Önkormányzati választás 2019

Fidesz: önként adták nekik az adatokat

A személyes adatokat önkéntes hozzájárulás alapján kezelik – áll a Fidesz válasza a Független Hírügynökség reggeli kérdésére. Arról írtunk, hogy több hírportál olvasói kaptak Bakondi Györgytől migránsriogató kampánylevelet, holott nem adták meg elérhetőségüket a Fidesznek.

A Fidesz a törvényi előírásokat mindig maradéktalanul betartja – áll abban a levélben, amelyet a Fidesz Központi Hivatala küldött Bakondi Györgynek címzett kérdésünkre.

Amint azt megírtuk, a Bakondi György miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó fidesz.hu-ra végződő e-mail címéről kaptak leveleket emberek azzal a szöveggel, hogy

április 8-án arról döntünk, maradjon-e a kerítés.

Erről beszámolt az Index, a hvg.hu és a 444.hu is.

A címzettek mind azt állítják, hogy

nem adták meg elérhetőségüket a Fidesznek.

Egyikük azt is írta, hogy leiratkozni se tud a listáról. A migrációval riogató levelet olyan is megkapta, aki az Ügyfélkapun regisztrált arra, hogy a stockholmi nagykövetségen szavazhasson április 8-án. A visszaigazoló levél helyett Bakondi György e-mailje futott be hozzá.

„A jelzett személyes adatokat önkéntes hozzájárulás alapján kezeli a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Az adatkezelés alapjául szolgáló hozzájárulás visszavonása érdekében postai úton, vagy elektronikus levélben lehet kérelemmel fordulni a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Központi Hivatalához. Az adatkezeléssel kapcsolatban felmerült esetleges jogsértések kivizsgálása érdekében pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál van mód bejelentést tenni” – írja közleményében a kormánypárt.

Nincs alku Orbánnal! Harc van! – hirdette meg a DK

„Nincs alku Orbánnal!” volt talán a legtöbbször elhangzott szlogen a Demokratikus Koalíció kampánynyitó rendezvényén, amelyen sok-sok bejátszással és komor arcokkal illusztrálták e mondandót, s alátámasztásként időről időre bevillantották a „Harc van” felirattal ékesített ökölbeszorított kezet.

 

A Gyurcsány beszédet felvezető, a párt képviselőjelöltjeinek rövid beszédei (amelyekben az Orbán leváltásának indokait sorolták) éppen úgy ezt a fajta kérlelhetetlenséget és harciasságot közvetítették, miként a párt elnökének kampánynyitó beszéde is gyakirlatilag azzal keződött, hogy

„Nincs alku! Nem kell hogy legyen alku! Nem kell megmagyarázni, miért nem fogadjuk el ezt a mai világot. Tessék szavazni! A DK-ra!”

– mondta Gyurcsány, aki beszédét azzal kezdte, hogy a DK hisz a szabadságban, a demokráciában, az emberi méltóság tiszteletében, az egymásért viselt felelősségben. Egy ilyen világ teremthet közösségi és egyéni jólétet a sokak Magyarországának. De tudjuk, a nap végén sokakat csak a végeredmény és nem a rendszer milyensége érdekel – mondta. Sokszor tisztességtelen, embertelen, a demokratikus jogokat sárba tipró diktatúrák is egy darabig fenn maradhatnak – vélekedett Gyurcsány, hozzátéve: nem bántja ezeket az embereket, megérti őket.

„Ám ha ránézek Orbán diktatúrájára, sem jólétet, sem biztonságot nem látok”

– mondta, hozzátéve: dacára annak hogy vannak példák, amikor diktatúrák fennmaradnak, de „az orbáni diktatúra halálra van ítélve, s ezt ki fogjuk mondani a választókkal együtt”.

Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége és Molnár Csaba, a DK ügyvezetõ alelnöke éa párt kampánynyitóján MTI Fotó: Máthé Zoltán

Beszélt a korrupcióról, poénkodott az Orbán-családdal, a vejjel, hangoztatta az ország szüskégszerű Európai Uniós kötődését, szóba hozta a pártprogramokat, illetve ironikusan viccelődött azzal, hogy a Fidesz immár azt sem meri vállalni, amit négy éve „kormányprogramként”, nevezetesen, hogy „Folytatjuk”.

Majd rátért arra, hogy mi lenne az új kormány első napjának a teendője (nem kérünk száz napot, mert nem az időt kell múlatni, hanem cselekedni kell”.

Utalt arra – többször is -, hogy nem ő lesz a miniszterelnök („én az új kormány első napján reggel hétkor a gyereket viszem bölcsődébe” – mondta), majd órára lebontva a következő lépéseket sorolta:

  • Eltávolítjuk Polt Pétert és különleges ügyészi hivatalt álltunk fel, levelet küldünk Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
  • A költségvetés átcsoportosításával első lépésként a másfélszerése növeljük az orvosok és a nővérek bérét, és megduplázzuk a ct-k és az mri-k számát.
  • Benyújtjuk a prlamentnek a választójogi törvény módosítását, hogy ne szavazhasson itt, aki soha nem élt Magyarországon.
  • Értesítjük a szakszervezeteket, hogy új bérmegállapodást kezdeményezünk, hogy a minimálbér érje el legalább a mindenkori létmininimumot.
  • Tájékoztatjuk a kijevi kormányt, hogy felfüggesztjük a korábbi, még a Szovjetunió időszakában született megállapodást: véget vetünk az ukrán nyugdíjbiznisznek, kivizsgáljuk a csalásokat és eljárásokat indítunk.
  • Nyugdíjkorrekciós programot jelentünk be, a nyugdíjak értékmegőrző garanciáját,  visszaállítjuk a szolgálati nyugdíjasok státuszát.
  • Zár alá vesszük a fideszes oligarchák vagyonát és kárpótlási alapot hozunk létre belőle.
  • Törvényt fogalmazunk az internet hozzáférés alapvető állampolgári jogáról, ingyenes alapvető internetes szolgáltatásról.
  • Módosítjuk a köznevelési törvényt: visszaállítjuk a 18 éves tanköztelezettséget, a négy évfolyamos szakközépiskolákat, megszűntetjük az egyházi iskolák kiváltságait, kéttannyelvű iskolákat létesítünk és bevezetjük a digitális oktatást.
  • Megszüntetjük az egyházak kiváltságait, vizsgálóbizottságot állítunk fel az egyházak által elkövetett gyermekmolesztálási ügyek kivizsgálására.
  • Átcsoportosítjuk a költségvetést, a családi pótlékot a harmadával, az egyedülálló szülők számára 50 százalékkal növeljük, valamennyi éhező gyerek naponta háromszor kapjon ételt.
  • Bevezetjük a közműminimumot.
  • Leállítjuk Paks II-t, támogatjuk a megújuló energiát.

A második nap programját már  az új kormányfő fogja bejelenteni – tette hozzá Gyurcsány, utalva ismét  arra – mintegy a kedélyek megnyugtatása végett -, hogy az nem ő lesz.

Leszögezte:

Nem kell félni  a koaliciós kormányzástól, nem a párbeszéddel van a baj, hanem a diktátummal.

Majd ismét visszatért a leendő kormáynfő személyére, hangoztatva:

Ha a koaliciós tárgyaláson nekünk kell javasolni az országnak miniszterelnök-jelöltet, ezeken a tárgyalásokon én fogom vezetni a Dk küldöttségét, s teszem ezt annak tudatában, hogy

nem a DK-nak, nem is a demokratikus ellenzéknek hanem az egész országnak kell egy olyan miniszterelnököt találni, akik bírja az ország bizalmát és képes lesz az országot továbbáépíteni – szögezte le.

 

A Nézőpont szerint a mostani kormánynál nincs jobb

Nem fukarkodik a dicsérő jelzőkkel a Nézőpont legújabb elemzése. A Fideszhez közelinek tartott, Orbán Viktor pártjához minden tekintetben lojálisnak mondható cég elemzője arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kormány a legjobb, a legszebb.

A jelenlegi az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta, hiszen a kormánypártok megőrizték vagy még növelték is népszerűségüket – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Deák Dániel elmondta: az intézet kutatásai szerint jelenleg

a kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének pártlistán,

a Jobbik 23, az MSZP 13 százalékon áll, illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék ) is.

A jelenlegivel szemben a korábbi kormányzati ciklusokra az volt a jellemző, hogy a ciklus második felére bezuhant a kormánypártok támogatottsága; most erről nincs szó – tette hozzá.

Mint elmondta, az ellenzéki térfélen komoly változások is tapasztalhatóak 2014 óta; miközben 2014-ben az MSZP-nek még domináns szerepe volt, most folyamatosan aprózódik a balliberális oldal, és a DK, illetve a Momentum is komoly tényezővé vált.
Eközben Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a kudarcos politikája, az állandó belső harcok nyomán folyamatosan csökken a szocialisták népszerűsége – tette hozzá Deák Dániel, jelezve: a 2014-es egymillióval szemben mintegy 600 ezer szimpatizánsa maradt a pártnak, és már a „magszavazók”, illetve a balliberális holdudvar is leválik az MSZP-ről.

A Nézőpont szerint ebben a helyzetben egyre nagyobb az esélye annak, hogy nem Botka, hanem egy Gyurcsány Ferenc által javasolt, függetlennek tetsző személy lesz az MSZP-DK-koalíció vezetője a 2018-as választásokon.

A helyi Jobbik nyújthat segítséget Győrben a Fidesznek

Váratlanul, szerintük eleve így tervezve a győri Jobbik visszalépett a négy egyéni választókerületben, kiváltak az ellenzéki „moslékszövetségből”. A Jobbik vezetése felfüggesztette a szervezetet.

Eljött a várt pillanat, kilépünk az ellenzéki összefogásból – közölte reggel a Facebookon Fodor Roland, a Jobbik győri vezetője. Vagyis mind a négy jobbikos jelölt visszalép az egyéni választókerületi képviselőjelöltségtől.

Ezzel az ellenzéki „moslékszövetség” elveszítette képviselőjelöltjeinek negyedét, és minimális győzelmi esélyeit is – írja a győri jobbikos. Írásából kiderül, hogy eleve így tervezték, s csak látszatból csatlakoztak a DK-s polgármesterjelöltet, Glázer Tímeát indító, hat szervezetből álló koalícióhoz (MSZP, DK, Momentum, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom és független jelölt). Céljuk az volt, hogy „a nemzetellenes” baloldali pártok ne tudjanak külön-külön frakciót alakítani az új közgyűlésben. Ezért mentek bele ebbe a „proletár rémálomba”.

A Jobbik országos vezetése azonnal felfüggesztette a győri szervezet működését, a négy tagot visszahívták minden tisztségből és etikai vizsgálatot indítottak. Szimpatizánsaikat pedig arra kérik, hogy támogassák az ellenzéki együttműködést vasárnap.

Ez meglehetősen érdekes helyzetet eredményezhet, túl azon, hogy a Jobbik immár saját jelöltek nélküli összefogásra kéri a győrieket. Mérések híján nem tudjuk, mekkora kárt okoz a korábban jelentős előnnyel megválasztott Borkai Zsolt újrázási esélyének a napokban kiáradó botrány. A Fidesz kényszerhelyzetben van, mert jelöltcserére már nincs lehetőség, kénytelenek Borkait támogatni. A Jobbik helyi híveinek esetleges távozása az ellenzéki összefogás mögül elvezethez Borkai megválasztásához és a fideszes többség megtartásához.

Szél: Kétszer olyan keményen kell küzdeni

Szél Bernadett körzetének Budakeszin még nem dőlt el a sorsa, amikor értékelte a választások eredményét éjfél után az LMP eredményváróján. Hadházy Ákos lemondott.

Szél megköszönte mindenkinek, aki elment szavazni, és kiemelten az LMP-szavazóknak. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesz nagyarányú győzelme azt mutatja, hogy

a küzdelem új szintjét és új minőségét kell megvalósítani,

mert nem sikerült a kormányváltás.

Kétszer olyan keményen és kétszer annyit kell küzdeni, mint eddig – mondta. Hozzátette, hogy nem az LMP programján kell változtatni, mert az jó, hanem azon, ahogy megközelítik a választópolgárokat. Minél több emberhez el kell juttatni a programot, „mostantól ezen fogok dolgozni” – mondta Szél.

Az LMP társelnöke mindenkit arra kért, hogy ne adják fel a küzdelmet, bármit is mutatnak most az eredmények.

Egy dolgot tudunk tenni, hogy még nagyobb megértéssel, türelemmel viseltetünk egymás iránt, és a szekértáborokat felszámoljuk

– mondta Szél, aki nem gratulált Orbán Viktornak és a Fidesznek.

Az LMP listán valamivel 6 százalék felett végzett, egyéniben pedig biztosan csak Csárdi Antal jutott be Budapest 1-es választókerületében.

Szél Bernadett Budakeszin néhány száz szavazattal volt elmaradva a beszéd pillanatában a fideszes jelölthöz, Csenger-Zalán Zsolthoz képest, így neki még van esélye nyerni. Hadházy Ákos viszont biztosan nem győzött Szekszárdon, és korábban megígérte, hogy a Fidesz abszolút többsége esetén lemond, amelyet meg is tett.  

Hangsúlyozta, hogy nagyon nem volt tisztességes és egyenlő a verseny. „Abban ne legyen biztos a Fidesz hogy megszabadult tőlem” – tette még hozzá.

Tudja, hogy mikor kit kell gyűlölni?

„Migránsok”, Vona Gábor és a Jobbik, Soros György, az ellenzék általában és Karácsony Gergely. A kormánymédia szerint őket kell a legjobban gyűlölni – vagy tőlük kell a leginkább félni.

Nyugat-Európát élhetetlen pokollá tették a „migránsok”, akik előtt az ellenzék lebontaná a határkerítést, sőt, Karácsony Gergely egyenesen magánlakásokba telepítené be őket, természetesen Soros György utasítására, akinek Szél Bernadett is az ügynöke, miközben az iszlámista Vona Gábort a szemkilövető Gyurcsány Ferenc irányítja, bár ugyanakkor a Jobbikot Simicska Lajos is megvette, ahogy az LMP-t is – körülbelül ez a bizarr kép bontakozik ki a kormány kommunikációjából, és az azt hűségesen kiszolgáló kormánymédiából.

De felmerül a kérdés:

ugyanannyira kell mindenkit gyűlölni?

Vagy van, akit kevésbé, van, akit jobban? Tényleg Soros György a kormány főellensége? Esetleg ez változik valamennyire a választásokhoz közeledve?

Ennek kiderítéséhez egy nemrég indult honlap, a foellenseg.hu volt a segítségünkre, amely a kormányközeli portálok írásait elemzi: többek között az utóbbi időben a Kurucinfo szintjére süllyedő Origót, az oroszbarát álhíroldalakra gyakran forrásként hivatkozó 888-ot, de a Magyar Időket és a köztévé híradójának honlapját is. (Az ezekben kibontakozó alternatív valóság legabszurdabb írásait mi is be szoktuk mutatni, ezeket a cikkeinket itt találhatja.)

Az oldal adataiból az derül ki, hogy

az elmúlt napokban a migránsok lettek a főellenség,

messze róluk szólt a legtöbb írás a kormánymédiában, köztük több olyan, amelyekben több éves történeteket vettek újra elő, vagy olyan, amelynek valóságtartalma legalábbis kétséges.

Egyetlen másik „ellenség” tudta őket megközelíteni: a Jobbik.

Sőt, ha együtt kezeljük a Vona Gáborról és a pártról szóló „cikkeket”, akkor azt látjuk, hogy csütörtökön őket már a bevándorlóknál is nagyobb veszélynek látták, hiszen jóval többször szerepeltek a vizsgált portálokon: a vizsgált kilenc oldalon több mint 100, kivétel nélkül lejárató írás foglalkozott velük.

Csak a „dobogó” harmadik helyét foglalja el a korábbi legfőbb mumus, Soros György, akivel kapcsolatban úgy tűnt a hódmezővásárhelyi választás után egy rövid ideig, hogy kikerül a célpontok közül, aztán ez mégis másként alakult. Sőt, csütörtökön

meg is szaporodtak a sorosozó írások

a kormánymédiában, a korábbi napi 50-55 után már közel 70-szer foglalkoznak vele.

Ha már sorrendet akarunk állítani azok között, hogy kit kell a kormánymédia szerint a leginkább gyűlölni, akkor a negyedik helyre az ellenzék kerül. Ide azok a „cikkek” kerültek, amelyek általánosságban foglalkoznak az ellenzékkel, külön számolták azokat, amelyek valamelyik ellenzéki politikust vagy pártot szidnak.

Így aztán

a kormánymédia ötödik leggyűlöltebb alakja Karácsony Gergely lett,

akivel egyre több írás foglalkozik, ahogy közeledik a választás.

Csak utána következik az MSZP, „Brüsszel”, az LMP és azon belül elsősorban Hadházy Ákos (persze Szél Bernadett is sokszor előkerül), Gyurcsány Ferenc, Simicska Lajos és a civilek, de nem maradhat ki az ENSZ sem, az utóbbi napokban pedig a Momentum is előkerült. Vagyis,

azok közül, akiket a kormány támad, lényegében mindenkiről megjelent valamilyen lejárató írás.

REPUBLIKON: A Fidesz akár az abszolút többségét is elveszítheti

A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.

A Republikon Intézet által becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.

Az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. A mandátumbecslés szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre.

A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben.

A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét.

Garantálható-e a külhoni szavazás tisztasága?

Sokakban felmerül: vajon biztosított-e a választások tisztasága a magyar lakcímmel rendelkező külhoni szavazók számára? Hol, hogyan, milyen körülmények között választhatnak ők 2018-ban?  Ezekre is kerestük a választ.

 

Nem  véletlen a gyanakvás. Az Orbán-kormány ugyanis jócskán megnehezítette a magyarországi lakcímmel rendelkező külhoni választók dolgát, akik – a lakcímmel nem rendelkezők, zömmel a határon túli magyarok közül kikerülő szavazókkal ellentétben – nem voksolhatnak levélben. S habár ma már 5-600 ezresre becsült a számuk, közülük – objektív  okokból (esetenként többszáz kilométert kell utazni, ami pénzt, időt jelent, stb.) , illetve szubjektív megfontolásokból (nagyjából már látható) még százezren sem fognak szavazni április 8-án, miközben a határon túli magyarok közül közel 400 ezren elküldik postán a szavazatukat. Persze nem véletlenül kedvez a kettős állampolgároknak a törvény: ők zömmel Orbán-pártiak, míg akik egyszer már szavaztak – a lábukkal –, vélelmezhetően most sem a Fideszt fogják erősíteni.

De lássuk a felvetéseket és a válaszokat!

Hogyan tudják garantálni a szavazás titkosságát egy olyan, a kormány kontrollja alatt lévő külföldi szavazóhelyiségben, ahol csak néhány ember adja le a voksát?

A kontroll felvetése amiatt életszerű, mert a 118 külföldön létesítendő szavazóhelyiség mindegyike nagykövetségen vagy konzulátuson lesz kialakítva, s a helyi választási biztosok, azaz a külképviseleti választási iroda vezetője és többi tagja jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium alkalmazásában álló személy lesz.

„A külföldön személyesen leadott szavazólapok közül csak a lezárt borítékokban elhelyezetteket fogadják el érvényesnek” – reagált a Nemzeti Választási Iroda a felvetésünkre.

A kinti választási biztosokat egyébként a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg a feladattal. Érdekes módon ezért ők díjazást is kapnak. Mint azt az NVI-nél kérésünkre elmondták: a külképviseleti választási iroda vezetője 30 ezer, egy-egy tag 200 külképviseleti névjegyzékbe vett választópolgárig 15 ezer, e fölötti regisztrált esetében 25 ezer forintot kap. Az, hogy összességében hányan lesznek, ma még nem tudják megmondani, a pontos és végleges létszám a március 31-i határidő lezárulta után lesz majd meg.

Hogyan oldják meg az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapok kérdését?

Megkérdeztük az NVI-től, hogy az egyes külhoni szavazóhelyiségbe az ott regisztráltak egyéni választási körzeteinek a szavazólapját küldik-e csak ki? S ha igen, a kis szavazóhelyiségekben – ahol például csak a magyar képviseleten dolgozó kiküldöttek és családtagjaik szavaznak – nem áll-e fent annak a veszélye, hogy kontrollálható, melyik választópolgár, melyik listára, illetve melyik párt egyéni jelöltjére szavazott? Mint megtudtuk: a külképviseleten szavazó választópolgár azokat a szavazólapokat kapja meg, amelyeket a saját magyarországi lakcíme szerinti szavazóhelyiségben kapott volna.

A választópolgárnak a szavazatát borítékba kell zárnia, különben szavazata érvénytelen.

A KÜVI tagok a borítékokat nem nyitják fel, nem számolják meg, hanem a lezárt urnát Budapestre szállítják a Nemzeti Választási Irodához. Mivel a zárt borítékra rá van írva, hogy melyik választókerületbe tartozik, itt az NVI-ben a külképviseletekről beszállított valamennyi borítékot valamint az átjelentkezéssel szavazók borítékjait a 106 választókerületnek megfelelően szétválogatják, és a 106 választókerületi székhelyre elszállítják.

Minden választókerületben van egy kijelölt szavazókör, amelynek urnáit április 8-án este nem nyitják föl; ezekhez keverik az előbb említett borítékokat, és csak ekkor (április 14-én) kezdődik a borítékok felnyitása, a szavazatok megszámolása.

Hogyan oldják meg a tumultuózus jelenetek kialakulását?

Miközben a választási biztosok egyes helyeken bizonyára unatkozni fognak – például az angolai fővárosban, Luandában jelen állás szerint csak hét ember fog szavazni –, másutt nem fogják győzni a munkát. Ez utóbbiak közé sorolható minden olyan választási helyiség, ahol legalább ezer fő vette magát előzetesen nyilvántartásba.

Itthon is ez a bűvös szám, egy-egy szavazóhelyiségben ezer fős választópolgárral számolnak, igaz közülük nem megy el mindenki, például 70 százalékos részvétel esetén csak hétszázan fordulnak meg a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor a külhoni szavazók jellemzően sokkal nagyobb arányban jelennek meg – náluk a szűrő maga az előzetes regisztráció, s aki ezt meglépi, az jó eséllyel az x-et is be fogja majd húzni április 8-án. Így azután lehet arra számítani, hogy például Londonban a március 31-ig még rendelkezésre álló időben óráról órára nőni fog a regisztráltak száma. Megnéztük:

március 27-én reggel hat órakor még csak 6929-en voltak, öt órával később, 11-kor már 7707-en. Jó eséllyel vélhetően legalább tízezren fognak szavazni az angol fővárosban.

Ennek a tömegnek a leszavazását pedig flottul kell megoldani, nehogy előfordulhasson – amire azért korábban már volt példa, s portálunknak is volt, aki erről számolt be –, hogy az utcai várakozást többen nem tudták vagy nem akarták vállalni, s bár elmentek leszavazni, végül nem tudtak levoksolni. Az NVI kifejezetten a négy évvel ezelőtti londoni  voksolásról azt mondta, hogy 5400-an flottul leszavaztak.

Az angol fővárosban a tervek szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.

Emlékeztetettek arra, hogy 2014-ben az 5400 választópolgárra 10 mobil fülke állt rendelkezésre és – mint mondták – sorállás a fülkéknél még a csúcsidőszakban sem alakult ki.

mennyi idővel számolnak per szavazó?

A  szavazás folyamata a következő:

  • személyazonosság megállapítása magyar hatóság által kiállított személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány alapján (lakcímkártya nem kell)
  • szavazólap lepecsételése
  • a választópolgár aláírja a névjegyzéket
  • a KÜVI tag átadja a szavazólapokat és a borítékot
  • a KÜVI tag tájékoztatást ad a szavazófülke használatáról és a boríték lezárásának szükségességéről (a nem lezárt borítékban lévő szavazatok érvénytelenek!)
  • a szavazó a fülkében kitölti a lapokat, beteszi a borítékba, azt lezárja és a borítékokat bedobja az urnába.

Az NVI-nél azt mondták, hogy nehéz megmondani, mennyi időbe telik egy szavazó leszavazása: pár perctől negyed óráig eltarthat.

Mindenesetre fogadkoznak, hogy nem lesz fennakadás, még az általunk e tekintetben legproblémásabbnak felvetett Londonban sem.

Online akcióval buzdítanak szavazásra

A választásokon ítéletet mondunk arról a jelenlegi kormány által az elmúlt nyolc évben a társadalomra erőltetett oktatáspolitikáról is, amely a gyermekek egész életére kihat, és meghatározza közös jövőnket – szögezi le a Szülői Hang Közösség, a Tanítanék Mozgalom, a Független Diákparlament és a Oktatói Hálózat közös, szavazásra buzdító közleménye.

 

A négy szervezet nem ért egyet a kormány szerint „vitathatatlan” irányvonallal. Április 8-án, az országgyűlési választásokon lesz lehetőség véleményt nyilvánítani – szögezi le a dokumentum, amely szerint láthatóan van alternatíva, hiszen az ellenzéki pártok közösen kidolgozták és elfogadták az Oktatási Minimumot, amely új, jobb irányba fordíthatja az oktatás ügyét.

„Szeretnénk megmutatni, hogy sokan úgy gondoljuk: április 8-án a gyermekek sorsáról is döntünk. Ezért mi, szülők, tanárok és diákok, közös online akciót indítottunk, melyben arra kérjük az oktatás jövőjéért aggódókat, hogy tűzzenek ki a térképre egy zászlót, ezek kifejezik a pozitív változtatás iránti eltökéltségünket. Az online akcióban már eddig is több mint nyolcezren vettek részt.

Rövid vieóban hívja fel a figyelmet a négy szervezet összefogásával létrejött online akcióra csoport egy-egy tagja – a Szülői Hang Közösség,  a Tanítanék Mozgalom, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat

Elsorvadnak a fellebbezések a választás után

Jogerőre emelkedtek az önkormányzati választások utáni kifogások. Nem enyhül a gyanú, hogy esetleg „nyomok eltüntetése” volt a cél. Ezzel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés megalakulása elől.

Egyre-másra utasította el a Fővárosi Választási Bizottság az önkormányzati választás utáni fellebbezéseket. Ennek nyomán elhárult az akadály Pikó András (VIII. kerület), V. Naszályi Márta (I. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Déri Tibor (IV. kerület) polgármesteri hivatalba lépése elől. A kifogásolt képviselői helyek választási eredményét is megerősítette a testület.

Kőbánya (X. kerület) esetében is jóváhagyta a másodfok azt, hogy a nyertes fideszes polgármester, D. Kovács Róbert mögött nincs kormánypárti többség. Itt egyéni választókerületi eredmények elleni kifogást vetette el a választási szerv jogerősen.

Baranyi Krisztina, Ferencváros jövendő vezetője érdekes képet tett ki a Facebookra. Ezen

üres irattartók tömege látszik a legkülönfélébb ügyek csoportjában.

Egyelőre nem világos, hogy ez iratok eltüntetését támasztja-e alá. A kifogásolt választási eredmények mögött sokan a „nyomok eltüntetését” vélték felfedezni. Baranyi például a múlt csütörtöki hivatali átvételi időpont előtt tíz perccel értesült a fellebbezésről.

Ezekkel a jogorvoslati döntésekkel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés összehívása elől. Ahogyan írtuk, a fellebbezések miatt nem volt meg a demokratikus pártok többsége a nem jogerős határozatokig. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A „betartások” azonban folyamatosnak látszanak. Újpesten a kerület új, momentumos polgármestere, Déri Tibor azzal szembesült, hogy mintegy negyven ember felmondott közös megegyezéssel – írta meg a 24.hu. Majdnem üres városháza várta, mert a felmondók sora az aljegyzőtől a titkárságon át a gépkocsivezetőig terjed. Korábban Pikó Andrást várta kerületi cégek vezetőinek csoportos felmondása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK