Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Lehet-e Orbán Trump európai falova?

0

Tegyük újra naggyá Európát! – ez a magyar elnökség jelszava az Európai Unióban vagyis átvették Donald Trump jelszavát miközben Orbán Viktor pontosan tudja: Európában mindenütt tartanak attól, hogy Trump visszatér a Fehér Házba és nem is alaptalanul.

Az USA ex elnöke nem is nagyon titkolja, hogy leszarja az óvilágot benne ősei skót földjével együtt. Trump a brexit kapcsán megmutatta, hogy mi a véleménye az Európai Unióról, és az egész kontinensről.

A Buckingham palotában is azzal bíztatta Őfelségét, hogy Nagy Britannia nyugodtan kiléphet az Európai Unióból, mert utána ott várja a kánaán: az együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal. Mi valósult meg ebből? Ma sincs kereskedelmi egyezmény sem az USA és Nagy Britannia között. A brexit pedig annyira nem jött be Nagy Britanniának, hogy a konzervatívok hamarosan megfizetik ennek az árát: mindenki arra számít, hogy nagyot buknak az országos választáson.

Trump vidám kannibálként tekint Európára: minél gyengébb a “szövetséges” annál jobb, mert olcsóbban lehet felvásárolni. De mi a jó ebben Orbán Viktornak?

Ingyen blamálja magát a magyar miniszterelnök

Orbán Viktor az európai választások előtt még arról álmodott, hogy elfoglalja Brüsszelt. Ma a Fidesz továbbra is egy vécé előtérben szorong, mert a kutya sem kíván szövetségre lépni vele. Régi jó barátnője, Giorgia Meloni rácsukta  az ajtót mondván túlságosan is sokan ellenzik Orbán oroszbarát politikáját. A magyar miniszterelnök eddig Oroszország és Kína trójai falova volt Brüsszelben, lehet ezt még fokozni? Trump érdekében bomlasztani az Európai Uniót?

Ha Trumpot újraválasztják, akkor ő szíves örömest alkalmazná Orbánt mint kipróbált trójai falovat az Európai Unióban.

Kérdés, hogy mennyire zavarja őt a két másik gazdi: Oroszország és Kína. Orbánnak azt üzente, hogy nem tetszik neki a nagy barátkozás Moszkvával és Pekinggel, de ebből még semmi sem következik hiszen az, hogy milyen diplomáciát folytat majd Donald Trump csak november után dől el. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt állítja, hogy a régi új amerikai elnök közvetlenül tárgyalna Putyinnal, Hszi Csin-pinggel sőt Kim Dzsong Un-nal is. Ebbe a koncepcióba belefér Orbán Viktor is mint trójai faló Európában. A baj csak az, hogy ez nem hoz pénzt Orbánnak. Márpedig valamiből pótolni kellene a kieső uniós eurómilliárdokat. Ha nem lesz pénze, akkor nagyon is kérdéses lehet a 2026-os választás hiszen ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik, és nem is szavazzák meg. Ellenfele, Magyar Péter pedig már “bevette Brüsszelt”, ott ül az Európai Néppártban, amely alig várja, hogy Orbánt nyugdíjba küldjék mint univerzális falovat, amely saját hazáját az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette.

Trump lesz az első elítélt ex elnök

Tizenkét New York-i esküdt történelmet írt csütörtökön, amikor minden vádpontban elítélték Trump volt elnököt. Trump az első ex elnök, akit – vagy az ő esetében többrendbeli – bűncselekményért elítéltek. Bűnösnek találták 34 rendbeli hivatalos iratok meghamisításában a Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek fizetett 130 000 dollár körüli ügyben.

Az ítélet gyorsabban megszületett, mint azt sok jogi megfigyelő várta, tekintettel az ügy összetettségére és az ügyészség fő tanújának, Michael Cohen volt Trump-ügyvédnek a hitelességével kapcsolatos kemény kérdésekre.

Az ítélet nyomatékos volta erőteljes igazolás Alvin Bragg (D) manhattani körzeti ügyész számára, akinek ítéletét széles körben megkérdőjelezték, amikor először indította az ügyet.

A bíróságról kilépve Trump „szégyen”-ként támadta az esetet. Azt is megvádolta, hogy Juan Merchan bírót, aki az eljárást vezette, hogy „korrupt” és „konfliktusos”. Trump az ítélet ellenére is biztos abban, hogy a GOP elnökjelöltjévé koronázzák pártja júliusi országos kongresszusán.

A történelmi ítélet csapást mér Trumpra

Az a férfi, aki felnőtt élete nagy részét imázsának csiszolásával töltötte, most elítélt bűnözőként áll reménybeli szavazói elé. Elméletileg börtönbüntetéssel kell szembenéznie, bár a legtöbb, hasonló vádak alapján bűnösnek talált első bűnelkövetőt nem ítélték letöltendő börtönbüntetésre.

Politikailag az ítélet olyan fegyvert ad Biden elnöknek és demokrata szövetségeseinek, amelyre nagy szükségük volt. Biden, aki eddig lemaradt a harctéri államok szavazásán, most azzal érvelhet, hogy az amerikai nép nem szavazhat bûnözõre elnöknek.

Néhány pillanattal az ítélet után Biden kampány kommunikációs igazgatója, Michael Tyler azt mondta, az ítélet bebizonyította, hogy

„senki sem áll a törvény felett”.

Tyler szerint Trump azt hitte, hogy soha nem lesz következménye a törvény megsértése miatt”, de azt is kijelentette, hogy

„még mindig csak egy mód van arra, hogy Donald Trumpot távol tartsuk az Ovális Irodától: az urnáknál”.

Az biztos, hogy az az akadály, amelyet az ítélet Trump elé állít, jogilag és politikailag is leküzdhető. Jogilag széles körben várható, hogy fellebbez. Politikailag az ítélet károsíthatja őt, de nem valószínű, hogy azonnali változást kényszerít ki.

Az Economist/YouGov közvélemény-kutatása, amelyet egy nappal az ítélethirdetés előtt tettek közzé, azt kérdezte, hogy az emberek tisztességesnek vagy méltánytalannak tartják – e az ügyet alátámasztó vizsgálatot. A megkérdezett republikánusok 72 százaléka szerint ez igazságtalan. De 12 százalék azt mondta, hogy ez igazságos, és 16 százalék mondta, hogy nem biztos benne.

Hogyan reagálnak a csütörtöki ítéletre? Senki sem tudja igazán a választ.

Trump ítéletét július 11-re tűzték ki. Mindegyik vádpont maximum négy év börtönbüntetéssel jár.

Hatalmas meglepetés lenne, ha Trump a kiszabható maximális büntetést kapná.

De a szürreális valóság az, hogy Trump sorsa most egy bíró kezében van, aki ellen többször is verbális támadásokat intézett.

A Trumpéval azonos vád miatt elítélt emberek nem szoktak letöltendő börtönbüntetést kapni.

Ennek ellenére New York polgármestere, Eric Adams a hónap elején azt mondta, hogy a hírhedt Rikers Island-i börtönt irányító hatóságok „készen állnak”, ha Trumpot valóban elítélnék.

Az ítélet felborítja a választási naptárt

Biden és Trump a közelmúltban egy szokatlanul korai televíziós vitában állapodott meg: június 27-én a CNN által rendezett összecsapás Atlantában. Ez pontosan két héttel Trump ítéletének dátuma előtt.

Az ítélet pedig éppen a republikánusok nemzeti konventjét megelőző csütörtökön lesz, más szavakkal, Trumpot csütörtökön elítélik majd a konvent hétfőn hivatalosan megkoronázza őt a GOP jelöltjévé.

Trump nem veszíti el a szavazati jogát – hacsak be nem zárják

Az ítélet nyomán a közösségi médiát felvillanyozó számos kérdés egyike az volt, hogy Trumpot bűnözőként eltiltják-e a szavazástól az idei elnökválasztáson.

Trump 2019-ben megváltoztatta hivatalos tartózkodási helyét New Yorkról Floridára. A  floridai büntetett előéletű szavazásról készített útmutató megjegyzi, hogy az  államon kívül elítélt személyek szavazati jogát „az az állam szabályozza, ahol elítélték”.

Trump esetében ez annyit jelent, hogy New Yorkban hoznak döntést, ahol a bűncselekmény miatt elítélt személy szavazhat, kivéve, ha börtönbüntetésre ítélték, és még mindig tölti büntetését.

Így Trump valószínűleg szavazhat majd saját magára az Egyesült Államok elnökének – hacsak éppen nem egy cellában ül.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Az ex elnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, nemcsak hogy továbbra is dollár milliárdos, de tovább gazdagodott, és ez távolról sem hátrány a méregdrága választási kampány szempontjából.

3,1 milliárd dollárra nőtt Donald Trump vagyona 2021 óta amikor meglehetősen botrányos körülmények között véget ért elnöksége, mert elveszítette a választásokat a demokrata Joe Bidennel szemben. A Bloomberg dollár milliárdos indexe szerint 2021-ben még “csak” 2,6 milliárd dollárja volt az USA akkori távozó elnökének, és ez 500 millió dollárral gyarapodott.

Hogyan? New Yorkból Trump átköltözött Floridába, ahol jóval alacsonyabb az adókulcs, és ezzel sokat spórolt. Így ki tudta fizetni sok adósságát, amely lehúzta a mérleget.

Az átköltözés Floridába felértékelte Trump ingatlanjait a déli államban: Mar-a-Lagoban az egykori téli Fehér Házban és a Doral golf paradicsomban Miamiban. Az ingatlanok másutt is szépen teljesítettek:

Trumpnak egy tucat luxus golfpályája illetve ehhez kapcsolódó luxus nyaralóhelye van szerte a világon: Skóciában, ahonnan az ex elnök családja egykor az Egyesült Államokba érkezett, Írországban és természetesen magában az USA-ban. Ezek a luxus golfpályák 50%-kal magasabb forgalmat értek el mint a pandémia idején.

A problémás Deutsche Bank hitel

Trump vissza tudta fizetni a Deutsche Banknak a 170 millió dolláros hitelét, amely komoly politikai kockázatot hordozott, mert ellenfelei azzal vádolták, hogy Putyin elnök ezen a német bankon keresztül finanszírozta őt. Ezeket a vádakat nem sikerült egyértelműen bizonyítani, de a demokraták kihasználták vele szemben a választási kampányok idején. Már Hillary Clinton felbérelte a brit hírszerzés egykori moszkvai rezidensét, hogy állítson össze dossziét Trump orosz kapcsolatairól. Az ex elnök még a nyolcvanas években Trump tornyot akart építeni Moszkvában a Vörös tér közelében. Ez nem sikerült, de a KGB összehozta őt helyi prostituáltakkal, és a hírek szerint zsarolta őt. Később Putyin elnök állítólag ezt folytatta, és a pénzügyi közvetítő meg nem erősített hírek szerint a Deutsche Bank volt. Honnan volt pénze Donald Trumpnak, hogy visszafizesse a 170 millió dolláros hitelt a Deutsche Banknak? Onnan, hogy 375 millió dollárért tudta eladni a Trump International Hotelt Washingtonban.

A Bloomberg ezzel kapcsolatban utal arra a perre, amely New Yorkban folyik az ex elnök ellen, és ebben az ügyész azzal vádolja Trumpot, hogy csaló módon felértékelte ingatlanjainak értékét, hogy kölcsönöket szerezzen a bankoktól. Palm Beachben a Mar-a- Lago luxus ingatlan például megduplázta jövedelmét azzal, hogy klubbá alakult, amely tagdíjat szed. A Bloomberg szerint az ingatlan 240 millió dollárt ér, Trump szerint viszont 612 millió dollárt. New Yorkban azzal is vádolja az ügyész Trumpot, hogy túlértékelte a Park Avenue luxus ingatlant. Az ügyész szerint az ingatlan valós értéke 80 millió dollár, Trump szerint viszont 91 millió dollár. A Bloomberg 86,4 millió dollárra értékeli az ingatlant. Trump hétfőn a bíróság előtt azt állította, hogy ő alulértékelte az ingatlanjait, és a bankok pontosan tudták, hogy miképp értékeljék azokat.

“Amikor a hitelképességemet vizsgálták, akkor ez egészen egyszerűen nem volt érdemi része ennek a vizsgálatnak”

– jelentette ki Donald Trump az USA ex elnöke a bíróság előtt.

Donald Trump csalási pere

Donald Trump ismételten összetűzésbe került a bíróval, és megvédte családja vállalkozását, amikor egy New York-i polgári csalási perben tett vallomást.

A volt elnök csaknem négy órán át a tanúk padján vitatta azokat az állításokat, amelyek szerint megtévesztette a bankokat, és sérelmezte tanuk padjára idézését az üggyel kapcsolatban.

A bíró már kimondta, hogy a Trump Szervezet csalást követett el, és ez a tárgyalás határozza meg a büntetéseket.

Az ügyészek 250 millió dollár pénzbírságot és szigorú üzleti korlátozásokat követelnek.

Hétfőn egy manhattani szövetségi bíróságon kellett megjelennnie az ex elnöknek. Ennek során a 77 éves Trumpot különféle ingatlanok értékéről kérdezték, köztük floridai Mar-a-Lago birtokát, a New York-i Trump Towert és a skóciai golfpályáját. Ezek az ingatlanok azok között vannak, amelyeket az ügyészek szerint szándékosan túlértékeltek a cégnyilatkozatokban, hogy jobb hiteleket és biztosítási kötvényeket kaphassanak.

Ebben a mérföldkőnek számító csalási eljárásban is éppúgy tette meg vallomását, mint ingatlanüzleti és politikai pályafutása során: figyelmen kívül hagyta a szabályokat és a technikai részleteket.

Vallomásában Trump, aki a 2024-es republikánus elnökjelöltség jelenlegi esélyese, kitartott az értékelések mellett, miközben az ügyészek faggatták, hogyan jutottak el hozzájuk, és milyen pénzügyi kimutatások állnak a tárgyalás középpontjában.

„Dollalmilliárdokkal többet érek, mint a pénzügyi kimutatások” – mondta Trump, mielőtt az ingatlanértékelést „nagyon konzervatívnak” minősítette. Azt mondta, hogy az értékelést személyes márkája erősítette meg, nem pedig az, hogy a Fehér Házba került. Állítása szerint ez soha nem játszott szerepet a pénzügyi kimutatásokban.

A volt elnök többször is feldühítette Arthur Engoron bírót azzal, hogy nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni a főügyészség által feltett kérdésekre.

Ez nem politikai tüntetés.

– figyelmeztette a bíró az ex elnököt.

Lengyel választások: Orbán magára maradhat Brüsszelben

Bár Oroszország Ukrajna elleni agresszióját illetően igen eltérőek a magyar és a lengyel kormány nézetei, de Brüsszelben kölcsönösen védelmezték egymást. Nemcsak a barátság indokolta ezt a véd és dac szövetséget, de az is, hogy az Európai Unió mindkét államtól visszatart jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy mind a magyar mind pedig a lengyel kormányzat megsérti a jogállami normákat.

Orbán így beszélt a lengyel választások tétjéről a Kossuth rádióban: ”Brüsszelben abban reménykednek hogyha Lengyelországban baloldali kormány jön a választások után, akkor Magyarország magára marad, és könnyebben elbánhatnak velünk. De hogyha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell engednie. Ha tehát Varsóban maradna a konzervatív kormány, akkor az felgyorsíthatja a magyarországi uniós pénzek kifizetését is.”

A PiS megnyerte a választást, de nem szerzett elég szavazatot stabil kormány megalakításához, ezért minden bizonnyal a három ellenzéki párt alakíthat majd kormányt Varsóban, élén azzal a Donald Tuskkal, aki Magyarországra is eljött, hogy kampányoljon Orbán Viktor ellen 2022-ben. Tusk egyik legfontosabb ígérete az volt a választási kampányban, hogy “ha én leszek a miniszterelnök, akkor megindulnak az uniós euró milliárdok Lengyelország irányában.”

Orbán Viktor számára tehát a lengyel szövetséges valószínűleg elveszett, sőt Brüsszel nyert egy határozott támogatót. Orbán Viktor Fico szlovák miniszterelnökben reménykedhet, de újdonsült barátja, a baloldali nacionalista politikus igen pragmatikus, és aligha akarja vásárra vinni a bőrét az ő “Viktor barátjért”.

Változtat – e Orbán?

Egyelőre aligha: brüsszeli és washingtoni figyelmeztetés ellenére elutazott Pekingbe az Új Selyemút csúcstalálkozóra. Ez önmagában még nem csapja ki a biztosítékot az Egyesült Államokban és az Európai Unió központjában, de az már igen, hogy a miniszterelnök Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Akit Nyugaton páriaként és körözött háborús bűnösként kezelnek azóta, hogy tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Orbán kitart oroszbarát politikája mellett akkor is, ha annak nyilvánvalóan nagy a kockázata. Közben viszont nem utazik el Kijevbe, ahol már minden uniós tagállam vezetője járt. Orbán és Putyin közös titka nagyon is érdekli a CIA-t hiszen Magyarország a NATO tagja.

Ki oszt meg információkat egy olyan tagállammal, amely nyíltan az ellenfél vezetőjével diskurál?!

Orbán a demokrata adminisztráció bukására számít Washingtonban, és arra, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba. Trump egy választási beszédében viszonozta is Orbán Viktor lelkes támogatását: ”Magyarország vezetője, amikor arról kérdezték, hogy mit ajánlana Joe Bidennek, hogy rendbe tegye a világot, akkor azt válaszolta: elég egyetlen dolgot tennie, visszahozni Donald Trumpot! Ő Orbán Viktor, a legerősebb vezető. Nagyon erős ember.”

Csakhogy a lengyelországi választás eredménye mutatja, hogy távolról sem mindig azok győznek, akiknek Orbán Viktor drukkol. Akkor pedig jöhet a magány, amely lírai költőknek lehet termékeny időszak, de egy politikusnak maga a halál.

Matolcsy lázadása Orbán ellen az Új Selyemúton kezdődött el

0

Amikor a magyar miniszterelnök rájött arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszere megszorításokra kényszerül a magas energiaárak miatt, és mert olyan államadósság lejáratai vannak mindjárt 2025-ben, hogy azokat még akkor sem lenne könnyű kifizetni, ha jönnének az uniós eurómilliárdok – melyek nem jönnek -, ezért Pekingbe menesztette kínai kapcsolattartóját, Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen “kínai barátainktól.

Orbán Viktor gyakran nyilatkozott úgy, hogy “amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor kapunk majd a kínaiaktól. ”A nemzeti bank elnöke lesújtóan egyértelmű választ kapott: “átértékeljük az egész Új Selyemút programot, mely 2013-ban kezdődött el, kevesebb pénzt teszünk bele, és új prioritásaink vannak: Afrika le, az ázsiai szomszédság felértékelődik.

”És Európa? Ott nem támogatunk kormányokat csak egyedi nagyberuházásokat”

– hangzott az egyértelmű válasz, melynek nyomán nemcsak Matolcsy, de Orbán Viktor is elfelejtheti nagyratörő álmait.

Jubileumi csúcs Kínában

Tíz évvel ezelőtt Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemút programját Hszi Csin ping elnök, aki az évfordulóra nagyszabású konferenciát tervez. A China Daily szerint több mint 150 állam képviselteti majd magát. Meghívták Orbán Viktort is, aki minden bizonnyal el is megy abban a reményben, hogy neki talán mást mond Hszi Csin ping elnök. Csakhogy a kínai elnök is bajban van: tíz éve még dübörgött a gazdaság és jó volt az együttműködés a Nyugattal. Az USA 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát. A legutóbbi EU – Kína kereskedelmi csúcstalálkozón az uniós biztos közölte: Brüsszel tartja magát a derisking politikához vagyis csökkenteni akarja a függést Kínától. Az USA-nak már sikerül: Kína elveszítette korábbi első helyét a kereskedelmi partnerek között, ahol immár Mexikó az első és Kanada a második, Peking kénytelen beérni a bronzéremmel. Az Európai Unió még nem tart itt: Kína még az első helyen a kereskedelmi kapcsolatokban, de Giorgia Meloni miniszterelnök már jelezte: elhagyják az Új Selyemút programot. Kína számára a fejlett világban Olaszország volt a zászlóshajó az Új Selyemút programban.

Ki finanszírozza ezekután a nemzeti együttműködés rendszerét?

Erre az egyszerű kérdésre nincsen válasza sem Orbán Viktornak sem pedig Matolcsy Györgynek. Varga Mihály pénzügyminiszter óvatosan megpendítette: megszorításokra lenne szükség, ha költségvetési egyensúlyt akarunk. Csakhogy a hatalom köreiben a megszorítás emlegetése kiátkozást von maga után. Csinálni persze csinálja az Orbán kormány is, már 2010-ben ezzel kezdte működését: 500 milliárd forintos megszorító csomaggal. Minthogy azonban erről soha senki sem beszélt politikailag sikerült megúszni, sőt 2014-ben újra kétharmados többséget szerzett Orbán Viktor a rezsicsökkentéssel. Most sokan javasolják a miniszterelnöknek a rezsicsökkentés rendszerének a megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavonását. Csakhogy ezzel kockára tennék Orbán Viktor rendszerének politikai stabilitását.

Orbán Viktornak vagy pálfordulásra lenne szüksége, és valamiféle kompromisszumra Washingtonnal és Brüsszellel vagy pedig nagyon sürgősen új szponzort kell találnia.

A probléma az, hogy “a jóbarátok” is bajban vannak: sem Hszi Csin ping, sem Putyin sem pedig Erdogan nem ég a vágytól, hogy több milliárd dolláros kölcsönnel siessen Orbán Viktor segítségére, ha a magyar miniszterelnök megszorul.

Mit tesz szorult helyzetében Orbán: időhúzásra játszik. Abban bízik, hogy Donald Trump újra bekerül a Fehér Házba, és akkor majd lehet tőle kérni pár milliárd dolláros szívességet vagy legalább valamiféle garanciát. Csakhogy a pénzpiacok Trumpban sem bíznak, annyiszor átverte már őket az USA ex elnöke. Aki ígéreteiben óriás, de teljesítésben törpe: mit kapott Nagy Britannia, melynek fűt-fát ígért a Brexit idején Donald Trump? Egyáltalán látott már valaki olyan embert, aki pénzt kapott Trumptól? Orbán Viktor lenne az első ebben a valószínűtlen műfajban: úgy pénzt szerezni Donald Trumptól, hogy a barátságán kívül nemigen tud mást felkínálni. Trump nagy mondása különben is így hangzik:

“Nem szeretem a lúzereket !”

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte  Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK