Világ

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

A zsidó származású Zelenszkij megkérte Izrael akkori miniszterelnökét, hogy beszélje rá Putyint egy találkozóra. Ez még jóval a háború kitörése előtt történt, de már azután, hogy Oroszország megkezdte csapatainak összpontosítását Ukrajna körül. Putyin elutasította Zelenszkij tárgyalási javaslatát mondván: “náci háborús uszítókkal nem állok szóba!”

Izrael érdekében Naftali Bennett továbbra is közvetíteni próbált hiszen Oroszország szövetségesei: Irán és Szíria komoly fenyegetést jelentenek a zsidó államra.  Izrael akkori miniszterelnökének azt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszországban és Ukrajnában még mindig jelentős zsidó kisebbség él annak ellenére, hogy döntő többségük már kivándorolt.

Naftali Bennett ezért márciusban titkos látogatást tett Moszkvában, hogy rábeszélje Putyint a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök akkor “a háláját fejezte ki ezért.”

Sokoldalú béketárgyalások

“Mindent egyeztettem a béketárgyalásokkal kapcsolatban az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal” – mondta Bennett ex kormányfő. “Szerintem 50% esélye volt a megegyezésnek Oroszország és Ukrajna között. Az USA szerint kevesebb.”

Ők akadályozták meg a kiegyezést Ukrajna és Oroszország között?

“Igen, ők blokkoltak, és azt hiszem, hogy ezzel hibát követtek el.”

Bennett utalt arra, hogy az USA azon a véleményen volt: üssük tovább Putyint! Ne felejtsük el, hogy Biden elnök ekkoriban azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az amerikaiak szándékai eléggé világosak: meggyengíteni Oroszországot, tönkretenni az orosz-uniós együttműködést és valamiféle gazdasági NATO-t létrehozni, melyet egyértelműen Washingtonból irányítanak.

Putyin propaganda sajtója lecsapott Bennett interjújára mondván: a Nyugat akadályozta meg a béketárgyalásokat.

Bennett miniszterelnök ezek után visszatért az interjúra, és kijelentette: nem volt békeegyezmény, a tárgyalások megszakadtak, mert fény derült az orosz erők bucsai vérengzésére. Ezekután közölte Zelenszkij elnök, hogy nincs többé párbeszéd Putyinnal, akinek a csapatai háborús bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben.

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Bennett ex kormányfő célzott arra interjújában, hogy Macron elnök és Scholz kancellár amellett állt márciusban, hogy mielőbb véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában. Macron elnök és Scholz jelenleg is kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen beszélnek az orosz elnökkel telefonon. Az Európai Unió ebből a szempontból megosztott: a balti államok és Lengyelország maximálisan osztják az USA álláspontját, és úgy látják: csakis kemény fellépés vethet véget Putyin agresszív terveinek. Más tagállamok – köztük Magyarország – sokkal inkább arra hajlanak, hogy mielőbb legyen tűzszünet. Aztán a béketárgyalások eltarthatnának akár évtizedekig is. A két Korea között ma is csak az a tűzszünet van érvényben, melyet 70 éve kötöttek.

Minden szem Washingtonra szegeződik: mit akar a Biden kormányzat, amely stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és a Szovjetuniót? Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972- ben összehozta az amerikai-kínai szövetséget a Szovjetunió ellen , mindenképp békepárti. Újra meg újra megismétli régi álláspontját: az USA-nak arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatot ápoljon Pekinggel és Moszkvával mint Kína és Oroszország egymással. A hidegháborús amerikai diplomácia viszont egyre közelebb hozza egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Blinken külügyminiszter lemondta pekingi útját a tragikomikus léggömb incidensre hivatkozva. Kínában most Yellen pénzügyminisztert várják arra hivatkozva, hogy az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy a diplomácia viszony enyhén szólva hűvös Peking és Washington között.