Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

A Trump-vádak hivatalosak

Hivatalosak a Donald Trumppal szembeni törvényhozási vádpontok a bizottsági szavazás után. A szenátusban azonban szinte bizonyosan elbukik az impeachment.

Donald Trump visszaélt hatalmával és akadályozta munkájában a kongresszust: ez az a két vádpont, amelyet az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 23:17 arányban megszavazott pénteken. Ezek lesznek az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) hivatalosan is elindító eljárás alapja.

A demokrata többségű képviselőház testületében a bizottság párthovatartozás szerint voksolt:

a demokrata párti törvényhozók valamennyien megszavazták a szöveget, a republikánusok pedig egyöntetűen elutasították.

A bizottság alig tíz perc alatt megszavazta a két vádpontot azok után, hogy csütörtökön egész nap vitázott róla, és az éjszakába nyúlóan sem sikerült megállapodásra jutnia és elnapolta a döntést.

A két vádpontról szóló szöveget

a képviselőház egésze elé terjesztik szavazásra,

amit várhatóan jövő szerdán tartják. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kongresszus demokrata többségű alsóháza megszavazza az impeachment-eljárás megindítását a republikánus elnök ellen.

Ezután az ügy a szenátus elé kerül,

ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert az elnök ellen.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtök este egy televíziós interjújában azt hangoztatta,

„zéró esélye” van annak, hogy elmozdítsák hivatalából Donald Trumpot.

Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását a demokrata párti törvényhozók a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték. Ezen Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Ezt kötötte feltételként ahhoz, hogy teljesítse a már megszavazott nagy összegű katonai segélyt. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, a katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

Alakul a vádirat Trump ellen

A kongresszus elnöke a Trump elleni jogi eljárás vádiratának összeállítását kezdeményezte. Az elnök elmozdításához vezethető procedúrában a tét: kimondják-e, hogy Trump visszaélt hatalmával. A szálak Budapestre is elkanyarodtak.

Az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke, Nancy Pelosi bejelentette csütörtökön: arra kérte a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök ellen. Úgy fogalmazott: az elnök személyes politikai céljai érdekében, a nemzetbiztonság rovására visszaélt hatalmával, tetteivel súlyosan megsértette az alkotmányt.

A törvényhozóknak nincs más lehetőségük, mint a cselekvés,

„demokráciánk a tét”

– tette hozzá. Mint fogalmazott: „szomorúan, de bizalommal és alázattal, az alapító atyák iránti tisztelettel és Amerika iránti mély szeretettel telve ma arra kérem bizottsági elnökünket, hogy indítsa meg az impeachment-eljárást”.

A kongresszusban tartott sajtókonferencián a demokrata párti politikus leszögezte: szerinte a tények vitathatatlanok. Vagyis

Trump saját politikai céljai érdekében és a nemzet biztonságát, valamint a 2020-as választások tisztaságát kockáztatva visszaélt hatalmával,

amikor visszatartotta az Ukrajnának ígért amerikai katonai segélyt cserébe azért, hogy politikai vetélytársa ellen Ukrajnában vizsgálatot indítsanak.

A demokraták vizsgálatainak középpontjában a képviselőházi meghallgatások nyomán megfogalmazott vád áll, hogy Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel júliusban folytatott telefonbeszélgetésekor arra kérte partnerét: indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns és volt alelnök, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.

Nancy Pelosi arra nem tért ki, hogy mikor kezdődhet meg az impeachment-eljárás.

A házelnök bejelentése után a Fehér Ház szóvivője, Stephanie Grisham kijelentette: a demokraták szégyellhetik magukat, s várják a tisztességes eljárást a szenátusban. Nem sokkal Pelosi bejelentése előtt Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta: „ha meg akarják indítani az impeachment-eljárást ellenem, akkor tegyék meg gyorsan, így tisztességes perünk lehet a szenátusban, és az ország minél előbb visszatérhet a normális kerékvágásba”. Szerinte a demokratáknak nem számít semmi, „megbolondultak”. „Győzni fogunk” – írta később -, a jó hír az, hogy a republikánusok soha nem voltak ilyen egységesek.

Az Ukrajnával kapcsolatos hírek sorában a The Washington Post című amerikai lap Kijevből keltezett tudósításában jelentette: Rudy Giuliani, Donald Trump személyes ügyvédje Ukrajnában a Hunter Biden elleni korrupciós vizsgálat egyik kulcsszereplőjével, Andrij Derkacs ukrán  parlamenti képviselővel találkozott Kijevben. Az ukrán politikus az újság szerint azt ígérte: korrupcióellenes bizottság felállítását kezdeményezi az ukrán parlamentben.

A The New York Times terjedelmes cikket szentelt Giuliani európai megbeszéléseinek, s ebben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a többi között azt írta:

Trump ügyvédje kedden Budapesten is járt,

ahol Jurij Lucenko volt ukrán államügyésszel találkozott. Lucenko még szeptemberben egy interjúban jelezte, hogy kész megjelenni az amerikai képviselőházi bizottságok meghallgatásán. Akkor azt is elmondta: korábban többször is találkozott Giulianival. Összeállításában a The New York Times kitért arra is, hogy Giuliani kedden este az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével, David Cornsteinnel vacsorázott. A lap idézte a nagykövetség közleményét, mely szerint a vacsora „magánjellegű” volt, amelyen a nagyköveten és  Giulianin kívül senki más nem vett részt.

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

Rekordszinten Trump tweetjei

Ontja magából a Twitter-üzeneteket Donald Trump, de szeptemberben eddigi csúcsát produkálta, csaknem 800 üzenetet. Várható, hogy októberben ezt is megdönti.

A reality show szintjére süllyesztett elnökség egyik jelképe az órákon át tartó tévézés (Fox News), a másik a szakadatlan twitterezés. Trump szeptemberben eddigi csúcsát állította be, de várható, hogy október felülmúlja ezt.

Erős hónapok vannak az elnök számára. Ekkoriban pattant ki a legbotrányosabb ügy, az ukrán elnök megzsarolása támogatások befagyasztásával annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij adjon információt Joe Biden, egyik lehetséges demokrata kihívójának fiáról. Az ezt követően a demokraták részéről bejelentett

impeachment eljárás azóta is folyamatosan vezető témája Trump tweetjeinek.

Ahogyan az elmúlt napok szíriai eseményei. Amelyben először Trump odadobta a kurdokat a törököknek, majd észbe kapva büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Recep Tayyip Erdogant.

A statista.com grafikája azt mutatja, hogy  az elnök tweetjeinek száma az év eleje óta folyamatosan növekszik. Az elmúlt hónapokban egyre növekvő számú vita merült fel, például leplezte kifogásolt állításait, miszerint a Dorian hurrikán megütné Alabamát, és a tálibokkal tárgyalásokat kezdeményezett Camp David-be a szeptember 11-i évfordulón.

A Twitter-archívum azt mutatja, hogy szeptemberben az elnök 797-szer tweetelt, ami jelentősen felülmúlta a három évvel ezelőtti rekordot. Naponta átlagosan 26-szor írt véleményt a múlt hónapban.

Októberben eddig 580 üzenetet küldött szét, ez már 32 minden nap.

Trump utóbbi időszakbeli üzeneteinek legtöbbször használt kulcsszava az Oroszország és az összejátszás szavak voltak. Ezt követi kedvenc kifejezése, a fake news.

A világ vezető hatalmát vezető ember vajon hogyan látja el elnöki teendőit mindezek mellett?

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Forrás: howmuch.net

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

 

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban  ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

Mueller megjelenik két képviselőházi bizottság nyilvános meghallgatásán

Robert Mueller, a róla elnevezett és a 2016-os Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Mueller-bizottság volt vezetője hajlandó megjelenni két képviselőházi bizottság nyilvános meghallgatásán – közölték kedden este Jerrold Nadler és Adam Schiff demokrata párti képviselők.

Mueller döntését a demokrata párti képviselők megelégedettséggel fogadták. Kedd esti nyilatkozataikban pedig azt hangoztatták, hogy ez az ő győzelmük, hiszen régóta szorgalmazták Mueller nyilvános meghallgatását. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata párti elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság szintén demokrata párti vezetője közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Mueller beleegyezett a meghallgatásba, miután büntetés terhe melletti felszólítást kapott. Az igazságügyi, majd a hírszerzési bizottságban tartandó meghallgatásra július 17-én kerül sor.

Nadler és Schiff hetek óta fenyegetődzött a büntetés terhe melletti beidézéssel, de keddig halogatták a döntést.

A Mueller-bizottság már régen lezárta a munkát, jelentését pedig áprilisban nyilvánosságra is hozta. A jelentés egyértelműen leszögezte, hogy sem Donald Trump, sem kampánycsapatának munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy vajon az elnök akadályozta-e az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, illetve az igazságszolgáltatást, a jelentés úgy fogalmazott: erre nem találtak elégséges bizonyítékot.

A demokrata párti törvényhozók azzal érvelnek a meghallgatás mellett, hogy az alkalmat nyújt majd az amerikaiaknak annak megismerésére, hogy az oroszok milyen módokon avatkoztak be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Elemzők szerint ugyanakkor a demokraták arra kívánják felhasználni a meghallgatásokat, hogy felépítsék a közvélemény támogatását az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás megindításához.

“Az amerikaiak azt kérték, közvetlenül a különleges vizsgálóbírót hallgassuk meg, hogy megérthessék, amit ő és munkatársai vizsgáltak, feltártak és megállapítottak Oroszország demokráciánk elleni támadásáról, arról, hogy a Trump-kampány hogyan fogadta el és használta fel ezt a segítséget, és hogy Trump elnök és munkatársai hogyan akadályozták e támadást feltáró nyomozást” – fogalmazott közleményében Nadler és Schiff.

A Mueller-bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium szóvivőnője nem kívánta kommentálni a hírt. William Barr igazságügyi miniszter már korábban jelezte, hogy nem ellenzi Mueller meghallgatását, és nem is gördít akadályt elé.

Trump megszerette az elnökséget, újrázna

Újabb négy évig a Fehér Házban maradnak Donald Trump. Ezt jelentette be hívei előtt az elnök. Annak ellenére, hogy „folyamatos ostrom alatt” állva vezette az országot.

Ahhoz képest, hogy egy belső információkból összeállított könyv szerint valójában nem is igazán készült az elnökségre, és erősen meglepődve vette tudomásul győzelmét három éve, mostanra belejött. Amerikai idő szerint este Trump a floriai Orlandóban bejelentette: a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért.

Mindenki Amerikát irigyli

Több tízezres nagygyűlésen meg is kezdte újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy

„nagyszerű politikai mozgalom”

indult útjára.

Az elnök teljesen komolyan arról beszélt, hogy

korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert örökölt,

de ő helyreállította azt a lincolni elvet, hogy a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, sőt, mindenki Amerikát irigyli.

„Amerika visszatért”

Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, és pontosan ezt is tette. „Amerika visszatért”, és

Amerikának további négy évnyi Trump-elnökségre van szüksége

– mondta Mike Pence. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte: „Még négy évet!”.

Mindenki ellene van

Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben

ő és kormányzata folyamatosan ostrom alatt állt.

Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje, Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.

„Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot” – mondta.

Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” – mondta hívei tömege előtt.

Trump-Orbán: körbeudvarolták egymást

Orbán Viktor miniszterelnök jó munkát végez Magyarország biztonságának megőrzésében – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban. Orbán szerint a két ország hasonló erőfeszítéseket tesz.

A magyar miniszterelnököt egész Európában tisztelik – mondta a munkalátogatás után Donald Trump. Kiemelte, azt is, hogy Magyarország büszke és jó tagja a NATO-nak.

Méltatta Trump azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar kormány tesz az illegális migráció ellen. Leszögezte, hogy ez a jelenség Európában óriási problémát okoz, és az egyes országok különbözőképpen igyekeznek megbirkózni vele.

A magyar kormányfő szigorú ember, de nagy tisztelet övezi

– így az amerikai elnök.

Orbán: az amerikai-magyar stratégiai szövetség kiterjesztése a cél

Orbán Viktor megköszönte az amerikai elnöknek a meghívást. Látogatásának fő céljaként az Egyesült Államok és Magyarország közti stratégiai szövetség kiterjesztését emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a két ország számos fontos területen hasonló erőfeszítéseket tesz, és a közös témák közül kiemelte az illegális bevándorlást, a terrorizmus elleni harcot és a keresztény közösségek védelme érdekében tett lépéseket.

A demokratikus reformokat érintő kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök hangoztatta, hogy a kormány a 2011-ben kidolgozott új alkotmány alapján dolgozik. Emlékeztetett arra, hogy

a nép több alkalommal ezt a kormányt választotta meg,

és kijelentette, örömmel tesznek eleget ennek a feladatnak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A találkozó a tervezettnél jóval hosszabb ideig, mintegy 40 percig tartott és szűk körű megbeszéléssel kezdődött, amelyen Donald Trump és Orbán Viktor mellett részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Ezt plenáris tanácskozás követte.

A találkozó előtt Orbán Viktor beírt a Fehér Ház emlékkönyvébe.

Trump Iránról is beszélt, lényegében megfenyegette Teheránt

Donald Trump amerikai elnök a tájékoztatón Iránról szólva azt mondta: Irán nagy hibát követne el, ha megpróbálna fellépni az Egyesült Államok ellen, miután Washington repülőgép-anyahajót és harci gépeket küldött a térségbe. Arra figyelmeztette Iránt: “ha csinálnak valamit, nagyon megszenvedik majd”. Arra az újságírói kérdésre, amely konkrétumokat tudakolt, az elnök csak annyit válaszolt: az érintettek “tudják, hogy mire gondolok”.

Mindazonáltal azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány egyelőre várakozó állásponton van.

Orbán: Trump erős, célratörő vezető

Erős, célratörő vezetőnek nevezte az amerikai elnököt Orbán Viktor kormányfő a Facebook-oldalára kedden feltöltött videójában.

Donald Trump erős, “világosfejű” vezető, célratörő ember, aki pontosan tudja, hogy mit akar – mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnök washingtoni találkozója után közölte, Donald Trump felkészült volt és Magyarországról is mindent tudott, amit tudni kellett, és az volt a célja, hogy jó együttműködés jöjjön létre a két ország között.

“Azt hiszem, hogy ennek érdekében sokat tettünk egy kiváló hangulatú és a kölcsönös tiszteleten nyugvó megbeszélésen. Jó nap volt ez Magyarország számára” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta: nosztalgikus érzései voltak, hiszen 18 év után újra a Fehér Házban, az Ovális Irodában fogadták. Először 1998-ban Bill Clinton elnökkel találkozott ott, majd később George W. Bushsal.

Megjegyezte, a mostani elnök – a fent részletezett okok miatt – másfajta vezető, mint az eddigiek voltak. (MTI)

Kiegyenlített befolyások – Déli kávé Szele Tamással

Amerikai kávét kérnék, ha tartanak, a mai témánk miatt – mert hát hosszú útra indul Orbán Viktor, messze megy, túl az üveghegyen, túl az Óperencián, sőt, túlmegy minden határon: május tizenharmadikán fogadja őt Washingtonban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Azt mondom, tarisnyáljon fel alaposan, húzzon vasbocskort, mert tán még az is elvásik ebben az útban.

No, rendben van, ha félretesszük a szimbolikus-demagóg hablatyot a szuverenizmusról és sutba vágjuk a migránsozást is, feltevődik a kérdés: valójában miért fogadja Trump ezt a valójában jelentéktelen Döbrögit, aki Ludas Matyit játssza? Annyira fontosak nem vagyunk, az újraválasztásához is csak két hónap késéssel gratulált. Orbán már sok-sok éve pedálozik, hogy fogadják Washingtonban, miért épp most esett meg rajta a szíve?

Erre összesen két logikus magyarázat kínálkozik. Meglehet, mindkettő helytálló.

Az egyiket a Foreign Policy veti fel. Ők úgy látják, a meghívás mögött Pompeo külügyminiszter állhat: ő ugyanis mostanság vette észre, hogy az Egyesült Államok mintha megfeledkezett volna Kelet-Európáról. Nincs jelen eléggé hangsúlyosan a térségben, ahol pedig napról napra növekszik az orosz és kínai befolyás. Ezt ellensúlyoznák most a meghívással – sőt, meghívásokkal, hiszen Andrej Babis cseh miniszterelnök március elején, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök pedig május 3-án járt a Fehér Házban. Szóval, valószínűleg nem Orbán Viktor érdemeinek szól az hirtelen feltámadt figyelem, hanem magának a térségnek.

Bizony, ez meglehet. Csak hát Pompeo eléggé megkésett: most már évtizedek munkája lenne kiszorítani az orosz és kínai befolyást és dollármilliárdokba kerülne – maximum ellensúlyozni lehetne, szintén nagyon drágán. Csakhogy úgy néz ki, ez a vizit nem pénzt hoz majd, hanem ellenkezőleg: nekünk fog pénzbe kerülni, nem is kevésbe.

Ugyanis miről lesz szó a tárgyalásokon? A kommüniké szerint az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések szerepelnek a napirenden. Igaz, a cseh és szlovák miniszterelnök napirendjén is pont ugyanezek szerepelnek. Akkor most fordítsuk le magyarra.

Az energiabiztonság azt jelenti, hogy ne vegyünk annyi orosz földgázt és olajat, vegyünk helyette amerikai palagázt.

Kicsit drágább, kicsit bonyolultabb eljuttatni hozzánk, de amerikai és annyi igaz, hogy nem Moszkvában van a csapja, hanem Washingtonban. Ellene szól, hogy a tengeri szállítás miatt hosszú ideig jön és tényleg többe kerül.

A védelmi együttműködés világosan utal Trump tavalyi követelésére, mely szerint a NATO-tagállamok költségvetésük minimum két százalékát fordítsák fegyverkezésre, ha törik, ha szakad, ha van rá szükség, ha nincs. Illetve, ő a tavaly júliusi NATO-csúcson négy százalékot követelt, de pillanatnyilag a szövetségen belül a két százalék elérése is nagy dolog lenne, ha minden tagállam képes volna rá. De nem nagyon képes. Hogy is állnak azok a számok?

A két százalékot jelenleg az Egyesült Államok teljesíti (3,6 százalék), Görögország (2,4 százalék, bár ebben benne van a görög gazdaság bezuhanása is), Nagy-Britannia (2,2 százalék) és Észtország (2,1 százalék) haladja meg – Lettország, Litvánia, Románia és Lengyelország pedig már idén teljesítheti a 2 százalékot. Németország 1,2 százalékon áll, Magyarország 1,1 százalékon állt tavaly.

Hát, akkor nosza, uccu neki, vesd el magad, fegyverkezzünk: tulajdonképpen már meg is kezdtük, volt itt már harckocsi-beszerzés, helikopter-beszerzés, csak épp az nem sokat nyom a latban Trumpnál, mert nem amerikai vállalatoktól vásároltunk. Tőlük kéne, akkor szeretne minket.

De mi a csodát vegyünk tőlük?

Leopard páncélosaink már vannak, azoknál jobb nem kell (csak kéne hozzájuk a tűzvezető rendszer is, anélkül nem sokat érnek), helikoptereink vannak, flottánk tenger híján nem is lehet, folyami flottabeszerzésről nem szól a fáma – maradnak a gyalogsági lőfegyverek, amikről azonban azt rebesgetik, hogy saját kútfőből akarjuk őket megtermelni (csak a fegyvergyárunk nem működik), és a vadászbombázók, mint lehetőség.

A gyalogsági fegyvereket kizárhatjuk Német Szilárd mai Facebook-posztja után, melyben kiáll a hazai, illetve cseh fegyverek mellett:

„Utoljára 33 évvel ezelőtt, sorkatonaként volt AMD-65-ös gépkarabély és PA-63 pisztoly a kezemben. Nemrég az ezeket – és a pisztolyutódot, a Glock 17-et – felváltó új honvédségi kézifegyvereket, a Digitális Katona program eszközeit próbálhattam ki. A Bren 2 gépkarabélyt, a Scorpion EVO 3 géppisztolyt, és a P-07 illetve a hosszabb csövű P-09 pisztolyokat. A gépkarabélyt egy amerikai M4-essel össze is hasonlíthattam. A Česká zbrojovka gyár típusait egyelőre még Csehországban gyártják, s Kiskunfélegyházán szerelik össze. Azonban 2019 második félévtől már a gyártósorok is az alföldi üzemben lesznek. Ezekkel a világszínvonalú, de egyszerűen kezelhető fegyverekkel fogjuk ellátni a honvédeket, rendőröket, pénzügyőrüket, börtönőröket egyaránt.

Nekem a Scorpion és a P-09 jött be.”

Akkor ezt kipipálhatjuk – marad lehetőségként az F-22 vagy F-35 vadászbombázók vásárlása.

Hát az nem lesz olcsó mulatság… Valószínűleg az F-35-öt fogják inkább kínálgatni, ugyanis annak nagyon drága volt a fejlesztése, nem egészen az lett belőle, amit szerettek volna, folyamatosan javítgatják, de annyira, hogy a Jane’s szerint (mely az egyik legtekintélyesebb szaklap) az amerikai haditengerészet mostani F-35B-i már annyira eltérnek az eredetiektől, hogy a korábban, az első széria idején beszerzett pótalkatrészek 44%-a már nem is használható beléjük…

Azért legyünk tárgyilagosak: az F-35 nem ócskavas, sőt, a mai katonai repülés egyik csúcsa, de a fejlesztési folyamata távolról sem ért még véget…

Márpedig ezt árulják mindenkinek, repül is sok ország légierejében. A britek nagyon megjárták velük: építettek ugyanis két új repülőgép-hordozót, a Queen Elisabethet és a Prince of Walest, a második tavaly tette meg a próbaútját, csakhogy a két új repülőgép-hordozó eddig 6,2 milliárd fontba került, és még csak most kerülnek a fedélzetükre az amerikai vadászgépek! Azoknak darabja százmillió font. A britek már 48-at vettek az F–35B-ből, és még 98- at terveznek venni. Az annyi, mint… 14,6 milliárd font pluszban, szóval, ha az esetleges kerettúllépéseket is számításba vesszük, a flotta feltámadása olyan 25 milliárd jó angol fontjába kerül Nagy-Britanniának. Ráadásul a gépeken sem tudnak spórolni, mondjuk úgy, hogy egy olcsóbb típust választanak. Az új hordozókat ugyanis kifejezetten a rámpa segítségével felszálló és függőlegesen landoló F–35B-re tervezték, nincs rajtuk sem katapult, sem fékezőkábel-rendszer. Más gép nem is nagyon tud leszállni rajtuk, a Harriereket leszámítva.

Tehát láthatjuk: a harci repülőgépek vásárlása nem csak annyiból áll, hogy megvesszük a madarat, a lőszert és a kerozint, azoknak megfelelő környezetet, infrastruktúrát, hangárt, repülőteret, alkatrész-utánpótlást, általában hátteret kell biztosítani.

Nálunk természetesen nem a haditengerészeti F-35B vagy a hordozó-bázisú F-35C beszerzése várható (bár ki tudja, ha elég laikus ember köti az üzletet, lehet, hogy olyant kapunk), hanem a hagyományosabb F35A típusé, de legalább megnyugodhatunk: az előrejelzések szerint 2023-ra ennek a változatnak lemegy az ára nyolcvan millió dollárra, mármint darabja kerülhet ennyibe.

De kár, hogy nem akkor fogunk szerződni, hanem most…

Persze, ez csak spekuláció, de ezért erősen valószínű, hogy ilyesmiket fog velünk megvétetni Trump annak fejében, hogy végre szóba áll a Puszták Napóleonjával.

Ennyit meg csak megér nekünk a gesztus: hanem, ez után a vizit után várhatóan káprázatos koreográfiai díszbemutató következik majd, a pávatánc helyett Orbán Viktor a kaukázusi kardtáncot kell majd eljárja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között. Ugyanis egyik befolyás sem növekedhet a másik kettő rovására, csakhogy az utóbbi kettő már nagyon erős.

Summázva: Oroszországnak már tartozunk Paks 2 miatt, Kínának a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, most az Egyesült Államoknak is fogunk tartozni az F35-ösök miatt.

Így mondjuk kiegyenlítődik a befolyások aránya, ez kétségtelen.

Csak az a baj, hogy mindhárom mamuttartozást ki kell majd fizessük.

Igen, az adónkból.

Abból bizony.

Drága egy út lesz ez nekünk, annyit mondhatok.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK