Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Hamarosan indulhat a jogállamisági uniós eljárás a magyar kormány ellen

Erről nyilatkozott az Európai Unió igazságügyi biztosa Didier Reynders a Bloomberg portálnak. Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy a bizottság nem várja meg az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését, amely csak hónapok múlva születhet meg.

A magyar és a lengyel kormány épp azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy késleltetni tudja a jogállamiságot vizsgáló uniós eljárást. Brüsszelben azonban megtalálták a jogi kiskaput arra, hogy elindítsák a vizsgálatot a bírósági döntés nélkül is. Az Európai Parlament is erre ösztönözte a bizottságot mondván, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak ebben az ügyben.

7,2 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország az Orbán kormány renitens magatartása miatt. Lengyelország vesztesége még nagyobb: 36 milliárd eurót blokkol az Európai Unió. Bár mindkét kormány igyekszik úgy tenni, hogy ez nem befolyásolja a költségvetést, de valójában óriási veszteségről van szó, amely felboríthatja mindkét állam pénzügyi stabilitását a közeli jövőben. A magyar kormány igyekezett be biztosítani magát: több mint 4 milliárd dolláros kölcsönt vett fel bár korábban azt hangoztatta, hogy a deviza kölcsön nagyon kockázatos.

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján minden bizonnyal szóba kerül ez a téma is bár a hivatalos napirenden nem szerepel.

Didier Reynders azonban elmondta a Bloomberg portálnak, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik a brüsszeli bizottságra annak érdekében, hogy mielőbb indítsák el a jogállami vizsgálatot mind a magyar mind a lengyel kormány ellen. Brüsszelben a régi vitákat követően legutóbb a magyar pedofil törvény csapta ki a biztosítékot, Lengyelország kapcsán pedig most különösen az alkotmány bíróság határozatát kifogásolják, mely szerint a lengyel törvények felülírhatják az uniós szabályozást.

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Brüsszel várja a magyar Pegasus vizsgálat eredményét

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint elfogadhatatlan, hogy egy tagállam nemzetbiztonsági szolgálatai kémszoftverrel követik ellenzéki politikusok, jogászok vagy újságírók tevékenységét.

“Minden gyanús ügyet ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni!” – hangsúlyozta Reynders uniós biztos.

Tudja, hogy ez a tagállamok felelőssége, de bízik benne, hogy azok komolyan veszik a jog állammal kapcsolatos kötelezettségeiket.

Az Európai Parlamentben nem fogalmaztak ilyen diplomatikusan az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságban. Miután a magyar kormány a füle botját sem mozdította a Pegasus üggyel kapcsolatban, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kezdenek vizsgálatba! A francia Delbos-Corfield, aki az egyik jelentéstevő a magyar jogállamiság ügyében, nehezményezte, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot sem kaptak a magyar kormánytól noha a leleplezés már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

A jogállam rémálma avagy a Nagy Testvér figyel

A magyar kormány hallgatása egyáltalán nem véletlen hiszen a leleplezett Pegasus ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Az izraeli kémszoftvert Czukor József vásárolta meg Orbán Viktor megbízásából Izraelben, ahol fogadta őt Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök is. Czukor József a magyar hírszerzés veteránja, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij Akadémián szerezte diplomáját. Majd sokáig diplomataként teljesített szolgálatot. A kulcsfontosságú berlini poszton is volt nagykövet, majd ezt követően Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója lett. Később az Információs Hivatal igazgatójává nevezte ki őt a miniszterelnök. Hamarosan svájci nagykövet lett. Svájc közismerten a kémek paradicsoma. Itt működik a többi között a Berni Unió, amely az USA szövetséges európai hírszerző szolgálatok  szervezete.

A Pegasus kémszoftvert sok más uniós állam is megvette. Németországban a szövetségi rendőrség is használta annak “lebutított” változatát. A Bundestagban egy ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, hogy a Pegasus a jogállam rémálma!

Nem csoda, ha a sajtó leleplezései után a hivatalos vizsgálatok nem folynak rohamtempóban, és aligha valószínű, hogy hosszú listát közölne Orbán Viktor kormánya azokról, akiket a Pegasus kém szoftverrel megfigyeltek.

“Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

Csak az kapjon uniós pénzeket, aki betartja a jogállami normákat

Az Eurobarometer szerint a magyarok 77%-a ért egyet azzal, hogy a jogállami normák betartása feltétele az uniós pénzek kifizetésének. Az uniós átlag 81%. Több mint 26 ezer embert kérdeztek meg az Európai Unió 27 tagállamában.

Magyarországon és Szlovéniában az emberek 39%-a nem bízik abban, hogy a kormány megfelelőképp gazdálkodik majd a helyreállítási alapokkal. Ez a legmagasabb bizalmatlansági mutató az Európai Unióban. Orbán Viktor és szlovén barátja kezdhet aggódni? Ez korántsem biztos, mert az egykori szocialista országokban a közvélemény szinte természetesnek tekinti, hogy a hatalom korrupt. Ebben a tekintetben nem látnak komoly különbséget az elit különböző pártjai között. Ebből a szempontból jobban fenyegeti Orbánt az Európai Unió, és az a brüsszeli felismerés, hogy a pénz megvonásával lehet hatást elérni a kelet-európai tagállamok esetében. Lengyelországgal kapcsolatban ez már meg is kezdődött. A pénzbírságon túl a másik még hatékonyabb eszköz az, ha a renitens kormányok meg sem kapják az euró milliárdokat. Ezt látjuk Magyarország és Lengyelország esetében pedig mindkét országnak óriási szüksége lenne az uniós pénzekre.

A keresztény-nemzeti ideológia mindent elfedő palástja

Orbán Viktor egyáltalán nem véletlenül inditott el ideológiai kampányt a keresztény és nemzeti Európa védelmében, mert emögé bújva “megfeledkezhet” a korrupciós vádakról. Jobb Brüsszellel csatázni a pedofil törvény ügyében vagy épp a keresztény Európát védelmezni az iszlám migránsokkal szemben mint számot adni az eddig lenyúlt euró milliárdokról.

Csakhogy Orbánnak peche van a keresztény Európa védelmezésével, mert Ferenc pápa egészen másképp látja a helyzetet mint a magyar miniszterelnök.

Nemcsak a migráns kérdésben ellentétes a katolikus egyházfő véleménye a magyar miniszterelnökével de a korrupció ügyében is.

Ferenc pápa a korrupció ellenes küzdelem élharcosa is

A katolikus egyház vezetője, aki korábban Buenos Aires érseke volt, elszánt küzdelmet folytatott az argentin elit botrányos korrupciójával szemben. Argentína már többször a fizetésképtelenség határára került – jórészt a korrupció miatt, mely a jobboldalt éppúgy jellemezte mint a baloldalt.

Buenos Aires érsekét Argentína akkori elnökasszonya nyíltan megfenyegette: ha nem hagy fel korrupció ellenes kampányával, akkor tesz róla, hogy félreállítsák a katolikus egyházban. Kirchner asszony fenyegetése nem vált be, Buenos Aires érseke a katolikus egyház feje lett, aki Assisi Szent Ferenc nevét vette fel mint a szegények pápája. Igaz persze, hogy Kirchner asszony jelenleg is Argentína alelnöke noha számtalan korábbi korrupciós ügye lepleződött le.

A választópolgárok Latin Amerikában éppúgy mint Kelet Európában nemigen táplálnak illúziót a hatalmi elitekkel kapcsolatban akármilyen ideológia mögé is rejtik az államkincstár iránti vonzódásukat.

Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát

A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.

Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az “LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak “nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.

Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.

  Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt “illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.

A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.

Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.

Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.

A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.

Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.

Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:

“A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.

Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.

A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.

Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.

Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.

A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.

Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.

Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.

De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).

Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.

A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.

A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.

Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.

Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.

Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.

Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.

Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.

Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.

ford.: Ara-Kovács Attila

Matolcsy, Orbán és az arisztotelészi középút

Arisztotelész tanítását fedezte fel Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke újra amikor közzétette Trianon 100 évének 10 nagy tanulságát. A Magyar Nemzetben jelent meg az írás vagyis nem állhat túlságosan távol Orbán Viktor nézeteitől, akit eddig nem épp az arany középút lelkes híveként ismerhetett meg a magyar társadalom és a külvilág.

A kötcsei találkozó után publikálta cikkét Matolcsy vagyis “az új irány” jegyében már hogyha valóban van ilyen. Orbán Viktor mindenesetre állást foglalt amellett, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon az utolsó euró centig. Nagyon hiányzik a magyar költségvetésből és Orbán Viktor zsebéből az a hatalmas összeg, melyet az Európai Unió visszatart mondván: a nemzeti együttműködés rendszere szisztematikusan megsérti a jogállami normákat!

Matolcsy elveti a szélsőséges megoldásokat, és az arany középutat javasolja

Nézzük mit mond a középútról Arisztotelész: az okosságnak egyik legfontosabb eleme a közép fogalma, amely az ösztöneinket és tetteinket is igyekszik távol tartani a szélsőségektől. Arisztotelész szerint önmagában egyik ösztönünk sem jó vagy rossz.

De egyik szélsőséget sem lehet gyógyítani egy másik szélsőséggel.

Az arisztotelészi középelméletből tehát az is következik, hogy a szélsőség nemcsak azért káros, mert önmagában az, hanem mert fékezi a pozitív erények kibontakozását az emberben.

Orbán Viktor még nem is oly rég az olasz szélsőjobboldal egyik vezérével fényképeztette magát Rómában. Terve az, hogy szélsőjobboldali koaliciót hozzon létre az Európai Parlamentben, ahol befolyásolni tudná esetleg a döntéseket. Csakhogy ott a centrum pártok összezárnak, és mindinkább azon a véleményen vannak, hogy Orbán Viktornak nincs helye az Európai Unióban! Nem Magyarországnak hanem a jelenlegi miniszterelnöknek!

Kis ország vagyunk

Ezt a nyilvánvaló igazságot is felfedezi Matolcsy György, aki közli, hogy “a Trianon utáni méret, erő, népesség, elhelyezkedés elegendő a nemzet megmaradásához és a nemzeti jólét emeléséhez, de máshoz nem.” Orbán Viktor viszont nagypolitikai szereplőnek képzeli magát, mert Trump a támogatásáról biztosította, és korábban  migráns ügyben a német CSU is kikérte a véleményét. Trump megbukott, a CDU-CSU népszerűsége csökkenőben. Angela Merkel, aki keresztanyaként pátyolgatta Orbán Viktort, nyugdíjba készülődik. Utóda valószínűleg Olaf Scholz lesz, aki a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a zöldekkel alakítana kormányt.

A szociáldemokraták és a zöldek voltak Orbán Viktor legelszántabb bírálói az Európai parlamentben. Ha kormányra kerülnek Berlinben, akkor aligha tolerálják Orbán Viktor hepciáskodását.

Orbán pragmatikus politikus, és még nincs hatvan éves. Válthat abban az irányban, melyet Matolcsy György javasol neki. Kérdés, hogy van-e ilyen szándéka, és ha igen, akkor mennyire fogadja el az “új Orbánt” a magyar és az uniós közvélemény?

A miniszterelnök cégei nem kaphatnak uniós pénzeket

Erről értesítette Csehországot az Európai Unió brüsszeli központja. Az ügy előzménye az, hogy Andrej Babis cseh kormányfő, aki egyáltalán nem mellesleg dollár milliárdos és az ország egyik leggazdagabb embere, nem adta el cégeit amikor hatalomra jutott hanem vagyonkezelő alapokra bízta azokat. és itt kezdődött a probléma.

A kormánykoalíció pártjainak támogatásával a Babis-kormány olyan törvényt hozott, amely lehetővé tette azt a furcsa megoldást, mellyel Andrej Babis az összeférhetetlenséget akarta formálisan elkerülni. Miniszterelnökként így a saját zsebébe rakhatta a pénzt.

Brüsszelben most reagáltak csak Babis kormányfői periódusának végén tudatva, hogy ezentúl olyan célokra nem adnak uniós pénzeket, amelyekben valamilyen formában a miniszterelnök cégei is érintve vannak.

A visegrádi hármak

A négy visegrádi országból így három került olyan helyzetbe, hogy Brüsszel jelezte: nem finanszíroz a jövőben olyan tagállami beruházásokat, melyeket a helyi elit nyíltan lenyúl!

A cseheket a kérdéses törvény módosítására szeretnék ily módon kötelezni, Magyarországon és Lengyelországban pedig a jogállami normák betartását kívánják meg az uniós pénzek visszatartásával adva hangsúlyt a kérésnek.

Ha Scholz lesz a kancellár, akkor…

Németországban jelenleg a legesélyesebb a kancellári posztra a mostani szociáldemokrata pénzügyminiszter, aki igen alaposan megvizsgálja azt, hogy mire is költik az uniós euró milliárdokat hiszen a legnagyobb befizető és az EU hitel felvételének legfőbb garanciát nyújtó állama Németország. Ha ő kerülne a német kormány élére, akkor távolról sem kezelnék oly elnézően Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc villámgyors gyarapodását az uniós pénzekből mint Angela Merkel idejében.

Olaf Scholz már jelezte, hogy hamarosan vissza kell állítani a pénzügyi szigort, melyet csakis a pandémia miatt függesztettek fel. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tagállamoknak újra vissza kell fogniuk a költségvetést annak érdekében, hogy a hiányt 3% alatt tartsák hanem azt is, hogy alaposabban kell ellenőrizni a kiadásokat!

Orbán Viktor előrelátóan távol tartja Magyarországot az Európai Ügyészségtől, de egy szigorúbb német kormány ráveheti arra, hogy elfogadja: csakis akkor kaphat uniós pénzeket, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Persze akkor sincs minden veszve Orbán Viktor szempontjából hiszen a Magyarországnál is korruptabb Románia csatlakozott az Európai ügyészséghez miközben az elit vígan folytatja az uniós pénzek lenyúlását. Ehhez persze háttéralkuk kellenek, de ebben nemcsak a bizánci tradíciókon nevelkedett román elit jeleskedik hanem Orbán Viktor is, aki az elmúlt harminc évben alaposan kitanulta Brüsszel rejtekútjait.

Ha nem pályázunk, komoly uniós pénzekről marad le a magyar egészségügy

Csak idén mintegy 311 millió euró válik elérhetővé az Európai Unió egészségügyi programjából, a jövő évi célokról és prioritásokról pedig már zajlik a konzultáció; félő, hogy ezekből Magyarország kimarad – figyelmeztetett Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint Magyarországon az egészségügyi ellátás színvonala jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai rendszerek minőségétől, az Orbán-kormány pedig fejlesztések helyett inkább forrásokat vont el az ágazattól. A képviselő emlékeztetett, ezért lett az egyik kezdeményezője és kidolgozója az Európai Egészségügyi Unió programjának, amely koncepció egyik pillére éppen arról szól, hogy a tagállamok közegészségügyi ellátórendszerei közötti különbségeket egy európai standardizálással minél jobban minimalizálni lehessen.

Az MSZP politikusa a sajtótájékoztatón elmondta: jelentős lobbimunka eredménye, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbi forráskeret sokszorosa áll rendelkezésre egészségügyi programokra,

az „EU4Health”-program büdzséje összesen mintegy 5,4 milliárd euró. Ennek időarányos részeként még ebben az évben 311 millió euró válik elérhetővé, benne többek között mintegy 750 ezer eurónyi forrás kifejezetten mentálhigiénés programokra.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy „Lélekvakcina” néven korábban saját javaslatokat tett a döntéshozók asztalára, ennek egy – szakszervezeti és gyermekvédelmi vezetők által kiegészített – részét még a Fidesz-kormány is elfogadhatónak nevezte a napokban.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az egészségügy finanszírozása és működtetése kizárólagos tagállami hatáskör, ezért különösen fontos, hogy ezek az uniós plusz források milyen mértékben jutnak el az érintettekhez. Ujhelyi bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottság a következő napokban még nyitva tartja azt az átfogó konzultációs lehetőséget, amely az „EU4Health” pénzügyi keretének jövő évi, vagyis 2022-es prioritásairól és felhasználási céljairól szól.

Az MSZP európai politikusa szerint kiemelten fontos lenne, hogy ne csak a többi tagállam érintett civilszervezetei, hatóságai és állami intézményei fogalmazzák meg speciális elvárásaikat és felhasználási javaslataikat, hanem Magyarország is. Ujhelyi hozzátette: az ügyben levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterhez, hogy tájékoztatást kérjen arról, milyen prioritásokat jelölt meg a magyar kormány az „EU4Health”-keretből lehívható uniós forrásokkal kapcsolatban, illetve miként tudja és akarja bevonni ebbe a konzultációba a civil- és szakmai szervezeteket.

MATOLCSY: G2

A Nemzeti Bank elnöke szerint új duális rendszer alakulhat ki a globális gazdaságban. A régi globalizáció napja leáldozott, mert az USA vezető szerepére épült, de közben feljött Kína, amely már nem fogadja ezt el. Peking alternatív globalizációt folytat az Új Selyemút programmal, és így a világ G2-vé válik vagyis Kínának és az USA-nak is meglesz a maga kis világa, és a nagy kérdés az, hogy a két világ hogyan viszonyul egymáshoz.

Matolcsy Kína régi barátja

Amikor 2002 és 2010 között Orbán Viktor ellenzékben készülődött a hatalomra, akkor két nagy utazást tett külföldön – mindkettőt Matolcsy György társaságában. Az egyik utazás az Egyesült Államokat érintette épp akkor amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság alapjaiban rengette meg a globális kapitalizmust, a másik nagy utazás Kínában volt, ahol Pekingben magasrangú vezetők fogadták Orbán Viktort noha akkor még csak az ellenzék vezére volt. A kínaiak kiváló hírszerzése viszont jelezte: ő a jövő embere Magyarországon. Aki ugyan antikommunista hangokat hallatt, de valójában pragmatikus politikus, aki mindenkivel hajlandó együttműködni, akitől hasznot remélhet.

Így alapozták meg a Fidesz keleti nyitását, amely ott folytatta, ahol a baloldal abbahagyta: pragmatikus együttműködést akart a feltörekvő világhatalommal.

De mit szól ehhez az Egyesült Államok? Trump elnök Európába küldte külügyminiszterét, hogy lebeszélje szövetségeseit a Huawei 5G programjának megvásárlásáról. Budapesten nem járt sikerrel: Orbán mosolyogva közölte, hogy megvesszük a kínaiak rendszerét hiszen annak jelenleg nincs működőképes alternatívája.

Orbán és Matolcsy Budapestre akarja hozni Kína egyik elit egyetemét, a Fudant nem sokkal azután, hogy a CEU-t jórészt kipaterolták Magyarországról.

Ami még jobban zavarja az amerikaiakat az az, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása óta nem volt példa Magyarországon. Orbán Viktor egyszer elszólta magát amikor kijelentette: ha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd adnak a kínaiak!

Senki sem tudhatja, hogy így lesz-e, de Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Orbán Viktort Pekingbe. Ez a kínai protokoll szerint nagy megtiszteltetés. Miről tárgyalhatnak? Nyilvánvalóan hétpecsétes titok marad.

Közben viszont Biden elnök épp azért látogatott Európába, hogy megerősítse a nyugati szövetséget, és meghirdesse a szembenállást Kínával és Oroszországgal.

A kínaiak ettől függetlenül nyomulnak előre: már ők az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnerei. Legutóbb pedig kiderült, hogy Európában immár a legtöbben Xiaomi okostelefont vásárolnak és nem Apple vagy Samsung mobilt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK