Bajban ismerszik meg az igazi barát – mondta a kínai elnök Orbán Viktornak

0
818
Pixabay

Miért vette elő a magyar közmondást a kínai elnök budapesti látogatásán? Mit kért a magyar miniszterelnök, aki uniós pénzek híján komoly gondokkal küzd, és mit kapott Kínától. Minthogy az egyezmények szigorúan titkosak, ezért senki sem tudhatja például azt, hogy mennyire vagyunk eladósodva Kínának, és főként, hogy mennyivel leszünk?

Kína ma már a világ legnagyobb hitelezője: Peking adósának lenni nem leányálom.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja kapcsán számokkal bőven illusztrált táblázatot tett közzé a The Globalist, melyből kiderül:

amióta Peking meghirdette az Új Selyemút programot 2013-ben rohamosan nőtt a kínai hitelezés elsősorban azokban az országokban, melyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton.

Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1300 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, melyek adósság problémákkal küszködtek illetve ma is küszködnek.

Az OECD, a fejlett államok szervezete, melynek Magyarország is tagja, 223 milliárd dolláros segélyt nyújtott a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.

Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok?

Pakisztán – 26,6 milliárd dollár – és Angola – 21 milliárd dollár – áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósság csapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.

Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.

A harmadik Sri Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid pandémia idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét várhatták. Sri Lanka adóssága 8,9 milliárd dollárra nőtt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Sri Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.

Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.

Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósság csapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, melyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

Világbank ex elnök: Kína nyeri az adósság csatát

Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid pandémia idején, a Hudson intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adósság helyzetéről.

Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a huszas években, és emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. Miért?

Mert a tőkeáramlás a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap.

Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.

Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósság kockázat rovatba került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt.

Kína 16 milliárd dolláros adósság törlesztésre számíthatott 2023-ban miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában most viszont fordítva.

“Sok mindent javasoltam annak érdekében, hogy csökkenjen Kína szerepe a hitelezésben, de csak nagyon kis haladás történt. Ez szomorú perspektíva azoknak a szegény országokban élő százmillióknak, akik  nem lelik útjukat az adósságcsapda szélén táncolva a növekedése felé”

– hangsúlyozta David Malpass, a Világbank ex elnöke, aki a Hudson Intézetnek írt erről tanulmányt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .