Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.
Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria “függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.
Támadás Odessza ellen?
Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.
Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.
Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.
“Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”
Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió “ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.
A szankciók prioritása “Putyin bevételének csökkentése”.
Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:
“Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.
Soha korábban az Európai Unió “olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.
Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:
“A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza
– mondta.
A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.
“Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”
Az amerikai Foreign Policy egy friss tanulmánya sürgeti, hogy Orbán Putyin barát kormánya ne kaphasson pént Brüsszeltől. Magyarország és Szerbia jelenlegi vezetői egyértelműen Putyin kottájából játszanak. Ez pedig ellentétes a NATO és az EU érdekeivel. Magyarország megrendszabályozását javasolják, Szerbia esetében pedig azt, hogy Brüsszel állítsa világos választás elé a nemrég újjáválasztott Vucsics elnököt: az EU vagy Putyin! A kettő együtt nem megy!
A Foreign Policy üdvözli azt, hogy a választások másnapján Ursula von der Leyen közölte: megindítják a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A lap szerint nemcsak átmenetileg kellene felfüggeszteni az uniós pénzek kifizetését hanem mindaddig nem kéne átutalni az eurómilliárdokat amíg az Orbán kormány nem változtat Putyin barát politikáján. Ez nemcsak Ukrajna esetében mutatkozik meg egyértelműen hanem a Balkánon is, ahol az Orbán kormány diplomáciája Putyin érdekeit segíti elő.
Berlin lépéskényszerben
A Foreign Policy szerint a német kormánynak a sarkára kellene állnia: a magyar kormánnyal szemben világossá kellene tennie, hogy a jogállami normák megsértése súlyos szankciókkal jár. Ha ugyanis Berlin nem cselekszik, akkor más tagállamok is követhetik Orbán Viktort a jogállam leépítésének útján. Ugyancsak Berlinnek kellene figyelmeztetnie Szerbiát arra, hogy törlik uniós tagjelöltségét, ha nem csökkenti az együttműködést Putyinnal. Mindkét államot figyelmeztetni kell a Moszkvával és Pekinggel való együttműködés kockázataira.
Ez persze amerikai álláspont. Maguk a németek is sokáig jó kapcsolatot ápoltak Moszkvával és ma is arra törekszenek, hogy ne rontsák az együttműködést Pekinggel. Az USA ugyanis olyan alternatívát kínál, amelyben az EU-nak csak a másodhegedűs szerep jutna. Ráadásul drágán. Németországnak 240 milliárd euróba kerülne, ha lemondana az orosz energiáról. Ez kicsit túl nagy ár az USA barátságáért.
Washington hozzon szankciókat a Fidesz vezetői ellen!
Ezt sürgeti a Foreign Policy a választások után. A lap szerint a magyar kormánnyal meg kell értetni, hogy geopolitikai nézetei összeegyeztethetetlenek a NATO tagsággal. Szankciókkal kellene sújtani a Fidesz vezetőket és a kleptokratákat! – sürgeti a Foreign Policy. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó korábban már többször is úgy nyilatkozott, hogy
a korrupció leleplezésével lehet meggyengíteni vagy épp megbuktatni az autokrata rendszereket.
Példaként felhozta Malajziát. New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség vádolta meg több milliárd dolláros korrupcióval az akkori miniszterelnököt. Malajzia főügyésze kapásból közölte: nincs ok vizsgálatra! A lavina megindult: a választásokon megbukott a miniszterelnök. Az új főügyész szerint rengeteg volt ok lett volna a vizsgálatra. Első perében az ex miniszterelnököt 12 év fegyházra ítélték korrupció miatt.
Hasonló recepttel kísérleteznek Bulgáriában, ahol sikerült megbuktatni Boriszov miniszterelnököt. Utóda, a Harvard egyetemen végzett Petkov szeretné börtönbe juttatni korrupt elődjét, de funkcióban van még a régi főügyész, aki mindent megtesz azért, hogy Boriszov elkerülje a korrupciós vizsgálatot. Ez neki is létérdeke, mert nem szeretne az ex miniszterelnök zárkatársa lenni.
Mindkét esetben választáson bukott meg a korrupt kormányfő. Magyarországon viszont győzött a választáson méghozzá meggyőző fölénnyel. Ezért valószínű, hogy mind Washingtonnak mind Berlinnek kompromisszumot kell kötnie Orbán Viktorral. Aki szintén kényszerhelyzetben van hiszen tartósan nem tudja üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét az uniós euró milliárdok nélkül.
Didier Reynders okos telefonját is Pegasus támadás érte – írja a Reuters hírügynökség, amely arról is beszámolt, hogy más uniós tisztségviselőknél is felfedeztek hasonló jelenségeket. Didier Reynders a brüsszeli bizottság igazságügyi biztosa, akinek jelentős szerepe van abban, hogy megindult a jogállamiság eljárás Magyarország ellen.
A Pegasus támadás 2020-ban történt, az érintetteket az Európai Unió kiber védelmi részlege figyelmeztette, hogy okos telefonjukat lehallgatták. Kik? “Államilag támogatott hekkerek” – ez a hivatalos válasz, amely minden bizonnyal hírszerző szolgálatot takar. Melyiket? Egyelőre rejtély.
A magyar kormány és a Pegasus
Orbán Viktor miniszterelnök személyesen Benjamin Netanjahu akkori kormányfővel állapodott meg arról, hogy a magyar hírszerzés is megvásárolja a Pegasus szoftvert az izraeli NSO cégtől. Izraelben az a szabály, hogy ilyenkor csakis a kormányfő döntése alapján szállíthat a cég külföldre nehogy az ország ellenségeinek kezére kerüljön a szoftver. Czukor József tábornok, az Információs Hivatal akkori főnöke intézte az ügyet Jeruzsálemben. Oknyomozó újságírók kiderítették Magyarországon, hogy ellenzéki személyiségek és oknyomozó újságírók ellen is használták a Pegasus szoftvert. Izrael annak idején azzal a kikötéssel adta el a Pegasust, hogy azt csakis a terrorizmus ellenes nemzetközi háborúban lehet felhasználni nemzetbiztonsági okból. Ennek ellenére a magyar igazságügyi minisztérium kiadta az engedélyt: előbb Völner Pál később lebukott államtitkár, majd később maga Varga Judit miniszter. Vajon kért-e engedélyt a magyar hírszerzés uniós tisztségviselők megfigyelésére? A titkosszolgálatokat Orbán Viktor személyesen ellenőrzi vagyis az igazságügyi minisztérium engedélye puszta formalitás.
A magyar kormányt nyilvánvalóan érdekelhette: hogy áll az uniós vizsgálódás a jogállamiság ügyében? A Brüsszel elleni “szabadságharcnak” nyilvánvalóan része a hírszerzés is. Lebukni viszont nem ajánlatos. A jogállamiság vizsgálatban ugyanis ez is szerepet játszhat. A bizalom Orbán Viktor iránt a minimumra csökkent az Európai Unió központjában. Azzal viszont mind Brüsszelben mind pedig Berlinben, Párizsban vagy Washingtonban számolni kell, hogy Orbán Viktor a választások után erős pozícióból tárgyalhat. Ugyanakkor a kompromisszum kényszer is erős: Magyarország hosszú távon nem lehet meg az uniós pénzek nélkül. A nyugati világnak pedig nem hiányzik egy újabb válság akkor amikor Ukrajnában háború dúl, amely destabilizálhatja az egész térséget, ha a nagyhatalmak nem találnak hatékony megoldást.
Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után “Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.
5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.
“Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”
– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.
Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.
Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.
Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.
Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy “a jelenlegi körülmények között gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”
Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.
“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.
2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.
Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).
Kína kivár
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.
December 21-én járt Ukrajna hadügyminisztere Magyarországon, ahol Benkő Tibor tábornok felidézte a magyar 56 emlékeit.
A magyar forradalom sok biztatást kapott Nyugatról, de “azután senki sem jött, senki sem tartotta azt elég fontosnak. Akkor azt mondtam az ukrán honvédelmi miniszternek, hogy legyen ez intő példa a számotokra is” – idézte fel a Hetekben a megbeszélést a magyar hadügyminiszter. Aki katonaként természetesen tisztában van azzal, hogy a Nyugat nem kockáztathatja a nukleáris konfliktust Oroszországgal.
Érdekes módon a magyar hadügyminiszter ma arra emlékezik vissza, hogy a 2014-es fordulat után Magyarország támogatta Ukrajnát. Megpróbálta például bevonni a visegrádi együttműködésbe az új nyugatbarát kijevi kormányzatot. Katonai együttműködés volt Ukrajna és Magyarország között. Magyarország finanszírozta Ukrajna kiber biztonsági központját. Mindezt nyilván a NATO buzdítására tette. Orbán Viktor kormánya a NATO-t szinte sohasem bírálta miközben szabadságharcot folytatott Brüsszellel szemben.
Lengyelország aktívan támogatta Ukrajna NATO tagságát, melyet a magyar kormány ellenzett.
A magyar vezetés régóta számított az orosz akcióra
Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es fordulat után arról beszélt egy parancsnoki értekezleten a belügyminisztériumban, hogy Oroszország előbb vagy utóbb ráteszi a kezét Ukrajnára.
Benkő Tibor hadügyminiszter most úgy emlékezik, hogy már a Krím félsziget orosz annektálásakor 2014-ben bebizonyosodott, hogy ” Oroszországnak vannak tervei és szándékai, amelyekre oda kell figyelni.” Benkő Tibor tábornok hozzátette :
“a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre”.
Ehhez képest nem egészen világos, hogy miért működhetett minden különösebb ellenőrzés nélkül az orosz katonai hírszerzés Magyarországon? Miért kapott egy orosz “kémbank” lehetőséget a budapesti letelepülésre- egészen különleges feltételekkel. Például azzal, hogy az orosz bank munkatársait diplomáciai jogok illetik meg Magyarországon vagyis legálisan kémkedhetnek!
A moszkvai Pravda szerint Magyarország baráti állam
Egyedül az Európai Unió tagállamai közül Magyarország került ebbe a kategóriába, melyet állítólag maga Putyin elnök határozott meg. Orbán Viktor február elején öt órán keresztül tárgyalt Putyinnal. Bár nem a biztonságpolitika volt a fő téma, de szóba került az ukrán válság is.
Moszkva rendkívül pozitívan értékeli azt, hogy Magyarország nem engedélyezi fegyverek szállítását Ukrajnába. Ehhez képest Lengyelország vadászgépeket akar szállítani Ukrajnának – Blinken USA külügyminiszter jóváhagyásával. Románia pedig megengedte ukrán vadászgépeknek, hogy leszálljanak román repülőtereken. Emiatt a moszkvai hadügyminisztérium szóvivője megfenyegette Romániát mondván, hogy az ilyen akció azt jelentheti, hogy Romániát is harcban álló országnak tekintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, amely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva támogatja az ukránokat függetlenségük, szabadságuk megvédésében.
20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.
19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.
19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.
18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.
17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.
16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. “Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.
15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.
15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.
13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.
13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.
12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.
12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.
11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.
10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.
10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.
10:00 – A napok óta ostromlott Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.
09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.
09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.
08:25 –Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.
08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok
06:50 – Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat jelentése szerint kijevi idő szerint reggel 6 óra 20 perckor eloltották a tüzet az enerhodari Zaporizzsja atomerőműben. Áldozatokról nincs hír.
05:30 – Az orosz hadsereg lefoglalt egy tévéadó tornyot Herszonban. Ennek eredményeként aggodalomra ad okot, hogy téves információk terjesztésére fogják használni a városban.
03:20 – Pentagon: Az ukrajnai határokon felvonuló orosz harci erő 90%-a már belépett Ukrajnába.
02:20 – Az orosz erők bombázták az enerhodari Zaporizzsja atomerőművet.
A Dnyipro folyó mellett, amely Ukrajna energiatermelésének körülbelül egynegyedét adja. A város polgármestere, Dmitro Orlov elmondta, hogy az atomerőmű most lángokban áll, és az erőmű élő táplálása azt mutatja, hogy füst jön ki az épületből. Az orosz tankok és gyalogság március 3-án behatolt Enerhodarba.
01:20 – Dalia Grybauskaitė volt litván elnök 2022. március 2-i levelében vetett fel a NATO-nak: „Ha nem állítjuk meg Putyint Ukrajnában, akkor is háborút kell vívnunk, de országainkban. […] Csak egy már elindított háború állíthat meg egy újabb háborút. Nem kell úgy tenni, mintha úgy próbálnánk megnyugtatni a lelkiismeretünket, hogy Ukrajnát csak fegyverrel látjuk el, és ehhez már túl későn. Ukrajna népe megvívja értünk a háborút, Ukrajna gyermekei pedig megvédenek minket Putyin őrületétől.”
Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.
Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.
Mi az a CIPS?
2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.
Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.
A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.
A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja, a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.
Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók Kína számára előnyösek – írja Putyin házi portálja. Az Rt.com rámutat arra, hogy 2014 óta Kína jelentősége fokozatosan tovább növekedett az orosz külkereskedelemben, Németország – a legfőbb nyugati partner – részesedése viszont csökkent.
Scholz kancellár leállította az északi áramlat kettő földgáz vezeték engedélyezését válaszul Putyin katonai akciójára Ukrajnában.
Moszkva viszont néhány napja újabb földgáz egyezményt kötött Pekinggel. Eszerint 48 milliárd köbméterre emeli a földgáz szállítást Kínába a Gazprom.
Putyin elnök a téli olimpia idején hosszasan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel Pekingben. A kínaiak támogatásukról biztosították Oroszországot a Nyugattal szemben. Vang Ji külügyminiszter ugyanakkor most mindenkit önmérsékletre szólított fel. Peking számára Oroszország távolról sem olyan fontos: a külkereskedelemben a részesedése annyi mint Mongóliáé, melynek csak 3 millió lakosa van. Közben
Kína hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik Oroszország külkereskedelmében.
Putyin búcsúja Nagy Péter cár álmától?
A legnagyobb orosz cár a Nyugat követésére buzdította birodalmát, ezért is építette Szentpétervárt az északnyugati határvidékre. Putyin ebben a városban született, itt lépett be a KGB-be, amely az NDK-ba küldte őt. Az orosz elit számára akkor még a Nyugat utolérése volt a cél. A Szovjetunió bukása óta eltelt harminc év kiábrándító volt. Obama elnök Putyin képébe vágta: már nem vagytok világhatalom!
Válaszul az orosz elit felfedezte Kínát. Ahol az elmúlt negyven évben világraszóló eredményt értek el a gazdaság fejlesztésében miközben a politikai rendszer olyan maradt, amely Putyin számára nagyonis ismerős.
Oroszország Kínával egyelőre egyenlő partnerként működhet együtt, mert az orosz hadsereg a második a világon. Az orosz haditechnika pedig sok tekintetben versenyképes az amerikaival. A kínaiak nem fegyverrel akarják meghódítani a világot hanem pénzzel és technológiával. Emiatt szükségük lehet az orosz hadseregre, amely ellensúlyozza az Egyesült Államokat.
Az Ukrajna körüli válságnak Kína a nyertese
Az USA diplomáciája ugyan Kínát nevezte meg fő vetélytársnak most viszont belekerült egy sokáig elhúzható válság helyzetbe Európában. Putyin ráér. Az Egyesült Államok pedig kénytelen vele foglalkozni ahelyett, hogy stratégiai ellenfelével, Kínával szemben próbálna meg előnyös pozíciót szerezni.
Az EU a nagy vesztes
Az Európai Unió, amelynek energia ellátása Oroszországtól függ mindenképp vesztes az Ukrajna körüli válságban. Dmitrij Medvegyev, aki Putyin helyettese a Védelmi Tanácsban, meg is fenyegette az uniós államokat, hogy hamarosan kétszer annyit fognak fizetni a földgázért mint eddig. A Gazprom pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok gáztárolói 95%-ban üresek! Biden is utalt rá, hogy a NATO tagállamoknak magas energia árakkal kell fizetniük az Ukrajna körüli válságért. Arról nem beszélt, hogy az USA – éppúgy mint Oroszország – nagy energia exportőr vagyis számukra ez egyáltalán nem jelent akkora problémát mint az Európai Unió számára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
