Kezdőlap Világ Oldal 279

Világ

Már nyugati szél fúj a külügynél

Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kedden Lviv-i látogatásán kijelentette, hogy Budapest kész átengedni területén minden más ország által Ukrajnának nyújtott segélyt, beleértve a katonai segélyeket is.

„Sok nyugati partnerrel ellentétben mi magunk is megtapasztaltuk, milyen szembeszállni ezzel a hatalmas keleti állammal. Ugyanakkor Magyarország maga nem szállít fegyvert

– ez a mi stratégiai pozíciónk. A mi területünket azonban harmadik országok is használhatják” – jelentette ki Magyar Levente, aki szép csöndben Budapesten alig hallhatóan a remélt EU-s pénzek érkezésének reményében már a változó széljárás szerint beszélt.

A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Magyarország kész ukrán gyerekeket fogadni szanatóriumi gyógykezelésre és nyaralótáboraiban üdültetni őket. Továbbá felajánlotta, hogy segíti a civilek és a katonák gyógykezelését egészségügyi intézményeiinkben, és megerősítette, hogy Magyarország kész 1000 ösztöndíjat biztosítani az ukránok diákok számára a hazai egyetemeken.

Magyarország a konfliktus kezdete óta többször kijelentette, hogy nem ad fegyvert Ukrajnának, hogy ne váljon részesévé az Oroszországgal való konfliktusnak, és nem engedi meg a fegyverek átszállítását a területén. Márpedig ilyen tranzit valójában zajlik, és a „tranzittilalom” csak a Magyarország és Ukrajna közötti határt átlépő ilyen árukra vonatkozik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején még a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó részt venni Ukrajna nyugati fegyvereinek szállításában, hogy ne tegye ki veszélynek a Kárpátalja megyében élő magyarokat az orosz ágyúzásnak. Tompa Tibor, a kijevi magyar közösség vezetője elítélte Szijjártó szavait.

USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Két washingtoni törvényhozó aziránt érdeklődik, hogy  miután korábban Biden elnök aláírta a törvényt, amely tiltja a gazdasági kapcsolatot a kínai határtartománnyal, ahol a muzulmán kisebbség jelentős részét munkatáborokban dolgoztatják.

Akkor mit keres a Tesla a Hszincsiang-ujgur tartományban?

„2022-ben tegyen a Tesla elektromos autóival utazást a Hszincsiang-ujgur tartományban!” – ezzel a hirdetéssel jelezte Elon Musk cége szilveszterkor, hogy bemutató termet nyitott Kína nyugati tartományában. A Tesla elszántan nyomul Kínában, ahonnan elektromos autókat exportál a világ számos országába. A gyára Sanghajban van, Kína fejlettebb keleti területén, közel a tengerhez.

Elon Muskot már korábban is sok bírálat érte amiatt, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború kellős közepén épít gyárat abban az országban, amely hazájának vetélytársa a világpiacon. Elon Musk azzal védekezett, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca, ahol ráadásul hamarabb észrevették azt, hogy mielőbb át kell állni az elektromos autózásra. A kínaiakat elsősorban az ösztönözte erre, hogy a nagyvárosokban – így Sanghajban is – alig lehet levegőt venni a környezetszennyezés miatt.

Két törvényhozó levele

„Megdöbbent bennünket, hogy a Tesla abban a kínai tartományban nyit bemutató termet, ahol az ujgur munkatáborok vannak” – írta közös levélben Elon Musknak két demokrata honatya: Bill Pascrell és Earl Blumenauer. Arra hivatkoznak, hogy a hatóságok mintegy egymillió muzulmánt zártak munkatáborokba ebben a tartományban. Peking tagadja ezt. A kínaiak szerint mindössze arról van szó, hogy az iszlamista terrorizmus elleni harcban megpróbálják elszigetelni a veszélyes elemeket a lakosság többi részétől. Az ujgur fiatalok között néhányan az Al Kaidahoz csatlakoztak, jórészük Pakisztánba menekült, ahol az iszlamista terror szervezetnek egész dandárja van ujgur harcosokból.

Az amerikai kongresszus népirtásnak nevezi azt, ami az ujgurokkal történik a kínai határ tartományban.

Biden elnök december 23-án írta alá a törvényt, amely megtiltja a kínai tartományból származó áruk behozatalát az Egyesült Államokba. A két washingtoni törvényhozó levelében arról érdeklődik, hogy vajon a Tesla nem sérti-e meg ezt az amerikai törvényt?

Az USA diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpiával szemben – emlékeztet a Guardian. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai sportolók ne vehetnének részt a februárban megrendezendő olimpián a kínai főváros mellett, de hivatalosan az USA nem képviselteti magát a többi között amiatt, mert Peking megsérti a Hszincsiang-ujgur tartományban élő muzulmán kisebbség emberi jogait.

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Neonáci csoport a német rendőrségen belül

0

Megöljük a kétéves kislányodat, te mocskos török disznó! Ezzel fenyegette meg az NSU 2.0 csoport azt a török származású ügyvédnőt, aki a neonáci szervezet nyolc áldozatát védte korábban a bíróság előtt. A neonáci szervezet nyolc törököt ölt meg Németországban mielőtt feloszlatták volna.

A török származású ügyvédnő a rendőrségre sietett a fenyegetéssel, ahol természetesen megindult a vizsgálat. Az eredmény mindenkit megdöbbentett!

Neonáci rendőrök küldték a fenyegető üzenetet

Négy rendőrt – köztük egy nőt – felfüggesztett a rendőrkapitányság – számolt be a Frankfurter Neue Presse. A fenyegetés kapcsán megindult nyomozás feltárta, hogy neonácik a rendőrségbe is beépültek. Hitler képeket cserélgettek és mindegyikük horogkeresztes jelvényeket gyűjtött és tartott a lakásában.

Korábban a német hadseregből tettek ki egy hadnagyot, mert a szobájában náci relikviákat találtak a laktanyában. Akkor a hadügyminiszter asszony személyesen utazott a helyszínre, mert kiderült: a fiatal tiszt vonzódása a náci eszmékhez köztudott volt a laktanyában, de nem tettek ellene semmit sem.

Németországban az alkotmány tiltja a politikai szervezkedést a fegyveres testületekben. Különösen igaz ez az olyan betiltott neonáci mozgalomra mint az NSU /nemzeti szocialista unió/. Németországban több mint három millió török él, és közülük többen a neonácik céltáblái lettek az utóbbi években. A rendőrségen belül most először fedeztek fel neonáci szervezkedést. A nyomozást tovább folytatják, mert nem kizárt, hogy másutt is működnek neonáci csoportok a rendőrség keretein belül.

Hosszantartó védelem egyetlen oltással

A philadelphiai Wistar Institute tudósai egy olyan célzottabb vakcinát fejlesztettek ki a SARS-CoV-2 vírus ellen, amely az állatkísérletek során egyetlen alacsony dózisban is erősebb, szélesebb körű és tartósabb védelmet biztosít mint a korábban fejlesztett vakcinák.

A COVID-19 elleni vakcinák első generációja rendkívül hatékonynak bizonyultak, de  hatékonyságuk emlékeztető oltás nélkül csökkenhet, és kevésbé hatékonyak a különböző változatok ellen.

Az új vakcina három technológiát – az immunfókuszálást, az önszerveződő nanorészecskéket és a DNS-bejuttatást – első ízben egyesíti egyetlen platformban. Egyéb előnyei mellett az oltóanyag szobahőmérsékleten is tárolható, így potenciálisan könnyebben szállítható távoli vagy megfelelő hűtőkapacitással nem rendelkező helyekre, mint a meglévő mRNS vakcinák, amelyek speciális hűtőtárolást igényelnek.

A Cell Reports szaklapban megjelent tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellezést és in vitro szűrést alkalmazva glikánokat adtak a SARS-CoV receptorkötő doménhez (RBD), és ennek hatásait értékelték.

Az RBD a vírus kulcsfontosságú része, amely lehetővé teszi, hogy a test receptoraihoz csatlakozzon, hogy bejusson a sejtekbe, és fertőzéshez vezethet.

Bebizonyították, hogy „a glikánnal bevont RBD immunogének erősebb semlegesítő antitest hatást váltanak ki”, és ezzel lehetővé teszik olyan vakcinák kifejlesztését, amelyek védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 többféle változata vagy törzse ellen.

Állatkísérletek során a kutatók azt találták, hogy ezek a vakcinák fokozzák az immunogenitást, és bebizonyították, hogy jelentősen növelik a tartós immunitást is.

„A jelenlegi vakcinák problémája az, hogy a semlegesítő antitestek mennyisége idővel csökken” – mondja Daniel Kulp, Ph.D, a Wistar Institute Vakcina és Immunterápiás Központjának docense és a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók az elmúlt hat hónapban RBD-vel immunizált egereket figyeltek, és megállapították, hogy a vakcina hosszan tartó védelmet nyújtott.

„Ez az első oltóanyag az olyan új generációs vakcinák között, amelyek még fejlettebb funkciókkal és szélesebb körű védelemmel rendelkeznek” – mondta Kulp.

A vakcináknak védelmet kell nyújtaniuk az új változatok ellen is, amelyek csökkentik vagy elkerülik a jelenlegi oltóanyagok által kiváltott immunitást.

Az új vakcina racionálisan megtervezett receptorkötő domént tartalmaz számítási és szerkezet-alapú tervezési módszerekkel. A módosított receptorkötő domén blokkolja az „immunzavaró” helyeket, és ezért erősebb szintű védő, semlegesítő antitesteket válthat ki.

Az új vakcina hatékony immunképesse miatt képes lehet széles körű, tartós védelem biztosítására.

A fegyvergyárosok profitáltak, a kaszinók szívtak a vérfürdő után

0

Míg egyesek a fegyver eladások szűkítéséről álmodoznak a fegyvergyártó cégek extra profitot zsebelnek be.


Hét százalékkal ugrottak meg a fegyvergyártó cégek részvényei miután kiderült, hogy az Egyesült Államok legnagyobb vérfürdőjét okozta egy fegyver mániás nyugdíjas Las Vegasban. 60 halott és több mint 600 sebesült, ez rekord! Mint ahogy az is, hogy a rendőrség mennyi fegyvert talált még a gyilkos nyugger különböző raktáraiban. A Sturm Ruger és az American Outdoor Brands (ez utóbbi gyártja a legendás Smith&Wesson fegyvereket) talán kissé lejjebb csúsztak a New York-i tőzsdén, de végül a fegyvergyárosok dörzsölik a kezüket: a biznisz újra beindul!
 

Ugyanez történt  2012-ben amikor gyerekek váltak a vérfürdő áldozatává egy elemi iskolában Newton városában Connecticutban. Húsz 6-7 éves gyerek és hat felnőtt halt meg akkor. Obama elnök megkísérelte elővezetni régi ötletét: korlátozzák a fegyverek eladását az Egyesült Államokban! Pillanatok alatt kiderült: erre semmi esély sincs! Miért? Mert sokan megrémülnek egy vérfürdő után, és maguk is szaladnak a fegyver boltba, hogy bevásároljanak. Az iszlamista terrorizmus csak ráerősít erre a hatásra. Ennél is fontosabb az, hogy a fegyvergyárosok lobbija hihetetlenül erős Washingtonban. Különösen sok republikánus honatya támogatja őket, de vannak szép számmal demokraták is. Most épp egy olyan törvényt készítenek elő, mely lehetővé teszi, hogy valaki legálisan viselhessen fegyvert olyan államban is, mint például Kalifornia, ahol a helyi törvények ezt tiltják. A republikánus többség keresztül fogja nyomni a törvényt annak ellenére, hogy a vérfürdő Las Vegasban mindenkit megrázott. Egy kis vita a Kongresszusban persze jót tesz az üzletnek: sokan megijednek, hogy a korlátozások jönnek és gyorsan bevásárolnak – „amíg még lehet!” Trump elnök ugyan azt mondta a vérfürdőről, hogy maga a gonosz munkálkodott ott. El is látogat szerdán Las Vegasba, de esze ágában sincs kiábrándítani hűséges szponzorait, a fegyvergyárosokat. Továbbra is kiáll amellett az USA elnöke, hogy a szabad amerikai ősi joga a fegyver, és ennek megszerzésében őt korlátozni nem szabad még akkor sem, ha Las Vegasban egy nyugdíjas 60 emberrel végzett és több mint hatszázan megsebesített.

A fegyvergyárosok tehát dörzsölhetik a markukat, de a kaszinók részvényeinek árfolyama esett a tőzsdén.

Visszaesésre számítanak a turizmusban is, hiszen végülis egy country koncert résztvevői váltak a vérfürdő áldozatává. Már annak idején is azért lett a kaszinó világ központja, mert Bugsy Siegel, aki New Yorkban Lucky Luciano és Meyer Lansky hűséges gengszter társa volt, felfedezte: Nevada államban mindent szabad!

Kaszinózni, vagy fegyvert tartani nem gond Nevadában, melyet a gyilkos nyugdíjas is ezért választott otthonául.

Las Vegas alapítóját Bugsy Siegelt is lelőtték, mert át akarta verni a maffiát, de a kaszinó város a vérfürdőig virágzott. Most azonban Las Vegasnak PR kampányt kell indítania, hogy ne mindenkinek a vérfürdő ugorjon be a város nevéről …

Ismét lángol a bozót Kaliforniában

0

Legalább 10 ember meghalt az Egyesült Államok Kalifornia államában pusztító bozóttüzek miatt.

A lángok vasárnap csaptak fel, de rövid idő alatt

1500 épületet pusztítottak el, és több ezer ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét

a tűz miatt, amely az óránkénti 80-90 kilométeres sebességű szél miatt gyorsan terjed.

Egy több mint 300 kilométeres sávban 14 helyről jelentettek tüzet. A lángok alig több mint egy nap alatt mintegy 160 négyzetkilométeres területet perzseltek fel. Jerry Brown kormányzó az állam három megyéjében, Napában, Sonomában és Yubában szükségállapotot hirdetett.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzeket.

 

Törökország mindenkivel szemben

Amikor a török ​​csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.

A török ​​társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török ​​katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta  Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..

Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.

A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török ​​tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.

A Nyugat és a PKK

A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török ​​társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török ​​lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.

Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.

Ezenkívül sok török ​​úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a ​​társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.

Sok török ​​úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.

Pártok közötti konszenzus

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.

A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.

A civil társadalom megerősítése

Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török ​​társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.

Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.

Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.

Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.

Sokkal inkább a török ​​civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.

Philipp Mattheis írása alapján

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei

0

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.

Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.

Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, politikai újságíró szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Donald Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Barak Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

MTI

Szabadkereskedelem: az USA nélkül is van élet

0

Donald Trump elnök egyik legelső intézkedése volt, hogy bejelentette: az USA kilép az ázsiai és csendes-óceáni országok szabadkereskedelmi egyezményéből, melyet még Obama kezdeményezett.

Washington akkor azért akart szabadkereskedelmi övezetet létrehozni a világ GDP-jének 40 százalékát adó 12 országból, hogy így fékezze Kína dinamikus előrenyomulását a globális piacokon. Trump viszont azzal érvelt: az ázsiaiak elveszik az amerikai munkahelyeket.! A 11 másik tagállam megdöbben,  hiszen a két legaktívabb ázsiai export nagyhatalom, Kína és Dél Korea nem volt tagja az övezetnek. Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Új Zéland, Szingapúr és Vietnam vezeti addig tanakodtak, míg végül létrehozták az új szabadkereskedelmi övezetet – immár az USA nélkül.

Ráadásul ez már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hiszen sok más szabályt is egyeztetnek például a tagállamok polgárainak munkavállalását az övezeten belül, a környezetvédő rendelkezések egységesítését stb.

A bejelentést épp a davosi világgazdasági fórumra időzítették.

Az ünnepélyes aláírás március 8-án lesz. Japán, mely az övezet igazi nagyhatalma, hangsúlyozza: Amerika előtt nyitva a kapu, ha Trump meggondolja magát.

Különösen Kanada és Mexikó örül a szabadkereskedelmi egyezménynek. Hétfőn ugyanis újrakezdődtek a tárgyalások Montrealban az Alena-ról. Ez a két országon kívül az USA-t egyesíti egy szabadkereskedelmi övezetben. Trump szerint jól haladnak a tárgyalások, de a két kisebb partner szempontjából ez azt jelenti, hogy az USA lenyomja Kanadát és Mexikót.

Japán a maga részéről folytatja a szerződéskötést: júliusban megállapodott egy szabadkereskedelmi egyezménytől az Európai Unióval. Ahol Cecilia Malström kereskedelmi biztos közölte: ha Trump így folytatja, akkor az EU veszi át a vezető szerepet a világkereskedelemben. „Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt”- mondta.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amit Malström a legrosszabbnak tart az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Szerinte ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy – még nem végleges – szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett. Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

„Brilliáns volt Hszi Csin-ping beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott van Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett. Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg”- jelentette ki Cecilia Malström.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK