Van az a pénz, amennyiért Szili Katalinnak korpás a haja és migránsozik

0
1004

A magyar országgyűlés egykori elnöke a felvidéki Léván beszélt a nagysallói csata 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Szili Katalin szerint „a szabadságért és a függetlenségért a magyarság majdnem minden században megküzdött, és nincs ez másként a 21. században sem, amikor a civilizációk harcában ugyancsak jelen van az életünkben a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelem.”

Tegye fel a kezét, aki nem érti, mit jelent a „civilizációk harca?” Jól van gyerekek, okosan válaszoltatok, jár a piros pont: azt jelenti, hogyha Orbán Viktor és a Fidesz nem védene meg minket, jönnének a migránsok és megerőszakolnák az összes nagymamát.

Ahhoz már hozzászoktunk, hogy egy szónok valamely történelmi esemény évfordulóján hülyeséget mond. Mert neki is kell mondania valamit, és hát mit mondjon egy olyan évfordulóról, ami se nem kerek, se nem tud róla senki. Valamit mondani kell, különösen egy olyan embernek, aki folytonosan igazodik, ráadásul megfelelési kényszer is él benne. Bizonyítania kell a gazdának, hogy ő már egyáltalán nem olyan, amilyen valamikor volt.

Nem tegnap kezdte ezt Szili Katalin: február 23-án, még jóval a választás előtt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közgyűlésén Gyöngyösön a következőt mondta: „Az unió ma a migránsokkal szívesen, miközben az őshonos kisebbségekkel egyáltalán nem foglalkozik.”

Ha valaki nem tudná, hogy kicsoda Szili Katalin, mert annyira fiatal, hogy csak ma született, vagy annyira szelektív az emlékezete, hogy már arra sem emlékszik, amire rajta kívül mindenki, annak eláruljuk: Szili Katalin 1983 és 1989 között az MSZMP, majd 1989-től az MSZP  tagja volt. 1994-től az MSZP színeiben lett parlamenti képviselő. 2010 októberében távozott a pártból, és saját pártot alapított Szociális Unió néven, azóta ennek, valamint a 2013 szeptemberében megalakult a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak is elnöke.

Ettől persze még nem volna muszáj párhuzamot vonni az 1848-as szabadságharc és a migráció elleni küzdelem között. Már csak azért sem, mert az 1848-as forradalom és szabadságharc mindenről szólt, csak éppen a migráció elleni harcról nem. Nem is lett volna értelme: a forradalmárok oldalán számos „külföldi” harcolt, a legendás Bem tábornok például lengyel volt, aki a szabadságharc leverése után társaival együtt Törökországba menekült és ott áttért az iszlám hitre. Nem erőszakkal vették rá erre Bem apót és a többieket, önszántukból, mondjuk úgy, bizonyos előnyök ellentételezéseként vették fel az iszlám vallást.

Amiben, különösen ennyi év után, nincs semmi kivetni való. Amit viszont egy ideje Szili Katalin tesz, az nem csupán szánalmas és nevetséges, de kiválóan alkalmas arra, hogy sosem volt nimbuszának maradványait földig rombolja.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..