Kezdőlap Címkék Olajár

Címke: olajár

A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

A G7 és az Európai Unió ársapkát húzott az orosz olajimportra tavaly decemberben. A brüsszeli Politico hozzájutott egy olyan friss jelentéshez, mely szerint az oroszoknak jelentős mértékben sikerült kijátszani ezt az olaj szankciót, emiatt tehát nem csökkent lényegesen Oroszország bevétele.

Hordónként 60 dollárban állapította meg az ársapkát a G7 és az Európai Unió, de az orosz olaj ennél lényegesen drágábban is vevőt talál a világpiacon. Oroszország persze így is megérezte az olaj szankciót hatását, mert körülbelül 34 milliárd dollárral kevesebbet kapott legfőbb export cikkéért ebben az évben. Ez derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből.

34 milliárd dollár körülbelül kéthónapos export bevételt jelent tehát a veszteség jelentős volt az orosz oldalon, de távolról sem akkora, amennyiben a nyugati világ és főként Ukrajna reménykedett.

Mennyiért árusítják most az orosz olajat a világpiacon? Átlagosan 70 dollárért. Hogy lehetséges ez amikor az olajszállító hajók 48%-ban a G7 vagy EU államok tulajdonában állnak vagy olyan biztosítókkal vannak kapcsolatban, akik ezekben az országokban vannak bejegyezve? Az ársapkát jelentős mértékben figyelmen kívül hagyják ezeknek az olajszállító hajóknak a tulajdonosai és a biztosítói, akiket nem is nagyon nyugtalanítanak különböző ellenőrzésekkel – állapítja meg a jelentés.

A legnagyobb kiskapu azonban az olajfinomítás:

India például óriási mennyiségben importál orosz olajat, majd ezeket finomítás után eladják a világpiacon anélkül, hogy ebből bármilyen probléma keletkezne. Az európai fogyasztók így nyugodtan használhatnak orosz olajat anélkül, hogy tudnának róla.

A számok magukért beszélnek: India 134%-kal növelte olaj importját Oroszországból az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiséget jelent: az orosz tengeri olaj export csaknem felét. India  üzemanyag exportja rakéta sebességgel ívelt felfelé az Európai Unió irányába. Ukrajna ezért kérte Brüsszeltől, hogy tiltsa be az ilyen háromoldalú olaj üzleteket.

Ez annál is nehezebben menne, mert az oroszok szellem flottát is használnak az olaj exportra, és ezért rendkívül nehéz kideríteni a nyersanyag származási helyét.

Ukrajna tiltakozik

“Az ársapka nagyon jó ötlet volt, de a gyenge pontja a rendszernek az ellenőrzés” – nyilatkozta a Politiconak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Oleg Usztenko szerint “ amikor az olaj szankciót bevezették egy évvel ezelőtt, akkor pánik tört ki az orosz piacon. Jelentős mértékben csökkenni kezdtek az orosz olaj jövedelmek. Erre megkezdődött a kiskapuk keresése, és ezeket azután meg is találták Oroszországban.”

Mit akar most Ukrajna elérni? Azt, hogy bárkit, aki megsérti az orosz olajszankciót bűnügyi eljárás keretében vonjanak felelősségre.

Mit szól ehhez Brüsszel?

“Kiábrándító, de nem igazán meglepő az, hogy az oroszok kijátsszák az olajszankciót”

– jegyezte meg filozofikusan egy magasrangú uniós diplomata, aki neve elhallgatását kérte a Politicotól.

Mit csinálnak most Brüsszelben?

“Gondolkodunk azon, hogy miképp lehetne bezárni a kiskapukat, de tudomásul kell vennünk, hogy a szankciók sohasem lehetnek 100%-ig hatékonyak.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A tizenkettedik szankciós csomagban az szerepel, hogy az olajkereskedőket és szállítókat kötelezni kell arra, hogy reális statisztikát készítsenek a szállított olajról. Elég ez?

“Ezzel lehet, hogy valamilyen mértékben csökken az oroszok bevétele az olaj exportból, de az igazán hatékony az lenne, ha szankciókkal fenyegetnék meg az olajkereskedőket és szállítókat” – állítja Janis Kluge, a német nemzetközi biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa, aki szerint “a gyenge rubel és az erős olaj export megtölti az oroszok kasszáját még a 60 dolláros ársapkával is.”

Ezért Kijev azt javasolja, hogy 30 dolláros legyen az ársapka az orosz olajra. Az elmúlt évben ez az ársapka 49%-kal kisebb bevételt hozott volna Oroszországnak.

Az OPEC+ 80 dolláros olajárat akar

Nemrég megtartott ülésén az OPEC+, amelynek vezető ereje Szaúd Arábia és Oroszország meghosszabbította a visszafogást a kitermelésben, és  további csökkentést vállaltak a tagállamok “önkéntesen”, hogy magasan tartsa az olaj árát. Putyin orosz elnök Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségbe látogat, hogy a helyszínen egyeztesse a legnagyobb olaj exportőrök érdekeit. Mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emirségek kérte felvételét a BRICS-be, amely az USA-val szembenálló szövetség. Kína és India, a BRICS vezető hatalmai az élen járnak abban, hogy segítsék Oroszországot az olaj szankció kijátszásában miközben maguk is szép haszonra tesznek szert eközben – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóközpont jelentéséből.

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.

Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának  a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.

Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:

Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.

1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”

– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.

Tíz hónapos csúcson az olajár

“Még nem öltük meg az infláció nagy sárkányát, az olajat”, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.

Átlépte a 90 dolláros lélektani határt a Brent olaj ára miután Szaúd Arábia és Oroszország kedden bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja az olajkitermelés visszafogását. Ez 1,3 millió hordó olajat jelent naponta. Bár mindenki számított erre, de a bejelentés mégiscsak tíz hónapos csúcsra vitte fel az olaj árát. A forexlive.com szakportál szerint az OPEC+ komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy visszafogja az olaj kitermelést, mert ezzel recesszióba sodorhatja az egész világgazdaságot. Akkor pedig kiderülhet, hogy az olajkereslet visszaesik, és megkezdődik a készletek eladása, és esik az ár.

Hongkongból azt jelentette az AFP hírügynökség , hogy az ázsiai piacok negatívan reagáltak az olajár emelkedésére. A szakértők attól tartanak, hogy inflációt gerjeszt az olajár emelkedése mindenütt a világon, ez pedig oda vezethet, hogy a Federal Reserve Board újra emeli a kamatlábat, hogy kordában tartsa az inflációt. Az eredmény: gazdasági visszaesés következhet az Egyesült Államokban és a világgazdaság más részein is.

Az energiaár az infláció egyik legfőbb oka a világgazdaságban

“Még nem öltük meg a nagy inflációs sárkányt, az olajat”

– nyilatkozta az AFP-nek Stephen Innes, az SPI vagyonkezelő olaj szakértője.

A Federal Reserve Board egyelőre megosztott: van, aki a kamatláb emelést szorgalmazza, de mások szerint ez az olajáremelés még nem indokolja ezt: ”Semmi sem súgja azt nekem, hogy olyasmi történt volna, amely azonnali cselekvésre késztetne” – fogalmazta meg véleményét a Federal Reserve Board egyik kormányzója, Christopher Waller a CNBC gazdasági televízióban.

Egy másik Federal Reserve Board kormányzó szerint viszont ez az olajáremelés olyan inflációt gerjeszthet, amelyet kamatláb emeléssel lehet megfogni: “A magam részéről el tudom képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben egy kicsit feljebb menjünk a kamatlábbal”

– mondta Loretta Mester kormányzó Clevelandből.

A baj az, hogy a kamatláb már 20 éves csúcson jár, és további emelés sok országot recesszióba taszíthatna – beleértve magát az Egyesült Államokat is.

“A Federal Reserve Board hullámzó tengeren sűrű ködben hajózik”

– vázolta fel a helyzetet  a JP Morgan vagyonkezelő részlegének szakértője. David Kelly szerint a jegybank szerepet betöltő Fed-nek “nagyon lassan és nagyon óvatosan kell haladnia ebben a borús időjárásban.”

Japánban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amely nettó energia importőr 10 hónapos mélységbe zuhant a jen árfolyama. A pénzügyminiszter-helyettese jelezte, hogy “amint szükséges, akkor közbe avatkozunk a jen védelmében.”

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Egy dollár 81 rubelt ér, ez majdnem abszolút mélypont. A moszkvai tőzsde idén eddig 20%-ot veszített pedig még februárnak sincs vége. További mélyrepülés várható – jósolja a CNN.

„A közeli jövőben további árfolyam csökkenést várunk a moszkvai tőzsdén”- nyilatkozta JP Morgan Chase elemzője. Aki kifejtette, hogy a veszteség korlátozott lehet, ha az orosz csapatok megállnak a két szakadár ukrán tartomány határainál. Ha viszont tovább nyomulnának nyugat felé, akkor az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi fizetési rendszerből, és rendkívüli mértékben megnehezítenék az olaj és a földgáz exportját, amely Oroszország fő bevételi forrását jelenti.

A Capital Economics szakértői felmérték a nyugati szankciók várható hatásait az orosz gazdaságra. Szerintük az első szankciók a GDP 1%-os csökkenését idézhetik elő. Ha viszont az oroszok folytatják az előrenyomulást, és a Nyugat levágja az orosz bankokat a Swift fizetési rendszerről, akkor a veszteség már a GDP 5%-a lehet!

„A jelenlegi szankciók inkább szimbolikusak”

– mondta a Capital Economics elemzője a CNN-nek, aki szerint minden attól függ, hogy mit lép Putyin?

140 dollár is lehet egy hordó olaj

A Capital Economics több forgatókönyvet is készített az ukrajnai válság világgazdasági hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy hordó olaj ára elérhetné a 140 dollárt is, amit mindenki megérezne a benzinkutaknál. Minthogy a földgáz ár is emelkedne, ezért a fűtési számlák is lényegesen magasabbak lennének.

Mindez nagyon megdobná az amúgy is magas inflációt. Ez pedig arra ösztönözné a jegybankokat, hogy minél előbb szigorítsanak – írja a forgatókönyv, melyet a Capital Economics szakértői készítettek az Ukrajna körül kialakult válságról.

Oroszország Kína fele fordulhat

Erre hívta fel a pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times. Februárban a Gazprom és a China National Petroleum Corporation földgáz szállítási egyezményt kötött. Eszerint az orosz fél 48 milliárd köbméterre emeli földgáz exportját Kínába.

Moszkva arra is felkészült, hogy lekapcsolják a Swift rendszerről. 2014 óta kifejlesztettek egy másik rendszert. Ez az SPFS rendszer jelenleg már az orosz fizetések 20%-át bonyolítja le.

Tavaly Oroszország GDP-je 4,7%-al növekedett, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ez tízéves rekord. Putyin tehát jól bespájzolhatott. Épp ezért Oroszország sokáig elviseli a nyugati szankciókat – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Drágulnak a repülőjegyek

Fahmi Mahjoub szerint a növekvő üzemanyag költségek és a reptéri díjak növekedése miatt a jegyek ára is emelkedni fog a közeljövőben. Az Air France-KLM légitársaság brit igazgatója nyilatkozott erről a BBC-nek.

Minél előbb váltsák meg repülőjegyüket, ha el akarják kerülni a drágulást – tanácsolja az utasoknak a légitársaság brit igazgatója.

Az olajár hétfőn rekordot döntött: 2014 óta most emelkedtek a legmagasabbra a jegyzések. 2014 az orosz-ukrán háborúskodás éve volt amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Most ugyancsak az orosz-ukrán konfliktus miatt ment fel az olaj ára- jegyzi meg a BBC portál.

Tavaly ilyenkor 65 dollár volt egy hordó Brent olaj ára, most ez ment fel 95 dollárra.

Az olaj árának emelkedése a repülőgépek üzemanyag árait is megdobja – hangsúlyozta Mahjoub, az Air France-KLM brit igazgatója. Elmondta, hogy London fő repülőtere, a Heathrow brutálisan felemelte a fel és leszállás díját: 40%-kal kell többet fizetniük a légitársaságoknak. Az Air France 2004-ben vásárolta meg a holland KLM-et, és ily módon a világ egyik legnagyobb légitársasága jött létre. Az Air France és a KLM a szerződés szerint továbbra is külön-külön működik. A KLM nemrég bejelentette, hogy szünetelteti légi járatait Ukrajna fölött, mert nem látja biztosítva utasainak biztonságát. 2014-ben a KLM és a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lelőtték Ukrajnában Donyeck tartomány fölött. A fedélzeten 298-an utaztak és mind meghaltak. Putyin elnök személyesen tájékoztatta erről Barack Obama, akkori USA elnököt.

Franciaországban is csúcson a benzinárak

Az év eleje óta 15%-al lett drágább a benzin és 12,5%-al emelkedett a gázolaj ára – írja a párizsi Le Figaro.

Az ólommentes benzin ára már megdöntött minden eddigi rekordot: 1 liter 1,58-1,64 euró. A gázolaj még egy picit elmarad a 2018-as csúcstól: 1 liter 1,44 euró míg a rekord 1,51 euró.

Egy év óta újra megindult az üzemanyag árak emelkedése – hangsúlyozza a Le Figaro.

Miért? A világgazdaságban megkezdődött a helyreállítási periódus, és sokkal gyorsabban érte el a legtöbb ország a járvány előtti szintet mint ahogy azt általában jósolták. A megnövekedett igények áremelő hatással járnak az egész globális gazdaságban.

A Brent olaj ár változásai jól mutatják a járvány hatását: 2019 végén volt a mélypont, akkor csak 18,38 dollárt kellett fizetni egy hordó olajért. Idén júliusban már 75,17 dollár volt az árfolyam. Augusztusban a olaj termékek ára 16,9%-kal nőtt, és az infláció egyik fontos tényezője lett – írta a francia statisztikai hivatal jelentése.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy egyes drága párizsi benzinkutaknál már csaknem 2 eurót kérnek el egy liter benzinért! – írta meg a Parisien.

Mit csinál a kormány?

Csak 40% az árban maga az olaj, 60% az adó tartalom Franciaországban – hangsúlyozza a Figaro. A kormány nagyon is odafigyel a benzin árára, mert 2018-ban a sárga mellényesek tüntetés sorozatát épp ez váltotta ki. A legutolsó kormányülés után a szóvivő tárgyilagosan kommentálta a helyzetet: nagyon erős volt az infláció nyáron, elsősorban a nyersanyagok és az energia árak emelkedése miatt.

Nagyon odafigyelünk a benzin árára – mondták az Ökológiai váltás minisztériumban a Figaro munkatársának. A pénzügyminisztériumban inkább jó jelnek tekintik az áremelkedést, mert ez azt mutatja, hogy beindult a világgazdaság. Bruno LeMaire pénzügyminiszter kommentálta így a helyzetet a Parisien-ben.

Macron a választásokra gondol

A francia elnöknek jövőre a választók elé kell állnia, és ezért nagyon odafigyel a családok vásárló erejére. 5,8 millió család kap energia csekket az államtól, hogy ezzel tudják fizetni a rezsit. A benzinnel kapcsolatban a kormányban úgy vélik, hogy eljutott a csúcsra az áremelkedés. Még enyhe áresésben is reménykednek az év végéig.

Augusztusban a Brent olaj árfolyama enyhén csökkent – írja a Le Figaro, de ez nem biztos, hogy megnyugtatja az autósokat, akik nem túl derűsek a csúcsra jutó benzinárak miatt Franciaországban.

Öt hónapos csúcson az olaj, de meddig?

Csökkentek a benzin készletek az Egyesült Államokban és lefelé tart a dollár árfolyama – ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy a koronavírus pandémia óta először jutott 45 dollár fölé a Brent index.

A vírus járvány betett az olajnak is hiszen leállt a közlekedés nagy része és a gyárak többsége is visszafogta vagy épp leállította a termelést az elmúlt hónapokban. A nyitás azzal a reménnyel kecsegteti az olajtermelőket és kereskedőket, hogy újra megindulhatnak az árak fölfelé.

7,4 millió hordóval csökkentek az USA olaj tartalékai. Ez a bizakodás fő oka a tőzsdén. A szakértők csak 3 millió hordós csökkenéssel számoltak.

A másik ok: egyre olcsóbb a dollár. Aki nem amerikai pénzzel vásárol, az jól jár.

Covid-19 kontra olaj

A nyitás, amely világszerte bekövetkezett, nemcsak az olaj iránti igényt fokozta, de növelte a vírus fertőzés kockázatát. A világon már több mint 700 ezren meghaltak. Az amerikai kontinensen különösen rosszak a fertőzési mutatók: az USA-ban a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 ezret, Brazíliában pedig közelíti a 100 ezret!

Nem áll vissza a tavalyi olaj fogyasztás

„A benzin iránti kereslet 7%-kal kisebb lesz a harmadik negyedévben mint tavaly. Ha együtt vesszük a benzint és a gázolajat, akkor 4%-kal kevesebb várható”- jósolja JBC Energies. Amely ezután megállapítja: nagyon is kétséges, hogy 2020-ban el lehetne érni a tavalyi szintet az olajfogyasztás terén. Különösen, hogy a repülőbenzin fogyasztás csak az 50%-a tavalyinak! – írja a Reuters.

Még mindig bőségesek a készletek

38 éve nem volt ilyen sok finomított olaj a raktárakban az Egyesült Államokban. Most, hogy közeleg az ősz amikor az emberek kevesebbet autóznak viszont többet költenek fűtőolajra változik a kereslet. De végső soron minden vírusfüggő ezen a piacon is, ahol csak nehezen tudja magát a csúcson tartani az öt hónapja legmagasabb olajár.

A kereslet és az ár is növekedni fog

Idén a koronavírus járvány miatt beleáll a földbe a fekete arany forgalma, de 2021-ben a várható gazdasági fellendülés és a nagy olajtermelők (OPEC +) termelés visszafogása rendkívüli mértékben megnövelheti a keresletet a kőolaj iránt – ezt jósolja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Még mínuszba is lement a kőolaj ára, mert a Covid 19 vírus világméretű leállást eredményezett. Emiatt raktározási gondok is felmerültek, mert a kereskedők nem tudták eladni a már kitermelt kőolajat. Az olaj ára nemcsak a vírusválság miatt csökkent hanem mert Szaúd Arábia és Oroszország eszelős árversenybe kezdett, hogy kiszorítsák a piacról az amerikai palaolajat, melynek a kitermelési költségei magasabbak. A rosszul időzített árverseny kétségbeejtő következménnyel járt a nagy olajtermelőkre, mindenekelőtt Szaúd Arábiára és Oroszországra. Putyin elnök és Mohamed bin Szalman ezért megegyezett az olajkitermelés csökkentéséről, hogy mérsékeljék az áresést. Az OPEC+ 9,4 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést áprilisban és májusban. Az amerikaiak idén napi 900 ezer hordóval, jövőre pedig napi 300 ezer hordóval fogják vissza a termelést – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése.

Idén csökkenés jövőre emelkedés

Az IEA egyeztette a konjunktúra előrejelzését az OECD-vel. Ennek alapján becsülte meg az olajpiac várható kilátásait. 2020-ban átlagosan napi 8,4 millió hordós csökkenést tart valószínűnek, de 2021-ben már 5,7 millió növekedést prognosztizál. Optimizmusának alapja Kína, ahol először indult újra a gazdaság a járvány után, és az olaj iránti kereslet áprilisban és májusban alig maradt el a tavalyitól noha akkor szó sem volt több hétig tartó elzárásról.

A légiforgalom továbbra is problematikus

A közlekedés használja fel a világ kőolaj termelésének durván a felét. A francia konjunktúra intézet szerint ez 27 %-al esett vissza az egész világon. Míg az autóközlekedés gyorsan helyreáll a nyitást követően, a légiforgalom akadozik. Hosszú időbe kerül amíg a repülés fogyasztása eléri a korábbi szintet. A leállás idején napi 3 millió hordó olaj esett ki a fogyasztásból, és az előrejelzések szerint jövőre csak 1 millió jön vissza vagyis a kereslet erősen deficites marad a légiforgalomban.

A gyáripar a világ olaj szállításának a negyedét használja fel. Ez hamar helyreállhat a nyitás után, mert minden állam abban érdekelt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdasági élet. Nem utolsósorban azért, mert a benzin fogyasztás az államok fontos adóbevétele. Az olajpiac tehát helyreállhat, de nagyon sok a bizonytalansági tényező – állapítja meg a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése, melyet a marketwatch portál ismertet.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!