Az amerikai olajszankciók lehetősége továbbra is ott lebeg Oroszország felett, miután Donald Trump elnök aláírta azt a törvényt, amely akár százszázalékos pótvámot is lehetővé tesz azon országokkal szemben, amelyek orosz olajat vásárolnak. Ez elsősorban Kínát és Indiát érintené, Európában pedig Magyarországot.
Nagy kérdés, hogy Trump valóban él-e ezzel a felhatalmazással. A jelenlegi helyzet alapján ez nem tűnik valószínűnek, mert a világpiacon olaj- és különösen dízelhiány alakult ki, ami az Egyesült Államokban is jelentős áremelkedést okozott. A dízel ára először lépte át a hat dollárt gallononként, a benziné pedig a négy dollárt. Ilyen körülmények között az amerikai választók rendkívül érzékenyen reagálnak az energiaárakra, különösen a novemberi kongresszusi választások közeledtével, így az elnök aligha kockáztatná az árak további emelkedését. Emellett Trump nem kívánja rontani kapcsolatait sem Kínával, sem Indiával, sem Magyarországgal, amelyek mind jelentős vásárlói az orosz olajnak.
A háttérben azonban ennél összetettebb folyamatok húzódnak
Az olajpiac globális szerkezete az elmúlt években jelentősen átalakult: a pandémia utáni kereslet-visszapattanás, az ukrajnai háború, az OPEC+ termelési politikája és az amerikai palaolaj-termelés ingadozásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a világpiac feszes maradjon. A dízel különösen kritikus termék, mert a nehézipar, a szállítmányozás és a mezőgazdaság alapüzemanyaga. Ha a dízel ára emelkedik, az szinte minden termék árában megjelenik. Egy amerikai elnök számára ez politikai kockázat, hiszen a választók a mindennapi költségeikben érzik meg a hatását. Ezért
a szankciók bevezetése nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai kérdés is.
Európában eközben új korszak kezdődik: az Európai Unió közös vállalása szerint Magyarország jövőre leállítja az orosz földgáz importját. Orbán Viktor ezt korábban nem akarta teljesíteni, Magyar Péter kormánya viszont vállalta a kötelezettséget. A korábbi amerikai nagykövet, David Pressman állítása szerint Orbán Viktor anyagi érdekeltsége miatt ragaszkodott az orosz gázhoz, és 2022 februárja és 2024 decembere között 2,2 milliárd dollárnyi orosz pénz jutott el hozzá. Pressman szerint az orosz támogatás az ő távozása után is folytatódott, és Putyin az SZVR titkosszolgálaton keresztül jelezte, hogy Orbán Viktor az ő embere Magyarországon. A Kreml minden bizonnyal egy olyan dossziéval is nyomást gyakorolhat a volt miniszterelnökre, amely a kommunista titkosszolgálattal való kapcsolatát érinti. Ezek az állítások politikailag rendkívül érzékenyek, ezért fontos, hogy az olvasó hiteles forrásokból is tájékozódjon.
A háttérben itt is mélyebb összefüggések vannak.
Magyarország energiarendszere évtizedek óta az orosz gázra épül, ami nemcsak technikai, hanem politikai függőséget is jelent. A hosszú távú szerződések, a vezetékek iránya, a tárolók kapacitása mind olyan tényezők, amelyek miatt a leválás nem pusztán politikai döntés, hanem komoly infrastruktúra-átalakítást igényel.
Az EU célja az orosz energiafüggőség csökkentése, de ez a tagállamok között eltérő tempóban valósul meg. Magyarország helyzete különösen érzékeny, mert a lakossági rezsicsökkentés politikája mesterségesen alacsonyan tartotta az árakat, így a valódi piaci viszonyokhoz való visszatérés fájdalmas lehet.
A magyar választókat azonban leginkább az energiaárak érdeklik: mennyi lesz a benzin, a dízel és a földgáz ára.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a világ két meghatározó politikai szereplője párhuzamosan háborút folytat: Putyin Ukrajnában, Trump pedig Iránban. Mindkét konfliktus jelentős hatással van a globális energiaellátásra, és egyelőre nem látszik a végük. A háttérben az energia geopolitikája működik: az olaj és a gáz nem egyszerű árucikkek, hanem stratégiai eszközök, amelyekkel országok befolyást szereznek vagy veszítenek. Az energiaárak ezért nem pusztán gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdések is.
Az Európai Unió nettó energiaimportőrként kiszolgáltatott a világpiacnak, míg az USA energiaexportőrként igyekszik kiszorítani az orosz energiahordozókat Európából.
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása ennek szimbolikus jele volt, és Wright amerikai energiaminiszter korábban Szijjártó Péternek egyértelműen jelezte, hogy nem kíván Európában látni orosz földgázt. Szijjártó ezt nem kommunikálta a választóknak, miközben az EU-t vádolta az orosz gáz leállításának szándékával. A háttérben itt is az energia geopolitikai szerepe látszik:
az USA célja, hogy az európai piacokon amerikai LNG váltsa fel az orosz vezetékes gázt, ami stratégiai és gazdasági előnyökkel jár számára.
Kapitány István gazdasági és energiaminiszter egyelőre nem részletezte, hogyan kívánja a magyar kormány megvalósítani az orosz földgázról való leválást. Annyi biztos, hogy az idei télre még orosz gázzal töltik fel a tárolókat, és kérdés, milyen áron. Kapitány korábbi Shell-vezetőként pontosan tudja, hogy az energiaiparban a jó időzítés aranyat ér. A magyar fogyasztók pedig joggal aggódnak, hiszen az átlagos magyar család az Európai Unió legszegényebbjei közé tartozik, és a közgazdaságtan egyik alaptétele szerint minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb súlyt képviselnek a rezsiköltségek a költségvetésében. A háttérben itt az a probléma húzódik, hogy a magyar gazdaság sérülékeny, a lakosság jövedelmi helyzete gyenge, és az energiaárak emelkedése gyorsan társadalmi feszültséget okozhat.
