Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Churchill az Európai Egyesült Államok ötletgazdája

0

1946 szeptemberében Zürichben javasolta Őfelsége immár nyugdíjas miniszterelnöke, Winston Churchill, hogy az európai országok hozzanak létre Európai Egyesült Államokat.

Minthogy akkor még létezett a brit gyarmatbirodalom, ezért Winston Churchill ezt értelemszerűen nem képzelte el az Európai Egyesült Államok részeként. Úgy gondolta, hogy elsősorban Franciaországnak és Németországnak kellene kiegyeznie a két világháború után. Kettőjük együttműködésére épülhetne az Európai Egyesült Államok, melyben kicsik és nagyok egyaránt megtalálnák a számításukat. Churchill ezzel arra célzott, hogy a kis közép kelet-európai államok, amelyek szovjet megszállás alatt álltak ekkor, sokkal jobb helyen lennének az Európai Egyesült Államokban mint a szovjet birodalomban. A vasfüggöny kifejezést is Churchill találta ki, ezzel jellemezve az egykori szövetségesek szembenállását Európában.

Az európai egyesülés gondolatát a huszadik században Richard Nicolaus Coudenhove- Kalergi gróf vetette fel komolyan nem sokkal az első világháború után 1922-ben. A jeles diplomata mind a frissen megalakult Szovjetuniótól mind az Egyesült Államoktól óvni akarta Európát. A szovjet terjeszkedést a kommunizmus miatt látta veszélyesnek, az USA-t pedig azért, mert hatalmas anyagi lehetőségei miatt képes felvásárolni a háborúban kivérzett Európát.

Churchill reálpolitikája

A brit miniszterelnök a második világháború idején felosztotta Európa keleti felét Sztálinnal. Ebben a megállapodásban Magyarország 50-50%-ban volt megosztva az oroszok és a Nyugat között. Csakhogy akkor még nem állomásoztak szovjet csapatok Magyarországon. Ideiglenesen.

A második világháború után Churchill azt javasolta, hogy Magyarország egy új Habsburg birodalom része legyen: ide tartozott volna még Ausztria és Bajorország. Az uralkodó Habsburg Ottó lett volna, aki szívesen vállalkozott volna erre a szerepre. Az ötletet mind Sztálin mind pedig az amerikaiak elvetették.

Nagy Britanniában ennek ellenére elindult az Egyesült Európa mozgalom, melynek vezetője maga Winston Churchill lett. A cél Európa egyesítése volt az Atlanti óceántól a Fekete tengerig. Később De Gaulle tábornok karolta fel a gondolatot amikor meghirdette tervét az új Európáról, mely az Atlanti óceántól egészen az Urálig tartott volna esetleg kiegészülve az ázsiai Oroszországgal. Ebben az esetben az Európai Egyesült Államok az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig tartott volna. Komoly katonai és gazdasági ereje ehhez De Gaulle tábornoknak nem volt. Azt viszont megfogalmazta, hogy Európa érdekei nem esnek egybe az Egyesült Államokkal: míg az USA az európai-orosz kapcsolatok gyengítésében érdekelt addig Európa nyugati részének Oroszország a szövetségese lehet. Ugyanezt az álláspontot képviselte Angela Merkel német kancellár is.

Putyin Ukrajna elleni agressziója széttépte az európai álmokat az együttműködésről. Új hidegháborús légkör alakult ki, melyben az USA vezető szerepet játszik, és Európa ezt elfogadja hiszen komoly katonai erővel csakis az Egyesült Államok rendelkezik a nyugati világban.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Ukrajna megkapta a NASAMS légvédelmi rendszert

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna megkapta az első NASAMS légvédelmi rendszert. 

“Köszönetet szeretnék kifejezni Biden elnöknek a már meghozott pozitív döntésért, valamint az Egyesült Államok Kongresszusának; megkaptuk a NASAMS-t. Ez egy légvédelmi rendszer. De hidd el, ez még távolról sem elég polgári infrastrukturális létesítményekre, iskolákra, kórházakra, egyetemekre és ukránok házaira.”

Zelenskyy nem részletezte, hogy a NASAMS melyik generációja érkezett. A NASAMS-2 12 hordozórakéta, 8 radar, 1 tűzirányító központ, 1 jármű elektro-optikai kamerával és 1 taktikai irányító jármű együtteséből áll.

A NASAMS adaptált, legmodernebb védelmi rendszerrel látja el a légvédőket, amelyek képesek maximalizálni az orosz csapatok repülőgépeinek, drónjainak és cirkálórakétáinak azonosítását és kilövését. 

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

A magyar adófizetők pénzéből szerzett magának népszerűséget Orbán Amerikában

A magyar állam jelentős összegekkel támogatja a Hungarian Foundation lobbi szervezetet, amely a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort népszerűsíti az Egyesült Államokban.

A Hungarian Foundation nincs bejelentve mint lobbi szervezet noha ezt a törvények előírják az Egyesült Államokban – írja a New York Times. Az alapítvány azt állítja magáról, hogy kizárólag kulturális és oktatási tevékenységet folytat, de ez nyilvánvalóan nincsen így – hangsúlyozza a liberális lap. A Hungarian Foundation egyik aktív lobbistája Max Teleki, aki jelentkezett Biden elnök külpolitikai csapatába. Miután ott alaposan ellenőrzik a jelentkezők kapcsolati hálóját, és feketén fehéren kiderült, hogy Max Teleki az Orbán kormány fizetett lobbistája, nem fogadták el jelentkezését Biden diplomáciai csapatába. Az ügyről jelentés készült, és azt átadták az FBI-nak, amely a kémelhárítás fő felelőse az Egyesült Államokban.

A másik hírhedt Orbán lobbista az Egyesült Államokban Koszorús Ferenc. Ő a Hungarian Foundation alapítvány elnöke, aki jó kapcsolatokat épített ki Trump elnökhöz amikor még a Fehér Házban volt.

Arról tájékoztatta a Fehér Ház stábját, hogy Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, és nincsen szükség az ellenzéki média amerikai támogatására. A Trump kormányzat eredetileg 200 millió dollárt szánt erre a célra, de Koszorús Ferenc és mások szívós lobbizása következtében ez a támogatás végülis elmaradt.

Egész hálózat ügyködik Orbán népszerűsítésén az USA-ban

Fellegi Tamás egykori miniszter az egyik karmestere lett ennek a hálózatnak miután kikerült az Orbán kormányból. Az egykori gazdasági miniszter jól ismeri Orbán Viktort még a Bibó kollégiumból, ahol nevelőtanára volt a törekvő diákvezérnek, aki akkoriban még liberális elveket hangoztatott, és kegyben állt az Egyesült Államok nagykövetségén is. Amikor az idősebb Bush elnök Budapesten járt 1989-ben, akkor Palmer nagykövet Orbán Viktort bízta meg azzal, hogy megmutassa az USA elnökének a magyar fővárost. 26 éves korban nem rossz kezdet egy politikai pályafutáshoz.

Ugyancsak a Bibó kollégiumban volt nevelőtanár Stumpf István, akinek apósa, Horváth István akkori belügyminiszter kulcsszerepet játszott a rendszerváltásban. Horváth István belügyminiszter távozása után bement az USA budapesti nagykövetségére, és “mindent elmondott” arról, hogy a szovjet-amerikai alku eredményeképp megvalósult magyarországi rendszerváltozás valójában hogy is ment végbe.

Stumpf István jelenleg az egyetemek privatizációjával foglalkozik, és feltöltheti kasszáját hiszen ez igen jó üzlet. Lánya az USA washingtoni nagykövetségén szolgált, ő tartotta a kapcsolatot a kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal – elsősorban a republikánusokkal. Anna Smith Lacey házassága után  is Orbán lobbistája az USA-ban.

A magyar miniszterelnököt természetesen nem szolgálják ingyen a lobbisták.

A New York Times szerint az elmúlt tíz évben 4,5 millió dollárt kaptak Orbán Viktortól. A Hungarian Foundation pedig – a lobbi hálózat fedőszerve – 21 millió dollárhoz jutott a magyar kormánytól. Ebből a Hungarian Foundation 5,2 millió dollárt adott olyan befolyásos amerikai személyiségeknek illetve szervezeteknek, akik és amelyek folyamatosan azon dolgoznak, hogy kedvező színben tüntessék fel a nemzeti együttműködés rendszerét és személyesen Orbán Viktort az Egyesült Államokban.

Churchill: nem akarok orosz hadihajókat látni Karachiban!

Most ünneplik Pakisztánban az ország megszületésének hetvenötödik évfordulóját. Mindenki Muhammad Ali Dzsinnah alapító elnöknek tulajdonítja Pakisztán megalapítását – joggal hiszen ő volt a Muzulmán Liga elnöke. Ez harcolta ki, hogy brit Indiát két részre osszák vallási alapon: Nyugaton és Keleten létrejött Pakisztán- a tiszták országa , ahol az iszlám államvallás lett – míg India megmaradt laikus államnak, ahol jelenleg 200 millió muzulmán él. Muhammad Ali Dzsinnah Pakisztánja hamarosan kettévált és 1971-ben megalakult Banglades.

A szétválás Churchill gondolata volt

Nagy Britannia miniszterelnöke tisztában volt vele, hogy a brit birodalom ékköve, az indiai császárság függetlenné válik a második világháború után. Erre készülődött Gandhi a legendás vezér, jobbkeze, Nehru, aki a független India első miniszterelnöke lett és Muhammad Ali Dzsinnah is, aki a muzulmánok vezetője volt. Mindannyian az egységes Indiában gondolkodtak. Csakhogy Churchillt módfelett zavarta az, hogy a Kongresszus Pártban, amely a függetlenség felé vezette Indiát nagyon erős a szovjetbarát vonal. Nagy Britannia és a Szovjetunió szövetségesek voltak a második világháborúban: együtt küzdöttek a náci Németország ellen, és együtt osztották fel Kelet Európát.

A Szovjetunió és Nagy Britannia felosztotta Iránt is, ahol a vezetés szimpatizált a náci Németországgal. A megszállt Teheránban tartották meg az első csúcstalálkozót is. Churchillnek feltűnt, hogy Sztálin elvtárs kikötőt keres a térségben, és Karachi tűnik számára a legalkalmasabbnak. Ezt Churchill mindenáron meg akarta akadályozni. Ezért felbíztatta Muhammad Ali Dzsinnah muzulmán vezetőt, hogy ragaszkodjon ahhoz: osszák szét vallási alapon Indiát. Churchill úgy vélte: az iszlám Pakisztán semmiképp sem ad kikötőt a Szovjetuniónak, ahol üldözték a vallásokat.

Churchill számítása bevált: a térkép elkészült. A brit miniszterelnök ugyan megbukott 1945-ben, de a térkép megmaradt. Annak alapján Muhammad Ali Dzsinnah kiharcolta Pakisztánt. Legkevesebb egymillió embert gyilkoltak brit India felosztásakor hiszen a hindu és a muzulmán lakosság teljesen összekeveredett. A szétválás véresen ment végbe. Pakisztán mindvégig szembenállt  a Szovjetunióval. Az Afganisztánban harcoló tálibokat Pakisztánban képezték ki. Válaszul a szovjet titkosszolgálat felrobbantotta Ziaul Hak pakisztáni elnököt. Mindez már a múlt.

Kína a fő szövetséges

Bár Kínában is a kommunista párt van hatalmon éppúgy mint Moszkvában 1991-ig, de Peking nem kívánja terjeszteni a kommunizmus eszméit külföldön. Ezért Pakisztán számára elfogadható szövetséges hiszen szembenáll Indiával és az Egyesült Államokkal. Korábban az USA Pakisztán szövetségese volt, de Washingtonban időközben váltottak: Pakisztán ősellensége, India lett az új kedvenc. Pakisztán megindult a lejtőn lefelé: jelenleg a fizetésképtelenség határán táncolnak. Az USA ellenfelei immár Pakisztán kebelbarátai: Putyint épp akkor kereste fel a pakisztáni miniszterelnök amikor az orosz elnök elindította csapatait Ukrajna ellen. A 75-ik évfordulón nem sokmindent ünnepelhetnek Pakisztánban, ahol a hadsereg és a titkosszolgálat irányít a háttérből. Hatalmas erőfeszítéssel Pakisztán nukleáris hatalom lett, de gazdasága versenyképtelen, a jövője pedig tökéletesen bizonytalan. Pakisztán a világpolitikában már nem tényező amióta az amerikaiak a sorsára hagyták Afganisztánt és vele az egész térséget. Maradnak a kínai barátok, akik üzleti alapon terjeszkednek az Új Selyemúton. Számukra a 20 milliós Karachi kikötője elsősorban a kereskedelem számára fontos, nem pedig a hadi flottának – ahogy annak idején Winston Churchillnek, aki stratégiai okokból találta ki Pakisztánt.

Kissinger: az USA a háború szélén áll Oroszországgal és Kínával

0

Ezzel a kínos figyelmeztetéssel lepi meg olvasóit a 99 éves Henry Kissinger, aki a Wall Street Journalnek nyilatkozott. Az USA egykori külügyminisztere, aki előkészítette a történelmi fontosság amerikai-kínai paktumot ötven évvel ezelőtt az antikommunista Nixon elnök és a kulturális forradalom vérfürdőjét vezénylő Mao elnök között, nagyon fontosnak tartja az egyensúlyt a nagyhatalmak között. Most ez megbomlott, és szerinte senki sem sejti, hogy merre is halad a világ.

Az amerikai-kínai paktum ötven éve alatt Tajvan egy önálló sikeres demokratikus terület lett, amely garantálta a békét a két nagyhatalom között. Épp ezért nagyon veszélyes megbontani ezt az egyensúlyt – hangsúlyozza Kissinger, aki Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatására utalt.

Más tekintetben is bírálja Kissinger a jelenlegi amerikai diplomáciát: az Ukrajna elleni orosz katonai akció jelentős részben azért indult meg, mert az USA nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit – hangsúlyozza Henry Kissinger. Aki szerint Lengyelországnak helye van a NATO-ban, de Ukrajnának nincsen. Kissinger úgy véli, hogy Ukrajna valamiféle ütköző állam lehetett volna Oroszország és a Nyugat között mint Finnország volt mielőtt belépett volna a NATO-ba. Csakhogy Oroszország agressziója után Ukrajna formálisan talán nem, de lényegében a NATO tagja lehet – állítja Kissinger. Ennek viszont az a feltétele, hogy Kijev lemondjon a Krímről és a Don medence két kormányzóságáról. Arról, hogy ezt a diplomáciai bűvész mutatványt hogy lehetne végrehajtani, Kissingernek sincs elképzelése.

Ukrajna elnöke ugyanis nemrég megerősítette : addíg folytatják a harcot ameddig vissza nem foglalják a Krím félszigetet is. Miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, ezért azt Putyin elnök nem adhatja fel anélkül, hogy a bukását kockáztatná.

Mindenképp el kell kerülni a nukleáris háborút

Ez Kissinger alapgondolata, de mi van akkor a kisebb országok önrendelkezésével? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal. Ukrajna lakóinak többsége a Nyugathoz akar tartozni, NATO és EU tag szeretne lenni. Oroszországnak, a világ egyik vezető atomhatalmának ez nem elfogadható. Akkor mi lenne a megoldás?

Kissinger kérdéssel válaszol:

Hogy párosítsuk katonai erőnket stratégiai céljainkkal? Hogy egyeztessük ezeket össze morális céljainkkal? Ez megoldatlan kérdés – ismeri el a veterán diplomata.

Tegyük hozzá, hogy a második világháború idején Winston Churchill és Franklin Roosevelt megtalálta a megoldást: lepaktált Sztálinnal, hogy együtt legyőzzék a náci Németországot. A szovjet rendszerrel kapcsolatban nemigen voltak illúziók Londonban és Washingtonban, a brit miniszterelnök és az amerikai elnök ennek ellenére jelentős támogatást nyújtott Sztálinnak, hogy ellenálljon Hitler támadásának majd pedig előretörjön egészen Berlinig. A morális problémákat felülírta a realitás: másképp nem lehetett legyőzni Hitlert.

Csakhogy Putyin és Hszi Csinping nem Hitler. Miért kockáztat velük szemben világháborút az amerikai diplomácia ? Ez Kissinger valódi kérdése , melyre egyelőre semmilyen válasz sincsen.

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

Orbán politikai megdicsőülése a gazdasági válság kellős közepén

Miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp összeomlik gazdaságilag Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök a nyitó szónoka lesz a radikális republikánusok konferenciájának Dallasban. A magyar miniszterelnök ezt megelőzően találkozott Trump ex elnökkel, aki szintén felszólal a republikánusok konferenciáján hiszen az ő támogatásukkal szeretne visszajutni a Fehér Házba.

“A háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke”

– nyilatkozta Orbán Viktor azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal.

Washington hidegháborús vonalával szemben, melynek legutóbbi provokatív lépése Nancy Pelosi demokrata képviselő házelnök tajvani villámlátogatása volt, a republikánusok óvatosabb állásponton vannak. A 99 éves Kissinger ex külügyminiszter szerint Washingtonnak tárgyalásokra kellene törekednie Moszkvával és Pekinggel nem pedig keresni a konfrontációt “a demokrácia és az autokrácia között”.

Gazdasági világválság

Az USA gazdasága recesszióba süllyed és ugyanez várhat Európára is. Kínában az elmúlt negyedévben mindössze 0,4%-os növekedést mutattak ki a statisztikusok, akik mindig alkalmazkodnak a pekingi kormányzat elvárásaihoz. Az energiaválság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az USA kezdetben azt remélte, hogy mint energia exportőr profitál is belőle. Kiderült, hogy tévedtek Washingtonban, mert olyan világméretű infláció indult meg, melyet a Federal Reserve Board – az USA jegybankja – csak úgy tud megállítani, hogy a magas kamatlábbal recessziót idéz elő. Ennek hatása az egész világban megmutatkozik.

Magyarországon összeomlóban a Nemzeti Együttműködés Rendszere, melynek gazdasági alapját a rezsicsökkentés és az olcsó hitelek jelentették. Az infláció – különösen az energia és élelmiszer árak drasztikus növekedése – megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok döntő többségét – Orbán Viktor szavazótáborát. A kormánynak nincs receptje a válság kezelésére sőt enyhítésére sem.

Orbán 12 év után nem hivatkozhat arra, hogy mindez az ellenzék műve Magyarországon. Arra viszont igen, hogy a válság előidézésében és fokozásában nagy szerepe volt a hidegháborús washingtoni diplomáciának. Minthogy Orbán kedvenc ellensége Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója, ezért a magyar miniszterelnök számára nem nehéz kijelölni a bűnbakot. Csakhogy ettől még nem oldódik meg a válság. Trump hivatkozhat arra, hogy sok amerikai családnak megoldhatatlan gondot jelent a számlák kifizetése a magas infláció miatt. Az ex elnök ellenzékben van az Egyesült Államokban míg Orbán Viktor 12 éve hatalmon Magyarországon, ahol

“a politikai siker recept” épp most válik a gazdasági válság áldozatává.

A magyar miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt. Ezt a perspektívát picit nehéz megetetni a választókkal, akiknek még áprilisban is azt ígérte Orbán Viktor, hogy megvédi a rezsi csökkentést. Ehelyett jön a rezsifrász és a politikai kijózanodás ideje. A vezér nem tesz csodát. De akkor mi szükség van rá?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK