Világ Archives » Oldal 609 a 610-ből » Független Hírügynökség

A britek is „migránsolnak”

FüHü

-

2019-07-23

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

FüHü

-

2017-12-08

0

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Döntött a spanyol kormány – a Szenátuson a sor

FüHü

-

2017-10-21

0

Döntött a spanyol kormány – a Szenátuson a sor

Mintegy 450 ezren tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett, Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak. Mindezt alig pár órával azt követően, hogy a spanyol kormány rendkívüli ülésen arról döntött: feloszlatnák a katalán kormányt és fél éven belül regionális választásokat írnak ki.

A madridi kormány egy eddig még soha nem alkalmazott forgatókönyv alapján akarja rendezni a katalán konfliktust. A spanyol alkotmány 155. cikke lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekbe. Mint a Euronews megjegyzi: a várható következményekről legalább annyira nem lehet tudni semmit, mint a katalán függetlenség esetleges kikiáltásának a hatásairól.

A három hete tartott népszavazást – amely alatt és után komoly megmozdulások és erőszakos beavatkozások is voltak – Madrid nem tartja törvényesnek, de a katalán vezető, Carles Puigdemont azt mondja, megkapta a felhatalmazást az elszakadásra.

Oriol Junqueras katalán elnök-helyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is”.

Avui el PP (i els seus aliats) no han suspès només l'autonomia.
Han suspès la democràcia. #República"

— Oriol Junqueras (@junqueras) October 21, 2017

Trump guruját Putyin kelet-európai kapcsolatai érdekelték

FüHü

-

2018-04-26

0

Trump guruját Putyin kelet-európai kapcsolatai érdekelték

A Cambridge Analytica cég akkor bukott le, amikor kiderült: illegális módszerekkel befolyásolta a választási kampányokat az Egyesült Államokban és sok más országban.

A Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, és ennek alapján a választási szakértők elérték: a saját szavazóik minél nagyobb számban menjenek el szavazni miközben az ellenfél támogatóit elriasztották a voksolástól.

„Egy hatékony propagandagépezetet akarok”- mondta a brit cégnek Steve Bannon, aki Trump 2016-os elnökválasztási kampányának guruja volt. A kongresszusi vizsgálóbizottság elsősorban Trump orosz kapcsolataira kíváncsi. Első kampányfőnöke, Paul Manafort ezért is kényszerült lemondásra. Éppúgy, mint az első nemzetbiztonsági tanácsadó, Flynn tábornok, aki egy ideig a Cambridge Analytica fizetési listáján szerepelt. A cég egyébként fantom cég volt, jórészt amerikaiak dolgoztak neki.

A cél világos volt: mindenáron elérni Donald Trump megválasztását. Steve Bannont egyáltalán nem érdekelte, hogy egy hír igaz-e vagy sem. Kizárólag azzal törődött, hogy „hasznos-e nekünk vagy sem”. Steve Bannont azután Donald Trump főtanácsadónak nevezte ki, aki még a nemzetbiztonsági üléseken is részt vehetett. Aztán megindult ellene a hadjárat és végül távozni kényszerült a Fehér Házból. Nemrég Európában járva kijelentette: Orbán Viktor a legígéretesebb európai politikus.

A botrány miatt a Facebook vezetőjének, Mark Zuckerbergnek is kongresszusi vizsgálóbizottság elé kellett állnia Washingtonban. Ahol továbbra is kutatják: vajon milyen szerepe volt Putyin orosz elnöknek az amerikai választási kampányban. A Cambridge Analytica egykori munkatársának vallomásaiból kiderül: egyáltalán nemcsak a 2016-os amerikai elnökválasztást próbálta meg befolyásolni a „hatékony propaganda gépezet”, mely a Facebooktól vásárolt hatalmas adatbázisokat, minden etikai gátlás mellőzésével.

Szünetet kér

FüHü

-

2023-10-30

0

Az izraeli felfokozott támadások egybeestek a nemzetközi felháborodás fokozódásával és a Hamász a segélyek bebeengedése érdekében „humanitárius szünetet” kér.

Vasárnap folytatódtak a Katar közvetítésével folytatott tárgyalások Izrael és a Hamász között – mondta el a Reutersnek egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrás, és a túszok esetleges szabadon bocsátásáról is tárgyaltak.

A Hamasz ötnapos humanitárius szünetet kér Izrael hadműveleteiben, hogy segélyt és üzemanyagot juttathasson az ostromlott Gázai övezetbe, cserébe a fegyveresek által fogva tartott összes civil túsz szabadon bocsátásáért – mondta a névtelenséget kérő forrás.

(Az a Hamász kér humanitárius tűzszünetet amelyik esélyt sem adott a fesztiválozó tömegnek, az amelyik otthonokba betörve válogatás nélkül lekaszabolt több száz civil polgárt, s mindennek tetejében saját nemzet- és hittestvéreit erővel visszatartja attól, hogy biztonságos területre mehessenek!)

Az izraeli kormány szerint a Hamász által fogva tartott túszok több mint fele 25 országból származó külföldi útlevéllel rendelkezik, köztük 54 thai állampolgár.

Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa tájékoztatást kap a gázai humanitárius helyzetről. A 15 tagú testület az elmúlt két hétben négyszer szavazott sikertelenül a háborúval kapcsolatos fellépést célzó határozattervezetekről, ám a 193 tagú ENSZ Közgyűlés pénteken elsöprő többséggel megszavazta az azonnali humanitárius fegyverszünetet.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap felszólította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy védjék meg a gázai civileket, és „azonnal és jelentősen növeljék a humanitárius segélyek áramlását” az ostromlott partmenti enklávéba – közölte a Fehér Ház.

Biden és Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök elkötelezte magát a Gázába áramló segítség jelentős felgyorsítása mellett vasárnaptól – közölte a Fehér Ház.

Elad Goren ezredes, a COGAT, az izraeli védelmi minisztérium palesztinokkal koordináló ügynöksége azt mondta, hogy Izrael az elkövetkező napokban lehetővé teszi a Gázának nyújtott segélyek jelentős növelését, és a palesztin civileknek egy „humanitárius zónába” kell indulniuk az apró terület déli részén.

Újabb Észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába

Föld S. Péter

-

2017-12-21

0

Újabb Észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába

A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint egy viszonylag alacsony rangú észak-koreai katonáról van szó, aki reggel 8.04 órakor a demilitarizált övezet középnyugati részén, sűrű ködben sétált át egyszerűen a déli oldalra, és jelentkezett az egyik őrhelyen. A dél-koreai hatóságok igyekeznek kideríteni, hogy mik a szökevény szándékai.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a szökést követően észak-koreai katonák – vélhetően a szökevény után kutatva – megközelítették a határvonalat, ezért a dél-koreai katonák mintegy 20 figyelmeztető lövést adtak le. Ez után 40 perccel pedig lövéseket lehetett hallani a határ északi oldaláról, de a határt nem érték el lövedékek.

Idén már a negyedik észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába a két országot elválasztó demilitarizált övezeten keresztül.

Legutóbb öt héttel ezelőtt, novemberben szökött át egy észak-koreai katona Dél-Koreába. Ő drámai üldözést követően jutott át a déli oldalra Panmindzsonnál, s több lövés is érte.

Ezzel egy időben a szöuli országegyesítési minisztérium arról adott számot, hogy szerdán két észak-koreai férfira bukkant a dél-koreai haditengerészet, akik szintén közölték, hogy Dél-Koreába akarnak szökni.

Ebben az évben 15 ember szökött át a kommunista diktatúrából Dél-Koreába, háromszor annyian, mint tavaly.

A politikai középnek le kell számolni a korrupcióval

FüHü

-

2018-09-01

0

A politikai középnek le kell számolni a korrupcióval

Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

Ann Applebaum szerint, ha valaki meg akarja újítani a politikai közepet, annak a korrupció ellen kell hadakoznia. A neves elemző a Washington Postban emlékeztet arra, hogy a fejlett világban nem jól áll a hagyományos pártok szénája, feljövőben vannak viszont a jobb-, illetve baloldali radikálisok.

Ebben a helyzetben a fő áramlat képviselőinek, az igazi demokratáknak nem a bevándorlásról, a muzulmánokról kell beszélniük, ezeket a kérdéseket igencsak felfújták a bulvárlapok. Vagyis olyan témát kell választani a többség részéről, amely valóban eltorzítja a politikát és a gazdaságot: a korrupcióról, a pénzmosásról, adóparadicsomokról, offshore cégekről, amelyek révén kevés ember igen sok közpénzt lop és rejt el. Trump alatt láthatjuk, milyen könnyű a gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező emberek számára, hogy megszegjék a törvényt.

Eközben elsiklik, hogy a visszaélések miként ártanak az átlagembereknek. Pl. úgy, hogy kevesebb pénz jut utakra és iskolákra. Az egyik ellenlépés az lehetne, hogy nagyobb büntetést kapjanak azok, akik értelmiségiként követnek el csalást. A küzdelmet nemzetközi keretekben kell folytatni a kleptokrácia ellen, hiszen a nyugati rendszer ki van téve az orosz és kínai vesztegetéseknek, befolyásvásárlásnak. Nem véletlen, hogy az új szélsőjobb vagy az orosz pénztől vagy az orosz propagandától függ. A figyelmet azonban sikeresen elterelték magukról, ehhez a jócskán eltúlzott menekülttémát nyomatják. Nem sokat lehet persze tenni ellene, amíg Trump az elnök, és amíg olyan államok, mint Magyarország és Olaszország előszeretettel fenntartják kapcsolataikat a világ kleptokratáival. Ám épp azért van szükség sürgősen a radikális, energikus és demokratikus középerőkre, hogy megszabaduljunk tőlük.

Fokozódik a helyzet a lengyelek körül

FüHü

-

2017-08-29

0

Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök keresztül akarja vinni a szavazati jog megfosztását. Ismét előkerülhet a lehetséges megoldás a magyar blokk kivédésére.

Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Németország „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság erre vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.

A Spiegel legutóbbi számában azt írta, hogy

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

– az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint a bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza az unió szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés.

A szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin szerint a németek támogatják ebben az uniót, de Merkel szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Spiegel.

Ezzel kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg a Princeton Egyetem ismert alkotmányjog-professzora, Kim Lane Scheppele, aki szerint a magyar (fordított esetben pedig a lengyel) vétót úgy lehet kivédeni, hogy

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Ebben az esetben az érintett állam – amelynek képviselője saját ügyében nem szavazhat – egyidejűleg lenne mindkettő, elesve a kölcsönös vétó lehetőségétől.

MTI/FüHü

Helycserés támadás Zimbabwéban

FüHü

-

2017-11-19

0

Eltávolították a hatalomból Robert Mugabét. A 37 évig elnökként az országot irányító 93 éves politikust pártja, a kormányzó Zanu-PF váltotta le. Utódja a Mugabe által két hete elbocsátott korábbi alelnök, Emmerson Mnangagwa lett. Ezután indult be az eseményeknek az a láncolata, amely Mugabe uralmának a végéhez vezetett.

A BBC jelentése szerint nem csak Mugabét fosztotta meg hatalmától pártja, feleségét, Grace-t a pártból is kitették – mint a hírügynökség emlékeztet rá, őt akarta Mugabe megtenni elnökhelyettesnek, s ezzel fordította a hadsereget maga ellen, oly annyira, hogy végül puccsot követettek el ellene. A hadsereg ezt ugyan tagadja, de az tény, hogy házi őrizetbe vették Mugabét.

A hatalomból kiebrudált elnök a tervek szerint még a nap folyamán tárgyal a hadsereggel. Vélhetően jövendő sorsáról.

A történések hátteréről itt és itt olvashat.

Hogyan került magyar gépkarabély az Iszlám Államhoz?

Bak Mihály

-

2017-12-29

0

Hogyan került magyar gépkarabély az Iszlám Államhoz?

Magyar gyártmányú AK-63-asokat találtak az Iszlám Állam katonáinál – számolt be az RTL Klub Híradója, de nem kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól. A megoldás lehet, hogy nem annyira rejtélyes.

Háborús zónákban használt fegyverek eredetét kutató, uniós forrásból működő nemzetközi szervezet jelentése alapján számolt be az RTL híradója arról, hogy 132 darab magyar gyártmányú fegyvert találtak az Iszlám Állam készleteiben, köztük 112 AK-63-as gépkarabélyt.

Az is elhangzott, hogy a Magyar Honvédség rendszeresen értékesíti kiselejtezett eszközeit, amelyeket cégek vesznek meg, majd továbbértékesítenek. 2013-ban 28 ezer, 2014-ben pedig 1400 darab AK-63-ast adtak el.

A HM nem válaszolt a megtalált magyar fegyverek odakerülését firtató kérdésre. A megoldás talán egyszerűbb, és nincs benne stikli.

A rendszerváltás előtt Magyarország

egy sor „baráti, fejlődő országba” szállított fegyvereket

és hadfelszerelést, olyanokba is, amelyekben háború dúlt (s amely emiatt 1990 óta tiltott a jogszabály értelmében). A Wikipedia igen precíz, hozzáértésről tanúskodó szócikke is arról számol be, hogy az 1963-ban hadrendbe állított – és különféle kivitelben készült – AK-63-as – amelyet a FÉG (Fegyver- és Gépgyár) állított elő – nem csak a Magyar Néphadseregben szolgált, hanem exportáruként elkerült a világ számos pontjára.

Használták a salvadori polgárháborúban, a horvátok a függetlenségi háborúban (Kalasnyikov-botrány),

az afganisztáni, az első és második iraki háborúban.

Utóbbi két esetben (2001 és 2003) is hivatalosan, de már amerikai közreműködéssel szállított Magyarország fegyvereket, felszerelést (például BMP típusú páncélozott szállító harcjárműveket és T-72-es tankokat) és mindenféle kiegészítőket (rengeteg egyenruhát is). Mindet az úgynevezett inkurrencia készletből, a szolgálatból kivont és lényegében eladhatatlan holmik közül. Az Egyesült Államok vette meg – és szükség esetén újíttatta fel, például a páncélosokat -, majd vitte ki a baráti afgán kormány számára.

Az IS nagyobbrészt a dezertált kormányerőktől zsákmányolt fegyverekkel harcolt Afganisztánban és Irakban is. Volt tehát lehetősége arra, hogy a korábban legálisan odakerült magyar AK-khoz is hozzájussanak.

Világ

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A Cambridge Analytica cég akkor bukott le, amikor kiderült: illegális módszerekkel befolyásolta a választási kampányokat az Egyesült Államokban és sok más országban.

Az izraeli felfokozott támadások egybeestek a nemzetközi felháborodás fokozódásával és a Hamász a segélyek bebeengedése érdekében „humanitárius szünetet” kér.

Idén már a negyedik észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába a két országot elválasztó demilitarizált övezeten keresztül.

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Magyar gyártmányú AK-63-asokat találtak az Iszlám Állam katonáinál – számolt be az RTL Klub Híradója, de nem kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól. A megoldás lehet, hogy nem annyira rejtélyes.

egy sor „baráti, fejlődő országba” szállított fegyvereket

az afganisztáni, az első és második iraki háborúban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA