Kezdőlap Világ Oldal 609

Világ

Az oroszok be, az amerikaiak kivonulnak Nigerből

Polonius
-
0
Az oroszok be, az amerikaiak kivonulnak Nigerből

Az Afrika kellős közepén fekvő koldusszegény országban a franciák és az amerikaiak voltak az urak sokáig, de egy katonai puccs mindent megváltoztatott: az orosz Wagner hadsereg már meg is érkezett arra a nagy támaszpontra, ahonnan az amerikai hadseregnek távoznia kell.

Miért fontos Niger? Egyrészt, mert uránbányái vannak, melyeket a franciák vígan használtak jóval egykori gyarmatuk felszabadulása után is. A katonai puccs vezérei ezt megunták, és a kínaiakkal tárgyalnak a bányákról. A Wagner hadsereg Afrikában szinte mindenütt a kínai gazdasági érdekeket védelmezi szép pénzért. Putyin ugyanis megmondta az újjászervezett Wagner hadsereg vezetőinek, hogy ezentúl az orosz állam nem fizeti a számlát: a zsoldos csapatnak magának kell megkeresnie a fenntartásai költségeket, mert Oroszország az ukrajnai háború miatt ezt többé már nem vállalja.

A másik ok amiért Niger fontos: ez volt az iszlamista terrorizmus elleni harc központja fekete Afrikában. A nyomort kihasználva az iszlamista lázadók egyre jobban fenyegetik a helyi kormányokat, amelyeket korábban francia csapatok védtek, de őket elküldték. Helyüket tölti be az orosz Wagner hadsereg.

Szudánban orosz és ukrán fegyveresek ölik egymást

A Wagner hadsereg Szudánban a kínai aranybányákat őrzi, az ukrán SZBU fegyveres csapata pedig a nyugati érdekeltségekre vigyáz, és ezért háborúznak egymással többezer kilométerre Oroszországtól és Ukrajnától.

Kína immár Afrika legfontosabb gazdasági partnere, és ez nem tölti el örömmel az Egyesült Államokat, mely szintén igényt tart Afrika ásványi kincseire. Az USA kedvence Afrikában Ruanda, ahol Kagame tábornok kőkemény diktatúrája figyelemreméltó gazdasági eredményeket ért el az elmúlt negyedszázad során. Az IMF Ruandát állítja példaként a többi afrikai elé, mert a kis közép afrikai országban kicsi a korrupció és komoly életszínvonal emelkedés tapasztalható.

Mit keres a magyar honvédség Csádban?

Múlt november óta katonai együttműködési egyezmény köti össze Csádot és Magyarországot, és a kapcsolattartó tiszt a két hadsereg között nem más mint Orbán Gáspár őrnagy, a miniszterelnök fia.

Csádból is kivonulnak az amerikai katonák, jönnek az orosz zsoldosok és a magyar honvédség, amely a budapesti parlament felhatalmazása alapján 200 fős erővel védelmezheti a nemlétező magyar érdekeket Csádban.

Orbán Gazsi ifjúkorában Ugandában töltött feledhetetlen hónapokat valamiféle titokzatos tevékenységgel, de az nem lehetett a nagyhatalmú papa ínyére, mert a TEK-kel hozatta haza egyetlen fiát Afrikából. Azóta Orbán Gáspár megkomolyodhatott hiszen elvégezte a világ leghíresebb katonai akadémiáját Nagy Britanniában. Orbán Viktor egyre inkább számít rá katonai kérdésekben: Gazsi szervezi a Nemzetbiztonsági Tanácsot a Karmelita kolostorban.

A miniszterelnök nyilvánvalóan nem elsősorban a szaktudása miatt bíz ilyen fontos munkát egyetlen fiára hanem azért, mert az ő lojalitásában biztos lehet.

Nicolae Ceausescu is egyre jobban támaszkodott fiára uralmának vége felé: Nicu Ceausescu Románia kellős közepén Brassóban volt a kommunista párt vezére. Korábban amikor Brassó városát Orasul Stalinnak nevezték voltak olyan elképzelések, hogy Románia fővárosát is ide helyezik át az ország közepére, mert ez jobban védhető mint Bukarest. A környező hegyekbe telepítették a stratégia parancsnokságot. Ceausescu tartott a puccstól, amely be is következett 1989 végén: Moszkva és Washington együtt adta ki a kilövési engedélyt a román diktátorra, akit feleségével, Elena Ceausescuval együtt kivégeztek Tirgoviste városában. Ki volt a különleges bíróság elnöke, mely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét? Victor Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés parancsnoka, akit korábban maga Ceausescu nevezett ki ebbe a fontos tisztségbe.

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Polonius
-
0
Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Új amerikai szankciók Oroszország  ellen, melyek  már kínai cégeket is célba vesznek

Kenderessy Milán
-
0
Új amerikai szankciók Oroszország  ellen, melyek  már kínai cégeket is célba vesznek

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben figyelmeztette a kínai vezetést: komoly következményei lesznek, ha támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium szerdán szankciókkal sújtott le.

20 kínai és hongkongi cégre vonatkozik az amerikai döntés – írja a Reuters, amely emlékeztet arra, hogy korábban Yellen pénzügyminiszter és Blinken külügyminiszter személyesen is figyelmeztette a pekingi vezetést. Yellen pénzügyminiszter közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozza:

”A washingtoni pénzügyminisztérium többször is figyelmeztette a cégeket, hogy komoly következményei lehetnek annak: támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Ezért készült az új szankciós lista, mely 300 pontból áll.”

A Reuters megkérdezte a washingtoni kínai nagykövetséget arról, hogy miképp értékelik az új amerikai szankciókat, melyek immár közvetlenül kínai cégeket is sújtanak az ukrajnai orosz agresszió  miatt. A kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta, hogy “a kínai kormány szigorúan ellenőrzi azoknak a termékeknek az exportját, melyeket mind háborús mind pedig békés célokra fel lehet használni. A kínai kormány betartja a WTO – Világkereskedelmi Szervezet ezzel kapcsolatos szabályait” – állította a kínai nagykövetség szóvivője. Aki sietett hozzátenni: “Kína határozottan ellenzi az USA egyoldalú szankcióit kínai cégek ellen.

Nemcsak kínai cégek vannak a szankciós listán hanem más országok vállalatai is, melyeket Washingtonban azzal gyanúsítanak, hogy hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában: Azerbajdzsán, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia és Törökország – Oroszországon és Kínán kívül.

Oroszország egyre több harci drónt használ, és az ezekhez szükséges alkatrészeket ezekből az országokból szerzi be. A washingtoni külügyminisztérium ezen felül kiadott egy külön szankciós listát, mely ugyancsak azokat a cégeket bünteti a világban, melyek hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában.

Ezen a szankciós listán négy kínai cég szerepel, de vannak rajta vállalkozások Törökországból, Kirgizisztánból és Malajziából is.

“Nagyon odafigyelünk a kínai cégekre, mert ezek kiemelkedően fontos szerepet játszanak Oroszország támogatásában” – hangsúlyozta a washingtoni State Department szóvivője.

Hozzátette:

”ha Kína leállna a szállítással, akkor Oroszország nagy bajba kerülne, mert komoly utánpótlási gondjai támadnának.”

USA: az oroszok vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában

A külügyminisztérium azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy Ukrajnában megsérti a nemzetközi egyezményt, amely tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását a háborúban.

A State Department kifogásolja, hogy Oroszország továbbra is cseppfolyósított földgázt exportál Nyugatra. A célkeresztben az északi Arctic LNG 2 orosz kitermelés van, melyet már korábban is sújtott amerikai szankció, és ennek következtében a Novatek orosz kitermelő vállalat kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a kitermelést, mert nem akadt olyan tankhajó, amely vállalta volna a fuvart.

A washingtoni külügy szankciói célozzák a Roszatomot is, mely a Paks 2 atomerőművet építi Magyarországon. A külügyi szankciós listán szerepel a Pobeda légitársaság, amely az Aeroflot leányvállalata.

A kereskedelmi minisztérium már korábban tilalmi listára tett 200 olyan Boeing és Airbus repülőgépet, melyeket az orosz légitársaságok használnak. A cél az, hogy megakadályozzák az alkatrész utánpótlást, és ezzel nehéz helyzetbe hozzák a polgári légiforgalmat Oroszországban.

Washingtonban a külügy úgy véli, hogy Navanijt, az orosz ellenzék vezérét, az orosz hatóságok meggyilkolták.

Három embert tilalmi listára tettek: annak a börtön lágernek a parancsnokát, ahol Navalnij a legtöbb időt töltötte, a magánzárka részleg vezetőjét, és az orvosi rendelő főnökét abban a lágerben, ahol az ellenzéki személyiség az utolsó napjait töltötte.

“Kína nem támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban”

Erről írt cikket a londoni Economistban Peking egyik vezető Oroszország szakértője – minden bizonnyal a hatalom megbízásából. A Pejta egyetem professzora szerint ugyan az ukrajnai háború kezdetén az volt a kínai diplomácia álláspontja, hogy “Oroszország minden támogatást megkaphat”, de három hónap után ez megváltozott. Ma már a pekingi diplomácia a hagyományos kínai elvet követi: elnemkötelezettség, a konfrontáció kerülése, és semmiképp sem összefogni harmadik állammal szemben.”

Miért vásárol akkor Peking orosz olajat?

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek a célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára”

– írta a kínai professzor. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy “Oroszország elveszíti a háborút, mert Putyint a hírszerzés nem megfelelőképp tájékoztatja.”

Mi várható Ukrajnában?

“Kína kétszer is diplomáciai közvetítéssel kísérletezett, de egyik esetben sem járt sikerrel, megmutatta viszont Peking szándékát a közvetítésre.”

Kína – Oroszországgal ellentétben – részt vesz azon a békekonferencián Svájcban, ahol az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak mintegy 160 állam képviselői június 15-én és 16-án.

Drágul a Meki, új vetélytársak bukkantak fel az USA-ban

Kenderessy Milán
-
0
Drágul a Meki, új vetélytársak bukkantak fel az USA-ban

Az infláció nem kerülte el a MacDonalds hálózatot sem, ezért a vetélytársak olcsóbb burgerekkel nyomulnak az Egyesült Államokban.

“Nálunk csak 9,99 dollár egy burger” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az Aplebee’s cége, a Dine Brands elnök – vezérigazgatója. John Peyton arra utalt, hogy a Mekiben akkor is 10 dollár fölött van egy burger, ha valaki azt az autóban ülve vásárolja meg és ott is fogyasztja el míg náluk nemcsak olcsóbb a hamburger, de le is lehet ülni.

Az biztos, hogy az USA kispénzű polgárai egyre inkább spórolnak: egyre kevesebbet esznek házon kívül. Nem az olcsóbb menüt keresik hanem inkább otthon esznek és isznak. Épp ezért most az éttermeknek kell harcolniuk egymással a spórolós fogyasztókkal. A Meki két okból emelt árat: egyrészt, mert drágábbak lettek az élelmiszerek másrészt pedig bérinfláció indult meg az Egyesült Államokban, ahol egyre nehezebb munkatársakat találni olyan helyekre, melyeken rosszak a munkakörülmény és a keresetek se valami híresek. Az Applebee’s ugyanattól szenved mint a Meki: fogynak a fogyasztók, akik egyre inkább spórolnak, és nem járnak étterembe.

Kisebb a torta nagyobb a harc

“A piac ma kisebb mint egy évvel ezelőtt vagyis kisebb tortáért folyik a küzdelem”

– magyarázza a helyzetet a Technomic élelmiszer-ipari kutató intézet vezető szakértője. David Henkes hozzátette:

“Nagyon megdrágultak a fast food éttermek abszolút számokban is, de relatíve is más éttermekhez viszonyítva.”

A statisztikai hivatal szerint a fast food éttermek árszínvonala 5%-kal emelkedett egy év alatt miközben az élelmiszer árak csak 1,2%-kal, az általános éttermi árszínvonal pedig csak 3,2%-kal nőtt.

Pár éve a MacDonalds még azzal büszkélkedett, hogy nyugodtan emelheti az árakat akkor sem veszítene túlságosan sok fogyasztót, de ez ma már nem így van.

A Meki elnök vezérigazgatója elismerte, hogy “harc folyik a kispénzű emberek piacán. ”Nem sokkal később a MacDonalds pénzügyi igazgatója már úgy fogalmazott: ”kihívással nézünk szembe a fogyasztói piacon.”

A Bloomberg szerint a Meki most ki akar jönni egy 5 dolláros menüvel, hogy visszahódítsa a kispénzű közönséget.

A nagy vetélytárs, az Applebee’s is küszködik az infláció következményeivel:

“Sokáig azt kérdeztük magunktól, hogy mikor érkezik majd meg a mi piacunkra az infláció, a magas kamatláb hatása? Most az első negyedév adatait elemezve észrevettük a hatást” – hangsúlyozza az Applebee’s elnök vezérigazgatója.

4,6%-os volt a forgalom csökkenése az első negyedévben az Applebee’s éttermekben.

Évi 50 ezer dollár alatt kevesebbet járnak étterembe

Az USA-ban kispénzűnek számít egy fogyasztó, ha az éves jövedelme nem éri el az 50 ezer dollárt. A fast food éttermek és az olcsó menüt kínáló többi vendéglátó hely értük küzd változó sikerrel.

Az Applebee’s elnök vezérigazgatója szerint ezért a kispénzű fogyasztó rétegért “egész évben harcolni fogunk, de lehet, hogy tovább is.”

Közben a fogyasztók hangosan panaszkodnak a társas oldalakon a Meki áremelések ellen, és a vetélytársak nagyon is odafigyelnek erre. A Chili’s elnök vezérigazgatója elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy van egy csapatuk, amely figyeli a társas oldalak reakcióit, és a döntéseikben ezt ők is figyelembe veszik. Ezért új burgerrel állnak elő, amely a reklám szerint “kétszer akkora mint a BigMac, és az ízét minden fast food fogyasztó azonnal megérzi.” 10 dollár 99 centért egy vásárló kap egy burgert, egy alkalmazást és egy italt.

Az X-en a Chili’s körkérdést tett fel: ugye jobbak vagyunk mint a fast food? Aki igennel válaszolt, az jutalmat kapott.

A verseny nem is annyira a pénzért hanem az időért folyik – mutatnak rá a szakértők arra utalva, hogy a beülés az étterembe jóval időigényesebb mint az utcán fogyasztható hamburger. Ugyanakkor viszont az olcsó éttermek hirdetései arra mutatnak rá, hogy ma már a fast food nem olcsóbb náluk – írja a CNN gazdasági rovata.

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

ki
-
0
Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Kenderessy Milán
-
0
Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Az oroszok az elfoglalt területeken az elmenekült  ukránok házait és lakásait a Putyinhoz hű orosz családoknak adják gyakran egyenesen Oroszországból – írja a hamburgi Der Spiegel.

22 ezer “tulajdonos nélküli házat és lakást” regisztráltak Luhanszk tartományban azon az alapon, hogy “a tulajdonosok nem egyenlítették ki a gáz és villanyszámlát” az orosz csapatok 2022 február 24-i támadása óta. Luhanszk tartományban március óta van érvényben az a rendelet, amelynek alapján államosítani lehet az üresen álló házakat illetve lakásokat.

Donyeck tartományban 30 ezer üres ingatlant regisztráltak. Ebben a tartományban van Mariupol városa, melyet az oroszok hosszas ostrom után foglaltak el elpusztítva a település jórészét.

Az orosz hatóságok le akarnak sújtani azokra, akik kitartanak a kijevi kormány mellett:

”A kisajátítási listákra természetesen felkerülnek azok, akik illegális tevékenységet folytatnak a helyi kormányzat vagy az orosz állam ellen”

– jelentette ki Nyikolaj Pasztusenko, az új orosz vezetés egyik embere Zaporizsje tartományban.

A régi tulajdonosokat arra kényszerítik az orosz hatóságok, hogy igazolják papírokkal: övék az ingatlan. Tatyjana, aki édesanyjával elmenekült, meg is tette ezt. Elküldte az érvényes tulajdoni lapot. Mire a helyszínen a hatóságok azt követelték: jelenjen meg személyesen! Tatyjana, aki az ukrán kormányzatnak dolgozott korábban, nem mer hazamenni, mert fél, hogy akkor letartóztatják az oroszok. Így valószínű, hogy elveszti négyszobás lakását.

Tatyjana nem adta föl: lányát kérte meg arra, hogy külföldön egy orosz konzulátuson jegyeztesse be a tulajdonjogot, de kérését elutasították. “Ez az orosz jog szerint is törvénytelen” – háborog Tatyjana. Végül mégiscsak feladta, és jelezte az ukrán rendőrségen: lakását törvénytelenül elkobozták. A szomszédok már jelezték is: a kisajátított lakásba be is költöztek az orosz közlekedésrendészet emberei. Egy Németországba menekült ukrán család értesítést sem kapott. Csak a szomszédok telefonálták meg: lakásukba beköltözött egy orosz család.

Virágzik az ingatlan fekete piac

A kétségbeejtő helyzetben sok ukrán család megpróbálja értékesíteni az ingatlanát mielőtt az orosz állam rátenné a kezét csakhogy jogilag furcsa állapotok uralkodnak a megszállt területeken, ahol az ukrán törvényeket már nem ismerik el, de az új orosz törvények sem uralkodnak. Mindenütt a helyi hatóságok döntenek – kényük kedvük szerint. A Der Spiegel tudósítója megkérdezett egy jegyzőt Kijevben, hogy mi is most a jogi helyzet a megszállt területeken?

Az ukrán törvények szerint az ingatlanok eladása oroszoknak a megszállt területeken illegális – hangsúlyozza a jegyző Kijevben. Már önmagában az is gondot okoz, hogy megszerezzék a tulajdoni lapokat a háború kellős közepén. Az oroszok pedig semmilyen adás-vételt nem ismernek el ukrán állampolgárokkal a megszállt területeken. Minden ingatlan adás-vétel csakis akkor érvényes, ha az eladó és a vásárló orosz személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Mariupol városában a hivatalos közlemények, melyek az ingatlan kisajátítással foglalkoznak mindig megemlítik: csakis orosz útlevéllel érvényes minden ingatlan ügylet!

2014 után amikor az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet Luhanszk és Donyeck tartományban még lehetett ingatlan ügyleteket végrehajtani ukrán állampolgároknak is, de amióta a két “népköztársaságot” Oroszország részének nyilvánították, azóta ez megszűnt.

A jegyző Kijevben nem tehet mást minthogy korrekt módon tájékoztatja a kétségbeesett ügyfeleket a helyzetről. Azt tanácsolja nekik, hogy próbálják meg eladni az ingatlanukat az orosz törvények szerint, de tudomásul kell venniük, hogy ennek az adásvételi szerződésnek a jogosságát Ukrajna nem ismeri el hiszen a területet továbbra is saját részének tekinti.

Közben virágzik az illegális ingatlan kereskedelem ahogy erről egy ukrán televíziós újságíró beszámolt. Nyikolaj Osszicsenko Donyeck városában született, Mariupolban élt, de Kijevbe menekült, és onnan figyeli a fejleményeket. Elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy a jegyzőknek és az ingatlan ügynököknek bomba üzlet az illegális kereskedés, melyet általában hamis papírokkal és strómanokon keresztül intéznek. A strómanok olyan ukrán állampolgárok, akik felvették az orosz állampolgárságot vagyis van orosz útlevelük.

Az üzlet általában úgy megy végbe, hogy az ukrán eladó megkapja az ingatlana értékének körülbelül a 60%-át , a 40% jut a strómannak, aki ebből kifizeti a jegyzőt, aki lestemplizi az illegális alkut. A legnagyobb üzletet azok az ingatlanok jelentik Mariupol városában, melynek a tulajdonosai az ostrom idején meghaltak. Ilyenkor aratnak a strómanok és a jegyzők.

Ki vesz lakást vagy házat ilyen körülmények között?

Mindenekelőtt az orosz hatalom emberei: katonák és rendőrök vagy olyan helyi emberek, akik együttműködnek az orosz kormányzattal.

Mit mond az ukrán kormány?

Hivatalosan semmit hiszen Zelenszkij elnök álláspontja az: visszaszerezzük a megszállt területeket!

A helyszínen kevesen hisznek ebben: Mariupol ex polgármesterének tanácsadója, aki az ostrom után Kijevbe menekült, így írt a Telegramon: ”ha van rá alkalmatok, akkor adjátok el a lakásotokat oroszoknak! Ha nekem volna lakásom Mariupolban, akkor én is eladnám azt” – írta Petro Andruscsenko, az oroszok által elfoglalt város egykori polgármesterének tanácsadója. Amikor a Der Spiegel rákérdezett, akkor Mariupol polgármesterének egykori tanácsadója óvatosabban fogalmazott mondván: “Engem abban a városban sokan ismernek, ezért nem tudnám eladni az ingatlanomat. Nem is akarom megsérteni az ukrán törvényt, de uniós cégek és bankok is vígan üzletelnek az oroszokkal a háború kellős közepén. Arra célozhatott, hogy a nyugati bankok – köztük az OTP – tavaly 800 millió eurót fizettek be Putyin pénztárába, és az orosz nemzeti bank a Raiffeisen International segítségével intézi Swift átutalásait, mert az orosz pénzintézeteket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből.

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

Polonius
-
0
Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

Megkezdődött a rafahi tűzfészkek felszámolása

FüHü
-
0
Megkezdődött a rafahi tűzfészkek felszámolása

A rafahi átkelő környékén, a palesztin oldalon az izraeli 401. dandár csapatai közelharcban és repülőgép-csapásokban öltek meg terroristákat.

Az elmúlt napon az izraeli hadsereg egységei  a Gázai övezetben lévő Rafah keleti részén földalatti alagútaknákat találtak – közölte a katonaság pénteken. A rafahi átkelő környékén, a palesztin oldalon a 401. dandár csapatai közelharcban és repülőgép-csapások révén felszámoltak a terrorista osztagokat.

Az izraeli hadsereg szóvivője hozzátette, hogy az izraeli légierő repülőgépeit Rafah több területén is bevetették, ahonnan rakétákat és aknavető lövedékeket indítottak Izrael területére, beleértve a Kerem Shalom átkelőhelyet is.

Röviddel azután, hogy a hadsereg közzétette ezt a nyilatkozatot, szirénák szólaltak meg a gázai határ menti közösségek két településén. Személyi sérülés vagy kár egyelőre nem történt. Később pénteken kétszer szirénák megszólaltak Kerem Shalomban, ami után a katonaság közölte, hogy Rafah térségéből két kilövést azonosítottak és sikeresen elfogtak.

Az IDF Zeitounban tevékenykedik, hogy elpusztítsa a terrorinfrastruktúráját

Másik izraeli dandár Zeitounban, az övezet közepén a terrorinfrastruktúrát és terrorista csapatokat számoltak fel a térségben. A szárazföldi tevékenységek mellett a vadászgépek terroristákat és Hamász terrorcélpontokat is megsemmisítettek. Különösen figyelemre méltó volt egy civil épület, amelyben rengeteg fegyver rejtettek el.  Az övezet egészében a vadászgépek lecsaptak a Hamász célpontjaira, például páncéltörő kilövésére használt épületeket és alagútaknákat semmisítettek meg.

Az IDF közölte, hogy az elmúlt napban az IAF repülőgépei és repülőgépei összesen mintegy 40 terrorcélpontra mértek csapást és semmisítettek meg az övezetben. A célpontok között katonai épületek, terrorosztagok, megfigyelő állások és további katonai infrastruktúra szerepelt.

A fiatalok már nem rendelik alá az egész életüket a cégnek

Kenderessy Milán
-
0
A fiatalok már nem rendelik alá az egész életüket a cégnek

Saját kárán tanulta ezt meg a kínai Google, a Baidu kommunikációs igazgatója, aki dicsőítette “a kínai munkamorált” szembeállítva azt a nyugati “dekadenciával.”

“Miért legyek figyelemmel a beosztottam családi problémáira? Nem én vagyok az anyósa!” – fejtette ki álláspontját Csü Csing asszony, aki videósorozatban adta elő menedzser filozófiáját a TikTokon, melyet Kínában Douyinnek hívnak. A nagyhatalmú asszony, aki nemcsak a kommunikációs igazgató posztját töltötte be, de ő volt a cég alelnöke is, egy eset kapcsán elmondta: egy beosztottja, egy fiatal családanya közölte vele, hogy nem tud vállalni egy 50 napos fárasztó üzleti utat a Covid pandémia idején, mert a család ilyen hosszú időre nem képes nélkülözni őt.

A főnökasszony így oktatta ki szerencsétlen beosztottját:

”Én tíz vagy húsz évvel idősebb vagyok mint maga. Nekem is van két gyerekem. Mégsem szólok egy szót sem, nem érzek keserűséget az 50 napos távollét miatt. Ki maga, hogy azt állítsa: a férjem nem boldogul 50 napon át a család gondjaival egyedül?!”

A videósorozatban az ambiciózus főnökasszony beszámolt arról, hogy karrierje miatt gyakran megfeledkezett az idősebb fia születésnapjáról, és nem tudta, hogy a kisebbik fia melyik osztályba jár az iskolában és milyenek ott a jegyei.

“Nem bántam meg semmit, mert olyan nő akartam lenni, aki karriert csinál.”

Mi kell ehhez?

“Ha PR területen dolgozol, akkor ne számíts arra, hogy a hétvégén megpihenhetsz. Éjjel-nappal bekapcsolva kell tartanod az okos telefonodat, és mindig készen kell állnod arra, hogy naprakész választ adj a kérdésekre!”

Egy másik TikTok videóban a főnökasszony megfenyegette azokat a munkatársakat, akik szót merészelnének emelni szigorú menedzser filozófiája ellen.

Az alelnök asszony már nem alelnök

A CNN tudósítójának magát megnevezni nem kívánó Baidu alkalmazottak megerősítették: a cég kirúgta a szigorú menedzsert, mert a videósorozat hatása pont az ellenkező eredménnyel járt mint amit vártak tőle: a fiatalok közölték, hogy nem akarnak ilyen munkahelyen dolgozni!

Az amerikai pszichológiai szövetsége szerint az

“ilyen munkahely toxikus, mert a megfélemlítésre épít. Az eredmény belső harcok, melyek jórészt titokban zajlanak, és akadályozzák a hatékony munkát.”

Csü asszony nyilvánosan bocsánatot kért a videó sorozat miatt, de ezzel nem tudta megmenteni a munkahelyét: már nem a Baidu alelnöke!

Nincs benne semmi empátia! – reagáltak a fiatalok a videó sorozatra a kínai X-en, a Weibon.

“A kínai fiatalok jelentős része ugyanezt a szigorú menedzser filozófiát tapasztalja a munkahelyén, és nem fogadja azt el” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának egy kínai tanácsadó cég főnökasszonya, aki hozzátette:

”Már a Baidu alelnök hangvétele is riasztóan hatott a fiatalokra, az empátia tökéletes hiánya pedig általános visszatetszésre talált.”

A probléma az, hogy a Baidu kommunikációs igazgatója nyíltan kimondta azt, amit a főnökök többsége gondol, de van annyi esze, hogy ne adja elő: ”a fiatalok ugyanezt a stílust tapasztalják a munkahelyükön. Az pedig, hogy a Baidu alelnöke ezt ilyen nyíltan felvállalta, riasztóan hat rájuk” – mondja Ivy Young, a Wavelet Strategy tanácsadó cég főnökasszonya.

A fiatal nemzedék korábban is jelezte, hogy nem olyan mint a megelőző generáció, amely a jó állásért mindent elvállalt.

Jack Ma, az Alibaba alapítója többször is elmondta, hogy egyetért a “kínai munkamorállal”, amelyet Kínában 996-nak hívnak. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a napi munkaidő reggel kilenctől este kilencig tart, és csak egyetlen szünnap van a héten a vasárnap.

Jack Ma, aki egykor Kína leggazdagabb embere volt, ebben látta Kína fölényének kulcsát az USA-val folyó versenyben.

2019-ben amikor még jól pörgött a kínai gazdaság, ezt elnézték Jack Mának, akit sok fiatal a példaképének tekint, de ma már más a helyzet: komoly munkanélküliség tapasztalható a fiatalok között olyannyira, hogy a pekingi statisztikai hivatal titkosította az ezzel kapcsolatos számokat.

A fiatal nemzedék egyre inkább úgy érzi, hogy óriási erőfeszítést várnak el tőle, és cserében nem kap eleget. Kínában is gyorsabban növekednek a tőke jövedelmek mint a munkabérek vagyis miközben az elit tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy csak igen lassan javul.

A Baidu alelnöke visszavonta TikTok videó sorozatát mondván “sok helytelen és nem megfelelő rész volt a videókban, melyek félreértésekre adhattak okot a Baidu munkahelyi kultúráját illetően, és ezzel komoly károkat okoztak a cégnek.”

Csü asszony korábban újságíró volt, az állami hírügynökségnél, a Hszinhua – Új Kínánál dolgozott, ahol katonás fegyelem uralkodik. Innen váltott a PR-ra, a Huaweihez került, ahol ugyanilyen katonás volt a stílus hiszen a cég eredetileg a hadsereg informatikai kutató laboratóriuma volt, az alapító atya pedig ezredesi rangban szolgált a seregben.

A Huawei munkakultúrát “farkasnak” nevezik Kínában agresszív stílusa miatt, amely maximális követelményeket támaszt az alkalmazottakkal szemben, akikkel a főnökök úgy bánnak mint a tisztek a katonákkal a seregben.

A Huawei ugyan azt állítja, hogy már megszakította kapcsolatait a kínai hadsereggel, de ezt Nyugaton nemigen hiszik el.

Az USA-ban emiatt is tették tiltó listára a Huaweit

Csü asszony 2021-ben érkezett a Baiduhoz, ahova magával hozta “a farkas stílust.” Ezzel valóságos sokkot okozott a cégnél, ahol a PR részlegen rohamtempóban mondtak fel a munkatársak.

Csü asszony mindenkitől katonás fegyelmet várt el, és állandó 24 órás készenlétet. Munkatársainak 60%-a távozott az első évben. Nem véletlenül: előfordult, hogy munkaértekezletet hívott össze éjfélre! Ebbe még nem bukott bele, de abba igen, hogy nyíltan meg is hirdette katonás menedzser filozófiáját, melyet a fiatalabb nemzedék már nem fogad el Kínában.

Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Polonius
-
0
Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

Miért vette elő a magyar közmondást a kínai elnök budapesti látogatásán? Mit kért a magyar miniszterelnök, aki uniós pénzek híján komoly gondokkal küzd, és mit kapott Kínától. Minthogy az egyezmények szigorúan titkosak, ezért senki sem tudhatja például azt, hogy mennyire vagyunk eladósodva Kínának, és főként, hogy mennyivel leszünk?

Kína ma már a világ legnagyobb hitelezője: Peking adósának lenni nem leányálom.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, melyből kiderül:

amióta Peking meghirdette az Új Selyemút programot 2013-ben rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, melyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.

Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1300 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, melyek adósság problémákkal küszködtek illetve ma is küszködnek.

Az OECD, a fejlett államok szervezete, melynek Magyarország is tagja, 223 milliárd dolláros segélyt nyújtott a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.

Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok?

Pakisztán – 26,6 milliárd dollár – és Angola – 21 milliárd dollár – áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósság csapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.

Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.

A harmadik Sri Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid pandémia idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét várhatták. Sri Lanka adóssága 8,9 milliárd dollárra nőtt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Sri Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.

Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.

Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósság csapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, melyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

Világbank ex elnök: Kína nyeri az adósság csatát

Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid pandémia idején, a Hudson intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adósság helyzetéről.

Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a huszas években, és emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. Miért?

Mert a tőkeáramlás a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap.

Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.

Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósság kockázat rovatba került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt.

Kína 16 milliárd dolláros adósság törlesztésre számíthatott 2023-ban miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában most viszont fordítva.

“Sok mindent javasoltam annak érdekében, hogy csökkenjen Kína szerepe a hitelezésben, de csak nagyon kis haladás történt. Ez szomorú perspektíva azoknak a szegény országokban élő százmillióknak, akik  nem lelik útjukat az adósságcsapda szélén táncolva a növekedése felé”

– hangsúlyozta David Malpass, a Világbank ex elnöke, aki a Hudson Intézetnek írt erről tanulmányt.

1...608609610609. oldal a 610-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan