Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Mit is jelent Orbán vétója?

Az állam- és kormányfők videokonferenciaként tartott tanácskozásán Orbán – valamint Mazowiecki lengyel miniszterelnök – közölte, hogy nem támogatják a következő hétéves költségvetés és az Új Nemzedék újraindítási program napirenden levő – mellesleg júliusban már kompromisszummal elfogadott – tervezetét, tekintettel arra, hogy a többiek a két támogatási határozathoz kapcsolt jogállamisági feltételről szóló kompromisszumos javaslatot a szükséges minősített többséggel elfogadták. (A kompromisszum az Európai Parlament delegációja és az Unió soros német elnöksége között jött létre.)

Ahhoz nem kellett teljes egyetértés, azt el lehetett minősített többséggel fogadni, ezért a magyar és lengyel kormány magát a költségvetést és az újraindítási programot vétózza meg. Vagyis ők zsarolják meg az egész Uniót. Érdemes meghallgatni, vagy alább – a bornírt sorosozást kihagyva – elolvasni, hogy miképpen magyarázta ezt Orbán a kormányrádióban múlt pénteken:

„Az Európai Unióban a dolgok rendezésének útja az, hogy tárgyalunk egymással. (…) Erre született meg az a higgadt és nyugodt reakció a miniszterelnökök ülésén, hogy az a miniszterelnökök dolga, hogy hogyan kell egy vitát elrendezni. (…) Nem példátlan az Európai Unió esetében, hogy költségvetési viták, azok késhegyig mennek. Volt már olyan példa is, még Margaret Thatcher idején, hogy a költségvetést el se lehetett indítani. Tehát az, hogy viták vannak, és azokat rendezni kell, az az Uniónak a természetéből fakad, hiszen ott huszonhét tagállamnak az érdekét kell összehangolni. (…) Nem látok ebben semmi rendkívülit. Az első döntésünk kijelölte azt a hosszú is bonyolult útvonalat, hiszen júliusban úgy döntöttünk, hogy sok szempontot egyszerre akarunk érvényesíteni a válságkezelési program megindításakor. Egyszerre akartunk válságkezelési programot megindítani, akkor nem akartuk odaadni ezeket a pénzeket a rászoruló országoknak, hanem csak programhoz kötve, tehát azt ki kell dolgozni, be kell nyújtani, jóvá kell hagyni. Utána ezt összekötöttük a most induló hétéves költségvetés kérdésével, és akkor voltak országok, amelyek össze akarták kötni ezt politikai szempontokkal, amit a brüsszeli bürokrácia nyelvén jogállamiságnak neveznek, de ez valójában nem joguralom, hanem többségi uralom dolga.

Azt szeretnék, ha a mostani helyzethez képest az uniós tagállamok többségét rá tudná szorítani egyik vagy másik tagállamát arra, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen.

Ezt mind egyszerre akarta megoldani a huszonhét miniszterelnök. Nem volt egy jó ötlet, de mindegy, elindultunk ezen az úton. Ez a legnehezebb út, a leggöröngyösebb út, most ezen haladunk, most már ezen kell maradni, a tárgyalásokat folytatni kell, és a végén majd meg fogunk egyezni. Így szokott ez lenni. Magyarország és Lengyelország a tárgyalásokat, illetve a jogalkotási folyamatot megállította, ezt vétónak mondják. Tehát bejelentettük, hogy nekünk a több jogszabályból álló csomag néhány eleme nem fogadható el. Az Unióban az az elv, hogy amíg az összetartozó ügyek mindegyikében nincs egyetértés, addig semmiben nincsen egyetértés, ezért most megálltak a különböző jogszabály-alkotási folyamatok. Ezeket újra át kell tekinteni, tárgyalni kell, és a végén majd meg fogunk egyezni. Magyarország ki fog állni a saját érdekei mellet.”

Orbán vétója – melyet egyébként a nemzetközi sajtóban, médiában mindenki Orbán személyéhez, és nem Mazowiecki lengyel miniszterelnökhöz vagy akár Jarosław Kaczyńskihoz köt – rendkívül súlyos fejlemény az Unióban, nem véletlenül jellemzik válságként a kialakult helyzetet.

Ahhoz vagyunk szokva, hogy Orbán itthon, illetve brüsszeli sajtótájékoztatóinak itthonra szóló szövegeiben keménykedik, de amikor döntésre, szavazásra jutnak az ügyek, enged, és fegyelmezetten tudomásul veszi a közös döntést.

Emiatt szoktak az ellenzékiek arra hivatkozni, hogy Orbán akár a menekültkvótát is „megszavazta”, ami persze nem megszavazás, csak a döntés tudomásul vétele, vagyis hogy nem emel ellene vétót. Most nem ez történt, és nemcsak nagyköveti szinten, ahol úgymond belengette a vétót, hanem az állam- és kormányfők tanácskozásán is, ahol a lengyel miniszterelnökkel együtt azt ki is mondták.

Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell megállapítanunk: újra kiderült, hogy mennyire rosszul ítélik meg Orbánt azok, akik évek óta azt hirdetik, hogy Orbán az EU-ban „pária”, hogy őt valójában semmibe sem veszik, hogy ő csak itthon erős, az európai mezőben viszont gyenge. Szemlátomást nem így van: Orbánt ugyan nem becsülik, nincsenek szívesen egy klubban vele, de érzékelik az erejét, és belátják, hogy ő az első számú belső ellenfele az Uniónak a liberális demokrácia talaján álló vezetőinek. Szomorúan kell hozzátennünk, hogy ereje abból fakad, hogy tíz éve folyamatosan megnyer minden választást, és a külvilág nem lát vele szemben politikai alternatívát Magyarországon.

A vétóra adott magyarázatban, ha azt a kremlinológiából örökölt módon vesszük szemügyre, két dolog fontos.

Az egyik: Orbán igyekszik csökkenteni vétójának jelentőségét, azt állítja, hogy ez az Unióban a normális ügymenet része. A másik: ezt megerősítendő azzal nyugtatja meg a hallgatókat, hogy a végén meg fognak egyezni.

Vajon miért beszél így?

Korábban, a tavaly májusi európai parlamenti választásig az volt a véleményem, hogy a széles körű vélekedéssel szemben

Orbán nem akarja elhagyni az EU-t, hanem, ami ennél rosszabb, szét akarja verni, de legalábbis közös értékekre épülő, mindinkább a föderatív államszövetség irányába fejlődő unió helyett laza kereskedelmi együttműködéssé kívánja gyengíteni.

Ehhez építette ki a visegrádi együttműködést mint elsődleges bázist, és ehhez épített hídfőket Nyugaton is az ottani euroszkeptikus pártokban, bízva mindenekelőtt Matteo Salvini növekvő hatalmában Olaszországban, az Unió egyik alapító országában, amely az Egyesült Királyság kilépését követően az Unió harmadik legnagyobb gazdasága. Azt hirdette – emlékezzünk csak az EP-választás előtti retorikájára –, hogy a „brüsszeli bürokratákkal” nemcsak mi magyarok, de általában az európai emberek állnak szemben.

Az EP-választás azonban nem igazolta Orbán reményeit. Az Európai Parlamentben a liberális demokrácia elkötelezettjeinek dominanciája nemhogy csökkent volna, de kifejezetten megerősödött, állandósult a szélsőségesekkel és populistákkal szemben álló négy nagy frakció – a Néppárt, a Baloldal, a liberálisok és a zöldek – közös fellépése a fontos ügyekben.

Mostanában már nem azt mondja, hogy általában az európai emberek állnak szemben a „brüsszeli bürokratákkal”, hanem hogy a „közép-európaiak”, vagyis az egykori szocialista országokban élők mások, más értékeket követnek, mint a liberális demokráciát elfogadó nyugatiak.

Az elmúlt hónapok fontos fejleménye továbbá az, hogy már a költségvetés nyári vitájában is, majd most a jogállamisági feltételek ügyében felbomlott a visegrádi négyek együttműködése.

Nemcsak Szlovákia, de Csehország sem követi Orbánt, csak Kaczyński Lengyelországa maradt meg mellette. Elszigetelődése kezd nyilvánvalóvá válni.

Ebben a helyzetben már nem zárom ki, hogy hosszú távon valóban az EU elhagyásával számol. Sokan nem hiszik ezt el, arra hivatkozva, hogy a magyar közvélemény nagy többsége ma is EU-párti. Ma igen, és ezt Orbán is pontosan tudja. Nem is mostanra tervezi a szakítást, hanem későbbre, és addigra ezt legalábbis a Fidesz szavazótáborával el akarja fogadtatni. Évek óta ismételgeti, hogy az EU támogatásai valójában nem támogatások, az a mi pénzünk, nekünk jár annak ellentételezéseképpen, hogy a csatlakozáskor megnyitottuk piacainkat, és a multik magyarországi leányaik révén folyamatosan viszik ki innen a profitot. (Az, hogy korábban idehozták a befektetni való profitjukat, és egyesek azóta is feltőkésítik itteni leányaikat, Orbán érveléséből rendre kimarad.)

Vagyis, kedves magyarok, valójában nem is előnyös nekünk a nyugati külvilághoz fűződő kapcsolat, érvel Orbán.

Az utóbbi időben még az a teljesen megalapozatlan állítás is elhangzik tőle, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetővé válik. Vagyis, kedves magyarok, ha ma még esetleg érdemes is bent lennünk az EU-ban, addigra már inkább hátrányos lesz számunkra a tagság.

Én tehát azt feltételezem, hogy, miután Orbán belátta, hogy szétverni vagy funkcióiban meggyengíteni nem fogja tudni az Uniót, viszont tartósan nem is tud a fokozatosan mind szorosabbá váló uniós együttműködésben benne maradni, mégis csak napirendre kell majd tűznie a szakítást, a vétó is része annak, hogy ezt előkészítse. (Ugyanúgy, mint az évek óta folyó Brüsszel-ellenes kampányok.) Ugyanakkor ez nem most, hanem csak az évtized második felében válik időszerűvé, egyelőre valahogy meg kell egyezni.

Gulyás miniszter a kormányszóvivővel tartott szokásos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a vétóról múlt időben beszélhetünk, hiszen az Országgyűlés már akkor határozatban rögzítette a költségvetésről történő megegyezés feltételeit.

Valóban, az országgyűlés őt úgymond kötelező határozatával a zsebében utazott ki Brüsszelbe, de akkor úgy tért onnan haza, hogy fontos feltételek nem teljesültek: nem zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást, és nem szüntetik meg a magyarországi civil szervezetek uniós támogatását. Azóta tovább keményedett mind az Európai Parlament (a négy nagy frakció), mind a „fukar” tagállamok álláspontja.

Aligha tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Orbán megint engedni kényszerül.

A nyáron sem kellett emiatt sokat magyarázkodnia.

A vétó azonban mégis elegendő ahhoz, hogy az eddigieknél is jobban hozzászoktassa híveit, a magyar közvélemény őt követő részét ahhoz, hogy Magyarország érdekei ellentétesek a „brüsszeli bürokratákéval”, és ezzel készítse elő az Unió valamikori elhagyását.

Szlovák államfő: fel kell lépni a jogállamiság megsértői ellen!

Hatékony mechanizmus kell a jogállami normák védelméhez az Európai Unióban – hangsúlyozta Zuzana Caputová, aki a londoni Financial Timesnak nyilatkozott.

A liberális szlovák államfő épp úgy került hatalomra, hogy mozgalmat szervezett Fico miniszterelnök kormányzata ellen, mely gyakran megsértette a jogállami normákat. A biztosítékot végül az csapta ki, hogy meggyilkolták azt az oknyomozó újságírót, aki megpróbálta leleplezni a kormányzat korrupciós ügyeit.

Fico miniszterelnök kénytelen volt lemondani, később pedig utóda elveszítette a választásokat. Az új miniszterelnök fogadkozott, hogy véget vetnek a régi kormányzat módszereinek.

“Ha nincs hatékony mechanizmus azokkal szemben, akik megsértik a jogállami normákat, akkor nem tudjuk megvédeni az európai értékrendet”

– fejtette ki Szlovákia államfője. Arra utalt, hogy Brüsszel évek óta bírálja Magyarországot és Lengyelországot, mert megsértik az igazságszolgáltatás önállóságát, korlátozzák a sajtószabadságot. A magyar kormányt ráadásul a korrupció eltussolásában is vétkesnek tekintik, de a bírálatnak eredménye nincs.

Az ok: Brüsszelben általános szabály az egyhangú döntés. Márpedig az nyilvánvaló, hogy sem Magyarország sem pedig Lengyelország esetében nem lehet számítani arra, hogy megszavazzák a másik elítélését. Ezért az Európai Uniónak el kell vetnie az egyhangúlag elvét – hangsúlyozza Zuzana Caputová.

Putyin: kísért a múlt

Mivel foglalkozott Putyin alezredes Drezdában amikor az ottani KGB központot vezette? Hivatalosan csak annyi jelent meg erről, hogy 1985 és 1990 között “unalmas papír munkával teltek a napok” .

Valójában azonban Putyin részlege nagyon fontos szerepet töltött be a korabeli terrorizmus megszervezésében. Drezdából irányították a szélsőbaloldali német terroristák és a közel-keleti palesztin gerillák közötti operatív kapcsolatot, melyet nemritkán gyilkos terrorakciók követtek. A KGB és a palesztin terroristák között az összekötő tiszt nem más volt mint Carlos. A latin amerikai hivatásos forradalmár több szeretője is a német szélsőbaloldali szervezetekből került ki. Miután Párizsban rendőröket gyilkolt, nemkívánatos személy lett Németország keleti felében is. Ezért Magyarországon pihente ki fáradalmait. Magyar összekötő tisztje megírta emlékiratait, melyet előszeretettel forgattak a francia kémelhárítók, akik mindenáron el akarták kapni Carlost. Ez sikerült is, mert Carlos a Szovjetunió bukása után szabad préda lett. Végül Szudánban eladták a francia kémelhárításnak, akik szőnyegbe csomagolva Párizsba vitték, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Putyin csecsenföldi múltja

Az orosz elnök hatalomra kerülése után vérbe fojtotta a csecsenföldi iszlamista lázadást. Ebben a könyörtelen háborúban nagy segítségére volt az a tapasztalat, amelyet Drezdában szerzett amikor a kapcsolatot tartotta a palesztin terroristákkal. Még egy szempontból volt nagyon hasznos a drezdai tartózkodás.

A hibrid hadviselés

Putyin itt tanulta meg alkalmazni azt a komplex hadviselést, amelyet a Szovjetunió kidolgozott a bukás előtti években. Már világos volt, hogy a gazdasági versenyt nem nyerhetik meg a Nyugattal szemben. Ezért felértékelődött a politikai destabilizálás! Ezt alkalmazza jelenleg is Nyugat-Európában, ahol Putyin az Európai Unió minden rendű és rangú ellenfelét segíti.

A Szovjetunió, amely destabilizálni akarta a Nyugatot, maga bukott meg. Ez a veszély fennáll Putyin számára is, aki elődeihez hasonlóan nem talált modellt arra, hogy miképp lehetne modern nagyhatalommá tenni Oroszországot.

Brüsszelben nem Orbán vizel a kútba

Néhány napja átvitt értelemben azt olvashatták lapunkban, hogy Gulyás Gergely felnyergelte Orbán Viktor lovát és a győzedelmes Vezér az országgyűlési határozat 132 nyelvcsapásának páncéljával csatába indul a gaz Európai Unió “huszonhatja” ellen! Ez azonban így nem igaz.

Nézzük csak mi történik.

Tudható, hogy a héten Brüsszelben pénzszagra „gyűl az éji vad”. Márpedig ahol pénzhez lehet jutni, főleg ingyen pénzhez (is) azt miniszterelnökünk ki nem hagyná a világ minden kincséért sem!

Sőt, felkészül a csatára. Előbb itthon felhergeli több mint kétmilliónyi vak lovát, aztán körbe telefonálja határon túli nacsalnyik pártjait, és még érdekközösséget is hangoztat – más ügyekben – ellenfeleinek a cél érdekében.

Felkészülten vonul csatába. Pontosan tudja ki és milyen ügyek mentén van vele azonos platformon. Azt is előre tudja honnan és milyen támadásokra számíthat.

Így tesz egy politikus legyen az jó, vagy kevésbé jó, netán rossz ügy képviselője.

Mi van Orbán puttonyában?

Mindenek előtt egy Országgyűlési határozat, ami felszólítja a miniszterelnököt milyen feltételek teljesülése mellett fogadhat el bármiféle határozatot. Ha bármelyik feltétel nem teljesül vétózza meg akár egyedül is a huszonhét tagállam közül. Kemény fegyver ez kérem szépen, főleg ha a bolha is egy súlycsoportba képzeli magát az elefánttal! Történt ugyanis, hogy három bolha (Kövér László házelnök és a két kormánypárti frakcióvezető, Simicskó István és Kocsis Máté) benyújtott egy határozati javaslatot. A javaslat szerint ha nem állítják le a 7-es cikkely szerinti eljárásokat, és jogállamisági feltételekhez kötik a pénzek kifizetését, valamint, ha nem a szegénységi mutatók alapján osztják el a pénzeket, akkor a magyar kormánynak mind a helyreállítási alapot, mind az EU következő hétéves költségvetését meg kell vétóznia.

A határozat nagyot futott a médiában és az ellenzéki pártok dörgedelmei is szokás szerint teli torokkal lettek a szép magyar pusztába kiáltva. A média felkészültebb része, és talán némely politikus is tudván tudja, hogy ezzel maximum klikkszámot lehet szaporítani, Orbánt azonban semmi sem kötelezi az országgyűlési határozat felszólításának megtartására.

Orbán nagyon jól tudja, hogy a 750 milliárd eurós, de feltételekhez kötött segély és hitelcsomagot elutasítani lehet, de megakadályozni egy megállapodást azt nem!!! Vagyis az elutasítás azzal járna, hogy Magyarország sem egyikből sem másikból nem részesülne.

Az lehet, hogy a fent említett kétmilliónyi vak(on) követő nem lát, de azt valljuk be a legrosszabb indulattal sem lehet rá mondani, hogy ő sem. Sőt, többnyire előre látja a dolgok menetét!

A hétéves költségvetés megvétózása megakadályozná egy nekünk nem tetsző határozat  hatályba lépését, csakhogy ha valami nem, hát ez nem az ország érdeke, márpedig azt több alkalommal is láthattuk, hogy ugyan képes a végsőkig kitartani, de a rámért vereség elől minden teketória nélkül képes visszatáncolni, és mosolyogva beállni a sorba.

Most is ez várható. Azt ne reméljük, hogy a visszatáncolás már ma bekövetkezik. Az uniós vezetők maguk sem számítanak első fordulós egyezségre, így Orbán nyugodtan folytathatja itthon kommunikációs offenzíváját az Unió ellen, közben felkészülhet arra hová pozicionálja magát a következő fordulóban.

Sose feledkezzünk meg szállóigévé vált mondatáról:

„Ne figyeljenek oda, arra amit mondok, egyetlen dologra, figyeljenek, amit, csinálok!”

Kis pénz kis vita, nagy pénz nagy vita

“Még júliusban meg kell állapodnunk az uniós költségvetésről és a válságkezelő alapról”- hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök miután találkozott Angela Merkel kancellárral. Mark Rutte holland kormányfő viszont a kétségeit fejezte ki a július megegyezéssel kapcsolatban. Angela Merkel szerint valószínűbb, hogy csak szeptemberben születik egyezség.

A fukar négyes kitart, de a délieknek nagyon sürgős a pénz

Pénteken kezdődik az uniós csúcs, amelynek körülbelül 1850 milliárd euróról kellene döntenie. Az idő sürget, mert a vírusjárvány által leginkább sújtott országoknak mint Olaszország vagy Spanyolország. Enélkül nem tudnak kikecmeregni igen nehéz helyzetükből, melyet az is súlyosbít, hogy bevételeikben a turizmus igen nagy szerepet játszik. Márpedig az idei szezon aligha produkál igazán komoly bevételeket. Ezért is hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, hogy most kell megállapodni a pénzről, hogy annak kiutalása minél gyorsabban megkezdődjön. Csakhogy a fukar négyek kitartanak: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem akar feltételek nélkül óriási pénzeket adni a gyengélkedő uniós tagállamoknak. Ahogy Kurz osztrák kancellár ezt megfogalmazta: ha nem lesznek feltételek, akkor a tagállamok a költségvetési lyukak betömésére használják majd fel a pénzeket! Felmerült az is, hogy csökkentsék a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, melyet a brüsszeli bizottság javasolt. Hétfőn Merkel kancellár – Conte olasz miniszterelnökkel együtt – határozottan állást foglalt ezzel szemben.

A görögök és a portugálok is elvetik a feltételeket

Micotakisz görög miniszterelnök azon az alapon utasítja el a feltételeket, hogy Görögországnak rossz emlékei vannak a korábbi válságkezelő programmal kapcsolatban. Antonio Costa portugál kormányfő pedig Budapestről nyilatkozott úgy az RTP televíziónak, hogy “a szabadság és a jogállamiság ügye nem köthető össze a költségvetési tárgyalásokkal”.

Antonio Costa szerint “az értékrendet nem lehet megvásárolni”. A Politico tudósítója kissé gúnyosan fűzi hozzá ehhez, hogy üzletelni azért lehet vele…

Transzparencia

Hogy születnek a döntések az Európai Unióban? Mit tudunk meg a Tanács valódi vitáiról? Kétéves vita sorozat után sikerült egy kissé javítani a helyzeten – számol be a Politico Brüsszelből. A nagykövetek tanácskozásán a német elnökség keresztül vitte az új konszenzust, amely a korábbinál nagyobb nyíltságot jelent. Pontosan miről van szó? Azt a Politico tudósítója nem közölte hiszen a nagyobb transzparenciáról szóló megállapodást még el kell fogadniuk maguknak az érdekelteknek, akiknek a pénteken kezdődő csúcstalálkozón nem ez lesz a legfőbb gondjuk …

Egyedül Orbán vonatán

Orbán vonata nem vezet sehová, de az orbánok miatt Európa vonata nem állhat. Lényegében ezzel a gondolattal kell Merkel asszonynak – aki az Unió soros elnöki tisztét is betölti – egyezségre jutni az államok vezetőivel a 750 millió euró uniós válságkezelő alap elosztásáról. 

Így pocsékolják az európai adófizetők pénzét – háborgott Daniel Freund német EU parlamenti képviselő, aki képet is feltett az oldalára a magányos utazásról Orbán Viktor szülőfalujában. A hat kilométeres vasútvonal nem vezet sehova- hangsúlyozta a zöld parlamenti képviselő, aki hozzátette: olyan országban nem lehet ezen csodálkozni, ahol egy gázszerelőből pillanatok alatt milliárdos lehet! Daniel Freund Twitteren feltette a kínos kérdést ? Melyik pártcsalád tagja is a Fidesz az EU parlamentjében? Az Európai Néppárt frakciója értette a finom célzást és azonnal válaszolt: nagyon odafigyelünk a jogállamiságra! Az az ország nem kaphat európai pénzeket, amely megpróbálná korlátozni a bírák függetlenségét!

Egyeztetések a válságkezelő alapról rohamtempóban

Merkel kancellár az Európai parlamentben beszélt erről mint az unió soros elnöke, majd Rutte holland miniszterelnökkel egyeztetett a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról. Milyen feltételei legyenek a pénz szétosztásának? Rutte holland kormányfő szerint mind politikai mind pedig gazdasági feltételekre szükség van, mert enélkül a pénzek elfolynak és nem érik el a kívánt célt: az uniós gazdaságok stabilizálódását.

Merkel-Orbán paktum?

A válságkezelő alap felhasználásáról csakis konszenzus alapján lehet dönteni vagyis minden állam vezetőjének szavazatára szükség van. A jövő heti uniós csúcstalálkozón ezért heves viták várhatóak. Bár a pénzre égetően szüksége van mindenkinek, de megegyezés nemigen várható. Merkel kancellár – realista módon – úgy nyilatkozott, hogy ősszel várható egyezség az uniós válságkezelő alapról. A német kancellár asszony az egyezség érdekében állítólag több állam vezetőjével – köztük Orbán Viktorral is – megegyezett: csakis a rászorultság lesz a pénz elosztásának alapja. Vagyis nem lesznek sem politikai sem pedig gazdasági feltételek amikor szavazni kell a 750 milliárd eurós válságkezelő alap elosztásáról.

Soros: széteshet az EU

Ha az Európai Uniónak nem sikerül rendeznie belső vitáit, akkor összeomlás és szétesés fenyegetheti – legalábbis ez Soros György véleménye. A magyar milliárdos a hamburgi Der Spiegelben ismét előáll azzal a pénzügyi javaslattal, amely szerinte megmenthetné az európai integrációt a válság idején.

Örök kötvény 1000 milliárd euró értékben

Legkevesebb ennyire lehet szüksége az EU 27 tagállamának ahhoz, hogy átvészelje a válságot, mely a második világháború óta a legmélyebbnek ígérkezik. Az örök kötvénynek csak a kamatait kellene fizetnie közösen a tagállamoknak.

Hol a szolidaritás?

Az északi tagállamok nem akarnak felelősséget vállalni a déliek pénzügyi problémáiért márpedig ez olyan adósság válság sorozatot indíthat el mint amilyen padlóra küldte Görögországot. Csakhogy Görögország gazdasága nem volt olyan jelentős méretű mint Olaszországé, amely a mostani válság miatt fizetésképtelenné válhat, ha az EU nem segít rajta. Róma – a franciák és a spanyolok támogatásával – közös korona kötvény kibocsátását szeretné elérni. Ezt Németország és az északi tagállamok elvetik. Soros György szerint nem is reális ezzel kísérletezni, mert csak kiélezné az észak-déli ellentéteket az Európai Unióban. Macron francia elnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Németország és az északi tagállamok magukra hagyják Olaszországot és a többi déli tagállamot, akkor ennek kettős negatív következménye lehet:

a./ Fizetésképtelenné válhat az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága (Olaszország)

b./ Populista kormányzat kerülhet hatalomra Rómában arra hivatkozva, hogy az EU cserbenhagyta Itáliát

Mindennek beláthatatlan következménye lehet nemcsak az euróövezetre hanem az egész Európai Unióban – figyelmeztet Macron francia elnök. Mindennek ellenére szinte mindenütt  az EU 27 tagállamában a nemzeti önzés uralkodik, és az európai szolidaritásról pedig csak szónokolnak, de pénzt nem áldoznak rá…

Az igazság pillanata

Ha nem lesz európai korona kötvény, akkor populisták vehetik át a hatalmat a vírus által legjobban sújtott országokban. Erről nyilatkozott a francia köztársasági elnök a londoni Financial Timesnak.

Emmanuel Macron elsősorban Olaszországra és a Spanyolországba gondol, mert ezt a két uniós országot viseli meg legjobban a korona vírus járvány és mindkettőben komoly gazdasági visszaesés várható. Franciaország sem áll sokkal jobban. A szélsőjobboldali Marine Le Pen asszony, akit kívülről Putyin orosz elnök támogat, ugrásra kész, hogy átvegye a hatalmat.

Miért fontos a korona kötvény?

Jelenleg minden uniós tagállam adósság szuverén vagyis minden ország más-más kamatot fizet az államadósság után. A jól teljesítő államok mint Németország vagy Hollandia alacsony kamatra kapnak pénzt míg a gyengélkedők mint Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország csak magasabb kamattal remélhetnek újabb hiteleket. A közös korona kötvény azt jelentené, hogy az eurozóna erős tagállamai garanciát vállalnak a gyengébbek adósságaira. Épp ezért ódzkodik ettől Németország vagy Hollandia. Nem akarják felvállalni a gyengébb tagállamok adósságait, mely rohamtempóban növekszik. Minden állam hatalmas összegekkel támogatja a gazdaságot a korona vírus válság idején, ezért az államadósság hihetetlen mértékben növekszik. Ráadásul a GDP, melyhez az államadósságot viszonyítani szokták idén minden bizonnyal csökken ezekben az országokban.

“Az igazság pillanatában vagyunk: most eldől , hogy az Európai Unió komoly politikai szövetség vagy csak egy piaci konstrukció”

– hangsúlyozta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki a londoni Financial Timesnak nyilatkozott.

Hol a baloldal?

Borzalmas, ami a török-görög határon történik. Erdogan török elnök bejelentette, hogy szabaddá teszi a kiutazást az országában tartózkodó, ott menedékre talált szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni, szomáliai stb. menekültek számára.

Eddig az Európai Unióval kötött megállapodás alapján lehettek Törökországban: az Unió finanszírozta egészségbiztosítási, a bankkártyájukra helyezett összegeket és a gyerekek iskoláztatását. Erdogan, mindenféle külpolitikai megfontolásból ezt most elégtelennek minősítette, és megengedi, hogy elinduljanak az EU irányába.

Görögország azonban nem engedi be őket. Vízágyúval, könnygázzal fogadták őket a szárazföldi határon, a tengerparton pedig visszalökik csónak játékát a tengerbe. A török rendőrség is nagy erőkkel vonult fel a határra, hogy megakadályozza őket a visszatérésben, ha egyszer erre fanyalodnának.

Így bánik két, állítólag civilizált állam, a NATO két tagállama lehetetlen helyzetbe került emberekkel.

Az EU csúcsvezetői hangosan helyeslik a görög állam eljárását.

Azon semmi meglepő nincs, hogy Orbán médiája lelkesen helyeseli a görögök eljárását és azt, hogy az Unió vezetői és a nyugat-európai kormányok is jóváhagyólag nyilatkoznak róla.

De mit hallhatunk a nyugat-európai baloldali pártoktól?

Németországban a három baloldali párt – a szociáldemokraták, a Balpárt és a zöldek – egyaránt szolidaritást követelnek. Nem a görög állammal, hanem a menekültekkel. Egy sor városi önkormányzat jelentette, hogy készek befogadni a görög szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiban sínylődő gyerekeket. Számszerűsítve ötezer gyerek és anya befogadásának engedélyezését követelik a zöldek. Ausztriában bonyolítja a helyzetet, hogy az ottani zöldek Sebastian Kurz Néppártjával alkotnak koalíciós kormányt. Ez sem tartja vissza őket attól, hogy ők is menekült gyerekek és anyák befogadását szorgalmazzák, miközben Kurz kancellár óva inti az Uniót attól, hogy bárkit is beeresszen a Törökország által kiengedtek közül.
És a magyar Országgyűlésben ülő, magukat baloldalinak mondó pártok? Nos, ők halált megvető bátorsággal hallgatnak. Egy szót sem szólnak az ügyben.

Csak tudnám, mitől gondolják magukat baloldalinak.

Az Európai Unió nem enged

Az Európai Unió nem enged Erdogan zsarolásának, ahogy nem ért egyet az oroszok szíriai polgári lakosságot is érintő légitámadásainak, mellyel Asszad hadseregének támogatása címén követett el.

Az Európai Uniónak érvényes megállapodása van Törökországgal a migránsokkal kapcsolatban. Igaz, hogy Törökország mintegy 4 millió menekültet fogadott be Szíriából , de ezért az Európai Unió 6 milliárd eurót fizet neki! Ezt az álláspontot fogalmazták meg az uniós külügyminiszterek Zágrábban.

A törökök azt állítják, hogy nem kapták meg a pénz jelentős részét. Erdogan zsarolását mégsem ez motiválja hanem a katonai helyzet:

Szíria határtartományában vesztésre állnak a törökbarát erők az előrenyomuló szír kormány alakulatokkal szemben, melyeket az orosz légierő támogat.

Ebben a helyzetben fejvesztve menekül a helyi lakosság a harcok elől.

A törökök ne vezessék félre a menekülőket!

Ezt követelte Josep Borrell Zágrábban. Az Európai Unió külügyi főképviselője sajtóértekezleten elmondta: a törökök olyan hamis információkat terjesztenek, melyek szerint az Európai Unió újra megnyitja a határait a migránsok előtt éppúgy mint korábban amikor több mint egymillió menekültet fogadott be. Az Európai Unió most segélyt nyújt, de nem akar befogadni senkit sem! – hangsúlyozta Josep Borrell. Az Európai Unió külügyi főképviselője egyben felszólította Oroszországot és Törökországot: fejezzék be a harcot Szíriában!

Elvben tűzszünet van

Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásain arról állapodtak meg, hogy csütörtökön éjféltől tűzszünet lép érvénybe. Csakhogy mindkét fél cinkelt kártyákkal játszik: az oroszok Asszad elnök csapatait támogatják míg a törökök az államfő ellenfeleit. Közben a harcoló felek vígan kijelenthetik: rájuk a fegyverszünet nem vonatkozik hiszen az orosz és a török elnök a fejük fölött állapodott meg.  Törökország egy hozzá lojális tartományt akar teremteni míg az oroszok támogatják Asszad elnököt abban, hogy helyreállítsa Szíria területi egységét.

Törökország NATO tagállam, az USA és az EU – benne Magyarország  szövetségese. Csakhogy önmagában emiatt az Európai Unió egyáltalán nem kíván eleget tenni Erdogan zsarolásának. Erre figyelmeztették a török államfőt Zágrábban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK