélte a politikai kapcsolatok stabilizálását. Most ugyanez a függőség vált a konfliktus egyik legfontosabb fegyverévé.
Washington a fejlett chipekhez, gyártóberendezésekhez és pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférést korlátozza. Peking drónokkal, akkumulátorokkal, alapanyagokkal és más kritikus technológiákkal válaszolhat. A felek célja már nem feltétlenül a kereskedelem teljes leállítása, hanem annak bizonyítása, hogy a másik ország sérülékenyebb, mint amilyennek mutatja magát.
Hszi Csin-ping amerikai látogatása átmeneti enyhülést hozhat, de a technológiai versengés aligha ér véget. A szeptemberi találkozó legfeljebb azt döntheti el, hogy Washington és Peking képes-e szabályok közé szorítani a konfliktust, mielőtt az ellátási láncok szélesebb körű szétszakadásához vezet.
