Az Európai Unió először sújtott szankciókkal olyan bűnszervezeteket, amelyek Délkelet‑Ázsiában számítógépes rabszolgák ezreit kényszerítik arra, hogy világszerte milliárdnyi online csalást – scamet – gyártsanak. A döntés mérföldkő az internetes bűnözés elleni globális fellépésben, és közvetlenül célozza a Kambodzsában működő, hírhedt Prince Holding hálózatot, amelyet a kínai „scam király”, Csen Zsi irányított.
Délkelet‑Ázsiában számítógépes rabszolgák ezrei dolgoznak embertelen körülmények között, hogy naponta milliónyi online csalást gyártsanak. A világ minden táján megjelenő scamek összesített kára sokmilliárd dollárra rúg. Az Európai Unió – amely az internetes szabályozásban globális éllovas – július 31‑én hét személyt és három vállalkozást sújtott szankciókkal egy konkrét bűnszervezet, a Kambodzsában működő Prince Holding ellen.
A hálózat több ezer kényszermunkást tart fogva. Vezetőjét, a kínai származású Csen Zsit az év elején fogták el, majd kiadták Kínának.
Dollármilliárdos scam‑birodalom
Csen Zsi hazaszállítása Kínában óriási médiafigyelmet kapott: a megbilincselt, csuklyás „scam király” celebritássá vált. Hivatalosan szállodaláncot működtetett Kambodzsában és Mianmarban, ám ezek valójában a scam‑központok fedőszervei voltak. A létesítményeket mindig a határ közelében építették, hogy rendőri rajtaütés esetén gyorsan menekülhessen.
A módszer egyszerű, de brutális volt: digitálisan képzett fiatalok ezrei kaptak állásajánlatot a térségben, ahol magas a munkanélküliség. Amint aláírták a szerződést, elvették az útlevelüket, és gyakorlatilag rabszolgává váltak. A feladatuk az volt, hogy az interneten keresztül pénzt csaljanak ki bárkitől, akit elérnek – leggyakrabban kínai állampolgároktól, de valójában mindenkitől, akit sikerült megtéveszteni.
A scam‑központok négy fő módszert alkalmaztak:
- Hamis üzleti ajánlatok – befektetésre csábítanak, majd eltűnnek a pénzzel.
- Digitális szerelem – magányos embereket manipulálnak érzelmileg és anyagilag.
- Hatósági fenyegetés – adóellenőrzéssel vagy rendőrségi vizsgálattal riogatnak, és „büntetés” címén pénzt követelnek.
- Adathalászat – kódokat, jelszavakat csalnak ki, majd kifosztják a bankszámlákat.
Csen Zsit ugyan elfogták, de hálózata továbbra is működik Kambodzsában és Mianmarban.
Buddhista fasiszta hálózat a háttérben
Az Európai Unió közleménye kiemeli, hogy Mianmarban a Karen Buddhista Demokratikus Hadsereg is működtet scam‑központokat. Ez a különös fegyveres mozgalom a karen kisebbség jogaiért küzd, ideológiája nacionalista‑buddhista, és céljai érdekében minden eszközt megengedhetőnek tart.
Mianmarban jelentős a kínai befolyás, a hadsereg tartja fenn a rendet a soknemzetiségű országban, amelyet a kínai vállalatok brutálisan kizsákmányolnak. Bár Buddha tanai a békét és a nyugalmat hirdetik, a helyi szerzetesek egy része ezekből nacionalista, fegyveres ideológiát kovácsolt.
A történelemben sem példa nélküli a buddhista szélsőségesség: Pol Pot, a vörös khmerek vezetője egykor maga is buddhista szerzetes volt. Kambodzsában uralma alatt az ország lakosságának mintegy egynegyedét legyilkolták, „gyarmatosítókkal való kapcsolat” vádjával. Pol Pot a kínaiak embere volt, ám amikor kellemetlenné vált, kínai származású orvosa Peking utasítására meggyilkolta.
