Az amerikai elnök a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt erről. Angela Merkel szerint a populizmus és a nacionalizmus méreg, Emmanuel Macron (hatalmas tapssal kísért beszédben) az amerikai adócsökkentést bírálta.
Trump ezzel megerősítette pénzügyminisztere, Steven Mnuchin szavait, aki arról beszélt, hogy találkozott a kínai elnök gazdasági főtanácsadójával.
„Mi nem akarunk kereskedelmi háborút, de megvédjük az érdekeinket”
– mondta Mnuchin.
A szóbanforgó gazdasági főtanácsadóval nyelvi problémák nemigen lehettek, hiszen Liu He a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságból. Már Steven Mnuchin elődei is vele tárgyaltak amikor a nagy pénzügyi válság idején, 2007-2008-ban.
Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban utalt rá, hogy akkor ők mindent megtettek a nemzetközi pénzügyi stabilitás érdekében, ezért most már azt szeretnék, ha érdemi beleszólásuk is lehetne a döntésekbe. Erre most Davos előtt Trump azzal lepte meg a kínaiakat, hogy
külön vámot vetett ki a napelemekre, melyek Kínából érkeztek.
Ebből nagy vita volt már az EU és Kínaközött is. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter pedig azt mondta Davosban: már régóta folyik a kereskedelmi háború, és egyesek ragadozó magatartást tanúsítanak.
Steven Mnuchin békülékenyebb húrokat pengetett, a kínai külügy pedig kijelentette: nem az elzárkózás mellett vannak, hanem a nemzetközi nyitás mellett. Hiszen például január elseje óta könnyebb a külföldieknek érvényesülni a pénzpiacokon Kínában.
A kínaiak diplomatikus formában utasítják el Trump elképzeléseit, az európai partnerek őszintébbek: Angela Merkel szerint
a nacionalizmus és a populizmus méreg,
csakis a nemzetközi együttműködés kínálhat kiutat a globális gazdaság számára.
Emmanuel Macron pedig arra utalt, hogy Trump adócsökkentése sajátos következményekkel járhat. Ha az amerikaiak csökkentik az adókat abban a reményben, hogy a külföldi tőke hozzájuk áramlik, akkor ez olyan globális versenyt indíthat meg, amely problemássá teszi a jóléti államok finanszírozását.
„Ha a gazdagok egyre kevesebb adót fizetnek, akkor
hogy győzzük meg a munkásokat és a középosztályt, hogy a globalizáció jó dolog
és nekik is a hasznunkra van” – tette fel a költői kérdést a francia köztársasági elnök, akinek csaknem egyórás beszédét felállva tapsolták meg Davosban.
Orbán Viktort dicsérte méhnyakrákellenes előadásan egy miskolci képviselő
Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője egy gimnáziumi egészségvédelmi előadáson szólalt fel, de a méhnyakrák helyett a miniszterelnökről, és a Miskolc térségében végrehajtott fejlesztésekről beszélt, minta kampányolna. (444.hu)
A DK az OLAF-hoz fordul Orbán Viktor apjának pályázati pénze miatt
A Direkt36 tárta fel, hogy Orbán Viktor apjának cége 300 milliós összeget nyert el, hogy részt vegyen a dél-balatoni vasútvonal felújításában, holott korábban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy semmilyen rokona nem vesz részt alvállalkozóként uniós projektben. A DK az OLAF-hoz, hogy kivizsgálják az ügyet. (DK sajtóközlemény/Direkt36)
A közel-keleti békéről beszélve a palesztinokat fenyegette Trump Davosban
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett az amerikai elnök Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. (MTI)
Boris Johnson brit külügyminiszter őse a legismertebb svájci múmia
A mumifikálódott test az 1709-ben Strasbourgban született, és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. Az 1975-ben felfedezett múmia kiléte évtizedek óta foglalkoztatta a kutatókat. (MTI)
A Robert Mueller vezette bizottság, amely azt vizsgálja, hogy az oroszok mennyire avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba, ki akarja hallgatni Donald Trump elnököt is. Arra kíváncsiak, hogy visszaélt-e hatalmával és akadályozta-e a vizsgálatot. (Washington Post)
MSZP: A Stop Soros egy újabb, többmilliárdos hazugság
A párt szerint a Fidesz nem csak az 1300 menekült befogadásáról hazudott, hanem a Stop Soros törvénycsomagról is, hiszen a fideszes EP-képviselők is megszavaztak egy javaslatot, ami felszólítja a kormányokat, hogy működjenek együtt a menekülteket támogató civil szervezetekkel. (FüHü)
Jobbik: Fel kell függeszteni a Paks II beruházást
A párt közleményben szólítja fel a kormányt, hogy „ne kezdjen kampány ízű látszat munkálatokba” a Paks II beruházás kapcsán, az atomerőmű ugyanis biztonsági kockázatot jelent. (FüHü)
Megkezdődött az influenzajárvány
A megbetegedések száma átlépte a járványküszöböt, a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján az országban egy hét alatt 32,7 százalékkal többen, 16 850-en mentek influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. A Fejér megyei kórházakban már látogatási tilalom van. (MTI)
LMP: A Fidesz Magyarország nemzetbiztonságát veszélyezteti
A párt annak kapcsán írja ezt, hogy a TEK tudományos folyóirata kommentár nélkül megjelentette Szénási Endre alezredes orosz propagandát támogató írását. (FüHü)
Az igazságügyi minisztert is kihallgatták
Órákon keresztül faggatta Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter a Robert Mueller vezette bizottság, amely azt vizsgálja, mennyire avatkoztak be az oroszok a tavalyi amerikai elnökválasztásba. (CNN)
Összeveszett az észak-koreai és az amerikai leszerelési nagykövet
Az ENSZ égisze alatt zajló leszerelési konferencián keveredtek éles szóváltásba az észak-koreai atomprogramról. (MTI)
A nap legfontosabb témája a Stop Soros törvénycsomag volt, amellyel több cikkben is foglalkoztunk, és ehhez kapcsolódik a civilek pénzügyeinek kérdése is, de Kerényi Imre elittábora is terítékre került.
Megjelent a Stop Soros-törvénycsomag
A kormány elkészítette a Stop Soros névvel illetett, három törvényből álló csomagot, amelynek összefoglalója az interneten elolvasható és véleményezhető is. A törvény célja a kormány szerint a törvénytelen migrációt segítő szervezetek és személyek elleni fellépés. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós a FüHü-nek alapjogi szempontból a nürnbergi törvényhez hasonlította a Stop Sorost, a DK pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy egy macedón mozgalomból meríthette a kormány az ihletet. Lázár János délutáni sajtótájékoztatóján pedig az is kiderült, hogy februárban dönthet a Stop Soros-törvénycsomagról az Országgyűlés.
Gémesit taszítja Kerényi táborozásterve
Gémesi György, Gödöllő vezetője a FüHü-nek arról beszélt, hogy „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz. A kéthetes turnusok ára 250 ezer forint fejenként, amiről Kerény is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi programról van szó.
Az ügynökök ma is köztünk élnek…!?
Az Eötvös Csoport szervezésében „a Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika” volt a téma Budapesten, a Párbeszédek Házában, amelyen mások mellett előadást tartott Ungváry Krisztián történész, akinek a közelmúltban jelent meg „A szembenézés hiánya” című könyve, amelyben az iratnyilvánosságról, a politikai bűnökért járó felelősségre vonásról és az átvilágításról írt. Előadásában aztán Ungváry felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a pártállami iratok nyilvánosságra hozatala, illetve a felelősségre vonás különvált. A kutatás és a felelősségre vonás kettéválásának a következménye az lett, hogy az egymással szembenálló politikai pártok kicsinyes hatalmi játszmákra használták, a politikusok „szemezgettek” az ügyek közül, ami érdekükben állt azzal foglalkoztak. A múlt feldolgozása már ezen a ponton mutyivá változott.
Évi 60 milliárd civileknek külföldről
Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok, egyesületek és szövetségek) számlájára 2016-ban befolyó 630 milliárd forintos bevételből 60 milliárd származott külföldről, ennek pedig csak a töredéke magánszemélyektől. A külföldi támogatás négyszereséhez jutottak ugyanakkor ugyanezek a civilek az államtól (240 milliárd) – derül ki a KSH napokban megjelent, a nonprofit szektorral foglalkozó kiadványából, amelyet részletesen ismertettünk.
Trump az oroszoknak és a kíniaknak is nekiment
Az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója társaságában adott exkluzív interjút a Reuters hírügynökségnek. Ebből többek között kiderült, hogy a Fehér Ház nagy összegű bírságot kíván kiróni a kínaiakra az amerikai szellemi tulajdon ellopása miatt, illetve az, hogy nagyon nem elégedett azzal, ahogy az oroszok az Észak-Koreai válságot kezelik.
Oroszország nem segít nekünk Észak-Koreával kapcsolatban – mondta az amerikai elnök a Reutersnek a Fehér Házban. Kínát pedig az amerikai szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg Donald Trump.
Az amerikai elnök gazdasági főtanácsadója társaságában adott exkluzív interjút a Reuters hírügynökségnek. Ebből többek között kiderült, hogy a Fehér Ház nagy összegű bírságot kíván kiróni a kínaiakra, akik
„arra kényszerítettek amerikai vállalatokat, hogy magukkal vigyék az új technológiákat Kínába”.
Trump és tanácsadója, Gary Cohn szerint a kínaiak csak úgy engedélyeztek jelentős beruházásokat Kínában az amerikai információs technológia élvonalába tartozó cégeknek, ha magukkal hozzák a legkorszerűbb technológiát, ezzel pedig jelentős kár érte Amerikát hiszen a kínaiak nem fizettek ezért viszont hamar ki tudták fejleszteni a saját informatikai ágazatukat.
Trump vádja nem alaptalan. A kínaiak azt szeretik általában, ha a jelentős külföldi cégek vegyes vállalatokat hoznak létre Kínában. Ez a cégek számára a kínai adózás miatt előnyös, a kínaiak pedig le tudják másolni a legmodernebb technológiákat. Ezt mindkét fél régóta tudta, de az üzlet részének tekintették. Trump viszont arra törekszik, hogy megőrizze az USA vezető szerepét a globális gazdaságban, és a modern informatikai technológia terén. Arra a kérdésre, hogy nem robbant-e ki a bírsággal kereskedelmi háborút, az elnök azt válaszolta, hogy reméli, hogy nem. (A kínai külügy szóvivője Trump vádjaira csak annyit mondott, hogy Kína nem kényszerít egyetlen külföldi befektetőre sem különleges feltételeket.)
Donald Trump az oroszoknak is nekiment az interjúban. Arról beszélt, hogy egyáltalán nem segítenek az Észak-Koreai válság megoldásában. Elődeit, Bill Clintont, George W. Bush-t és Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy hibát követtek el azzal, hogy képtelenek voltak megoldani a krízist. Az elnök szerint
az Észak-Koreával fennálló ellentétet békés úton kellene megoldani, de nagyon valószínű, hogy ez nem fog sikerülni.
Dicsérte a kínaiak erőfeszítéseit ebben a tekintetben, de azért hozzátette, hogy ők is tehetnének többet azért, hogy gazdaságilag ellehetetlenítsék Észak-Koreát. Az oroszok szerepével kapcsolatban pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy amit Kína elvesz Észak-Koreától, azt az oroszok visszaadják.
Újabb párt csatlakozott az MSZP-hez és a Párbeszédhez, egy harmadikkal még tárgyalnak, az angyalföldi polgármester saját bevallása szerint tudja a győzelem receptjét, Soros György visszavágásra készül, Trump nem tartja magát rasszistának, hihetetlen fordulatok az NFL rájátszásában – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Közösen indulnak a Liberálisok az MSZP-vel és a Párbeszéddel
A három pártelnök, Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor együtt kiadott közleménye szerint közösen indult a választáson a három párt, és
mindhárman Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogatják.
A technikai részletekről, vagyis, hogy ez például közös listát jelent-e, még egyeztetnek.
Karácsony-Szigetvári: folytatódnak a tárgyalások
Karácsony Gergely a PM és az MSZP közös és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje az ATV stúdiójában, egymást váltva megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a pártok a lehetséges együttműködéséről. A csepeli jelöltállítást egyelőre nem tartják megoldhatónak.
Tóth József: A pártok elfelejtettek politizálni és dolgozni
Tóth József Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Abnormális világban élünk, éppen ezért igyekszik minél kevesebbet foglalkozni a politikával, ezt mondta Tóth József a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Szerinte tudja, mit kellene tenni ahhoz, hogy a baloldal megnyerje az áprilisi választásokat, megvan hozzá a receptje, de erről nem beszél nyilvánosan, mert
szerinte dolgozni, tárgyalni nem a nyilvánosság előtt kell.
A mai politikusok viszont azt gondolják, hogy elég egy-egy tévényilatkozat is, emiatt aztán a pártok elfelejtettek politizálni és dolgozni. Annyit elárult, hogy
a győzelemhez közös lista, közös miniszterelnök-jelölt és egyéni képviselő-jelöltek kellenek.
A főváros XIII. kerületét több évtizede irányító Tóth József biztos abban, hogy a Fidesz, ha nyer, akkor sem szünteti meg az önkormányzatokat, de tovább csökkenti azok önállóságát.
Financial Times: Soros visszavág
“Déjà vu érzés, egy nagy különbséggel – ma a világban az uralkodó ideológia a nacionalizmus” – ezt mondta Soros György a Financial Times-nak, utalva a gyerekkorában uralkodó nácizmusra. Szerinte
„ma az Európai Unió intézményei vannak végveszélyben, és Oroszországban is újjáéledőben van a nacionalizmus.”
A cikkben felsorolják az üzletember elleni támadásokat, és megszólal Kovács Zoltán kormányszóvivő is.
Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok
Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.
Trump szerint ő nem rasszista
Fotó: MTI/EPApool/Jim Lo Scalzo
Nagy vihart aratott Donald Trump amerikai elnök kijelentése, nevezetesen, hogy „szarfészeknek” nevezte azokat az, elsősorban latin-amerikai és afrikai országokat, ahonnan menekültek érkeznek Amerikába. Napokkal később végül már Trump is kénytelen volt megszólalni az ügyben, mégpedig egyik kedvenc időtöltése, golfozás közben. A kérdésre, hogy rasszista-e, azt válaszolta, hogy nem.
35 halott az öngyilkos merényletben
Legalább 35 ember meghalt, kilencven pedig megsebesült Bagdadban, egy kettős öngyilkos bombamerényletben. Három nap alatt másodszor robbantottak terroristák az iraki fővárosban. A helyi hatóságok szerint az áldozatok száma emelkedhet.
Leomlott a mennyezet az indonéz tőzsdén
Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek.
Az épület ad otthont a Világbank irodájának is.
A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.
Őrült meccsek: meglepetés és hihetetlen végjáték az NFL rájátszásában
A főcsoport-elődöntőket rendezték az NFL rájátszásában. A legtöbb szakértő a védelmek csatájára számított a Pittsburgh Steelers – Jacksonville Jaguars meccsen, ehhez képest
összesen 87 pont született.
A látványos jelenetekben, hihetetlen elkapásokban bővelkedő meccset végül a végig vezető vendégek nyerték. A másik meccs is rendkívül izgalmas volt, a New Orleans Saints az első félidőben 17 pontos hátrányba került a Minnesota Vikings otthonában, innen fordított a csapat, az utolsó másodpercben, egy sokáig emlékezetes játékkal mégis a Vikings nyert.
Egyelőre nem állítja vissza a szankciókat, de fel akar állítani egy határidőt az egyezmény „megjavítására”.
A Reuters értesülései szerint, ha semmi változás nem lesz, akkor Donald Trump újra az egyezmény felrúgásával fenyegetőzhet majd. Irán azonban közölte: nem fogad el újabb feltételeket.
A héten
az Európai Unió is felszólította Trumpot, hogy tartsa tiszteletben az atomalkut.
Az egyezményt hat ország írta alá Iránnal 2015-ben: az USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.
Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter Brüsszelben is tárgyalt erről Federica Mogherinivel, az EU külügyi főképviselőjével, aki szerint az egyezmény bevált, működik, lehetővé teszi az iráni nukleáris program külföldi ellenőrzését.
Ugyanakkor Irán nagy ellenfelei, Izrael és Szaúd-Arábia örömmel fogadná az atomalku felmondását, és azt, ha újra szankciókat vezetnének be Iránnal szemben.
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Forrás: YouTube
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Mihai Tudose (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
Forrás: Wikimedia Commons
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
(MTI/EPA/Christian Bruna)
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Donald Trump azon csattant fel, hogy miért jön olyan sok ember az általa „pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Az amerikai elnök csütörtökön, egy, az ovális irodában tartott találkozón beszélt erről a Washington Post beszámolója szerint. Ezen mindkét párt képviselői jelen voltak, hiszen egy migrációval kapcsolatos megállapodásról volt szó. Az elnök megjegyzése az afrikai országokból, illetve Haitiről és El Salvadorból érkező bevándorlókra vonatkozott.
A Fehér Ház nem tagadta, hogy valóban elhangzott az elnök becsmérlő mondata,
ehelyett egy közleményt adtak ki, amellyel igyekeztek elvenni a megjegyzés élét.
A Raj Shah szóvivőtől származó szövegben az áll, hogy az Trump elnök soha nem a külföldiek, hanem az amerikaik érdekeit tartotta szem előtt, és olyan, tartós megoldást hozó bevándorlási politikáért harcol, amely azokat az embereket fogadja be, akik hozzájárulnak az Egyesült Államok gyarapodásához.
A csütörtöki megbeszélésen az úgynevezett átmeneti védelmi státusz visszaállításáról volt szó, amely például a természeti katasztrófák által sújtott országok polgáraira vonatkozna. A héten a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy visszavonják ezt az engedélyt több mint 200 ezer El Salvador-i bevándorlótól, akik még az 1991-es földrengés miatt érkeztek az országba. Korábban például a haiti bevándorlók engedélyét is visszavonták, így több százezer embert fenyeget a deportálás veszélye.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
