Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

0
436
TOI

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .