Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

A brit hírszerzés hozzájutott egy olyan közvélemény-kutatás eredményeihez, melyet az ukrajnai háború megítéléséről folytattak Oroszországban. A Putyin személyes védelmét ellátó FSZO szolgálat felmérése szerint az orosz közvélemény belefáradt a több mint kilenc hónapja folyó háborúba, amely semmilyen kézzelfogható eredménnyel sem járt Oroszország számára.

A megkérdezettek 55%-a a béketárgyalások híve Ukrajnával, és mindössze 25% válaszolta azt, hogy a végső győzelemig harcolnia kell Oroszországnak. Putyin annak idején az ukrán vezetés leváltását, és egy Moszkva barát kormányzat megteremtését tűzte ki célul Kijevben amikor február 24-én megindította a “korlátozott hadműveletet”. Azóta az orosz hadsereg defenzívába szorult, és Oroszország elszigetelődött. Putyin el sem ment a G20 csúcs konferenciára, melyet idén Bali szigetén rendeztek meg. A nyugati államok ugyanis Biden elnökkel az élen közölték: nem kívánnak vele találkozni!

Macron közvetít

Figyelembe kell venni Putyin biztonsági szempontjait is – hangsúlyozta a francia elnök, aki nemrég tárgyalt Washingtonban Biden amerikai elnökkel. Az USA elnöke megbízta a közvetítő szereppel, mert már az Egyesült Államok is szeretné maga mögött tudni a konfliktust Ukrajnában. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke tűzszüneti tárgyalásokat sürget Ukrajnában, ahol a fűtési szezon tragikus következményekkel járhat a lakosságra nézve, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Mind az amerikaiak mind pedig a franciák már kidolgoztak béketerveket, amelyeket egyelőre sem az oroszok sem pedig az ukránok nem fogadnak el. Zelenszkij elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről beleértve a Krím félszigetet is. Ilyen alkut Putyin nyilvánvalóan nem fogadhat el, mert ezzel az életét tenné kockára. Zelenszkij elnök is hasonló helyzetben van: ha lemond Ukrajna területének akárcsak kis részéről is, akkor a nacionalisták hazaárulónak kiálthatják ki. A patthelyzetet egy fegyverszünet oldhatja fel, amely hosszú időre jegelné a problémát: hol húzódnak Ukrajna és Oroszország határai?

Menekülés a Krímből

2014-ben szerezte meg Oroszország a félszigetet, amely a Szovjetunió üdülő paradicsoma volt. A háború most közelít a Krímhez, ahol megjelentek az ukrán partizánok, akik véget akarnak vetni az orosz uralomnak.

Az orosz elit felvásárolta a luxus nyaralókat a Krímben, de ezektől most szeretne megszabadulni. Csakhogy nincsen vevő – számoltak be helyiek a brüsszeli Politico riporterének. A félszigeten terjed a pánik, mert a kórházak tele vannak sebesült orosz katonákkal, és emiatt nem fogadják a helyi lakosságot. A sorozás is rossz hangulatot teremtett a lakosságban, amely a hétköznapokban az élelmiszer inflációval küszködik. Amikor Putyin elnök megkezdte háborúját Ukrajna ellen, akkor kevesen hitték a Krímben, hogy kilenc hónappal később az ukrán csapatok megközelíthetik a félszigetet, és Zelenszkij elnök követeli a visszacsatolást. Az ukrán hadsereg sikerei Harkiv és Herszon körül azt mutatták, hogy az oroszok defenzívába szorultak.

“Teljes mértékben lehetséges, hogy visszaszerezzük a Krímet” – mondta a Politico tudósítójának Zelenszkij elnöknek a Krím ügyeivel megbízott tanácsadója. Tamila Taseva megerősítette, hogy“ célunk a teljes terület visszafoglalása, és ebbe beleszámít a Krím félsziget is.” A 37 éves Taseva nem ukrán és nem is orosz hanem krími tatár. Amikor az orosz cár csapatai elfoglalták a félszigetet, akkor ők alkották a többséget. A második világháború idején Sztálin parancsára kitelepítették őket, és csak később térhettek vissza szülőföldjükre, ahova oroszokat és ukránokat telepítettek be.

Zelenszkij tanácsadója szerint

“a katonai megoldás látszik célravezetőnek a Krím visszafoglalására.”

Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a Krímet 2014-ben, mert az ottani ukrán katonai vezetők elárulták a kijevi kormányt, és átálltak Putyin oldalára.

“Ma teljesen más már a helyzet mint 2014-ben. Napi kapcsolatban állunk a lakossággal, amelyet felháborít a sorozás és az élelmiszer infláció. Ráadásul hiány van sok gyógyszerből. Vannak már partizánok is” – mondta Zelenszkij tanácsadója.

Putyin szívügye a Krím

Az orosz elnök vezette az első teherautót, amely az új hídon összekötötte Oroszországot a Krím félszigettel. Október 8-án támadás érte a hidat, amely az orosz megszállás szimbóluma.

Dmitrij Medvegyev, Putyin egykori helyettese, azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy

“a végítélet napja jön el számukra, ha kezet emelnek a Krímre.”

Egy atomhatalom esetében az ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Az USA elnöke fel is szólította Putyint, hogy fejezzék be a fenyegetést az atombombával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalt Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi tanács titkárával, és azóta az oroszok visszafogják magukat ezen a téren. A Krímben viszont az oroszok megijedtek.

“Pánik tört ki azt követően, hogy robbanás volt a kercsi hídon. Megkezdődött az orosz tisztek és katonák családjainak a vissza telepítése Oroszországba. Az orosz oligarchák elkezdték árulni a luxus ingatlanokat. Ezek korábban ötszázezer-egymillió dollárt értek, de a piac halott. Senki sem vásárol” – mondta egy informatikus a Politico riporterének. Akinek elmesélte, hogy drámai mértékben romlik az életszínvonal a Krímben:

”a háború előtt 1000 dollárból kijött egy család havonta, de most ugyanehhez 3000 dollár kell. Honnan lehet ennyit szerezni? Sokan elveszítették az állásukat a szankciók miatt. A turizmus fontos bevételi forrás volt a háború előtt, de most ez a piac is meghalt.”

Az állás nélkül maradt fiatalok egy része partizánnak áll a Krímben. Egy korábbi bankár arról beszélt a Politico riporterének, hogy héttagú partizán csapatot szervezett egykori osztálytársaiból. Robbantásokkal igyekeznek gyengíteni az orosz haderőt a Krímben.

Az oroszok végképp be akartak rendezkedni a Krímben: 2014 óta több mint 800 ezren költöztek ide Oroszországból. Az ukránok vissza akarják fordítani ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok kétkedik abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszafoglalására. Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke ehelyett inkább tűzszüneti tárgyalásokat sürgetett:

“Annak a valószínűsége, hogy az ukránok a teljes területet visszafoglalják – beleértve a Krímet is – katonailag nem túlságosan nagy.”

Az ukránok közben folytatják a támadásokat a Krím félszigeten. Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára a londoni Guardiannek megerősítette a hírt: tíz iráni drón szakértőt megöltek a Krímben. Az ukránok drónokkal rendszeresen támadják az orosz flottát, amelynek Fekete-tengeri főhadiszállása a Krímben van Szevasztopolban.

Hodges tábornok, aki a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, elképzelhetőnek tartja, hogy az ukránok visszaszerezzék a Krímet.

“Az offenzíva lehetséges, és januárban meg is kezdődhet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a nyugalmazott amerikai tábornok.

HIMARS – Ukrajna megmentője

Az USA Védelmi Minisztériuma 430 millió dolláros szerződést írt alá a Lockheed Martinnal további nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) gyártására.

“A texasi Grand Prairie-ből származó Lockheed Martin Corp. 430 930 711 dollár értékű, határozott áras szerződést kapott a Minisztériumtól rendkívül mobil tüzérségi rakétarendszerek és az azt támogató szolgáltatások teljes körű gyártására, hogy megfeleljen a hadsereg – és a különböző külföldi katonai partnerek – támogatásának sürgős szükségletének.” – áll az üzenetben.

Az nincs meghatározva, hogy mely külföldi partnerekről van szó.

A szerződés várhatóan 2025. december 31-én jár le. Az elmúlt hónapokban a Pentagon hozzávetőleg 20 HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Ukrajnába, hogy hatékonyan védekezhessen Oroszország agressziója ellen.

Mind az ukrán, mind az amerikai fél egyetért abban, hogy a HIMARS a háború Kijev javára bekövetkezett fordulópontjának egyik fontos tényezője lett, mivel lehetővé tette az orosz csapatok hátsó állásainak hatékony támadását.

Szeptember végén az Egyesült Államok katonai segélycsomagot jelentett be, amely 18 légvédelmi rakétát tartalmazott, de a Pentagon  pontosította, hogy ezek szállítása több évig tart.

Az Egyesült Államok legújabb katonai segélycsomagja fontos harci felszerelések széles skáláját tartalmazza.

Legfontosabb köztük az új HIMARS melynek segítségével Ukrajna hosszú távú védelmi szükségleteit is támogatják

– jelentette ki a Pentagon egyik magas rangú képviselője jelentette ki szerdán tartott tájékoztatóján. 

A legújabb segélycsomag 18 nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert tartalmaz a megfelelő lőszerekkel együtt. Az USAI program részeként az Egyesült Államok megvásárolja ezeket a rendszereket a gyártótól, hogy Ukrajnába szállítsák, ahelyett, hogy közvetlenül az amerikai katonai készletből vonnák ki őket, ahogy korábban az Ukrajnába küldött 16 HIMARS sugárhajtású rendszerrel történt.

“Ezeknek a HIMARS-rendszereknek és a kapcsolódó lőszereknek beszerzése és szállítása több évig tart. A mai bejelentés csak a beszerzési folyamat kezdete” – mondta az illetékes.

“Ha nem fektetünk be ma a HIMARS vásárlásába a jövő számára, akkor nem lesznek ott, amikor az ukrán fegyveres erőknek szüksége lesz rájuk a jövőben”  

“Ez egy igazán jelentős befektetés, és azt hivatott biztosítani, hogy a jövőben Ukrajna rendelkezzen azzal, amire hosszú távon szüksége lehet a jövőbeli fenyegetések elrettentéséhez – magyarázta.

Ukrajna jövőbeli védelmi szükségleteinek a háború befejezése utáni tervezése nem új koncepció. Áprilisban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter tartotta az első ülést az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülései közül. Az első találkozóra Németországban került sor. Majd a miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna sürgős, hanem jövőbeli védelmi szükségleteit is biztosítani kell. 

“Ukrajnának szüksége van a segítségünkre, hogy ma nyerjen. És továbbra is szükségük lesz a mi segítségünkre, ha a háború véget ér”

– mondta Austin.

legújabb amerikai segélycsomagban 150 Humvee, 150 taktikai jármű, robbanóanyag-elhárító felszerelés, testpáncél és számos taktikailag biztonságos kommunikációs, megfigyelő és optikai rendszer is szerepel.

A Pentagon illetékese azt is elmondta, hogy a csomag 20 többfunkciós radart is tartalmaz, amelyek képesek követni a légi tárgyakat és fenyegetéseket, beleértve az aknavetőt és a tüzérségi tüzet, valamint az ellenséges drónokat.

USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.

Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.

Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).

“Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”

– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a “diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.

Orbán és Tisza István

0

Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.

Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.

“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”

E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.

Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.

Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.

A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle

Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.

Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint

“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.

Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.

“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.

Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.

Mit akar Peking?

Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.

A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan  Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.

Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.

Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.

Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.

Iráni beismerés

Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.

Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.

Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.

“Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.

“Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.

A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy

Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

“Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.

Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán “nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház  valótlannak tartja Irán tagadását.

Az ukrán külügyminisztérium  kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője  javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt,  hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt ​​hatásának fokozásához.

„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”

– mondta Zelenszkij vasárnap este.

Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot “mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK