Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

Ukrajna szétesik vagy sokkal kisebb lesz!

Vlagyiszlav Szurkov a kemény vonalat képviselte a Kremlben Ukrajnával szemben. A háborús időkben őt használta Putyin elnök, de amióta a mérsékelt Volodomir Zelenszkij lett az elnök Kijevben, azóta feleslegessé vált a kemény vonalas tanácsadó. Útilaput kötöttek a talpára, de a távozása előtt még kipakolt az orosz sajtónak.

“Ukrajna nem állam hanem sártenger”

Nincs ukrán nemzet – állitja Putyin egykori tanácsadója, aki nem is oly rég az orosz elnök Ukrajna politikáját irányította. “Az ukránok szívósak, majd csak kialakítanak valamit. Akkor viszont számolniuk kell azzal, hogy az új Ukrajna jóval kisebb lesz mint a jelenlegi!” – fenyegetőzik Vlagyiszlav Szurkov. Oroszország 2014-ben már annektálta a Krím félszigetet. Emiatt az Európai unió és az Egyesült Államok mindmáig szankciókat alkalmaz vele szemben. Putyin szeretné, ha a szankciók megszűnnének vagy legalábbis enyhülnének. Ezért menesztette Szurkovot. Aki viszont a maga részéről arra utal: “erőszakkal kell megoldani a problémát Ukrajnával! A történelem azt bizonyítja, hogy másképp nem megy!”

Putyinnak hiper elnöknek kell lennie

Ezt állitja a volt tanácsadó, aki közli, hogy saját kérésére távozott a Kremlből. “Én teremtettem meg a putynizmust, de nem váltam a rendszer részévé” – állitja Vlagyiszlav Szurkov, aki elismeri, hogy az utóbbi időben hanyatlott a befolyása a Kremlben. Szerinte Oroszországnak hiper elnöki hatalomra van szüksége, és az alkotmány jogászok most egy ilyen konstrukción dolgoznak. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője minderről csak annyit mondott, hogy Szurkov immár magánember, nem tagja az elnök csapatának, vagyis azt mondhat, amit akar…

Donald Trump a felforgató

Donald Trump amerikai elnök felforgatta Washington Ukrajna-politikáját – vélekedett George Kent, az amerikai külügyminisztérium munkatársa az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokat végző képviselőházi bizottság meghallgatásán októberben. A meghallgatás leiratát csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Kent a három képviselőházi bizottság törvényhozói előtt arról beszélt, hogy úgy látta, Trump “politikailag motivált ügyészségi vizsgálatokat” kért Ukrajnától, és ez szerinte nem más, mint “korrupció”.

A külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta a törvényhozóknak: aggasztotta őt, hogy Trump kitartott az Ukrajnának közvetített kérése mellett. Ezzel szerinte az Egyesült Államok pontosan azt a taktikát követte, mint amelyet rendszeresen elítél a világ legkorruptabbnak tartott országaiban.

George Kent a törvényességre és az amerikai külpolitikára nézve rendkívül ártalmasnak tartotta Trump személyes ügyvédjének, Rudy Giulianinak a tevékenységét.

Az elnök Giulianit bízta meg azon üzenetek közvetítésével Ukrajnában, amelyek Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek feltárását szorgalmazta az ukrán vezetésnél. “Azokban az országokban általában véve is szembetűnő, hogy a hivatalban lévők politikailag motivált perekkel fenyegetik ellenfeleiket” – fűzte hozzá Kent. Ezt a gyakorlatot rendkívül kártékonynak minősítette – mint fogalmazott – “függetlenül attól, hogy melyik országban élnek vele”.

A külügyi tisztségviselő elmondta még: aggodalmait feljegyzésben rögzítette még jóval azelőtt, hogy egy kiszivárogtatónak köszönhetően nyilvánosságra került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitatott júliusi telefonbeszélgetése. Ebben a beszélgetésben vetette fel Trump az ukrán elnöknek, hogy kivizsgáltathatná Bidenék üzleti ügyeit. A beszélgetést a demokrata politikusok úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok elnöke külföldi hatalmat kér fel amerikai állampolgárok elleni nyomozásra, s erre alapozva indították meg az impeachment eljárás előtt szükséges vizsgálatokat, illetve képviselőházi meghallgatásokat.

A meghallgatásokat folytató három bizottság – a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési – vezetői csütörtökön büntetés terhe melletti idézést küldtek Mick Mulvaney-nak, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökének, miután Mulvaney a “sima” idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni. Nem jelent meg csütörtökön a bizottságok előtt John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó sem.

Csütörtökön a bizottságok meghallgatták még Jennifer Williamst, Mike Pence alelnök munkatársát is. Williams az alelnök és Zelenszkij szeptemberi, varsói megbeszéléseiről számolt be a törvényhozóknak.

(MTI)

Az UEFA pénzei a Brit Virgin szigeteken?

380 millió eurót  utalt át az Európai Labdarúgó Szövetség 14 év alatt Ukrajna labdarúgásának a támogatására. A Football Leaks oknyomozó újságírói kiderítették, hogy a pénzek a Brit Virgin szigeteken landoltak! Vajon miért?

Ukrajna közismerten korrupt állam, az ukrán labdarúgás nem különben: elég arra emlékeztetni, hogy a 2012-es Európa bajnokság idején 4 milliárd dolláros túlszámlázással vádolták meg az ukrán oligarchákat.

A négy futball stadion felújításának és egyéb költségeknek a túlszámlázása még az UEFA-ban is kiverte a biztosítékot pedig a korrupció ott sem volt ismeretlen. 2007 és 2015 között Michel Platini, az egykori legendás középpályás francia futballista volt ott az elnök. Ő volt az, aki elintézte Katarnak a futball világbajnokságot 2022-re! Cserébe Katar emírje megvásárolta Sarkozy elnök kedvenc csapatát, a pénzügyi gondokkal küszködő Paris Saint Germaint. Platini belebukott a FIFA korrupciós botrányába. Michel Platini eltiltása a futball közéletből mostanában jár le. Talán ezért is érezte úgy a Der Spiegel, hogy utána kell járnia a Football Leaks kiszivárogtatásának.

Kizárólag belső használatra!

Az UEFA 380 millió eurós átutalás egy olyan offshore számlára érkezett a Brit Virgin szigetek adóparadicsomába, melynek a tulajdonosa egy közismert ukrán oligarcha, a Dinamo Kijev futball csapatának gazdája volt. Igor Szurkisz volt tehát a kedvezményezett, akinek a testvére, Grigorij Szurkisz Ukrajna Labdarúgó Szövetségének az elnöki tisztét töltötte be, és egy ideig alelnök volt Michel Platini mellett az UEFA-ban! A Newport Management, amely a Szurkisz fivérek offshore ügyeit intézte a Brit Virgin szigeteken, már 2016-ban felkeltette a belső ellenőrzés gyanúját az UEFA házatáján. Ezért a jelentés a Newport Management és a Szurkisz fivérek kapcsolatáról ezzel a felirattal került be az irattárba: szigorúan belső felhasználásra!

Vajon miért nem indult komoly vizsgálat ebben az ügyben?

Az UEFA pro forma vizsgálódott ugyan, de nem talált okot arra, hogy megkérdezze: miért is mennek a pénzek Ukrajna helyett a Brit Virgin szigetekre? A Szurkisz fivérek ugyanis igen befolyásos oligarchák voltak Ukrajnában és Grigorij Szurkisz fontos szerepet játszott az UEFA-ban, ahol Michel Platini egyik legfőbb támogatója volt abban, hogy megpuccsolják az előző vezetést. Így érték el a Szurkisz fivérek azt, hogy Ukrajna kapja Lengyelországgal együtt a futball Európa bajnokság megrendezését noha mindenki tudta, hogy Kijevben a korrupció az úr! Michel Platini úgy nyilatkozott, hogy sohasem volt tudomása arról, hogy az Ukrajnának járó 380 millió euró a Newport Management-nél landolt és nem Ukrajnában, ahova szánták. Azt is tagadta, hogy tudomása lett volna arról, hogy a Newport Management mögött a Szurkisz fivérek állnak, akik közül az egyik mellette alelnök az UEFA-ban! Ami még kínosabb: az Európai Labdarúgó Szövetség akkori főtitkára Gianni Infantino volt. A svájci futball vezető jelenleg a FIFA elnöke …

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Megemlékezés az ukrajnai holokauszt több mint egymillió áldozatáról

Az Emlékezet megőrzése címmel kiállítás nyílt Berlinben, ahol Heiko Maas külügyminiszter Ukrajna nagykövetének társaságában emlékezett meg arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg a mai Ukrajna területén.

A kivégzéseket elsősorban az SS sonderkommandói hajtották végre, de részt vettek benne a Wehrmacht katonái is. Ukrán SS alakulatok is szerepet játszottak a zsidók kiirtásában. A leghíresebb vesztőhely Kijev közelében volt Babij Jarban. Erről Jevgenyij Jevtusenko költeményt is írt.

Ennek ellenére a világ szinte semmit sem tud erről a holokausztról. Míg a lengyelországi haláltáborok szörnyűségei a történelem tankönyvek részei lettek, az ukrajnai népirtásról alig tud ma már valaki. Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik megnyitó beszédében elmondta: fia német iskolába jár, ahol senki sem hallott arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a mai Ukrajna területén.

Ukrajnának most először zsidó elnöke van, aki szorgalmazza a megemlékezéseket. Emléktáblákat helyeznek el a tömeggyilkosságok helyszínein. Ezt a programot a német külügy 2 millió euróval támogatja. Az Emlékezet megőrzése kiállítást később bemutatják más német városokban, sőt a tervek szerint Ukrajnában is, ahol nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy honfitársaik egy része is részt vett a zsidók tömeges legyilkolásában 1941 és 1944 között.

Trump meghívja Putyint a következő G7 csúcsra

Trump, akit megkülönböztetett vendégként fogadtak és kezeltek Biarritzban  finoman jelezte, hogy a következő G7 találkozóra, amit Miamiban tartanak meghívja Vlagyimir Putyint is vendégként. Legalábbis erről beszélt az Egyesült Államok elnöke a záró sajtóértekezleten Biarritzban.

Öt éve tették ki Putyint, mert Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mely Ukrajnához tartozott. “Legkevesebb négy vagy öt olyan téma volt a csúcstalálkozón, amelyen jó lett volna, ha az orosz elnök is a szobában van” – hangsúlyozta Donald Trump. Aki ezek után arra utalt, hogy “Putyin büszke ember, egyáltalán nem biztos, hogy elfogadja a meghívást”. Az Európai Unió ellenzi Putyin meghívását mindaddig amíg Moszkva nem tesz engedményeket Ukrajna ügyében.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajna ügyében

Ezen négyen vennének részt: Angela Merkel és Emmanuel Macron az Európai Unió képviseletében valamint Volodimir Zelenszkij Ukrajna és Vlagyimir Putyin Oroszország nevében. Macron elnök a G7 csúcs előtt találkozott Putyin elnökkel Breganconban. A francia államfő megpendítette: előbb vagy utóbb, de Oroszországnak vissza kell térnie a nagyhatalmak csúcstalálkozójára.

Trump a saját szálloda komplexumában akarja megrendezni a következő csúcstalálkozót

Sokakban visszatetszést keltett az ötlet, hogy Miamiben olyan szálloda komplexumban legyen a következő G7 csúcs, amely Trump tulajdona. Ez etikai problémákat vet fel annál inkább, mert az Egyesült Államokban javában tart az elnökválasztási kampány. Felmerül a gyanú: nem ennek részeként akarja-e Trump eladni a csúcsot az amerikaiaknak miközben szép pénzt zsebel be ezért a nyakig eladósodott amerikai államtól?!…

Zelenszkij, a liberális egyedül is kormányozhat

Három hónappal elnökválasztási sikere után Volodimir Zelenszkij színész besöpörte a parlamenti többséget is. A még nem végleges adatok szerint mozgalma megszerezte a szavazatok 42%-át , és ezzel abszolút többségre tehet szert a parlamentben.

A Rada választáson azok az ukrán területek is részt vesznek, melyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak: a Krím és Kelet Ukrajna. Az onnan beérkező eredmények még módosíthatnak az erőviszonyokon, de a közvélemény ítélete egyértelmű: bizalmat szavaztak a politikai életben korábban ismeretlen Volodimir Zelenszkijnek, aki parlamenti támogatással immár valóra válthatja liberális programját. A Rada képviselőinek a 70% új!

Zelenszkij Ukrajna első zsidó elnöke

A meglehetősen erős antiszemita hagyományokkal rendelkezők Ukrajnában a közvélemény megelégelte az egymással vetélkedő oligarchák hatalmát, és a változásra szavazott. Volodimir Zelenszkij nacionalista elődeitől eltérően liberális programot hirdetett meg, mely komolyan veszi a nyitást Európa irányában. A gazdasági csőd szélén billegő Ukrajna  csakis az IMF támogatásával tud a víz színén fennmaradni. A Nemzetközi Valutaalap viszont a hitelek megújításáért cserébe olyan liberális reformokat vár el, melyek ronthatják a lakosság életszínvonalát (például a gázár emelését).

Zelenszkij elnök – elődeitől eltérően – respektálni kívánja a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. Ez javulását hozhatja a magyar-ukrán kapcsolatoknak. Magyarország jelenleg azért blokkolja Kijev csatlakozási terveit a Nyugathoz, mert Ukrajna nyelv törvénye és több más intézkedése hátrányos a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség számára.

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

A titokzatos oligarcha támogatásával jutott fel a csúcsra Volodimir Zelenszkij, aki jó színészként kétségkívül nívósan tud előadni egy vonzó választási programot. Azt viszont senki sem tudja, hogy valójában mit akar a titokzatos támogató, aki helyzetbe hozta a színészt Kijevben.

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Az orosz barát párt leszerepelt a választásokon: mindössze 11%-ot kaptak. Ez persze még növekedhet hiszen a keleti terülteken az orosz nyelvű lakosság van többségben. Csakhogy Oroszország a Nyugathoz viszonyítva nem kínál vonzó alternatívát. Jelenleg is több mint másfél millió ukrán él és dolgozik Lengyelországban. A magyar kisebbség döntő többsége megszerezte a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt Ukrajna törvényei tiltják. Egy uniós útlevél azonban mindenképp megéri a kockázatot.

Zelenszkij elnök nemrég beszélt Putyinnal telefonon. Az orosz elnök nincs épp békülékeny hangulatban:  korábban kijelentette, hogy az orosz és az ukrán tulajdonképp egy nép! Oroszország 2014-ben annektálta az orosz többségű Krím félszigetet, és esze ágában sincsen azt visszaadni noha az USA és az EU emiatt szankciókkal sújtja. Putyin számára az ukrán kérdés egyrészt nagyhatalmi diplomácia vagyis tárgyalni akar, de nem Ukrajnával hanem Ukrajnáról az Egyesült Államokkal illetve az Európai Unióval. Másrészt az ukrán kérdés belügy Oroszországban, ahol az orosz nacionalisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy “Kijev az orosz városok anyja”. Az első keresztény orosz állam központja valóban Kijev volt, de a tatárjárás után ez megváltozott és Oroszország centruma Moszkva lett. Putyin számára az orosz nacionalizmus fontos ütőkártya annál is inkább, mert az életszínvonal stagnál Oroszországban. Az orosz elnök kénytelen volt arról dönteni, hogy 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vegyenek ki a nemzeti tartalék alapból nehogy meginduljon az életszínvonal csökkenése. Akkor ugyanis Putyin népszerűsége is megindulna lefelé a lejtőn, és ezt az orosz elnök aligha engedheti meg magának, mert választások megnyerésével kell igazolnia a legitimitását Oroszországban.

Kómában Ukrajna legismertebb oknyomozó riportere

1

Vagyim Komarov nagy leleplezést ígért Facebook oldalán: egy olyan hang bejátszást, mely leleplezi a helyi kiskirályokat Cserkaszi városában. Lehet, hogy soha senki nem hallja már ezt a leleplező  hangbejátszást, mert az oknyomozó riporter jelenleg kómában van miután ismeretlenek agyba-főbe verték!

Korábban is volt már hasonló tapasztalata a bátor oknyomozó riporternek, aki főként az ingatlan ügyeket és az egészségügyi visszaéléseket próbálja meg leleplezni Ukrajnában, melyet Európa egyik legkorruptabb államának tartanak.

A nemrég megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij ugyan változást ígért ezen a téren, de nagy kérdés, hogy lesz-e ereje ehhez. “A legnagyobb probléma a tettesek büntetlensége!”- hangsúlyozta az eset kapcsán az ukrán újságíró szövetség elnöke. Aki elmondta, hogy idén ez már a 29-ik olyan eset amikor újságírókat bántalmaznak. Tavaly 86-ot számoltak össze oknyomozó újságírók megveréséből vagy épp meggyilkolásából.

A legvérlázítóbb eset Herszon városában történt: egy fiatal oknyomozó újságírónőt savval öntöttek le a nyílt utcán! Hosszas kórházi kezelés után Katerina Handzsuk meghalt. Semmiféle vizsgálat sem indult az ügyben mindaddig, amíg -a nemzetközi nyomás hatására – Ukrajna főügyésze maga vette kézbe az ügyet. A korrupt rendszer az ügyek eltussolásában érdekelt.

Ezt vették észre a választópolgárok is, akik nagy többséggel, egy kívülállót választottak meg Ukrajna államfőjének. Lesz-e elég ereje megváltoztatni a velejéig korrupt rendszert Volodimir Zelenszkijnek vagy tovább folyik az oknyomozó újságírók levadászása a csőd szélén tántorgó Ukrajnában ?!…

Üzenet a szomszédból

0

Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök azt üzente Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, ne reménykedjen abban, hogy sok ukrán akar orosz állampolgárságot.

Zelenszkij arra reagált, hogy Putyin szombaton Pekingben közölte: Oroszország kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését az összes ukránnak, nemcsak a Donyec-medencei szakadár területeken élőknek.

Zelenszkij, ukrajna újonan megválasztott elnöke éles hangon reagált Putyin közel sem barátságos bejelentésére. Zelenszkij, a hétvégén kiadott közleményében kifejtette: Ukrajna egyebek mellett abban különbözik Oroszországtól, hogy

“az ukránoknak hazájukban van szólásszabadság, szabad média és internet”. “Mi pontosan tudjuk, mit jelent az orosz útlevél. Ez jog arra, hogy békés tüntetésért letartóztassanak bennünket. Jog arra, hogy ne legyenek szabad és versenylehetőséget biztosító választások. Jog arra, hogy elfelejtsük úgy általában minden emberi és szabadságjog létezését”

– fűzte hozzá.

Szavai szerint az ukrán állampolgárság ezzel szemben “a szabadságot, a méltóságot és a tiszteletet” jelenti. “Ez az, amit megvédtünk és védeni fogunk. Ukrajna nem mond le arról a küldetéséről, hogy a demokrácia példájaként szolgáljon a posztszovjet térség országai számára.

Ezen küldetésünk részévé válik az, hogy védelmet, menedéket és ukrán állampolgárságot adunk mindenkinek, aki kész harcolni a szabadságért. Segítséget és menedéket fogunk nyújtani mindazoknak, akik készek velünk vállvetve harcolni a mi és az Önök szabadságáért” – jelentette ki.

Zelenszkij is leszögezte, hogy “nem érdemes” Ukrajnával a fenyegetések, a katonai és a gazdasági nyomásgyakorlás nyelvén beszélni.
Ismételten megerősítette ugyanakkor, hogy kész Putyinnal tárgyalni, és reményét fejezte ki, hogy a normandiai formátum keretében – azaz Németország és Franciaország bevonásával – a közeljövőben létrejövő találkozón Oroszország “demonstrálja készségét” a konfliktus enyhítésére. Szavai szerint Oroszországnak ezt a készségét konkrét lépéssel, a két ország közti, “mindenkit mindenkire” elv alapján történő fogolycserével kell megerősítenie.

Kijelentette, hogy kész megvitatni továbbá Ukrajna és Oroszország együttélésének új feltételeit. Leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról csakis az ukrán területetek megszállásának teljes megszüntetése után lehet szó, értve ez alatt a Donyec-medencét és a Krím félszigetet is.

FH/MTI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK