Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

“Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

“a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

“Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

“Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

“Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja “lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné “egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: “Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

“Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Szijjártó és az amerikai diplomácia

Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.

Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy “Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”

Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most “Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.

Ukrajna és a magyar diplomácia

Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?

Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy “ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”

Az EU és Ukrajna

A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.

Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.

Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről…

“A Nyugat félreérti Oroszországot”

Nyina Hruscsovának, akinek legendás őse mint a Szovjetunió vezére több mint hatvan éve azt igérte az Egyesült Államoknak: eltemetünk titeket! A történelem picit másképp alakult.

A Szovjetunió bukása után harminc évvel az USA és Oroszország arról tárgyal, hogy mik is

“Moszkva jogos biztonsági érdekei”?

Sztálin erre hivatkozva foglalta el Európa keleti felét, melyet utódai megszállva tartottak szinte a Szovjetunió bukásáig. Oroszország ma is nagyhatalomnak tekinti magát, amelynek kivételes szerep jutott a világtörténelemben – állapítja meg Nyina Hruscsova a Project Syndicate portálon. Arra céloz ezzel, hogy Napóleont az oroszok állították meg világhódító tervei végrehajtása során éppúgy, mint Hitlert a huszadik században.

George Kennan, az USA egykori moszkvai nagykövete, aki a hidegháború stratégiáját kidolgozta 1945 után, előre látta, hogy milyen következményekkel jár a NATO keleti kiterjesztése. Nyina Hruscsova, aki tanítványa volt a legendás amerikai diplomatának felidézi, hogy Kennan már akkor jelezte, hogy az oroszok ellenségesen reagálnak majd amikor a NATO felveszi Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot. Azóta a NATO összesen 11 volt kommunista államot vett fel, köztük a három balti köztársaságot, melyek egykor a Szovjetunió tagállamai voltak.

Mit követel most Putyin?

Azt, hogy a NATO zárja ki a három balti köztársaságot és csökkentse katonai jelenlétét Közép és Délkelet Európában. Ezt az USA értelemszerűen visszautasítja.

Valójában persze Ukrajnáról van szó – állapítja meg Nyina Hruscsova, arra utalva, hogy Putyin szerint a szomszédos állam NATO tagsága a vörös vonal átlépését jelentené.

Ez nem Putyin személyes véleménye hanem az orosz közvélemény is így látja a stratégiai helyzetet – hangsúlyozza Nyina Hruscsova, aki szerint jó lenne, ha Washington végiggondolná: megér-e neki egy katonai konfliktust Oroszországgal Ukrajna?

Befejezésül idézi mentorát George Kennant, aki felhívta a figyelmet arra, hogy két nagyhatalom konfliktusa beláthatatlan következményekkel járna az egész civilizációra nézve.

Ennyit Ukrajna nyilvánvalóan nem érne meg – sugallja Nyina Hruscsova, aki arra is utal, hogy

Putyin hanyatló népszerűségét egy konflikutus szituáció csak fokozza. Vagyis Oroszország ura nemigen léphet vissza.

Persze mindez lehet látszat is: Putyin máris kivonta csapatainak nagyrészét az ukrán határról. Számára a haza védelmezőjének szerepe a fontos. Egyáltalán nem akar háborút ahogy Bidennek sincs erre egyáltalán szüksége. Viszont egyikük sem engedheti meg, hogy gyengének mutatkozzon a saját közvéleménye előtt. Biden, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem engedhet meg magának egy újabb diplomáciai kudarcot a látványos afganisztáni csőd után. Ezért a tárgyalásoknak komoly tétje van mindkettőjük számára, de nem valószínű , hogy az amerikai csapatokat kivonnák Magyarországról, ahogy azt Putyin követeli. Végső soron mindenki abban érdekelt, hogy fennmaradjon a kaotikus helyzet Ukrajna körül. Legfeljebb az Ukrajnában élőknek nem jó a status quo, de ők tudják, hogy a véleményük a kutyát sem érdekli, ezért tömegesen hagyják el a szülőföldjüket.

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

“Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

Putyin: CIA ügynökökkel volt tele Jelcin kormányzata

A Szovjetunió bukása után csak úgy nyüzsögtek az amerikai hírszerzés emberei Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin, akit Borisz Jelcin jelölt ki hivatalosan utódának.

Minden oroszok elnöke most így emlékezett vissza azokra az időkre: “a 2000-es években én minden CIA ügynököt kisöpörtem, de a kilencvenes években volt belőlük bőven. Tanácsadóként dolgoztak ezek a CIA ügynökök, de akadt közülük olyan is, aki döntéshozó pozíciót töltött be a kormányzatban.”

Vlagyimir Putyin, a KGB egykori alezredese, aki az orosz titkosszolgálat az FSZB újraszervezésével hívta fel magára a figyelmet, sajátságos mosollyal közölte most.

“Otthon az Egyesült Államokban ezeket a CIA ügynököket bíróság elé állították, mert megsértették az Egyesült Államok törvényeit akkor amikor részt vettek a privatizációban Oroszországban.”

A CIA ügynökök az orosz hadseregbe is mélyen beépültek: eljutottak a nukleáris fegyverzet irányító központba is. Az íróasztalukra kitették az amerikai zászlót – emlékezett vissza Putyin a kilencvenes évekre.

Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes környezetében munkálkodtak elsősorban a CIA emberei, mert ott intézték a privatizációs ügyeket. Később Csubajsz az elnöki hivatal vezetője lett, és döntő befolyást szerzett az alkoholista és betegeskedő Jelcin elnök mellett.

Sok száz CIA ügynök

Néhány hónappal ezelőtt az orosz parlament ex elnöke azt állította, hogy sok száz CIA ügynök munkálkodott Jelcin kormányzatában. Ruszlan Hazbullatov szerint Jelcin olyannyira együttműködött az amerikaikkal, hogy hozzájuk küldte kiképzésére a titkosszolgálat embereit. Ezenkívül felkérte a CIA-t, hogy ellenőrizze az orosz titkosszolgálatok személyi állományát!

Szkripal ezredes

A katonai hírszerzés személyzeti osztályának vezetője 100 ezer dollárért eladta az USA-ban és Nagy Britanniában ügyködő orosz kém hálózatot a kilencvenes években. Szkripal ezredesnek biztonságot garantált a CIA, de nem tudták elrejteni az oroszok elől. Nagy Britanniában rábukkantak és lányával együtt megpróbálták megmérgezni. Az akció nem sikerült pedig arra állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy ők is megpróbáltak behatolni az amerikai elitbe: Trumpot már a nyolcvanas években tőrbe csalta a szovjet titkosszolgálat. Első kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadóját le kellett váltania Trumpnak, mert kiderült, hogy túlságosan is szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Érdemes megemlíteni, hogy Putyin azután találta érdemesnek visszaemlékezni a CIA oroszországi szerepére amikor hosszasan tárgyalt Biden elnökkel – videón. Kiderült: az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO formálisan is deklarálja azt, hogy Ukrajnát nem veszi fel az észak-atlanti szervezetbe.

“Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Marine  Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy “Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben “Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

Lengyel kormányfő: Putyin megtámadhatja Ukrajnát

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a fehérorosz határon kialakult helyzetről nyilatkozott a Bild Zeitungnak abból az alkalomból, hogy Varsó vendége Horst Seehofer német belügyminiszter.

Seehofer nem véletlenül most utazott Varsóba, teljesen érthetően érdeklődik a migránsválság iránt hiszen a lengyel-fehérorosz határon összegyűlt bevándorlók döntő többsége Németországba igyekszik.

Morawiecki miniszterelnök szerint a helyzet a határon most stabil, de továbbra is fenyegető.

Lukasenka elnök, aki beszélt Merkel kancellárral és Putyin elnökkel is, úgy nyilatkozott,Mohay hajlandó tárgyalni az Európai Unióval. Amely a maga részéről újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot. A lengyel vezetés – teljes joggal – azt feltételezi , hogy Lukasenka Putyin bábjaként cselekszik.

Morawiecki ezzel kapcsolatban azt a feltevést fogalmazta meg, hogy elképzelhető : a lengyel – fehérorosz határon kialakult hibrid háború csak figyelemelterelés. Putyin valójában Ukrajna ellen tervez katonai akciókat.

Az kétségtelen tény, hogy jelentős orosz erők gyülekeznek Ukrajna határán.

Washington nem nyugtalankodik

Lengyelország a NATO tagja, ezért elvben határainak védelme minden más szövetségesnek is fontos. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, erről győzködte Biden elnököt a Fehér Házban Zelenszkij ukrán elnök. Biden elnök nemrég Moszkvába küldte a CIA igazgatóját , hogy tájékozódjon.

William Burns magával Putyinnal is eszmét cserélt noha ez az orosz protokolban nem szokásos.

Vajon miről beszélhettek, hogy Washington ilyen nyugodtan szemléli a lengyel-fehérorosz határ konfliktust és az ukrán helyzetet? Minden bizonnyal kijelölték azokat a határokat, melyeket egyik félnek sem ajánlatos átlépnie.

Moszkva szempontjából ez Ukrajna NATO tagsága. Lavrov külügyminiszter nemrég újra megerősítette: ez a vörös vonal átlépését jelentené.

Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta: nem kizárt, hogy még az idén újabb amerikai-orosz csúcs lesz. Valószínűleg ez is virtuális mint a kínai elnök esetében, mert a Covid 19 vírus miatt Putyin nem kíván találkozni személyesen senkivel.

Az olaj fronton amerikai-orosz érdekazonosság van

Az USA éppúgy érdekelt az olaj árának emelésében mint Oroszország azóta amióta felfedezték a palaolaj kitermelésének lehetőségét. A baj az, hogy a palaolaj kitermelése drága. Most viszont egy hordó olaj ára elérte a 80 dollárt. Ilyen áron már a palaolaj is megéri vagyis az USA az OPEC-cel és Oroszországgal együtt húz hasznot az olajválságából.

A földgázzal hasonló a helyzet. Jelenleg az amerikai cseppfolyósított földgáz a király a világpiacon.

Más kérdés, hogy az amerikai fogyasztók ettől egyáltalán nem boldogok hiszen nekik is többe kerül a rezsi és a tankolás.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon “már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy “semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Oligarchia ellenes törvény Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, mely szerint a jövőben szigorúan korlátozni kell az oligarchák politikai befolyását. A probléma az, hogy egyik elődje, Petro Porosenko is szerepel az oligarchák listáján több mint egymilliárd dolláros vagyonnal, éppúgy mint Zelenszkij fő támogatója, Viktor Pincsuk, aki Ukrajna második leggazdagabb embere.

Viktor Pincsuk vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülikés az államfővel való jó kapcsolata állítólag megromlott. Zelenszkij elnök a hírek szerint arra készül , hogy valóban korlátozza az oligarchia szerepét az ország politikai életére.

Ezt tanácsolja neki az amerikai nagykövetség is, amely meghatározó szerepet játszik Ukrajnában amióta az oroszbarát Janukovics elnököt elűzték Kijevből 2013-ban.

Putyin útján?

Korábban Putyin orosz elnök is fellépett azok ellen az oligarchák ellen, akik hatalomra segítették. Hodorkovszkijt börtönbe is csukatta, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki. Egy másik orosz oligarcha, Berezovszkij Angliában titokzatos körülmények között az életét veszítette. Családjának tagjai az orosz titkosszolgálatot gyanúsították emiatt.

Putyin egykori pénztárosa, Abramovics viszont vígan él és továbbra is a Chelsea tulajdonosa Londonban. Igaz, hogy az ő tartózkodási engedélyét a brit hatóságok nem hosszabbították meg épp azért, mert még mindig jóban van Putyinnal. Abramovics ezért felvette az izraeli állampolgárságot. Az izraeli útlevelet az akkori államfő nyújtotta át Roman Abramovicsnak a Tel Aviv-i repülőtéren.

És nálunk?

Simicska Lajos összetűzött Orbán Viktorral – állítólag épp Putyin miatt – és megbukott. Utóda, Mészáros Lőrinc immár dollár milliárdos bár sokan ezt a hatalmas vagyont a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi alapjának tekintik. Oroszországban is ez volt a helyzet, Putyin ezen a címen vetkőztette le az olyan dollármilliárdos oligarchákat mint Hodorkovszkij vagy Berezovszkij.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran beszél arról, hogy az autokrata vezetők megbuktatásának legcélszerűbb módja a korrupció leleplezése.

Csakhogy Ukrajnában Zelenszkij épp azzal került hatalomra, hogy megígérte: megszünteti a korrupciót és az oligarchák hatalmát. Ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Ezért is írta alá az oligarchák elleni törvényt, hátha másodszor sikerül valamelyest csökkenteni az oligarchák politikai befolyását és az általános korrupciót abban az egykori szovjet tagállamban, ahol a lakosság életszínvonala stagnált, ha épp nem csökkent az elmúlt harminc évben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK