Kezdőlap Címkék Olajár

Címke: olajár

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.

Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)

Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy

a kormány nem tervez adócsökkentést a benzin ára miatt.

(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)

A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.

Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.

(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)

A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.

A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.

Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.

Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan  országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.

A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.

A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.

A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Harc az olajpiacon

Esni kezdett az olaj ára, miután kiderült, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia napi egymillió hordó olajjal többet akar kitermelni.

Az utóbbi hetekben 20 százalékkal emelkedett az olaj ára, ami jól jött az OPEC országoknak és Oroszországnak. A magas olajár annak az eredménye, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodása alapján visszafogják az olajkitermelést a globális piacra.

Donald Trump amerikai elnök viszont nemrég a Twitteren arról írt, hogy ez OPEC manipulációi következtében túlságosan magas lett az olaj ára. Erre reagálva Szentpéterváron Oroszország és Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere arról tárgyalt: napi egymillió hordóval megemelik a kitermelést.

A Reuters exkluzív értesülései szerint júniustól lehet ismét egyre több olaj lesz a piacon, de az emelést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy ne okozzon sokkhatást.

Mindenesetre a bejelentés hatására máris 2 százalékkal csökkent az olaj világpiaci ára.

Ez volt ma – 2018. január 04.

0

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik; ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is; kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?; Olaj árcsúcs jöhet az iráni válság miatt.

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.

Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.

Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is

A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.

Kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?

„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.

Olaj árcsúcs az iráni válság miatt

68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olaj árat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsi csökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olaj fogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olaj termelő állama.

A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége! Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte. Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó Rt.com 100 dolláros olajárat vizionál! Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az Rt.com tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként! Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olaj termelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad! Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen…

Olajárcsúcs az iráni válság miatt

0

68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olajárat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsicsökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olajfogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olajtermelő állama.

A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége. Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte.

Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó RT 100 dolláros olajárat vizionál. Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az RT tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként.

Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel-Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olajtermelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad. Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen.

FRISS HÍREK

Hoppá: mégse...

Megvan a „vá...

Kovács Zoltán

Botrányt oko...

Esküt tett H...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK