Kezdőlap Címkék Gabona

Címke: gabona

Zsákutcában a magyar mezőgazdaság

0

Az ukrán gabonaimport kapcsán derült ki a magyar mezőgazdaság sok problémája, de alapjában strukturális gondok miatt került zsákutcába az agrárszektor, amelyben körülbelül 200 ezer ember dolgozik jelenleg Magyarországon – mondta Juhász Pál, a Pénzügykutató agrár szakértője a Hetényi körben.

Az Európai Unió is versenyképességi gondokkal küszködik a világpiacon, és ez sokszorosan sújtja a magyar mezőgazdaságot, mely csak késve és részlegesen tért át az ipari agrár termelésre, melyet az USA, Kanada és Ausztrália már évtizedek óta űz eredményesen.
Az Európai Unió elődei védővámokkal oldják meg a versenyképességi problémát vagyis kizárják az olcsóbb agrár árukat a piacról. Az ukrán gabona beáramlása ezért okozott sokkot a közép és kelet-európai államokban, ahol jelentősen mérsékelte az árakat. Sok magyar és más kelet-európai gazda bespájzolt gabonából, mert azt gondolta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború magasan tartja a gabona árakat, de tévedtek. Az ukrán gabona az európai piacokon, az orosz pedig a világpiacon verte le az árakat.

A jövőben a magyar mezőgazdaságnak valószínűleg le kellene mondania a nagyüzemi gabonatermelésről, és átállni az intenzív mezőgazdaságra mint Dániában vagy Hollandiában.

Ehhez az Európai Unió adna is támogatást, de a gazdák többsége eddig nem érezte az átállás szükségességét. Annál is kevésbé, mert az Európai Unió átállt a földalapú támogatásra vagyis a tulaj mindenképp pénzénél volt miközben a bérlő gondjává vált az agrárgazdaság modernizálása. A magyar jog ugyanakkor kizárja azt, hogy jogi személy is birtokolhasson földet miközben Ukrajnában ez lehetséges. Ott az amerikaiak, nyugat-európaiak sőt a kínaiak is hatalmas gazdaságokban állítják elő a gabonát, ezzel a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Az európai fogyasztók viszont örülnek az olcsó ukrán gabonának. Annál inkább, mert azt nem emberek számára hasznosítják hanem az állattenyésztésben. Az orosz és az ukrán gabona a kétes minősége és a magas vegyszertartalma miatt takarmánynak minősül az Európai Unió fejlettebb államaiban. Brüsszel most szankcióval akadályozza az orosz gabona bejutását az Európai Unióba, de ez nem befolyásolja a világpiaci árakat, melyeket letör a hatalmas orosz export.

Miért volt oly magas az élelmiszer infláció Magyarországon?

A kérdésre Juhász Pál kérdéssel válaszolt:

”Ki az a marhatenyésztő Magyarországon, aki itthon értékesíti a marhahúst? Mindenki exportra termel a magyar mezőgazdaságban. A kormány ezért visszaterelte az exportot, és ennek kellett megfizetni az árát”

– mondta az agrárszakértő, akinek válaszából kitűnt, hogy a magyar élelmiszer inflációs rekordot jelentős részben a magyar gazdák számítása okozta. Persze az sem segített, hogy a gazdák is kaptak különadót a magyar kormánytól, amelyik így akarta visszaszedni azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választásokra elköltött annak érdekében, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor sírig tartó uralmát.

Nem jön ki a matek – észrevételezte Katona Tamás. A Statisztikai Hivatal ex elnöke elemezte a számokat, és olyan kilengést észlelt a magyar mezőgazdaság termelési adataiban, melyet még a Rákosi korszak mélypontján sem jelentett a Statisztikai Hivatal, ahol a tények akkor sem zavarták különösebben a jelentések készítőit, akik tudták, hogy a számok a hatalomnak készülnek, melyet kizárólag a propaganda hatás érdekelt, a valóság sokkal kevésbé. Ez szovjet hagyomány a statisztikában: Gorbacsov, aki fiatal korában mezőgazdasági titkár volt a Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában vagyis ő volt az első számú felelőse a csődtömegnek, melyet Sztálin állított elő a kényszer kollektivizálással. Miközben az emberek kenyérért álltak sorba a Szovjetunióban, Gorbacsov arra kérte a Szovjetunió első emberét, hogy

“szeretném látni az igazi számokat a szovjet mezőgazdaságról, kedves Jurij Vlagyimirovics”.

A válasz:

“túlságosan is sokat kérsz tőlem”

– mondta Andropov Gorbacsovnak, aki erről azután az emlékirataiban számolt be.

“A magyar kormányzat agrárpolitikájának az a baja, hogy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó érdekében figyelmen kívül hagyja a többi magyar polgár érdekeit hiszen éppúgy mint az Európai Unió elárasztja pénzzel ezt a drágán és nem hatékonyan termelő ágazatot“

– fejtegette Surányi György, egykori jegybank elnök, aki szerint évente több mint 1000 milliárd forintot kap az agrárágazat, amely ebből nem gazdálkodik hatékonyan. Ez az egész Európai Unióban probléma:

a gazdasági észszerűség és a politikai népszerűség keresztezi egymást.

A nemzeti döntéshozók és a brüsszeli bizottság pedig sorra meghajol a gazdák érdekérvényesítő akarata előtt miközben mindenki tudja, hogy az agrárszektornak nyújtott támogatás nem hatékony. Ehelyett a kutatást és a fejlesztést kellene támogatni az Európai Unióban, de annak lobbi erejét mindenütt lenyomja az agrár ágazat, amely saját versenyképtelenségével hozzájárul ahhoz, hogy Európa mindjobban elmaradjon vetélytársai: az Egyesült Államok, Kína, Japán vagy épp India mögött.

Lopják az oroszok az ukrán gabonát

0

Rekord gabona termést jelentett Oroszország, de ennek jelentős része Ukrajna megszállt területéről származik. Putyin oligarchái nyúlják le az ukrán gabona jelentős részét – írja a londoni Guardian.

“Az orosz üzleti modell a megszállt területeken roppant egyszerű: ellopnak mindent amit lehet”

– vázolja fel a helyzetet Vlagyiszlav Vaszjuk, Zelenszkij elnök egyik tanácsadója, aki főállásban egy olyan állami hatóság helyettes főnöke, mely a nyugati szankciók betartását ellenőrzi Ukrajnában. Kifogásolja, hogy míg a Nyugat ársapkát húzott az orosz olajra addig az élelmiszerexportot nem korlátozza noha abban jelentős része van az Ukrajnából ellopott terményeknek.

Hogy tudják exportálni az ukrán gabonát az oroszok?

“Egészen egyszerűen meghamisítják a szállítóleveleket. Nem egy ukrajnai tartományt írnak rá hanem valamelyik oroszt. Így aztán Made in Russia lesz minden , amit ellopnak a megszállt területeken.

Hova szállítják az oroszok a lopott ukrán gabonát? Elsősorban Afrikába és a Közel Keletre. Ott pedig fütyülnek arra, hogy a szállítólevél hamis.

“Ukrajna területén idén körülbelül 29 millió gabona termett” – állapítja meg Mike Lee szakértő. Ennek körülbelül az egyötöde hiányzik. Ennyit nyúlhattak le az oroszok.

“5 millió tonna gabona a zsákmány.”

A megszállt területeken Putyin oligarchái garázdálkodnak

Andrijan Hablenkonak szép nagy gazdasága volt Herszon tartományban, de a területet elfoglalták az oroszok. A háború előtt a gazdaság 35 millió forintos hasznot hozott minden évben. Aztán a gazdáért eljött az orosz titkosrendőrség helyi osztaga. Azt akarták, hogy adja át a gazdaságot egy meg nem nevezett orosz tulajnak. Természetesen nem akarta aláírni. Erre órákon keresztül verték, majd a falhoz állították: ha nem írod alá, akkor agyonlövünk! Erre aztán aláírta az elé tett okmányt. Ki irányította a brutális akciót? A helyi titkosrendőrség főnöke, aki nem más mint Putyin egyik híve , aki korábban képviselő volt az ukrán parlamentben. Volodimir Szaldo minden bizonnyal saját magának szerezte meg ily módon a szép gazdaságot Herszon tartományban. Szaldo létrehozott egy gazdasági vállalkozást, mely Herszon tartomány gabonáját értékesíti. Szerződést kötött a „Kubany előre” orosz céggel az ukrán gabona exportjára.

A „Kubany előre” cég az orosz óriás Egyesült Gabona tröszt alvállalkozója. Az Egyesült Gabona tröszt éves forgalma tavaly meghaladta az 1 milliárd dollárt.

Gujev, a „Kubany előre” gabonakereskedő cég tulajdonosa Novorosszijszkban él, abban az orosz kikötőben, ahonnan a gabonát exportálják külföldre.

Az Egyesült Gabona tröszt jórészt állami tulajdonban van, de a Putyin féle hibrid gazdálkodás keretében néhány hűséges oligarcha is részesül közvetlenül a haszonból. Két hű oligarcha birtokolja az Egyesült Gabona tröszt egynegyedét. Azt természetesen nem lehet kideríteni , hogy ők strómanok -e vagy sem.

Egyikük Tajmuraz Bollojev személyesen szokott születésnapi ajándékot átnyújtani Putyinnak, aki sétahajózásra invitálja ilyenkor hűséges híveit köztük egykori harcművészet oktatóit. Bollojev aktív szereplője volt Putyin elnökválasztási kampányának 2000-ben és 2004-ben. Cserében Bollojev cégei exkluzív jogokat kaptak a téli olimpián Szocsiban, és a hadsereg egyenruháit is jelentős részben az ő cégei szállíthatják. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – az orosz elnök összeállított egy listát hű oligarcháiból a megszállt területek gazdaságának “feltérképezésére”. Bollojev ennek az oligarcha csapatnak az egyik oszlopos tagja.

Ki a másik oligarcha, aki az Egyesült Gabona tröszt egynegyedét birtokolja? Alekszandr Vinokurov, Putyin örökös külügyminiszterének, Szergej Lavrovnak a veje. Ő Cambridgeben tanult, ahol abban az időben az orosz társaság elnökévé választották. Dolgozott a Morgan Stanley-nél is, de hazatért, mert Lavrov külügyminiszter vejének jobb lehetőségeket kínált az orosz üzleti élet.

“Büszke vagyok az apósomra, ő az egyik példaképem” – mondogatja a törekvő oligarcha. Vinokurovot feketelistára tették Nyugaton, mert aktívan támogatja Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Bollojev csak Ukrajnában van feketelistán.

Szaldo, aki oly brutálisan szerzett szép birtokot Herszon tartományban időközben kormányzóvá vált a titkosrendőrség főnökéből. Kormányzóként nemrég Putyinnál járt a Kremlben, hogy beszámoljon a megszállt tartomány ügyeiről. Putyin elnök gratulált neki a pompás gabona terméshez …

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Új útvonalon az Odesszai kikötőből induló gabonaszállító hajók

Az első teherhajó elhagyta a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai odesszai kikötőt a Kijev által kialakított új tengeri folyosón keresztül – jelentette be szerdán az ukrán infrastrukturális miniszter.

„A Joseph-Schulte (…) konténerhajó elhagyta Odessza kikötőjét, és a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón halad” – erősítette meg Olexandr Kubrakov, akit egy sajtóközlemény idéz. Oroszország azonban azzal fenyegetőzött, hogy potenciális katonai célpontnak tekinti az ukrán kikötőkbe induló vagy onnan induló hajókat a gabona -megállapodás lejártát követően.

Július közepén Oroszország felmondta azt a megállapodást, amely tavaly nyár óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Néhány nappal később, július 19-én Moszkva figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kijev másnap úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajókra vonatkozó kölcsönösséget.

Azóta a Fekete-tengeren mindkét oldalon megnőtt a támadások száma, és az orosz hadsereg többször is csapást mért Odesszára, Dél-Ukrajna egyik jelentős kikötőjére, de támadja Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyeket Kijev exportjának akadályozása okán ítélt el.

Putyin-Zelenszkij találkozó Dubajban?

Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.

Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.

Törökország és Kína  is békét akar

Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.

Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:

”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”

Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része  is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

Mi lesz az ukrán gabonával?

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós  állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési  program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában  körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött  addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

Magyarország és Lengyelország blokkolja az ukrán gabonát

Oroszország felfüggesztette a gabona egyezményt Ukrajnával, ezért a tengeri szállítás szinte lehetetlenné vált. A határmenti uniós tagállamok agrár miniszterei válságtanácskozást tartottak Varsóban.

Magyarország és Lengyelország megerősítette: e két állam nem engedi be a gabonaszállítmányokat Ukrajnából! Csakis akkor tartják ezt lehetségesnek, ha az Európai Unió hozzájárul a tranzit költségekhez, és főként garantálja, hogy az ukrán gabonát az Európai Unión kívül értékesítsék. Vagyis a magyar és a lengyel kormány védi a gazdák piacait az ukrán konkurenciával szemben.

Közben persze az Orbán kormány is tisztában van ennek a következményeivel: ”ha a fekete-tengeri kikötők tartósan, esetleg végleg zárva maradnának az ukrán gabona előtt, az világszerte beláthatatlan következményekkel járna mind a globális élelmiszer biztonság fenntartása mind pedig az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából“ – nyilatkozta Nagy István agrár miniszter az Origonak. Azt sem hallgatta el, hogy az ukrán gabona exportja lényegesen csökkentette az árakat egész Európában, ahol fele annyit kellett fizetni érte mint korábban! Ez nyilvánvalóan csökkenthetné az inflációt, de problémát okozna a magyar gazdáknak, akik a hatalom sziklaszilárd támaszait jelentik Lengyelországban és Magyarországon.

Árháború

Putyin döntésének, hogy felfüggeszti az ukránokkal kötött gabona egyezményt gazdasági oka is volt: az orosz elnök magasabb árat akart elérni a világpiacon, ahol Oroszország is komoly exportőr. Az oroszok persze siettek rámutatni arra, hogy az ukrán gabona Ukrajna területén termett ugyan, de jórészt nem ukrán tulajdon hanem amerikai, holland, francia vagy épp kínai. Lengyelország az ukrajnai háborúban támogatja Zelenszkij elnököt, de a gabona ügyben felülírja ezt a választási érdek: a hatalmon levő jobbközép kormány nem engedheti meg magának az agrár társadalom szavazatainak kockáztatását. Korábban egy agrár miniszter már belebukott az ukrán gabona ügyekbe Varsóban.

A magyar-orosz érdekközösség újra megmutatkozott, és ez feltűnt mind Brüsszelben mind pedig Washingtonban. Pressman amerikai nagykövet nem véletlenül sürgeti az Orbán kormányt, hogy foglaljon állást: kinek az oldalán áll a Kelet-Nyugat szembenállásban? Orbán Viktor nem habozott ezt újra megmutatni amikor Szijjártó Péter külügyminiszter vétózott annak a 20 milliárd eurós uniós alapnak az ügyében, amely az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására jön létre.

Amíg a gabona ügyben érthető az Orbán kormány reakciója hiszen a magyar gazdák érdekeit védi még hogyha az inflációt elszenvedő magyar fogyasztó kárára is, de az uniós fegyverszállítási alap megvétózása üres diplomáciai gesztus, amely fokozódó ellenszenven kívül nem eredményez semmi mást. Hacsak Putyin nem fizet ezért Orbán Viktornak…

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok  a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot  az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK