Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Trockijtól Orbánig – Frank Füredi csodálatos pályafutása

Brüsszelben Frank Füredi szervezte azt a tanácskozást, melyet csak a harmadik helyszínen sikerült megrendezni miután a belga fővárosban sokan ellenezték a szélsőjobboldali Európa ellenes rendezvényt.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli vezetője, és ebben a minőségben védelmezte a szólásszabadságot, melyet azután Orbán Viktor is hangsúlyozott beszédében. Orbán liberális politikusból vált illiberális vezérré, aki a jogállam leépítésével olyan rendőrállamot hozott létre, amely minden eszközzel korlátozza a szólásszabadságot. Rogán Antal, Orbán jobbkeze, egy személyben a titkosszolgálatok és a média ura vagyis sokkal nagyobb hatalom összpontosul a kezében mint annak idején Lakatos elvtársnak, aki a Kádár korban az agitációs és propaganda osztályt vezette a kommunista pártközpontban. Orbán nemcsak ebben mutatkozott újítónak hiszen az oktatást és az egészségügyet Pintér Sándor belügyminiszter alá rendelte. Ilyen messzire még Sztálin elvtárs sem merészkedett: az emberek élete és halála, a fiatalok nevelése nála sem volt közvetlenül belügyi feladat. Habár Makarenko a Cseka gyerek lágerében alakította ki pedagógiai módszereit, melyeket azután az egész szocialista táborban terjesztettek. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB főnöke, majd a Szovjetunió vezetője, ilyen lágerből hozta élettapasztalatát.

Frank Füredi a kommunista forradalmár

Frank Füredi a nyolcvanas években még Trockij követője volt, aki Nagy Britanniában küzdött a világforradalomért. Lev Davidovics Trockij szervezte meg az októberi forradalmat épp a születésnapján Szentpéterváron 1917-ben, ahol az akkori főváros szovjetjének elnöke volt. Később

ő szervezte meg a Vörös Hadsereget, amelyet a világforradalom vasöklének nevezett. Oroszországban ma is ez a hadsereg napja.

A Vörös hadsereg Varsót akarta elfoglalni, hogy azután Berlin felé vonuljon tovább, de Pilsudski marsall csapatai – nyugati támogatással megállították a nagy offenzívát. Ez volt a “varsói csoda”, melyet ma is gyakran emlegetnek Lengyelországban Putyin ukrajnai hadjárata kapcsán. A világforradalmi kísérletet Trockij Kínában kívánta folytatni: a Komintern utasítására forradalmat készítettek elő Sanghaj városában az októberi felkelés tizedik évfordulójára. Csang Kaj-sek tábornok megelőzte a puccsot, és lefejezte a kommunista pártot. Erről szól André Malraux regénye a Condition humaine. Trockij megbukott a Szovjetunióban, de nem ölték meg azonnal hanem száműzték. Külföldön megszervezte a IV-ik Internacionálét, melynek a nyolcvanas években lelkes aktivistája lett Frank Füredi. Trockijt Sztálin parancsára Mexikóban meggyilkolták 1940-ben. Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai neokon szakértők jelentős része is trockista volt, majd átigazolt Reagan elnök csapatába. Reagan elnöksége idején 1980-88 látta be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió elveszítette a versenyt, majd 1991-ben a csőd szélén táncoló államszövetség szétesett, és ennek következménye most az ukrajnai háború is.

Frank Füredi – Putyinhoz és Trumphoz hasonlóan – a brexit elszánt hívévé vált. Nagy Britannia ki is lépett az Európai Unióból, és ez mind Trumpnak mind Putyinnak kiválóan megfelelt. Trump fűt-fát ígért a Buckingham palotában a brexit utáni időszakra, de ebből semmi sem valósult meg: még ma sincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között holott Trump ígérete szerint ez pótolná az Európai Uniót.

Frank Füredi London után most Brüsszelben hadakozik az Európai Unió ellen.

Frank Füredi profi: korábban a szociológiai kar professzora volt a Kenti egyetemen Nagy Britanniában. Hogy lett az MCC brüsszeli vezetője? Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója vette fel, akivel a Trafalgar Square-n találkozott Londonban.

Miért vállalta el Frank Füredi a megbízást?

“Magyarországot úgy állítják be a világ előtt mint egy autoritariánus fasiszta államot, de ez lószar. Szeretném kivenni a részemet a világméretű kulturális háborúból”

– nyilatkozta a korábban brüsszeli Politiconak.

Füredi így Brüsszelbe költözött, és magával vitte kis csapatát, a brit trockisták, a Revolutionary Communist Party embereit. Ezt a mini pártot Frank Füredi 1978-ban alapította meg Londonban. A mini párt, mely a Munkáspárt bírálatát tekintette fő feladatának 1997-ben feloszlatták, de a baráti kör fennmaradt. Ebből a körből jött Boris Johnson miniszterelnök egyik tanácsadója, Munira Mirza és Nigel Farage brexit vezér kulcsembere, Claire Fox. Nigel Farage most is beszélt a brüsszeli tanácskozáson, melynek Orbán Viktor volt a sztárja hiszen utána közvetlenül részt vehetett az Európai Unió csúcstalálkozóján. Csakhogy Orbán meglehetősen a sarokba szorult Brüsszelben. Ezen akar változtatni Frank Füredi:

”a célom az, hogy meggyengítsem a politikai karantént Magyarország körül“

– nyilatkozta korábban az MCC brüsszeli vezetője.

45 millió eurót költött Orbán Viktor a Euronews megvásárlására

Most nyomozta ki a Le Monde és a Direkt 36, de 2021-ben történt amikor egy portugál üzletember cége felvásárolta a Euronews európai média vállalatot, mely eredetileg az Európai Unió céljait volt hivatva megvalósítani a tájékoztatásban, hogy a tévécsatorna megvásárlásának jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Milyen magyar érdek fűződött ehhez? Semmilyen! Orbán Viktor viszont saját bevallása szerint “el akarja foglalni Brüsszelt.” Ez is a nagy terv része lehet hiszen a magyar kormány nagy pénzeket költ arra, hogy a hangját hallassa külföldön. Brüsszel érthetően fontos cél Orbán Viktor számára, aki a jelenlegi fő iránnyal évek óta végképp összeveszett, így most azt szeretné elérni, hogy az legyen a fő irány, melyet ő képvisel. Mi ez? Egy nagy szélsőjobboldali mozgalom, amely visszaállítja a nemzetek Európáját, és lassítja az előrelépést a közös cselekvés, az Európai Egyesült Államok felé.

Kik képviselik a fő irányt Brüsszelben? Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek.

Mi Orbán Viktor álma? A jobboldal összefogása a szélsőjobboldallal az Európai Unió irányítása érdekében. 2019-ben pofára esett ezzel az elképzeléssel, de 2024-ben más a helyzet.

Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát

Az Európai Unió a napokban erőteljesen szigorította migráns politikáját elsősorban az olasz kormányfő kérésére. Giorgia Meloni megőrizte szélsőjobboldali választói bizalmát miközben – Orbán Viktorral ellentétben – jó kapcsolatot alakított ki a brüsszeli bizottsággal és Biden elnökkel. Meloni is Trump sikerét kívánja, de realista: Macchiavelli hazájában pontosan tudják, hogy a hatalmon lévőkkel kell mindig jóba lenni, ha valaki eredményt akar elérni. Meloni rendszeresen paktál Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, aki már régen összeveszett Orbán Viktorral. Ursula von der Leyennel is kiváló kapcsolatot ápol Giorgia Meloni. Cserébe a brüsszeli bizottság elnökasszonya közölte: hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal két feltétellel. Az egyik az, hogy a párt nem lehet Európa ellenes – ennek a kritériumnak Giorgia Meloni tökéletesen megfelel míg Orbán Viktor kampányainak jelentős része Brüsszel ellen irányul – olykor Ursula von der Leyennel a címlapon. A másik kritérium az ukrajnai háború: Ursula von der Leyen nem akar együttműködni olyan politikai erőkkel, melyek Putyinnal paktálnak. Giorgia Meloni ennek a kritériumnak is pompásan megfelel miközben Orbán Viktor mint trójai faló van elkönyvelve Brüsszelben.

Az ukrajnai háború egyetlen haszna: előrelépés az Európai Egyesült Államok felé

A több mint két éve tartó ukrajnai háború megnyerhetetlen, a túlerőben levő orosz hadsereggel szemben az ukránok csakis nyugati segítséggel tartják magukat. Az USA-ban jelenleg Trump barátai blokkolják az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt. Az Európai Unió megszavazott 50 milliárd eurót, és ehhez végülis fogcsikorgatva Orbán Viktor is hozzájárult persze nem titkolva véleményét, hogy egy megnyerhetetlen háborút kár finanszírozni. Csakhogy feladni sem lehet, de az uniós tagállamoknak nincsen pénze arra, hogy az ukrajnai háborút tartósan finanszírozzák. Mi a megoldás? A közös kötvény kibocsátás – ahogy azt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos javasolja. Ez pedig felidézi a Hamilton hatást: az USA első pénzügyminisztere így hozta létre a tizenhárom felszabadult brit gyarmat egységét hiszen, ha az adósság közös, akkor előbb vagy utóbb minden fontos döntés közös cselekvést igényel. Az Orbán Viktor féle vétó politikának bealkonyul.

Akkor viszont mit propagáljon a méregdrágán megvett külföldi média? A Euronews szerkesztőségi politikáján egyelőre nem érződik az Orbán hatás, de talán azért sem, mert a magyar miniszterelnök jelen pillanatban a mondanivaló hiányában szenved. A migráns ügyben Meloni elérte azt, ami Orbán Viktornak nem sikerült. Az Európa ellenesség nem pótolja az Európa politikát. Globalizált világban a szuverenitást középpontba állítani egy nem egészen tíz milliós országban tragikomikus. Marad az ordító egér mint szerep. Ezt el lehet játszani a partvonalról, de Orbán Viktor már tizennégy éve Magyarország miniszterelnöke. A nemzeti együttműködés rendszerének sírfeliratát pedig frappánsan megfogalmazta Magyar Péter:

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lettünk!”

Ki akar ide eljutni?

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Lengyel-ukrán kamionos ellentét

Brüsszel szeretné meghosszabbítani az ukrán és moldovai kamionosok lehetőségét az engedély nélküli  belépésre az uniós piacra, de néhány tagállam ezt kifogásolja. Emiatt harc lehet – írja az általában jólértesült brüsszeli Politico.

Az ukrán kamionosok akadálytalanul léphetnek be az Európai Unió területére, de itt nem vállalhatnak fuvart. Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában viszont azt állítják a kamionos vállalkozók, hogy az ukrán vetélytársak nem tartják be a szabályt: áraikkal alámennek az uniós elvárásoknak miközben vígan vállalnak fuvarozást az unión belül is. Emiatt több tiltakozó akció is volt a határokon.

“Kezdetben az volt az elképzelés, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy olcsón eljuttathassa áruit az uniós piacokra, de az új szabályok már nem erre mutatnak. Az történik, hogy az ukrán kamionosok fuvarozást vállalnak az Európai Unión belül méghozzá olyan alacsony árakon, melyeket mi már nem tudunk kigazdálkodni” – panaszkodik a lengyel kamionos szövetség elnöke. Jan Buczek emlékeztet arra, hogy eredetileg 2022 júniusában azért írta alá az egyezményt Brüsszel az ukrán kamionosokkal, hogy segítse a háborúban álló országot, melynek a kikötőit az orosz haditengerészet lezárta a Fekete tengeren. Az egyezmény június végén jár le, és Brüsszel azt szeretné, hogyha legalább 2025 végéig meghosszabbítanák.

“Ezzel a javaslattal néhány keleti uniós tagállamnak vannak problémái, de a nagy többség támogatja a hosszabbítást”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó brüsszeli hivatalnok. Jelenleg a Tanácsnak kellene megadnia a felhatalmazást a brüsszeli bizottságnak a hosszabbításhoz. Kérdés, hogy az érintett tagállamok – köztük Magyarország – fellépnek-e ebben az ügyben?

A brüsszeli bizottság néhány kiegészítést beleírt a meghosszabbításra váró egyezménybe, hogy leszerelje a várható tiltakozást. A csalások ellen ezentúl ki kellene tölteni egy dokumentumot a határátkelő helyeken, illetve fel is lehet függeszteni az egyezmény hatályát, ha valamilyen nagy zavar keletkezik.

Kemény érdekellentét Varsó és Kijev között

Mit mond Szlovákia?

“Mi kezdettől fogva támogatjuk Ukrajnát az agresszió elleni harcban. A kamionos egyezmény végrehajtása során kiderült, hogy mind a szlovák vállalkozók mind pedig az ellenőrző hatóság problémákba ütközött, mert nem megfelelő az ellenőrzés”

– fogalmazta meg Pozsony álláspontját Szlovákia uniós képviseletének szóvivője, aki azt sürgeti, hogy az egyezmény kerek – perec mondja ki: ukrán kamionosok nem vállalhatnak fuvart az Európai Unión belül, ha a célország nem Ukrajna.

Mit mond az európai szakszervezet?

“Fontos, hogy fenntartsuk a szolidaritás útjait, de a kamionos szektor rendkívüli mértékben diszfunkcionális. Ukrajna számára létfontosságú a kamionos szállítás, mely ugyanakkor gondot okoz egy ágazatnak, mely amúgyis nehéz helyzetbe jutott“ – fogalmaz az európai közlekedési szakszervezet.

Lengyelországban a kamionosok egyáltalán nem bíznak az új egyezményben sem, ezért azt követelik, hogy álljon helyre a régi, háború előtti állapot amikor minden kamionnak engedélyt kellett kérnie az Európai Unió határán a fuvarozáshoz.

“Vagy visszatérünk az engedélyezési rendszerhez vagy meghalunk a piacon, mert az ukrán konkurencia annyira lenyomja az árakat” – hangsúlyozza a lengyel kamionos szövetség elnöke. Aki hozzáteszi:

“jelenleg az a helyzet, hogy szinte naponta mennek csődbe kamionos cégek Lengyelországban.”

A német autóipar az életéért küzd

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

Zsákutcában a magyar mezőgazdaság

0

Az ukrán gabonaimport kapcsán derült ki a magyar mezőgazdaság sok problémája, de alapjában strukturális gondok miatt került zsákutcába az agrárszektor, amelyben körülbelül 200 ezer ember dolgozik jelenleg Magyarországon – mondta Juhász Pál, a Pénzügykutató agrár szakértője a Hetényi körben.

Az Európai Unió is versenyképességi gondokkal küszködik a világpiacon, és ez sokszorosan sújtja a magyar mezőgazdaságot, mely csak késve és részlegesen tért át az ipari agrár termelésre, melyet az USA, Kanada és Ausztrália már évtizedek óta űz eredményesen.
Az Európai Unió elődei védővámokkal oldják meg a versenyképességi problémát vagyis kizárják az olcsóbb agrár árukat a piacról. Az ukrán gabona beáramlása ezért okozott sokkot a közép és kelet-európai államokban, ahol jelentősen mérsékelte az árakat. Sok magyar és más kelet-európai gazda bespájzolt gabonából, mert azt gondolta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború magasan tartja a gabona árakat, de tévedtek. Az ukrán gabona az európai piacokon, az orosz pedig a világpiacon verte le az árakat.

A jövőben a magyar mezőgazdaságnak valószínűleg le kellene mondania a nagyüzemi gabonatermelésről, és átállni az intenzív mezőgazdaságra mint Dániában vagy Hollandiában.

Ehhez az Európai Unió adna is támogatást, de a gazdák többsége eddig nem érezte az átállás szükségességét. Annál is kevésbé, mert az Európai Unió átállt a földalapú támogatásra vagyis a tulaj mindenképp pénzénél volt miközben a bérlő gondjává vált az agrárgazdaság modernizálása. A magyar jog ugyanakkor kizárja azt, hogy jogi személy is birtokolhasson földet miközben Ukrajnában ez lehetséges. Ott az amerikaiak, nyugat-európaiak sőt a kínaiak is hatalmas gazdaságokban állítják elő a gabonát, ezzel a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Az európai fogyasztók viszont örülnek az olcsó ukrán gabonának. Annál inkább, mert azt nem emberek számára hasznosítják hanem az állattenyésztésben. Az orosz és az ukrán gabona a kétes minősége és a magas vegyszertartalma miatt takarmánynak minősül az Európai Unió fejlettebb államaiban. Brüsszel most szankcióval akadályozza az orosz gabona bejutását az Európai Unióba, de ez nem befolyásolja a világpiaci árakat, melyeket letör a hatalmas orosz export.

Miért volt oly magas az élelmiszer infláció Magyarországon?

A kérdésre Juhász Pál kérdéssel válaszolt:

”Ki az a marhatenyésztő Magyarországon, aki itthon értékesíti a marhahúst? Mindenki exportra termel a magyar mezőgazdaságban. A kormány ezért visszaterelte az exportot, és ennek kellett megfizetni az árát”

– mondta az agrárszakértő, akinek válaszából kitűnt, hogy a magyar élelmiszer inflációs rekordot jelentős részben a magyar gazdák számítása okozta. Persze az sem segített, hogy a gazdák is kaptak különadót a magyar kormánytól, amelyik így akarta visszaszedni azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választásokra elköltött annak érdekében, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor sírig tartó uralmát.

Nem jön ki a matek – észrevételezte Katona Tamás. A Statisztikai Hivatal ex elnöke elemezte a számokat, és olyan kilengést észlelt a magyar mezőgazdaság termelési adataiban, melyet még a Rákosi korszak mélypontján sem jelentett a Statisztikai Hivatal, ahol a tények akkor sem zavarták különösebben a jelentések készítőit, akik tudták, hogy a számok a hatalomnak készülnek, melyet kizárólag a propaganda hatás érdekelt, a valóság sokkal kevésbé. Ez szovjet hagyomány a statisztikában: Gorbacsov, aki fiatal korában mezőgazdasági titkár volt a Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában vagyis ő volt az első számú felelőse a csődtömegnek, melyet Sztálin állított elő a kényszer kollektivizálással. Miközben az emberek kenyérért álltak sorba a Szovjetunióban, Gorbacsov arra kérte a Szovjetunió első emberét, hogy

“szeretném látni az igazi számokat a szovjet mezőgazdaságról, kedves Jurij Vlagyimirovics”.

A válasz:

“túlságosan is sokat kérsz tőlem”

– mondta Andropov Gorbacsovnak, aki erről azután az emlékirataiban számolt be.

“A magyar kormányzat agrárpolitikájának az a baja, hogy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó érdekében figyelmen kívül hagyja a többi magyar polgár érdekeit hiszen éppúgy mint az Európai Unió elárasztja pénzzel ezt a drágán és nem hatékonyan termelő ágazatot“

– fejtegette Surányi György, egykori jegybank elnök, aki szerint évente több mint 1000 milliárd forintot kap az agrárágazat, amely ebből nem gazdálkodik hatékonyan. Ez az egész Európai Unióban probléma:

a gazdasági észszerűség és a politikai népszerűség keresztezi egymást.

A nemzeti döntéshozók és a brüsszeli bizottság pedig sorra meghajol a gazdák érdekérvényesítő akarata előtt miközben mindenki tudja, hogy az agrárszektornak nyújtott támogatás nem hatékony. Ehelyett a kutatást és a fejlesztést kellene támogatni az Európai Unióban, de annak lobbi erejét mindenütt lenyomja az agrár ágazat, amely saját versenyképtelenségével hozzájárul ahhoz, hogy Európa mindjobban elmaradjon vetélytársai: az Egyesült Államok, Kína, Japán vagy épp India mögött.

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

5 milliárd eurós  uniós fegyverzettámogatás Ukrajnának

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió tagállamai hiába állítják azt, hogy az új 5 milliárd eurós alap Ukrajna fegyverzet ellátását segíti, mert valójában jórészt arról van szó, hogy a nemzeti alapon nyújtott támogatásokat ezentúl uniós segélynek tüntetik fel.

Németország, amely közölte, hogy a rá jutó 1,2 eurót esze ágában sincsen befizetni az uniós Ukrajna támogató alapba hiszen már 2,4 milliárd euró értékben szállított fegyvert az Oroszország által 2022 februárjában megtámadott országnak.

Pedig Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azt írta az X-en, hogy

“ez az 5 milliárd eurós alap is jól mutatja, hogy az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy felülkerekedjen Oroszországgal szemben.”

Németország eredetileg azt akarta, hogy száz százalékban írják le fegyver szállításait Ukrajnába, de végülis belement abba, hogy ez csak 50%-ban történjen meg. A franciák ragaszkodtak ahhoz, hogy csak uniós fegyvereket lehessen vásárolni ebből a pénzből, de kiderült: az Európai Unió gyárai nem tudnak elég lőszert előállítani. Ezért Csehország 800 ezer tüzérségi lőszert unión kívüli cégektől vásárolt, hogy így segítsen Ukrajnának. Magyarország nem küld fegyvert, de az ukrán tankok Magyarországon finomított orosz dizel olajjal harcolnak a fronton Ukrajnában.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntenek az 5 milliárd eurós fegyverzettámogatási alapról. A magyar diplomácia blokkol egy 600 millió eurós támogatási alapot Ukrajnának, és kérdés, hogy miképp szavaz Szijjártó Péter hétfőn. Február elsején az uniós csúcson Orbán Viktor kapitulált az ukrán segély csomag ügyében, de kérdés, hogy hosszú távon mit változtat ez a magyar diplomácia magatartásán Brüsszelben.

Putyin: készen állunk az atomháborúra

A választások előtt álló orosz elnök ezt nyilatkozta válaszul Macron elnöknek arra az ötletére, hogy NATO csapatokat lehetne küldeni Ukrajnába. Putyin hangsúlyozta, hogy csakis Oroszország védelmében vetne be atomfegyvert, de Ukrajna néhány tartományát ő már orosz területnek tekinti.

Putyin ugyanakkor azt állította, hogy “készen állunk a béketárgyalásokra”.

Mit mondott erről William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában?

“Putyin csak színházat játszik” – jelentette ki a szenátus előtt.

“Ha viszont Ukrajna megkapná az amerikai támogatást, akkor ellen tudna állni Oroszországnak, és erősebb pozícióból tárgyalhatna az oroszokkal.”

Biden elnök 60 milliárd dollárt szeretne eljuttatni Ukrajnának, de Trump republikánus barátai ezt blokkolják.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: Trump egy centet sem adna Ukrajna támogatására. A magyar miniszterelnök Floridában tárgyalt az USA ex elnökével, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba.

Patyomkin herceg nyomában

Nagy Katalin kegyence Ukrajnában mutatta be kifestett világát a cárnőnek, és a hazugság ma is jól jellemzi mindkét felet a konfliktusban. Mind Moszkva mind pedig Kijev messze eltúlozza a másik fél veszteségeit, és elhallgatja a sajátját. Katonai szakértők szerint eddig mindkét fél körülbelül félmillió katonát veszített halottakban és sebesültekben – mondta Resperger István katonai szakértő az ATV Ostrom című műsorában.

William Burns CIA igazgató ugyan arról beszélt a szenátorok előtt, hogy Ukrajna képes kitartani 2024- ben, és azután támadni 2025-ben, de az amerikai katonai szakértők többsége nem osztja ezt a kincstári optimizmust. Szinte mindenki kizárja Ukrajna katonai győzelmének lehetőségét az orosz túlerővel szemben.

“Az orosz offenzíva következtében összeomolhat az ukrán front”

– írja Ben Barry katonai szakértő az International Institute for Strategic Studies oldalon, ahol kifejti, hogy “az oroszok a nagy emberáldozattal nem törődve előre akarnak nyomulni a fronton miközben az ukránoknak hiányuk van elsősorban tüzérségi lőszerből.”

A szakértő hozzáfűzi:

”az oroszok sok szerződéses katonát toboroztak, és felfuttatták a tankok termelését úgyhogy legkevesebb két évig pótolni tudják a jelentős veszteségeket.”

Mi a helyzet az ukrán oldalon?

“Az ukránok defenzívába szorultak, és ha nem kapják meg a kért korszerű fegyvereket a Nyugattól, akkor nehezen tarthatják magukat. Különösen nagyok a létszám gondok. A fronton harcoló katonák átlagos életkora 43 év. Zaluzsnij vezérkari főnök 500 ezer új katonát kért Zelenszkij elnöktől, aki ehelyett leváltotta őt, de a helyzet így lassan tarthatatlan lesz.”

Konklúzió: “ha nem érkezik meg a jelentős nyugati katonai segély, akkor fennmarad az orosz fölény, és folytatódik a véres háború, melyben egyelőre Oroszország van fölényben” – írja a szakértő az International Institute for Strategic Studies Military Balance+ oldalán.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!