Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

Betilthatják a kínai TikTokot az USA-ban

Nem zárható ki, hogy Kína befolyásolni akarja az amerikai választásokat a TikTokkal” – mondta a washingtoni képviselőház titkosszolgálati bizottsága előtt Avril Haines, a National Intelligence főnöke.

Szerdán szavazott erről a képviselőház, ahol kétharmados többség kellett ahhoz, hogy kitiltsák a TikTokot az Egyesült Államokból. Hátravan még a szenátus, Biden elnök közölte, hogy aláírja a törvényt, ha a Kongresszus megszavazza azt.

Több mint 170 millió amerikai használja a TikTokot, ezért a betiltása egy választási évben nem menne könnyen – hangzott el a CNBC gazdasági televízióban. Az amerikai titkosszolgálat viszont hétfőn közzétett egy jelentést arról, hogy 2022-ben az időközi választások idején a TikTok megpróbálta befolyásolni mindkét nagy párt egyes jelöltjeinek a megválasztását. A TikTok vezetői letették a nagyesküt, hogy nem osztják meg amerikai felhasználóik adatait a kínai titkosszolgálattal, de kevesen hisznek nekik az Egyesült Államokban.

Nemcsak Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő National Intelligence főnöke tartja problematikusnak a TikTok szereplését az amerikai politikában, de az FBI vezetője is úgy nyilatkozott, hogy

“a kínai cég nemzetbiztonsági problémát jelent.”

Christopher Wray kijelentette:

”az amerikai polgároknak el kell dönteniük, hogy akarják-e azt, hogy adataik a kínai kormányzat kezébe kerüljenek?!”

A Biden kormányzat 2021-ben Kínát az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfelévé nyilvánította.

Mit szólnak mindehhez a kínaiak?

Peking: meggyengült az USA vezető szerepe

A kínai kommunista párt angol nyelvű lapjában szakértők bírálták azt az amerikai nemzetbiztonsági jelentést, mely a többi között a TikTokot is azzal gyanúsítja, hogy befolyásolni próbálta a 2022-es választásokat az Egyesült Államokban.

Lü Hsziang, kínai Amerika szakértő így nyilatkozott a pekingi Global Timesnak:

”Kettős szerepe van a titkosszolgálatnak az Egyesült Államokban, az egyik az, hogy információkat gyűjtsenek, a másik pedig az, hogy dezinformációkat terjesszenek. Maga Biden elnök áll amögött a kampány mögött, hogy tiltsák ki a TikTokot az Egyesült Államokból.”

A kínai szakértő szerint a titkosszolgálati jelentés nem más mint Biden politikájának támogatása a választási évben miközben meggyengült az USA vezető szerepe a világban ahogy azt az ukrajnai háború és a gázai konfliktus is bizonyítja.

Majd pedig idézte Vang Ji külügyminisztert, aki nemrég feltette a kérdést:

“Ha az Egyesült Államok csak maga akar prosperálni, és megtagadja ezt másoktól, akkor ezzel kérdésessé teszi a fair playt a nemzetközi kapcsolatokban.”

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

Kiléptetheti-e Orbán Magyarországot az Európai Unióból?

0

“Orbán Viktor kiutáltatta a Fideszt az Európai Néppártból, ez a szörnyű forgatókönyv megismétlődhet az Európai Unióval is. Ezután viszont Magyarország Európa Bantusztánja lenne” – hangsúlyozta Balázs Péter ex külügyminiszter, aki a Pénzügykutató intézet Andrássy körében fejtette ki a véleményét a magyar diplomáciáról, melynek egykor maga is jeles alakítója volt.

A magyar miniszterelnök a jobboldali lengyel kormány bukásával teljes mértékben elszigetelődött az Európai Unióban. Ez derült ki a legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón, melyet épp Orbán Viktor miatt hívtak össze, és amelyen a magyar miniszterelnök teljes mértékben kapitulált. Olaf Scholz kancellár fenyegette meg Orbán Viktort azzal, hogy végzetesen meggyengítik a magyar gazdaságot, ha a magyar miniszterelnök nem fogadja el Ukrajna pénzügyi támogatását. Orbán Viktor kapitulált, de a kérdés megmaradt: miért finanszíroz az Európai Unió egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában? Ezt a kérdést persze elsősorban Washingtonban kellene feltenni hiszen az ukrajnai háború befejezéséről az USA és Oroszország dönthet. És az Európai Unió? Fuck the EU! – kiáltotta Kijevben Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes, aki a térséggel foglalkozik. A kijelentés évekkel ezelőtt hangzott el, de elég jól kifejezi az USA diplomácia és az Európai Unió viszonyát.

Miből finanszírozza a gazdasági válságban levő Európai Unió az ukrajnai háborút?

Ezt kérdeztem Balázs Péter egykori külügyminisztertől, aki meglepően optimista választ adott:

”Az Európai Unió tagállamai többnyire gazdagok tehát hogyha megvan a politikai akarat, akkor meglesz a szükséges pénz is a költségvetésből és a hitelből. Különben is az uniós költségvetés csak a GDP 1%-át jelenti. Ha felemelnék 2%-ra, akkor azt senki sem venné észre.”

Ez bizonyára így is volt Balázs Péter fénykorában, de ma már nem így van, mert minden uniós tagállam költségvetési gondokkal küzd. Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni, hogy az Ursula von der Leyen által bejelentett 50 milliárd euró Ukrajnának nincsen benne a német költségvetésben. Ráadásul visszaállították a 3%-os költségvetési hiány plafont és a 60%-os államadósság határt. A legtöbb uniós tagállam nem teljesíti ezt viszont hatalmas összegekkel támogatja a rezsit, melyet az energia válság mindenütt megemelt.

Mi lesz, ha jön Trump?

“Ez nagy veszély mind az Európai unióra mind pedig a NATO-ra nézve. Épp ezért Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy hónapokig húzza a hatalomváltást mint ahogy ez eddig megszokott volt a parlamenti választások után. Olaf Scholz német kancellár már egyeztetett is erről legutóbbi washingtoni útján Biden amerikai elnökkel. Ursula von der Leyen megmaradhat a brüsszeli bizottság élén – ebben az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak” – mondta Balázs Péter – Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia egyetért ebben.

“Az pedig, hogy Orbán Viktor ellene van, már senkit sem érdekel.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Magyarországot évtizedek óta kiírták a szereposztásból miután a régióban az USA csakis Lengyelországot és Romániát tekinti stratégiai szövetségesnek. Ennek megfelelően Blinken külügyminiszter terve szerint az ukrajnai háború lezárulása után két regionális központ alakulna ki: az erősebb északi, amely Lengyelországból, Ukrajnából és a három balti államból állna, a másik, a déli pedig Románia, Moldova és esetleg Bulgária szövetsége lenne. Orbán Viktor úgy érzi, hogy a nemzetközi diplomáciában leszarták, ez motiválhatja radikális fellépéseit, melyek semmilyen kézzelfogható eredményt sem hoznak Magyarországnak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált a nemzeti együttműködés 14 éve alatt.

Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

A volt amerikai elnököt kizárták az elnökválasztáson való részvétel lehetőségéből, mivel már az előválasztáson sem indulhat, mivel felkelésben vett részt – állapította meg a bíróság.

Ez az első alkalom, hogy egy állami bíróság úgy ítéli meg, hogy a republikánusok éllovasát el kell tiltani a szavazástól, mert az Egyesült Államok alkotmánya kizárja a szövetségi hivatalból az embereket, ha azok „felkelésben” vesznek részt.

A Colorado Legfelsőbb Bíróság döntése, amelynek valamennyi bíróját demokrata kormányzók nevezték ki, egyben az első alkalom a történelemben, hogy a 14. módosítás e  pontját egy elnökjelölt kizárására használták fel.

Valószínűleg leszámolásra kerül sor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amelynek el kell döntenie, hogy Trump maradhat-e a versenyben. Trump kampánya azt mondta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fog fellebbezni a 4-3-as ítélet ellen, amely a 14. módosítás értelmezésén alapul.

A 14. módosítás 3. szakasza kizárja a tisztség betöltését, ha az Alkotmány elleni felkelésben vett részt, miután esküt tettek annak támogatására.

„A bíróság többsége úgy ítéli meg, hogy Trumpot a 14. módosítás 3. szakasza értelmében kizárták az elnöki tisztség betöltéséből” – írta a bíróság.

„Mivel kizárták, a választási törvény értelmében jogellenes cselekedet lenne, ha a coloradói külügyminiszter jelöltként tüntetné fel az elnökválasztási előválasztáson.”

Hozzátették, hogy „nem könnyű szívvel vonjuk le ezeket a következtetéseket”.

„Tisztában vagyunk az előttünk álló kérdések nagyságrendjével és súlyával” – írta a bíróság. Szintén tudatában vagyunk annak az ünnepélyes kötelességünknek, hogy félelem  és befolyásolás nélkül alkalmazzuk a törvényt, és nem befolyásolhatja a közvélemény reakciója sem azokra a döntésekre, amelyeket a törvény előír nekünk.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság egyik bírójának ítéletét, amely megállapította, hogy Trump felkelést szított a Capitolium elleni január 6-i támadásban játszott szerepe miatt.

De a bíróság azt is közölte, hogy a volt elnököt nem lehet kizárni a szavazásból, mert nem volt egyértelmű, hogy a rendelkezés az elnöki tisztséget hivatott fedezni. Az állam legfelsőbb bíróságának döntése csak a március 5-i republikánus előválasztásra vonatkozik, de valószínűleg ez Trump státuszát is befolyásolná az általános választásokon.

Az ítélet csak január 4-én lép hatályba, így lehetőség nyílik fellebbezésre.

„Teljesen hibás döntés”

Steven Cheung, Trump szóvivője azt mondta, hogy fellebbezni fognak a „hibás” és „nem demokratikus” ítélet ellen.

„Nem meglepő módon a demokraták által kinevezett Colorado Legfelsőbb Bíróság Trump elnök ellen hozott ítéletet, támogatva egy Soros által finanszírozott, baloldali csoport azon tervét, hogy beavatkozzon egy választásba Joe Biden nevében azáltal, hogy eltávolítja Trump elnök nevét a szavazásról, és kizárja a a coloradói szavazók joga, hogy az általuk választott jelöltre szavazzanak”  – mondta Cheung.

„Teljesen bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyorsan a mi javunkra dönt, és végre véget vet ezeknek a nem amerikai pereknek.”

Vivek Ramaswamy, aki a 2024-es jelölésért indul, és a felkelő kampánya során időnként Trumppal szövetkezett, „a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló választási beavatkozási taktikának” nevezte, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja jelölését Coloradóban.

„Így néz ki egy tényleges támadás a demokrácia ellen”

– fogalmazott közleményében.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 6-3 arányú konzervatív többségében három Trump kinevezett személy is szerepel.

Minnesotában és New Hampshire-ben a hasonló pereket eljárási okok miatt elutasították. Eközben egy michigani bíró a múlt hónapban úgy döntött, hogy a kérdés politikai jellegű, és nem ő dönthet, a fellebbviteli bíróság pedig megerősítette a döntést, hogy nem zárják ki őt.

Az ügyet a coloradói szavazók egy csoportja indította el, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Crew) segítségével, akik azzal érveltek, hogy Trumpot ki kell zárni, mert a Capitolium megtámadására buzdította támogatóit az elnöki hivatal átadásának megakadályozása sikertelen kísérlete érdekében.

Noah Bookbinder, a Crew elnöke kijelentette, hogy

a keddi döntés „nemcsak történelmi és indokolt, de szükséges is ahhoz, hogy megvédjük a demokrácia jövőjét hazánkban”.

“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki közvetített a tárgyalásokon Törökországban egy hónappal azt követően, hogy Putyin agressziót hajtott végre Ukrajna ellen – 2022 február  24. -, hogy az USA akadályozta meg a békekötést a harcoló felek között. Nem az időzítés a legfurcsább ebben a bejelentésben. Cui prodest? 

“2022 márciusában a béketárgyalásokon Isztambulban már megszületett a megállapodás az oroszok és az ukránok között amikor az ukrán delegáció nevében Rusztem Umerov, aki ma Ukrajna hadügyminisztere, közölte: mielőtt elfogadnák a békeegyezményt azelőtt egyeztetniük kell az Egyesült Államokkal!”

Így aztán az egészből nem lett semmi – állítja Schröder, aki német kancellárból Putyin bizalmasává vált, és zsíros állást kapott a Gazprom élén. Ezenkívül az Északi Áramlat gázvezeték építkezésének is az egyik legfőbb politikai támogatója és szervezője volt. A két gázvezeték, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot és Németországot Putyin agresszióját követően elveszítette a jelentőségét. Tavaly szeptemberben felrobbantották a két gázvezetéket: a német rendőrség egy ukrán kommandót gyanúsít, Moszkva szerint a brit hírszerzés hajtotta végre az akciót az USA megbízásából.

Gerhard Schröder a Berliner Zeitungnak arról nyilatkozott, hogy az ukránok elfogadták azt, hogy a Krímről csak később döntenek, a donyecki és a luhanszki tartomány pedig széleskörű autonómiát kapna Ukrajnán belül. Ebbe az oroszok is belementek, mert rájöttek arra, hogy súlyos hiba volt Ukrajna megtámadása.

“Oroszország legyen kicsi!”

Ez az USA célja az ukrajnai háborúval, és ezért nem fogadták el a tervezett békeegyezményt – állítja Gerhard Schröder. Tény, hogy Biden elnök már 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. 2022-ben Boris Johnson akkori brit miniszterelnök vitte az amerikai üzenetet Zelenszkij elnöknek Kijevbe:

“ha elfogadjátok az orosz békeegyezményt, akkor megszűnik a nyugati támogatás Ukrajnának.”

Az egy főre jutó GDP 2021-ben tehát a háború előtt nem érte el a 30 év előtti szintet Ukrajnában amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió megszűnése után. Ukrajna pénzügyminisztere egy ideig egy USA-ban élő ukrán származású szakértő volt, de sok sikert nem ért el: az IMF pénzügyi támogatása tartotta a víz színe fölött Ukrajnát. Amióta a háború megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzeli Ukrajnát, de egyre nehezebb összeszedni a pénzt erre a célra különösen azután, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajna és Oroszország konfliktusáról. Emiatt amerikai és uniós diplomaták most már rábeszélik Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna hivatalosan elutasít.

Az amerikai hadvezetés szerint az ukrán hadsereg hamarosan kifogy a hadra fogható emberekből, ezért az amerikai diplomácia csendben azt tanácsolja Zelenszkij elnöknek, hogy kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal még az év vége előtt vagy a legkésőbb a jövő elején.

Még soha nem volt olyan nehéz ingatlanhoz jutni az USA-ban mint most

Soha ilyen kevés ház és lakás nem volt a piacon szeptemberben az Egyesült Államok történetében: az árak mennek felfelé, a jelzálog kölcsönök kamatlába szintén.

13 éves mélyponton az ingatlanok eladása – írja a CNN gazdasági rovata, megállapítva, hogy a perspektívák sem rózsásak. A jelzálog kölcsönök kamatlába közelíti a 8%-ot, és még tovább mehet felfelé.

Mennyiért lehet hozzájutni egy 30 éves fix kamatlábas jelzálog kölcsönhöz jelenleg az Egyesült Államokban? Átlagosan 7,63% a kamatláb. Milyen havi törlesztést jelent ez? 2528 dollárt! Tegyük hozzá, hogy a beugró a kölcsön 20%-a – közölte az ICE Mortgage Technology.

Ez 91%-os emelkedést jelent a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest amikor az átlagos törlesztés “még csak 1204 dollár volt havonta.”

A probléma az, hogy az alacsony kamatok idején nagyon felmentek az árak: ”az átlagos otthon ma az Egyesült Államok medián jövedelmének a hatszorosába kerül” – mondja az ICE Mortgage Technology kutatási igazgató helyettese. Andy Walden rámutat arra, hogy nem is oly rég még csak háromszoros volt a szorzó. Ahhoz, hogy újra ez legyen a helyzet 37%-os árcsökkenésre lenne szükség az ingatlan piacon, és a jelzálog kamatlábnak legkedvesebb 4%-kal kellene kisebbnek lennie. Vagy pedig 60%-kal nőnie kellene az átlag amerikaiak jövedelmének. Egyik sem túlságosan valószínű a közeli jövőben.

Messze még a 2%-os inflációs cél

Minthogy a Federal Reserve Boardnak ez az elképzelése az inflációról, ezért a kamatlábak tartósan magasan maradnak. A kamatláb attól függ, hogy az USA gazdasága milyen eredményeket produkál: mekkora a növekedés? Milyen magas az infláció? A jelzálog követi a Federal Reserve Board kamatlábát. A költségvetési hiány, és a Biden kormányzat költekezése ugyancsak a szigorítás irányában hat.

Emiatt a jelzálog kamatlába felmehet a lélektani határ, a 8% fölé is – jósolják a szakértők, akiket a CNN gazdasági rovata megkérdezett. Mi lesz ennek a következménye?

Már annyira nehéz a helyzet, hogy a 8%-os jelzálog kamatláb nemigen ronthat rajta – véli a szakértők többsége. Már augusztusban is az volt a helyzet, hogyha egy átlagos vásárló jelzálog hitelt vett fel 10%-os befizetéssel, akkor az átlag jövedelem 40%-át kellett a törlesztésre fordítania noha a bankok általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a törlesztés nem lehet magasabb mint a rendszeres havi jövedelem 30%-a. Ahhoz, hogy valaki teljesítse ezt a 30%-os elvárást 107 ezer dolláros éves jövedelemre lenne szüksége. Csakhogy az USA medián jövedelem tavaly 74580 dollár volt egy évben.

Vagyis átlagjövedelemből jóformán lehetetlen átlagos házat vagy lakást szerezni jelenleg az Egyesült Államokban. Ha 8% fölé megy a jelzálog kamatlába akkor már 114 ezer dolláros éves fizetés kell majd ahhoz, hogy a havi törlesztés 30% alatt maradjon – vázolja fel a meglehetősen vigasztalan ingatlan piaci jövőt a CNN gazdasági rovata.

Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

Európában is fentanil hullám várható

Az Egyesült Államok után Európát is letarolhatja a szintetikus kábítószer, amely oly sok halálesetet okoz – figyelmeztette az Európai Unió belügyi biztosát Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban.

Ötvenszer erősebb mint a heroin, és eddig már több tízezer ember halálát okozta a szintetikus kábítószer az Egyesült Államokban. Antony Blinken külügyminiszter ezt mondta erről az Európai Unió belügyi biztosának:

”Vagy arról van szó, hogy máris megvan ez a gondjuk, de nem vesznek róla tudomást vagy pedig hamarosan meglesz.”

Ylva Johansson asszony így reagált erre amikor a brüsszeli Politiconak nyilatkozott:

”Az USA a kanári madár szerepét akarja játszani a fentanil ügyében. Fel akarja hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy milyen nagy veszélyről van szó.”

A belügyi biztos szerint a fentanil egyelőre még nem komoly probléma az Európai Unióban, ahol még a marihuána a legnépszerűbb drog, és a kokain, amelynek a fogyasztása a legdinamikusabban növekszik.

“Az Egyesült Államok elsősorban Mexikóból importálja a fentanilt, de Európában megvannak az előállításhoz szükséges laboratóriumok vagyis hogyha felmerül az igény, akkor megkezdődhet a tömeggyártás. 2021-ben 431 drog labort fedezett fel a rendőrség az Európai Unió tagállamaiban. Brüsszel figyelmeztette a tagállamokat, hogy a tálibok megkezdték a harcukat a heroin ellen, és ennek következtében drámai mértékben csökkenhet ez a kábítószer az európai piacon. A szerepét pedig átveheti a fentanil, amely sokkal veszélyesebb mint a heroin.

Ylva Johansson biztos elmondta a Politiconak, hogy úgy akarják megelőzni a veszélyt, hogy jelentősen növelik a pénzt és a személyi állományt a kábítószer ellenes ügynökségnél. Ursula von der Leyen már beszélt erről amikor felvázolta az Európai Unió helyzetét. Ennek megfelelően az év végéig átfogó kábítószer ellenes akciótervet terjesztünk elő – mondta az Európai Unió belügyi biztosa.

Az USA-ban overdose (túladagolás) rekordot hozott a fentanil

Az igazságügyi miniszter ennek tudatában úgy rendelkezett, hogy jövőre 345 millió dollárt szánjanak a megelőzésre. Az AP hírügynökség arról számolt be, hogy a DEA, a kábítószer ellenes ügynökség rendszeresen fogad olyan családokat, ahol az iskolás gyerek fentanil túladagolás áldozata lett.

“Tudjuk, hogy a fentanil a láthatatlan méreg, melyet sokan úgy vesznek be, hogy nem is tudnak róla. Épp ezért ezt egyedül nem lehet legyőzni“

– hangsúlyozta Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter. Aki elmondta, hogy egyéves kisgyerek is a fentanil áldozata lett egy bölcsődében.

Régebben Kínából jött a szintetikus kábítószer az Egyesült Államokba, emiatt reklamált is Trump akkori elnök Hszi Csin ping kínai államfőnél. A kínaiak le is álltak a fentanillal, de szerepüket átvették a mexikói kábítószerkartellek.

“A fentanil elsősorban Mexikóból érkezik: a Sinaloa kartell 23 tagját ezért vád alá helyezték az Egyesült Államokban. Mexikó kiadta a kartell vezetőjét Ovidio Guzman Lopezt, aki ártatlannak vallotta magát a bíróság előtt” – közölte az USA igazságügyi minisztere.

A baj az, hogy nagyon olcsón elő lehet állítani a fentanilt:

“halálos adagot lehet készíteni olyan vegyszerből, amelyből egy pirulához csak egy cent értékű nyersanyag kell”

– mondta az igazságügyi minisztérium szakértője.

2020 óta minden évben több mint százezren halnak bele kábítószer túladagolásba,  és ezek kétharmada fentanilt fogyasztott, sokszor tudtán kívül, mert a kábítószert gyakran más szerekbe keverik, melyeket gyógyszerként árulnak az Egyesült Államokban.

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!