Kezdőlap Címkék Olajár

Címke: olajár

A kereslet és az ár is növekedni fog

Idén a koronavírus járvány miatt beleáll a földbe a fekete arany forgalma, de 2021-ben a várható gazdasági fellendülés és a nagy olajtermelők (OPEC +) termelés visszafogása rendkívüli mértékben megnövelheti a keresletet a kőolaj iránt – ezt jósolja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Még mínuszba is lement a kőolaj ára, mert a Covid 19 vírus világméretű leállást eredményezett. Emiatt raktározási gondok is felmerültek, mert a kereskedők nem tudták eladni a már kitermelt kőolajat. Az olaj ára nemcsak a vírusválság miatt csökkent hanem mert Szaúd Arábia és Oroszország eszelős árversenybe kezdett, hogy kiszorítsák a piacról az amerikai palaolajat, melynek a kitermelési költségei magasabbak. A rosszul időzített árverseny kétségbeejtő következménnyel járt a nagy olajtermelőkre, mindenekelőtt Szaúd Arábiára és Oroszországra. Putyin elnök és Mohamed bin Szalman ezért megegyezett az olajkitermelés csökkentéséről, hogy mérsékeljék az áresést. Az OPEC+ 9,4 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést áprilisban és májusban. Az amerikaiak idén napi 900 ezer hordóval, jövőre pedig napi 300 ezer hordóval fogják vissza a termelést – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése.

Idén csökkenés jövőre emelkedés

Az IEA egyeztette a konjunktúra előrejelzését az OECD-vel. Ennek alapján becsülte meg az olajpiac várható kilátásait. 2020-ban átlagosan napi 8,4 millió hordós csökkenést tart valószínűnek, de 2021-ben már 5,7 millió növekedést prognosztizál. Optimizmusának alapja Kína, ahol először indult újra a gazdaság a járvány után, és az olaj iránti kereslet áprilisban és májusban alig maradt el a tavalyitól noha akkor szó sem volt több hétig tartó elzárásról.

A légiforgalom továbbra is problematikus

A közlekedés használja fel a világ kőolaj termelésének durván a felét. A francia konjunktúra intézet szerint ez 27 %-al esett vissza az egész világon. Míg az autóközlekedés gyorsan helyreáll a nyitást követően, a légiforgalom akadozik. Hosszú időbe kerül amíg a repülés fogyasztása eléri a korábbi szintet. A leállás idején napi 3 millió hordó olaj esett ki a fogyasztásból, és az előrejelzések szerint jövőre csak 1 millió jön vissza vagyis a kereslet erősen deficites marad a légiforgalomban.

A gyáripar a világ olaj szállításának a negyedét használja fel. Ez hamar helyreállhat a nyitás után, mert minden állam abban érdekelt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdasági élet. Nem utolsósorban azért, mert a benzin fogyasztás az államok fontos adóbevétele. Az olajpiac tehát helyreállhat, de nagyon sok a bizonytalansági tényező – állapítja meg a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése, melyet a marketwatch portál ismertet.

Putyin: nyitás a járvány ellenére

Hiába döntöget rekordokat a fertőzöttek és a halottak száma Oroszországban, minden oroszok örökös elnöke elrendelte: kedden majdnem mindenki munkába áll!

A fertőzöttek gyorsan növekvő számát az orosz elnök azzal indokolta, hogy jóval több tesztet végeznek el most Oroszországban mint korábban. A statisztikák hitelességével kapcsolatban még Moszkva polgármesterének is kételyei vannak. Szerinte legkevesebb háromszor annyian haltak meg a korona vírus következtében mint ahányat a kormányzat bejelent. Valamivel 2000 fölött van a hivatalos halottak aránya. Maga a miniszterelnök is karanténban várja sorsa jobbrafordulását. Putyin rábízta a járvány menedzselését, de eközben a kormányfő is megkapta a vírust.

Rossz időzítés

Az orosz elnök egyáltalán nem számított a koronavírus válságra. Olaj háborút kezdett Szaúd Arábiával és az USA-val épp akkor amikor a járvány miatt rohamosan csökkent a kereslet az olaj iránt. Az ár összeomlott – és magával rántotta Putyin reményeit is a gazdasági fellendülésre.

Most azért kell mindenáron újrakezdeni a munkát Oroszországban nehogy a gazdaság végképp padlót fogjon. Putyin elnök ugyan a válságot arra használta ki, hogy az alkotmányban örökös elnökké neveztette ki magát. De ehhez még kell egy népszavazás. Márpedig a válság miatt megélhetésüket veszített milliók aligha lelkesednek igazán minden oroszok elnökéért, ha Putyin nem ér el gyorsan fordulatot, és nem ébreszt reményt honfitársaiban és a világban: Oroszország képes leküzdeni ezt a válságot is…

Oroszország pácban: csökken a fegyverek exportja

Hiába adott Putyin Törökországnak SZ 400 rakétavédelmi rendszert, az USA hiába tiltakozott, de válaszként fokozatosan szorítja ki a fegyverpiacról az oroszokat. Habár Putyinnak a jövő évi választások miatt égetően szüksége lenne  bevételekre az olaj ára is katasztrofális mértékben csökken.

 

Putyin elnök egyik legnagyobb gondja az, hogy Oroszország – éppúgy mint a Szovjetunió – olajon és földgázon kívül elsősorban fegyvert tud exportálni, mert másra a vásárlók nemigen tartanak igényt. A svéd kutató intézet, a SIPRI most közzétette jelentését a nemzetközi fegyver piacról, és ebből kiderül: Oroszország részesedése a világ fegyver exportjából csökkenőben van. Az elmúlt öt év során 18%-os a csökkenés, a korábbi 27%-ról 21%-ra mérséklődött az oroszok részesedése a világ fegyver exportjából. Oroszország még mindig második az USA mögött, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák az oroszokat.

Az USA dührohamot kapott amikor Erdogan orosz rakétavédelmi rendszert vett

Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer jól használható az amerikai vadászgépek ellen is, melyek a NATO-ban vannak rendszeresítve. Törökország a NATO tagja vagyis egyetlen repülőterén lehetnének elvben az amerikai repülőgépek és az orosz rakétavédelmi rendszer – orosz kiképző tisztekkel! Washington ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz műszaki tisztek ne kerülhessenek közel a harci repülőgépekhez nehogy kifürkészhessék annak gyenge pontjait.

Az orosz fegyverexport másik célpontja India, amely újabban mindinkább Washingtonnal barátkozik. Korábban az USA Pakisztánt támogatta, ezért India orosz fegyvereket vásárolt, de Trump ezen változtatott: India oldalára állt, mert ellensúlyt akar teremteni Kínával szemben Ázsiában. Trump nemrég Indiában járt, ahol fegyverekről is tárgyalt Narendra Modi miniszterelnökkel.

Az olajár is csökken

Oroszország másik fő exportcikke, az olaj sem áll jól. Moszkva ugyan úgy nyilatkozik, hogy elboldogul hordónként 25 dolláros olajár mellett is, de a szakértők szerint hosszú távon ez katasztrofális jövedelem kiesést jelent az orosz gazdaságnak. Épp a legrosszabbkor: Putyinnak emelnie kellene az életszínvonalat, mert jövő ősszel választást tartanak, mely meghatározhatja Oroszország jövőjét. Putyinnak olyan parlament kell, mely megszavaz egy alkotmány reformot. Ezt még csak most készítik elő, de mindenki tudja: egyetlen célja van, hogy Putyin életfogytig a Kreml ura maradhasson. Ehhez viszont minden oroszok urának sok pénzre lenne szüksége…

Putyin népszerűséget vásárol

Vlagyimir Putyin, az oroszok ura, azért hozta létre az új kormányt Moszkvában, hogy a soha nem látott mélyponton lévő népszerűségét javítsa. A kormány működésének javítására 300 milliárd rubelt költ erre ami 4,7 milliárd dollárt jelent. Mindez a nemzeti tartalék alapból jönne a pénz, melyet még akkor hoztak létre amikor az olaj ára magasan volt, és dőlt a bevétel az államkincstárba. Csakhogy azóta öt szűkös esztendő következett.

Az olajár csökkenése miatt a gazdasági növekedés leállt – vele együtt az életszínvonal emelkedése is. A reform közgazdászok egy része megszorító intézkedéseket javasolt: például a nyugdíj rendszer megváltoztatását. Putyin népszerűsége meredeken csökkenni kezdett. A realista Putyin, aki Sztálin óta a leghosszabb időt töltötte el a Kremlben, visszacsinálta a nyugdíj reformot, mert kiderült: az orosz férfiak általában nem érnék meg a felemelt nyugdíj korhatárt!

Másfél éve van a hatalomnak

A New Yorki Bloombergnek nyilatkozó orosz közgazdász szerint Putyin emberei tökéletesen tisztában vannak vele, hogy csak ennyi idő áll a rendelkezésükre. Putyin pártjának népszerűsége történelmi mélyponton. Innen kellene dinamikus növekedést produkálni. Mihail Dmitrijev közgazdász, aki a 2011-12-es krízist is pontosan megjövendölte, a Bloombergnek elmondta, hogy olyan technokratákat juttatott Putyin döntési pozícióba, akiknek növekedést kell produkálniuk. Ebben az orosz államfő mindenekelőtt az új első miniszterelnök-helyettesre, Andrej Belouszovra számít.

A cél a 2,5%-os növekedés

2020-ban és 2021-ben legkevesebb ennyit kellene produkálnia az új kormánynak, mert csak így lehetne képes érezhető életszínvonal emelkedést kimutatni. A tavalyi növekedés évi 1,3% volt vagyis az orosz gazdaság tulajdonképp stagnált. Sokan ugyanis kételkednek a statisztikusok számaiban hiszen ők is a Kreml szigorú ellenőrzése alatt állnak.

“Nem kell ragyogó elmének lenni ahhoz, hogy a tavalyinál jobb növekedést prognosztizáljunk”- nyilatkozta a Bloombergnek Szofja Donyec,  a Renaissance Capital szakértője.

A baj az, hogy Oroszország gazdasága még mindig jelentős részben az olaj árától függ. Az pedig jelen pillanatban a kínai korona vírustól. Az oroszok mindenesetre nem fogadták el a másik nagy olaj exportőr, Szaúd Arábia javaslatát a kitermelés csökkentésére. Moszkva elképzelése az, hogy a nagy amerikai palaolaj kitermelők rosszabbul bírnak egy árcsökkentést mint ők. Ezt a piacot akarják megszerezni, és ebből profitálhatna az orosz gazdaság.

Választás jövő szeptemberben

A gazdasági növekedésnek addigra kellene elégedett polgárokat produkálnia egy kétharmados többséghez. Ennyi kellene Putyin alkotmány reformjához. Minden oroszok ura ugyanis 2024 után már semmiképp sem lehet elnök, de egyáltalán nem kíván kiköltözni a Kremlből. A lecke tehát fel van adva az orosz kormánynak, mely egy 300 milliárd rubeles csomaggal kívánja felélénkíteni a szunnyadó gazdaságot Oroszországban.

A koronavírus terjed a gazdaságban is

A politikában és a gazdaságban minden szövetség addig érvényes míg mindkét félnek előnyöket biztosít.  A koronavírustól szenvedő kínai gazdaság komoly szerepet kap ebben a játszmában is.

Kína, a világ legnagyobb olaj importőre, drasztikusan csökkenti vásárlásait a korona vírus járvány miatt. Napi 3 millió hordóval vesznek kevesebbet a kínaiak. Szaúd Arábia a kitermelés csökkentésével akarja megakadályozni az árcsökkenést. Az oroszok viszont kivárnak. “Tájékozódnak”, de vajon miért ?

Putyin és Mohamed bin Szalman a díszpáholyban

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén találkozott a két csapat: az oroszok lemosták az arab válogatottat. Minden oroszok ura és Szaúd Arábia irányítója: Mohamed bin Szalman trónörökös viszont egymásra talált. Olaj-szövetséget kötöttek. A két legnagyobb olaj exportőr ezt követően összehangolta az árait. A többiek pedig követték a trendet, mert mást nem nagyon tehettek.

Mire játszik most Putyin?

A két nagy olajexportőr mellett újra megjelent az USA a világpiacon. A palaolaj ismét nagyhatalommá tette Amerikát ezen a téren is. Csakhogy a palaolaj kitermelése drága. Moszkvában most azt számolgatják: ha az ár csökken, akkor a palaolaj kiszáll a versenyből. Helyére pedig benyomulhatnak az oroszok.

A herceg dühöng

Az oroszok jobban megengedhetik maguknak az árcsökkenést mint Szaúd Arábia, mely erre alapozza fejlesztési terveit. Ráadásul most privatizálták az Aramcot, a világ legnagyobb olaj vállalatát. Ennek értéke a piaci megítéléstől függ. Ezért dühöng Mohamed bin Szalman herceg, akinek 80 dolláros hordónkénti ár kellene nagyszabású terveinek finanszírozására. Moszkva számára elég az, ha hatvan dollár körül van egy hordó olaj ára. A gondot csak az jelenti, hogy ennél is lejjebb mehet az olaj ára, ha elhúzódik a korona vírus járvány. Putyin most arra játszik, hogy piaci részesedését növelje vagy legalábbis megtartsa – akár az ár csökkentése révén is. Ez viszont a “megbonthatatlan” orosz-szaúdi olaj-szövetség végét is jelentheti …

Mi lesz Putyin rendszerével, ha csökken az olajár?

Minden oroszok ura válságtanácskozást folytatott telefonon Szalman királlyal, a világ másik nagy olaj exportőrével. A téma az olajár csökkenése, mely nehéz helyzetbe hozhatja mind Oroszországot mind Szaúd Arábiát.

Mindkettőjüknek 60 dolláros hordónkénti ár kellene ahhoz, hogy finanszírozni tudják a költségvetést és az ambiciózus fejlesztési terveket. Nemrég még 70 dollár felett volt az olajár – ez az iráni válság miatt ment fel ilyen magasra, de most lefelé tart 50 dollár felé.

Kína a vírussal küzd

A kínaiak a világ legnagyobb olaj vásárlói, de a vírus-válság miatt napi 3 millió hordóval kevesebbet vásárolnak! Mi lesz így az olajexportőr országokkal? Az OPEC tagok kedden és szerdán egyeztetnek. Oroszország itt nem tag. Csak az úgynevezett OPEC+ tanácskozásokon szokott részt venni.

Putyin rendszere meginoghat

A nemzeti együttműködés orosz rendszerét mindenekelőtt az olaj és földgáz export finanszírozza. Miután a földgáz ár a kőolajhoz van kötve, ezért az olaj árának tartósan lefelé menő iránya komoly gondokat okozhat a gazdasági tervezőknek Moszkvában.

Az oroszok máris közölték: aktívan együttműködnek a kínaiakkal a korona vírus ellenszerének megtalálásában. Közben viszont nem engedik be a kínaiakat a hosszú közös határon. Ha a kínaiak hosszabb távon csak kevesebb kőolajat vesznek Oroszországtól az komoly gondot okozhat Putyin egész rendszerének, mely most épp átalakítás alatt áll. Putyin 2024 után már nem lehet elnök, valamit ki kell találni helyette. Akármit is találnak: azt meg kell szavaztatni az orosz polgárokkal! Ha az olajár csökkenése miatt lejtmenetbe indul az orosz gazdaság, akkor Putyinnak nehéz lesz olyan többséget felmutatnia, mely legitimálná hatalmát Oroszországban.

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.

Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)

Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy

a kormány nem tervez adócsökkentést a benzin ára miatt.

(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)

A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.

Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.

(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)

A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.

A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.

Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.

Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan  országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.

A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.

A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.

A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Harc az olajpiacon

Esni kezdett az olaj ára, miután kiderült, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia napi egymillió hordó olajjal többet akar kitermelni.

Az utóbbi hetekben 20 százalékkal emelkedett az olaj ára, ami jól jött az OPEC országoknak és Oroszországnak. A magas olajár annak az eredménye, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodása alapján visszafogják az olajkitermelést a globális piacra.

Donald Trump amerikai elnök viszont nemrég a Twitteren arról írt, hogy ez OPEC manipulációi következtében túlságosan magas lett az olaj ára. Erre reagálva Szentpéterváron Oroszország és Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere arról tárgyalt: napi egymillió hordóval megemelik a kitermelést.

A Reuters exkluzív értesülései szerint júniustól lehet ismét egyre több olaj lesz a piacon, de az emelést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy ne okozzon sokkhatást.

Mindenesetre a bejelentés hatására máris 2 százalékkal csökkent az olaj világpiaci ára.

Ez volt ma – 2018. január 04.

0

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik; ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is; kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?; Olaj árcsúcs jöhet az iráni válság miatt.

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.

Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.

Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is

A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.

Kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?

„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.

Olaj árcsúcs az iráni válság miatt

68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olaj árat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsi csökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olaj fogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olaj termelő állama.

A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége! Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte. Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó Rt.com 100 dolláros olajárat vizionál! Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az Rt.com tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként! Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olaj termelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad! Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen…

Olajárcsúcs az iráni válság miatt

0

68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olajárat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsicsökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olajfogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olajtermelő állama.

A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége. Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte.

Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó RT 100 dolláros olajárat vizionál. Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az RT tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként.

Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel-Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olajtermelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad. Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK