16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt   ajánl a tilalom feloldásáért.

Nem csak a gabonáért hanem más mezőgazdasági cikkek piacra engedéséért is folyik az alku. Az Európai Unió mezőgazdasági alapjából érkezne 100 millió euró az érintett országokba. Lengyelország 39, Románia 30, Magyarország 16, Bulgária 10 és Szlovákia 5 millió eurót kapna.

Kérdés, hogy melyik uniós állam fogadja el ezt a megoldást? Magyarország és Szlovákia valójában csakis ezért lobbizott, de Lengyelországban és Romániában komoly gazda tüntetések voltak. Ennek pedig lehetnek politikai következményei. Lengyelországban idén választásokat tartanak, és a kormány az ellenzékkel körülbelül egyenlő  támogatottságra számíthat. A konzervatív kormány politikai hátországa a vidéki Lengyelország, amely a katolikus egyház szellemi irányítása alatt áll. Pontosan itt jelentenek közvéleményformáló erőt a nagygazdák, akik gabonát termesztenek, és akik nem bírják a versenyt az olcsó ukrán áruval. A lengyel kormány sziklaszilárd politikai szövetségese Zelenszkij ukrán elnöknek, de figyelembe kell vennie az őt támogató gazdák érdekeit, és nemcsak rövid távon.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Blinken amerikai külügyminiszter mesterterve az, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle laza államszövetséget alkotna. Lengyelország ily módon továbbra is a NATO védelme alatt maradna, de Ukrajna formálisan nem lépne be az észak-atlanti szervezetbe viszont Lengyelországon keresztül megkapna minden támogatást az orosz fenyegetéssel szemben. Stoltenberg NATO főtitkár legutóbb Kijevben azt közölte ugyan, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, Orbán Viktor fel is horkant: micsoda!! – de ez csak PR.

Valójában megállapodás csakis az USA és Oroszország között lehet. Régebben ez könnyebben ment: Hitler és Sztálin megállapodott a régióról, és Lengyelország megszűnt 1939-ben. Eltűnt a Versailles-i békeegyezmény szörny szülöttje – mondta akkor Molotov szovjet külügyminiszter, és a lengyelek mindmáig nem felejtették el Moszkvának ezeket a szavakat. Azt még kevésbé, hogy Lengyelországot a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta. Így alakultak ki a mai Ukrajna határai. Erre is kevesen kívánnak emlékezni pedig az ukrán nemzeti gondolat fő központja: Lviv-Lvov-Lemberg ekkor lett Ukrajna része.

Hitler és Sztálin után Churchill érkezett a régió újrafelosztására. Nem tart majd cinikusnak minket az utókor? – kérdezte a brit miniszterelnök Sztálint, aki csak legyintett. Jaltában ezt a megállapodást szentesítették: miután az USA-nak szüksége volt a szovjet hadosztályokra Japán ellen, ezért simán belementek abba, hogy a szovjet csapatok által megszállt területek hosszú távra is Moszkva irányítása alá kerüljenek.

A tervezett lengyel-ukrán államszövetség most az USA előretolt bázisa lenne Oroszországgal szemben. Egyúttal pedig finom figyelmezetetés Franciaországnak és Németországnak: nincs európai szuverenitás!

A Biden adminisztráció gazdasági NATO-t akar, melyet Washingtonból irányítanak. Csakhogy ehhez pénz is kellene mint a Marshall segély a második világháború után. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya akkora, hogy Washington nem vállalhatja fel a projekt finanszírozását hiszen az IMF és a Világbank szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna helyreállítása, ha mostanában véget érne a háború. A másik szponzor az Európai Unió lenne, amely alárendelt szerepben, de fizetőképes maradna. Csakhogy a gabonaválság is megmutatta: az erkölcsi szolidaritás Ukrajnával pillanatok alatt elillan, ha gazdasági érdekről van szó. Ki akar békekölcsönt Ukrajna javára az USA-ban vagy az Európai Unióban? Senki. Ingyen viszont csak a halál jön…