Kezdőlap Címkék Szili

Címke: szili

Politikai (h)arcképcsarnok – 2. Kósa Lajos, az 1300 milliárd forintos ember

Egy sokak által talán elfeledett, ám a maga idejében meglehetősen necces történettel kezdenénk Kósa Lajos portréjának felvázolását. Azzal a13 évvel ezelőtti esemény felidézésével, amelyet a köznyelv annak idején vakondokozásnak hívott.

2005. júniusában, amikor Sólyom Lászlót köztársasági elnökké választották, Kósa Lajos Debrecen polgármestere volt. A cívisvárosban előbb Mr. 10, majd utóbb Mr. 20 százalékként ismert – az elnevezések eredetét a sajtópereket elkerülendő csak privát üzenetben áruljuk el – a köztársasági elnökválasztáskor megmentette a Fidesz becsületét.

Emlékezetes, hogy a Fidesz akkor Sólyom Lászlót jelölte, míg a kormányzó szocialisták az akkor házelnökként funkcionáló Szili Katalint. A választás nagyon szorosnak ígérkezett, minden szavazat számított és ebben a helyzetben

Layer József képviselő, a Fidesz hajdúhadházi embere, máig tisztázatlan körülmények között a szocialisták jelöltjére, Szili Katalinra szavazott volna.

Azaz, szavazott is Szilire, de a szavazólapot már nem tudta bedobni az urnába: Kósa Lajos ugyanis utolérte a Joe bácsinak becézett kollégát, s még mielőtt az idősebb frakciótárs valamilyen meggondolatlanságot elkövethetett volna, kiragadta a kezéből a szavazólapot.

Ezt követően Joe bácsi, Kósa Lajos díszkíséretében, új lapot kért, és másodszorra már sikeresen oldotta meg az elsőre nehéznek tűnő feladatot: a megismételt szavazásán Sólyom Lászlóra szavazott, és ezzel az ügy, annak rendje és módja szerint el is intéződött.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Joe bácsi utóbb azt mondta a sajtónak, hogy egy évvel korábban egy agyérgörcs következtében az egyik szemére majdnem teljesen megvakult, gyógyszert kell szednie, ám a nagy választási zűrzavarban nem volt még ideje a napi adagját magához venni, ezért nem látott rendesen.

Joe bácsinak szerencséje volt. Kósa ugyanis karjánál fogva odavezette a bizottsághoz, közösen eltépték a szavazólapot, és újat kértek helyette. Az önzetlen Kósa még abban is segített a kis híján rosszul szavazó társának, hogy melyik karikába írja az ikszet.

Kósa Lajos és a nők

Herényi Károly a legbunkóbb magyar politikusnak nevezte Kósa Lajost. Kósa azzal verte ki a biztosítékot az akkor még az MDF-ben tevékenykedő politikusnál, hogy a Playboy című folyóiratban Dávid Ibolyáról a következőket nyilatkozta: „ugye mindenki észrevette, hogy általában ferdén tartja a fejét. Szegénynek volt egy súlyosabb autóbalesete. Na most, az embernek az a benyomása, amikor nézi, hogy ez a ferdén tartott fej a gondolkodó ember póza…pedig nem az.”

Kósa különös viszonya a női nemmel nem csupán Dávid Ibolya kapcsán érhető tetten. Amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök – akkoriban sokak által felemlegetett és szövegkörnyezetéből kiemelt – nyilatkozatában az öregecske feleségek lecserélésnek lehetőségéről beszélt, Kósa Lajos nem mulasztotta el megjegyezni: „képzeljük el, amint Dobrev Klára egy fiatal, kigyúrt testű kertészlegénnyel enyeleg.”

Ezen gálánsnak csak módjával nevezhető modor ellenére 2008-ban Kósa Lajos Magyarország legnépszerűbb politikusa volt. (Igaz, Sólyom László holtversenyben).

Kósa párton belüli népszerűsége már Orbán Viktornak szemet szúrt.

Nem is ok nélkül: akkoriban olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy Kósa egy Orbánnal szembeni centrum szervezésén buzgólkodik.

„Kósa elvtárs jó elvtárs“ – mondta Orbán az ő és a debreceni polgármester közötti állítólagos vetélkedésre utalva. Vicces megjegyzésének szánta, de állítólag Kósa nem tudott felszabadultan nevetni rajta.

Huti, tuszu, stüszi..

Kósa Lajos több mulatságos nyilatkozatával is kiemelkedik politikustársai közül. Azt is mondhatnánk, hogy megnyilatkozásaival színesíti az egyre sivárabbá és mosolytalanabbá váló magyarországi közéletet.

2014 novemberében például a fémkupakok áfájáról tartott eligazítást a sajtó munkatársainak, alig fél évvel később pedig a parlament rendészeti bizottság elnökeként elemezte a geopolitikai konfliktusokat.

Amit 2016 januárjában mondott, az nem volt ennyire mulatságos. Ekkor derült ki, hogy Kiss László akkori úszókapitány múltjában egy igen sötét és dicstelen folt éktelenkedik: Kiss és társai a hatvanas évek elején megerőszakoltak egy lányt az uszodában. A fél évszázad múltán előásott ügyből hatalmas botrány lett, s nemcsak Kiss László, de az úszószövetség akkori elnöke, Gyárfás Tamás – neki egyébként mostanság más bajai is vannak – is távozni kényszerült.

Kósa Lajos ebben a kérdésben a következőket tartotta fontosnak a közvélemény tudtára adni: „..az élsport velejárója az erőszak, a futballpályáról sem viszi el a rendőr azt a játékost, aki belerúg a másikba. Még akkor sem, ha az illető a földön fekszik.”

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ezzel a kijelentésével Kósa Lajos nem lett igazán népszerű, sokan vannak ugyanis, akik azt gondolják, hogy az élsportnak nem „velejárója” az erőszak, legföljebb mellékhatása. Az élsport „velejárója”, és lényege is egyben a tehetség, a szorgalom, a teljesítmény.

A politika világa az, ahol, ha nem is megengedett, de megszokott a sportszerűtlenség.

Kósa Lajos, talán mert felismerte, hogy nyilatkozataival nem mindig aratott osztatlan sikert, 2016-ban azzal az ötletével állt elő, hogy szabályozni kellene a sajtótájékoztatók rendjét és csak arról kérdezhessék az újságírók a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.

Derűsnek tűnő, bohókás történetek ezek, amelyek Kósa Lajossal kapcsolatban időről időre felmerültek. Mintha egy bohókás, hedonista hajlamokkal megáldott honfitársunk mulatságos mindennapjaihoz asszisztálnánk. Pedig a felszín alatt igen komor mélységek lapulnak.

Kósa mama malacai

2017. májusában például az volt a téma, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, vagyis nem kezdtek nyomozni

Kósa Lajos tárca nélküli miniszter felesége gyanúsan alacsony áron vásárolt

cége ügyében. Kósa felesége egy évvel korábban mindössze hatmillió forintért vette meg a Tócó-Pece Kft.-t, úgy, hogy a cég eszközállománya korábban 140 millió forintot ért. A miniszter azzal védekezett, hogy a Tócó-Pece az eladás előtt hirtelen eladósodott, ezért lehetett ilyen olcsón megszerezni.

Idén januárban pedig kiderült, hogy Kósa Lajos 82 éves édesanyja vásárolt magának egy fél sertéstelepet. Az idős asszony egyébként nyugdíjazásig védőnként, majd bölcsődevezetőként dolgozott. De úgy látszik, Kósa néni még ehhez is értett: nem csupán megvásárolta a fél sertéstelepet, de rögtön utána még tőkét is emelt. Nem is keveset: egyik évről a másikra 47 ezer forintról 67 millióra duzzadt a telep törzstőkéje

2018. márciusában pedig robbant az 1300 milliárd fontos botrány, ráadásul úgy, hogy kiderült: hogy nem csak Kósa édesanyja, de neje is érintett a rejtélyes csengeri örökség ügyében. Elképzelni is nehéz, hogy mennyi pénzt, 1300 milliárd forintot örökölt – állítása szerint – egy csengeri asszony, aki Kósa Lajos szíves közlése szerint őt bízta meg a hatalmas összeg kezelésével. De nemcsak neki jutott volna jutalék a pénzből, a közjegyzői okiratok szerint édesanyja a 800 millió forintos ajándék kedvezményezettje – igaz, első körben még Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyi nevére szólt a papír.

A Svájcban elfogott és őrizetbe vett, csengeri örökösnőként elhíresült, Szabó Gáborné és Kósa Lajos több éves kapcsolatáról a sajtó nem kormánypárti része bőségesen beszámolt. A Független Hírügynökség is többször írt a témáról, például ,   itt, itt, és itt, az akkor még szabadlábon lévő Szabó Gáborné is egyedül nekünk nyilatkozott a hihetetlenül sok pénzről, valamint Kósa Lajossal való kapcsolatáról…

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az 1300 milliárd forintos balhé sok volt a Fidesznek. különösen a választási kampány hajrájában nem jött jól Orbán Viktor pártjának, hogy egyik illusztris politikusa ekkora balhéba keveredett. Kósa Lajost ezért a kampány utolsó periódusában jegelték, kampányrendezvényeit lemondták és gyakorlatilag teljesen eldugták a nyilvánosság elől. Az elővigyázatosságnak meg is lett az eredménye: az akkor még tárcanélküli miniszterként ténykedő Kósa hozta a kötelezőt, és Debrecenben megnyerte pártjának a választást.

A renoméja azonban nem állt helyre. Orbán Viktor megvált egyik legbotrányosabb alkalmazottjától, és közölte, hogy negyedik kormányában nem tart igényt miniszteri szolgálataira.

Kósa Lajos legújabb, lapzártánkkor érvényes megbízatása szerint a Fidesz 2019-es önkormányzati választási kampányának a vezetője. Hogy ez most, 2018 első felében mit takar? Amit biztosan tudunk: azt, hogy Kósa Lajosra jelen állás szerint nem számít a párt. Kellett neki egy hely, ahol nem tud nyilatkozni és nyilvánosan kárt okozni.

Van az a pénz, amennyiért Szili Katalinnak korpás a haja és migránsozik

A magyar országgyűlés egykori elnöke a felvidéki Léván beszélt a nagysallói csata 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Szili Katalin szerint „a szabadságért és a függetlenségért a magyarság majdnem minden században megküzdött, és nincs ez másként a 21. században sem, amikor a civilizációk harcában ugyancsak jelen van az életünkben a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelem.”

Tegye fel a kezét, aki nem érti, mit jelent a „civilizációk harca?” Jól van gyerekek, okosan válaszoltatok, jár a piros pont: azt jelenti, hogyha Orbán Viktor és a Fidesz nem védene meg minket, jönnének a migránsok és megerőszakolnák az összes nagymamát.

Ahhoz már hozzászoktunk, hogy egy szónok valamely történelmi esemény évfordulóján hülyeséget mond. Mert neki is kell mondania valamit, és hát mit mondjon egy olyan évfordulóról, ami se nem kerek, se nem tud róla senki. Valamit mondani kell, különösen egy olyan embernek, aki folytonosan igazodik, ráadásul megfelelési kényszer is él benne. Bizonyítania kell a gazdának, hogy ő már egyáltalán nem olyan, amilyen valamikor volt.

Nem tegnap kezdte ezt Szili Katalin: február 23-án, még jóval a választás előtt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közgyűlésén Gyöngyösön a következőt mondta: „Az unió ma a migránsokkal szívesen, miközben az őshonos kisebbségekkel egyáltalán nem foglalkozik.”

Ha valaki nem tudná, hogy kicsoda Szili Katalin, mert annyira fiatal, hogy csak ma született, vagy annyira szelektív az emlékezete, hogy már arra sem emlékszik, amire rajta kívül mindenki, annak eláruljuk: Szili Katalin 1983 és 1989 között az MSZMP, majd 1989-től az MSZP  tagja volt. 1994-től az MSZP színeiben lett parlamenti képviselő. 2010 októberében távozott a pártból, és saját pártot alapított Szociális Unió néven, azóta ennek, valamint a 2013 szeptemberében megalakult a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak is elnöke.

Ettől persze még nem volna muszáj párhuzamot vonni az 1848-as szabadságharc és a migráció elleni küzdelem között. Már csak azért sem, mert az 1848-as forradalom és szabadságharc mindenről szólt, csak éppen a migráció elleni harcról nem. Nem is lett volna értelme: a forradalmárok oldalán számos „külföldi” harcolt, a legendás Bem tábornok például lengyel volt, aki a szabadságharc leverése után társaival együtt Törökországba menekült és ott áttért az iszlám hitre. Nem erőszakkal vették rá erre Bem apót és a többieket, önszántukból, mondjuk úgy, bizonyos előnyök ellentételezéseként vették fel az iszlám vallást.

Amiben, különösen ennyi év után, nincs semmi kivetni való. Amit viszont egy ideje Szili Katalin tesz, az nem csupán szánalmas és nevetséges, de kiválóan alkalmas arra, hogy sosem volt nimbuszának maradványait földig rombolja.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 21. Gála az Operaházban

2006 október 22-én. az ünnep előestéjén gálaműsor volt a budapesti Operaházban. A szónokok veretes beszédekben emlékeztek az 1956-os forradalomra.

S miközben az ünneplőbe öltözött közjogi méltóságok és más prominensek a beszédeket hallgatták, mindenki – szónok és hallgatóság – arra gondolt, hogy mi lesz holnap, október 23-án.

Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség egykori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Sólyom László: sokféleképpen emlékezünk 56-ra

’56 hőseinek mindenki tisztelettel adózik, a forradalmat és szabadságharcot együtt ünnepli Magyarországgal az egész világ – mondta köszöntő beszédében Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepi gálaesten. Az 1956 -os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett vasárnap esti ünnepségen külföldi és magyar közjogi méltóságok, valamint 56-os szervezetek képviselői együtt emlékeztek.

Házelnök, miniszterelnök, köztársasági elnök és az Európai Bizottság elnöke.

A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy Magyarországra 1956 óta pozitívan tekint a világ. Történelmi jelentőségű volt az a nemzeti egység, ami az ország függetlenségi vágyában megnyilvánult. Sólyom László hozzátette, ötven évvel a forradalom után, sokféleképpen emlékezünk 56-ra, ezáltal “‘sokféle ’56 van”. A köztársasági elnök szerint azonban csak “egyetlen 56-os forradalom van”, amelyiknek alapélménye a szabadság. Sólyom László Ottlik Géza szavaival zárta köszöntőjét: “aki nem volt végig jelen, nem tudhatja, hogy van ilyen boldogság – a visszanyert emberi méltóság”.

Az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke szerint a magyar nép szabadság iránti vágya alapjaiban rengette meg a totalitárius rendszert. A Sztálin szobor ledöntése Budapesten, több volt, mint szimbolikus tett, “a páncélkommunizmus brutális sokkot kapott”. Az akkori győztesek morális vesztesekké váltak. Az, hogy ma Magyarország az európai család megbecsült tagja, abban a magyarok demokráciáért folytatott ötven évvel ezelőtti harcának nagy szerep jut.

Az Operaházban rendezett ünnepségen a köszöntők után a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével Bartók: Tánc szvitjét és Beethoven: Egmont nyitányát szólaltatták meg.

56-os emlékművet avatnak az 56-osok terére keresztelt Felvonulási téren

Hétfőn este fél nyolckor avatják fel Budapesten a Felvonulási téren az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét – olvasható a Független Hírügynökség tudósításában.

Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok, valamint beszédet mond Bocskai T. József az 56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, a szervező 56-os Emlékbizottság elnöke.

Kosáry Domokos,, az 56-os Emlékbizottság elnöke.

Az emlékmű megalkotásáról a kabinet korábban egy kormányhatározatban döntött, ezt követően egy nemzetközi tervpályázaton választották ki az i-y Alkotócsoport Kft.-t győztesnek.

Az emlékmű a Városliget határán áll. Alapzata egy, a korabeli utcákat felidéző terület, ebből emelkednek ki a rusztikusan rozsdás, embermagasságú vasoszlopok, amelyek közé a mű harmadáig be lehet lépni. A mű tengelye mentén előre haladva aztán oszlopok mind szorosabban helyezkednek el, egyre magasabbak lesznek, anyaguk fényesebbé válik, míg végül teljesen tömör, nyolc méter magas, rozsdamentes nemesacél tömböt alkotva egyesülnek. Ez az ék töri meg a Felvonulási tér burkolatát, utalva a forradalom e helyszínen is megjelenő erejére.

Az emlékmű avatása mellett további változás, hogy a jövőben nem Felvonulási térnek, hanem 56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.

Korábban több ’56-os szervezet kritizálta az alkotást, véleményük szerint az nem október 23-nak, hanem a novemberi megszállásnak állít emléket. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pedig pár napja azt mondta: nem eredeti ötlet alapján készült a mű, mert nagyon is hasonlít egy berlini holokauszt-emlékműhöz.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 20. Elmaradt kézfogások a parlamentben

Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.

Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.

A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt

A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.

Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.

Fotó: Független Hírügynökség

Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.

Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.

A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről

Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.

Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.

Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.

Óriásplakátok takarják el a tüntetőket

Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.

Fotó: Független Hírügynökség.

A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.

Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.

Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével

Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.

Fotó: Független Hírügynökség.

Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.

A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.

A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.

Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.

A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.

Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.

A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 4. „Hegyekbe hordani a hazugságot”

Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.

Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.

A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel

2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások

Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.

A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.

Petíció Szilinek

Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.

A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.

A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.

Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban

Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.

A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.

A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „

azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,

„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és “addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.

Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.

Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát

Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:

Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.

Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.

Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.

A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.

Rendőrgyerek, tüntetőgyerek

Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.

Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött

A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.

A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.

A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”

A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.

Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna

Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.

A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „

Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.

Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.

A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.

Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren

Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.

2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak

Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.

A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.

A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.

“A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”

Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.

A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,

parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,

még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.

A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.

Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.

Tiltakozás a politikai hazugságok ellen

46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.

A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.

Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető “népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.

A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.

Fegyverzárlat Miskolcon

A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.

A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy

a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.

Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.

„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK