A párt országos választmánya döntött a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek névsoráról. 2014-hez képest a körzetek körülbelül ötödében indítanak új jelöltet.
Budapesten lesz a legtöbb változás: például
eldőlt, hogy Rogán Antal helyett Hollik István indul,
A VI-VII. kerületben Bajkai István erzsébetvárosi alpolgármester indult a 2014-ben vesztes Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett, és egyéni jelölt lesz Kocsis Máté józsefvárosi polgármester is – ha megválasztják, az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kell mondania polgármesteri posztjáról.
Süli János, az atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz a Fidesz paksi jelöltje. A többi miniszter közül Simicskó István a XI., Varga Mihály a II-III. kerületben, Lázár János Hódmezővásárhelyen, Kósa Lajos Debrecenben, Seszták Miklós pedig Kisvárdán indul.
Nem indul egyéniben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter,
helyette Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a jelölt Karcagon. Nyíregyházán Szabó Tünde sportállamtitkárt indítja a kormánypárt, Szegeden pedig Bartók Csaba volt kézilabdázót (Botka László körzetében). Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Harrach Pétert váltja Vácon.
Nem indul „Voldemort nagyúr”, azaz Mengyi Roland sem, helyette Koncz Ferenc szerencsi polgármester lesz a Fidesz jelöltje a tiszaújvárosi körzetben.
Nyílt levélben szólítja fel az ellenzéki pártok március 15-e közös megünneplésére Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje.
„2018-ban változtatni kell. A változáshoz azonban meg kell mutatni: többen vagyunk mi, akik elégedetlenek, akik más kormányt akarnak, mint a Fidesz támogatói. Nincs erre jobb alkalmunk, mint március 15-e, a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepe” – indokolja nyílt levelében Karácsony Gergely, aki a maga és a XXI. század Társaság nevében hívja közös március 15-i megemlékezésre és demonstrációra az ellenzéki pártokat, civil szervezeteket, a változást kívánók széles közösségét.
Elismeri, hogy nem mindenben értenek egyet, s különböző elképzeléseik vannak azzal kapcsolatban, milyen Magyarországot szeretnénk – sőt mást gondolnak arról is, milyen konstrukcióban kell indulni a 2018-as választásokon.Mindez azonban nem akadályozhatja meg közös kiállásunkat közös értékeink, a szabadság, a demokrácia és a változás szükségessége mellett – szögezi le.
A közös ünneplés nem jelent formalizált szövetséget. Nem jelenti önállóságunk feladását. Még csak azt sem jelenti, hogy egyet kell értenünk mindenkivel, aki közös színpadunkon szerepel. Csak annyit jelent, hogy együtt mondjuk ki: változásra van szükség Magyarországon! – szögezi le Karácsony a nyílt levélben.
Az Együtt szakpolitikusa azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy nincs konfliktus a pártvezetéssel amiatt, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját, miközben a két párt között nincs választási együttműködés. Azt is mondta: a programon már évek óta dolgoznak.
Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.
A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:
nem egy új programról van szó, már három éve dolgoznak rajta.
Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.
Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:
nem volt semmilyen konfliktus, mert már az első megkereséskor tájékoztatta a párt vezetőit.
Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.
Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert
„január-februárban már késő programot írni”.
De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:
„Egyszerűen dühös voltam.”
Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.
Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:
nem tartja politizálásnak,
hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.
Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.
A miniszterelnök szerint példaértékű, ahogy Szerbia védi a kisebbségeit. A Jobbik nem ért ezzel egyet.
Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője a Facebookon azt írta: Orbán Viktor „nem fukarkodott” a szerb kormány dicséretével, amikor felavatta a szabadkai zsinagógát, többek között azt mondta: „egész Európának példaértékű Szerbia kisebbségvédelmi modellje”.
Szávay erre válaszul azt írta: ha a „délvidéki magyar választók is egyetértenek ezzel a kijelentéssel”, vagyis szerintük is irigylésre méltó a nemzeti közösségük sorsa és a szerb kormány valóban megbecsüli kisebbségeit, akkor
„szavazzanak csak nyugodtan a magyar választásokon Orbán Viktorra és a Fideszre.”
Szávay szerint viszont a Jobbik úgy látja, hogy „többé nem kapnak állami támogatást azok az általános iskolások, akik Magyarországra szeretnének látogatni (…) mert a szerb oktatási minisztérium szerint a diákoknak először Szerbiát kell megismerniük.” Megemlíti többek között azt is, hogy a vajdasági magyar autonómia letéteményesének tekintett Magyar Nemzeti Tanácsnak
folyamatosan szűkülnek a jogkörei.
A Jobbik szerint az valóban példaértékű, amilyen autonómiát Szerbia a koszovói szerbeknek kiharcolt, de ezt nem akarják a vajdasági magyaroknak biztosítani.
Szávay azt írja: „Orbán Viktor számára – fokozódó külpolitikai elszigetelődése okán is – sokkal fontosabb a szerb elnök és kormányának barátsága, így nem először áldozza fel nemzeti ügyeinket saját (párt)érdekei oltárán. Ugyanezt tette egyébként a felvidéki magyarság és Fico volt szlovák kormányfő esetében is.”
Az Együtt visszalépteti jelöltjét, Huzsvári Erzsébet Máriát a budapesti 12. választókerületben a DK-s Hajdu László javára – adta hírül az Együtt. Hajdu jelenleg a XV. kerület polgármestere.
Az Együtt arra kér minden demokratikus ellenzéki pártot és civil szervezetet, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz támogassák Hajdu Lászlót a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként.
Ebben a kerületben a kormánypártok jelöltje a korábbi polgármester, most képviselő László Tamás. Versenyben van a Jobbik, a Momentum, a Munkáspárt, a Rend Párt és a Közös Nevező nevű alakulat, továbbá az MSZP-ből a kerületi „puccskísérletben” játszott szerepe miatt kizárt Móricz Eszterrel induló Lendülettel Magyarországért. Utóbbi párt elnöke, Lévai Katalin éppen ma közleményben tudatta, hogy mivel nem tudtak országos listát állítani, jelöltjeikre bízzák, kívánják-e folytatni egyéni kampányukat.
A kormányváltáshoz egyéni győzelmek kellenek, ezért az Együtt bízik abban, hogy más pártok is felismerik a választók elvárását, és visszaléptetik egyéni jelöltjeiket a győzni képes jelöltek javára. Így például az Együtt olyan bátor, helyben győzni képes jelöltjei javára, mint Berkecz Balázs, Baranyi Krisztina, Vajda Zoltán, Szabó Szabolcs, Lövei Csaba, vagy Kerepesi Tibor – áll a párt közleményében.
Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt, a „legszervezettebb kisebbséget”.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a hódmezővásárhelyi választás fontos tanulsága, hogy
a szavazatokat nem lehet megosztani, csak az esélyes jelöltre leadott szavazat hoz változást.
Az is fontos szerinte, hogy sokan menjenek el szavazni. Azt mondta: nyitottak további együttműködésre a demokratikus ellenzéki pártokkal, hogy még több esélyes jelölt legyen.
Arról is beszélt, hogy az MSZP-Párbeszéd eddig is mindent megtett azért, hogy a legesélyesebb jelölteket indítsa, függetleneket jelölteket támogatnak (Mellár Tamást Pécsen és Kész Zoltánt Veszprémben), valamint megállapodtak a választókerületi koordinációról a DK-val.
Karácsony Gergely és Molnár Gyula MTI Fotó: Biró István
Azt is bejelentette, hogy a következő hetekben mozgósító kampányt indítanak, március 15-én pedig „egy széles körű ellenzéki együttműködést felmutató” rendezvénnyel ünnepelnek. Erre meghívták Márki-Zay Pétert is.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke kijelentette,
az utolsó percig készen állnak az egyeztetésre.
Szerinte Hódmezővásárhelyen sikerült ledönteni az apátia falát, az a következő feladat, hogy rendezzék saját oldalukat. Beszélt arról is, hogy az MSZP az elmúlt hónapokban a kormányváltás érdekében saját pozícióit is kész volt feladni, hogy együttműködjön az erre nyitott pártokkal, a jelölteik harmada nem is tagja a pártnak. Szerinte
március 15-éig világossá kell tenni minden egyéni körzetben, hogy kit gondolnak esélyes ellenzéki jelöltnek.
Arról is beszélt, hogy a Fidesz kapott egy nagyon komoly ütést, amire ők „nem úgy szoktak reagálni, mint a rendes emberek”. Arra számít, hogy az eddig békésnek tűnő kampány változni fog,
„aljas, alaptalan és nemtelen támadások sorozata fog elkezdődni”
azok ellen, akik az ellenzéki szövetségben szerepet vállalnak.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: Hódmezővásárhelyen eldöntötték az emberek, hogy „Lázár János nyugodtan visszavonulhat a vadászkastélyába”. Azt reméli, hogy április 8-án „Kósa Lajos – miután továbbképzem – visszamehet az édesanyja disznótelepére kicsit elmélkedni azon, hogy mit is csináltak ezzel az országgal”.
A Jobbikkal való együttműködésről Karácsony Gergely azt mondta:
szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget velük.
Szerinte van még dolguk a demokratikus ellenzéki oldalon is, és majd a választók bölcsességére bízzák, kiben látják az esélyes jelöltet. Azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a Jobbik támogatja az MSZP-Párbeszéd által is támogatott független képviselőjelölteket.
Az LMP-ről (amelynek miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett a Magyar Nemzet szerint tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel és a Jobbikkal az együttműködésről, esetleges visszalépésekről) Karácsony Gergely azt mondta: ők is látták a vasárnapi választás eredményét, tudják, mi következik ebből rájuk nézve és nem akarnak saját szavazóik elől elbújni. Ahogy fogalmazott:
„Attól félek, hogy az LMP-szavazók hamarosan az LMP-székház előtt fognak tüntetni, ha az LMP nem vesz részt egy ilyen együttműködésben”,
de ez szerinte igaz más kisebb pártokra is, amelyekkel szintén nyitottak az együttműködésre.
A két párt vezetői azt mondták, ez egyelőre nem jelent közös listát, mert az együttműködés szervezeti formáit csak később dolgozzák ki.
Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta,
egyetértettek abban, hogy a kormányváltásnak az együttműködés az alapja,
ezért ennek érdekében minden demokratikus ellenzéki párttal együtt akarnak működni valamilyen formában. Azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének.
Szerinte bármire is jutnak,
mindenképpen olyan együttműködési formára van szükség, amellyel nem vesznek el a rájuk leadott szavazatok.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy készen állnak, hogy az Együtt-tel közösen induljanak el a választáson, mert az az érdekük, hogy egy minél szélesebb választói réteget érjenek el a kormányváltás érdekében. Ennek szerinte minimálisan az az alapja, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel.
Az Együtt és a Párbeszéd közösen készülnek a választásokra, mert Orbán és kormánya csak együttműködéssel váltható le. ————————Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.http://egyuttpart.hu/csatlakozz/Vagy ha támogatnád a munkánkat!http://egyuttpart.hu/tamogass/
közös listáról még nem tárgyaltak, de egyikük sem utasította el.
A miniszterelnök-jelöltre vonatkozó kérdésre Szabó Tímea azt mondta, hogy a Párbeszéd kormányfő-jelöltjét Karácsony Gergelynek hívják, de a tárgyalásokon jelenleg nem a személyi kérdések a legfontosabbak. Juhász Péter szerint lesz miniszterelnök-jelöltjük. Azt is mondta, hogy a rendelkezésre álló személyek közül valóban Karácsony Gergely a legalkalmasabb.
Az eseményre meghívták az LMP-t és a Momentumot is, de
az ő képviselőik nem jelentek meg.
Az LMP társelnökének két meghívót is küldtek e-mailben, amikre Szél Bernadett kedden válaszolt – mondta Juhász Péter. Szél Bernadett azt írta, hogy a kormányváltáshoz nem újabb politikusi tárgyalásokra, hanem a választókkal való együttműködésre van szükség. Azt is mondta, hogy a Momentum egy udvarias levelet küldött, amiben jelezték, hogy még dolgoznak a programjukon, ezért arról egyelőre nem tudnak tárgyalni.
„A Nemzeti Választási Bizottság ezzel az iránymutatással tudatosan törvényellenesen értelmezi félre a választási eljárási törvényt. Mindezt csak azért, hogy gátolja az ellenzéki együttműködést. Ha az NVB iránymutatása érvényben marad, áprilisban nem lesz sem törvényes, sem szabad, sem tisztességes a parlamenti választás” – szögezi le az Együtt közleménye.
A közlemény a Nemzeti Választási Bizottság mai iránymutatására reagált, amely szerint törölni kell egy párt országos listáját, ha az egyéni jelöltjeinek száma 27 alá csökken, vagy ha megvan a 27 jelölt, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik.
A Juhász Péter elnöke és Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt által jegyzett dokumentum szerint azonban e „csaló döntés ellenére sem tudja a Fidesz megakadályozni, hogy tisztességes ellenzéki együttműködések alakuljanak ki”.
„Nincs alku Orbánnal!” volt talán a legtöbbször elhangzott szlogen a Demokratikus Koalíció kampánynyitó rendezvényén, amelyen sok-sok bejátszással és komor arcokkal illusztrálták e mondandót, s alátámasztásként időről időre bevillantották a „Harc van” felirattal ékesített ökölbeszorított kezet.
A Gyurcsány beszédet felvezető, a párt képviselőjelöltjeinek rövid beszédei (amelyekben az Orbán leváltásának indokait sorolták) éppen úgy ezt a fajta kérlelhetetlenséget és harciasságot közvetítették, miként a párt elnökének kampánynyitó beszéde is gyakirlatilag azzal keződött, hogy
„Nincs alku! Nem kell hogy legyen alku! Nem kell megmagyarázni, miért nem fogadjuk el ezt a mai világot. Tessék szavazni! A DK-ra!”
– mondta Gyurcsány, aki beszédét azzal kezdte, hogy a DK hisz a szabadságban, a demokráciában, az emberi méltóság tiszteletében, az egymásért viselt felelősségben. Egy ilyen világ teremthet közösségi és egyéni jólétet a sokak Magyarországának. De tudjuk, a nap végén sokakat csak a végeredmény és nem a rendszer milyensége érdekel – mondta. Sokszor tisztességtelen, embertelen, a demokratikus jogokat sárba tipró diktatúrák is egy darabig fenn maradhatnak – vélekedett Gyurcsány, hozzátéve: nem bántja ezeket az embereket, megérti őket.
„Ám ha ránézek Orbán diktatúrájára, sem jólétet, sem biztonságot nem látok”
– mondta, hozzátéve: dacára annak hogy vannak példák, amikor diktatúrák fennmaradnak, de „az orbáni diktatúra halálra van ítélve, s ezt ki fogjuk mondani a választókkal együtt”.
Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége és Molnár Csaba, a DK ügyvezetõ alelnöke éa párt kampánynyitóján MTI Fotó: Máthé Zoltán
Beszélt a korrupcióról, poénkodott az Orbán-családdal, a vejjel, hangoztatta az ország szüskégszerű Európai Uniós kötődését, szóba hozta a pártprogramokat, illetve ironikusan viccelődött azzal, hogy a Fidesz immár azt sem meri vállalni, amit négy éve „kormányprogramként”, nevezetesen, hogy „Folytatjuk”.
Majd rátért arra, hogy mi lenne az új kormány első napjának a teendője (nem kérünk száz napot, mert nem az időt kell múlatni, hanem cselekedni kell”.
Utalt arra – többször is -, hogy nem ő lesz a miniszterelnök („én az új kormány első napján reggel hétkor a gyereket viszem bölcsődébe” – mondta), majd órára lebontva a következő lépéseket sorolta:
Eltávolítjuk Polt Pétert és különleges ügyészi hivatalt álltunk fel, levelet küldünk Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A költségvetés átcsoportosításával első lépésként a másfélszerése növeljük az orvosok és a nővérek bérét, és megduplázzuk a ct-k és az mri-k számát.
Benyújtjuk a prlamentnek a választójogi törvény módosítását, hogy ne szavazhasson itt, aki soha nem élt Magyarországon.
Értesítjük a szakszervezeteket, hogy új bérmegállapodást kezdeményezünk, hogy a minimálbér érje el legalább a mindenkori létmininimumot.
Tájékoztatjuk a kijevi kormányt, hogy felfüggesztjük a korábbi, még a Szovjetunió időszakában született megállapodást: véget vetünk az ukrán nyugdíjbiznisznek, kivizsgáljuk a csalásokat és eljárásokat indítunk.
Nyugdíjkorrekciós programot jelentünk be, a nyugdíjak értékmegőrző garanciáját, visszaállítjuk a szolgálati nyugdíjasok státuszát.
Zár alá vesszük a fideszes oligarchák vagyonát és kárpótlási alapot hozunk létre belőle.
Törvényt fogalmazunk az internet hozzáférés alapvető állampolgári jogáról, ingyenes alapvető internetes szolgáltatásról.
Módosítjuk a köznevelési törvényt: visszaállítjuk a 18 éves tanköztelezettséget, a négy évfolyamos szakközépiskolákat, megszűntetjük az egyházi iskolák kiváltságait, kéttannyelvű iskolákat létesítünk és bevezetjük a digitális oktatást.
Megszüntetjük az egyházak kiváltságait, vizsgálóbizottságot állítunk fel az egyházak által elkövetett gyermekmolesztálási ügyek kivizsgálására.
Átcsoportosítjuk a költségvetést, a családi pótlékot a harmadával, az egyedülálló szülők számára 50 százalékkal növeljük, valamennyi éhező gyerek naponta háromszor kapjon ételt.
Bevezetjük a közműminimumot.
Leállítjuk Paks II-t, támogatjuk a megújuló energiát.
A második nap programját már az új kormányfő fogja bejelenteni – tette hozzá Gyurcsány, utalva ismét arra – mintegy a kedélyek megnyugtatása végett -, hogy az nem ő lesz.
Leszögezte:
Nem kell félni a koaliciós kormányzástól, nem a párbeszéddel van a baj, hanem a diktátummal.
Majd ismét visszatért a leendő kormáynfő személyére, hangoztatva:
Ha a koaliciós tárgyaláson nekünk kell javasolni az országnak miniszterelnök-jelöltet, ezeken a tárgyalásokon én fogom vezetni a Dk küldöttségét, s teszem ezt annak tudatában, hogy
nem a DK-nak, nem is a demokratikus ellenzéknek hanem az egész országnak kell egy olyan miniszterelnököt találni, akik bírja az ország bizalmát és képes lesz az országot továbbáépíteni – szögezte le.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
