Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az “Európai Igazság” tudósítója.
“Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.
Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy
“Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.
“Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.
Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa Ukrajnához fordul, hogy tisztázza azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.
Ezt megelőzően a The Washington Post hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló “Orosz Önkéntes Hadtest” és az “Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.
A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.
A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.
Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.
Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.
Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?
Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.
Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.
Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.
Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…
Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.
Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.
“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”
– írta az AP hírügynökség.
A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.
Kína közvetítene az ukrajnai válságban
Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.
Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”
Miért nem?
Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.
A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.
Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.
1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
2023. május 24-én a Bukaresti Kilencek (B9) elnöki nemzetbiztonsági tanácsadói ülést tartottak, ahol Magyarországot Rogán Antal egyik államtitkára képviselte. Valamiért erről az ülésről nemigen számolt be a hazai kormánysajtó.
A B9 alapvető célja, hogy a NATO keleti szárnyának országai közös hangot hozzanak létre a biztonság szempontjából legfontosabb, szövetséges tárgyalások tárgyát képező kérdésekben.
A megbeszéléseken a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozója volt az elsődleges téma. Az elnöki tanácsadók egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó jelentős mértékben növeli a NATO-Ukrajna együttműködés dimenzióját és minőségét, további,
valós lépéseket tesz Ukrajna jövőbeni szövetségi tagsága felé.
A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen. Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.
A konzultációk megerősítették azt az akaratot, hogy a B9-en belül folytassák a mélyreható együttműködést, és továbbra is ezt a platformot használják fel a térség közös érdekeinek azonosítására, közös állásponttá alakítására, valamint egységes fellépésre a NATO és az EU fórumain.
A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen.
Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.
Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.
Mikor lesz USA-Kína csúcs?
“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”
– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.
Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.
Szeptemberben lehet csúcstalálkozó
Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.
Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.
Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.
Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.
A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.
Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.
Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.
Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.
twitter.com
Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre
Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.
Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.
Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.
A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.
Zelenszkij Hirosimában
Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.
A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:
“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.
Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.
Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.
A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.
A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, “hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.
A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.
A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:
Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el kellene szigetelni magukat Kínától.
„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál, ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.
Ukrajna közös támogatása
Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”
Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell vonnia csapatait.
A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, “amely felhatalmazást ad arra is, hogy biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.
Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.
Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba – javasolja Kissinger, aki korábban ellenezte ezt mondván: ne provokáljuk Moszkvát! Minthogy a háború kitört, és a NATO Ukrajnát támogatja, ezért már nincs akadálya a NATO tagságnak – véli Kissinger, aki szerint ma már ezt az oroszok is elfogadnák egy tűzszünet illetve békekötés reményében. Az USA egykori külügyminisztere szerint úgy jöhetne létre kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, hogy Moszkva lemond a meghódított területek jórészéről, de megtarthatja a Krím félsziget egy részét hiszen Szevasztopol a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása.
Kissinger szerint azért is fel kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert így jobban kézben lehetne tartani az ukrán vezetést, amely immár Európa egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik, és nem biztos, hogy mindig körültekintően használja azt fel.
Az USA-Kína viszony a fő probléma
A kínaiak át akarják venni az amerikaiak helyét a világban mint világhatalom – állítja Kissinger. Tajvan körül veszélyesen megnőtt a háborús feszültség. A szigetet a kínaiak saját területüknek tartják, ezért előbb vagy utóbb “vissza akarják szerezni.” Amikor Nixon elnök és Kissinger 1972-ben Pekingben lepaktált a kínaiakkal, akkor elismerték az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Emiatt Tajvan kikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a helyét a kommunista Kína foglalta el.
Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát, azóta a két nagyhatalom viszonya egyre rosszabb.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nemrég nyolc órán át tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.
Pénteken G7 csúcstalálkozó kezdődik Hirosimában. Biden elnököt még elindulása előtt megkérdezték: mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó?
“Még nem tudom, de előbb vagy utóbb biztosan találkozunk “
– válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna Japánban.
A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.
Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.
Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.
„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”
– mondta Zelenszkij. “Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”
A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.
Figyelmeztetés Zelenszkijnek
A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.
Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.
A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.
7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.
Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.
Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.
49 milliárd dollár
Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.
Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.
A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.
Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
