Kezdőlap Címkék Mianmar

Címke: Mianmar

A washingtoni holokauszt múzeum visszavonta kitüntetését Aung Szan Szú Kjitől

0

Az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma visszavonta Aung Szan Szú Kjitől az évekkel ezelőtt neki ítélt kitüntetést, amiért Mianmar de facto vezetőjeként elmulasztotta, hogy “morális tekintélyével” élve megakadályozza a hadseregnek a muszlim rohingja kisebbség ellen indított “brutális hadjáratát”, és elutasította annak elítélését is.

A politikust, aki 15 évet töltött házi őrizetben a burmai katonai rezsim bírálatáért, hosszú éveken keresztül a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlították. 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklás szerint “a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért”. 2015-ben az általa 1988-ban alapított párt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, és Aung Szan Szú Kji formálisan államtanácsos lett, ténylegesen pedig Mianmar legbefolyásosabb politikusa.

Nemzetközi elismertsége azonban semmivé foszlott a mianmari rohingja kisebbség 2016-ban kezdődött módszeres elüldözése nyomán. Az etnikai tisztogatást ugyan a hadsereg követte el, ám Aung Szan Szú Kji még a szavát sem emelte fel, sőt, a rohingja kifejezést soha ki sem ejtette a száján. Emiatt sokan bírálták, a brutalitás védelmezőjének nevezve őt.

Rettegnek a rohingya nők

0

“Szisztematikus és mindenre kiterjedő”  –  röviden így foglalták össze a hírügynökségek azt, hogy a helyi hadsereg katonái rendszeres nemi erőszakot hajtottak végre a Mianmarból menekülő rohingya nőkkel szemben. 

Hiába állítja a mianmari kormány, hogy a nemzetközi szervezetek lejáratókampányának részét képezi az a több tucatnyi jelentés, amely a rohingyák ellen elkövetett atrocitásokról szól, napról napra gyűlik a bizonyíték, hogy államilag szervezett etnikai tisztogatás zajlik a muszlim kisebbség ellen. Legutóbb az keltett nagy visszhangot a nemzetközi médiában, hogy kiderült: a mianmari hadsereg katonái nemcsak elüldözik vagy felkoncolják a rohingyákat, hanem rendszeresen megerőszakolják a 13 és 35 év közötti nőket.

“Mindig napnyugta után érkeztek” – számolt be az egyik arcát eltakaró áldozat, aki Bangladesbe menekült az atrocitások elől. Már júniusban hét katona rontott be a házába, lefogta a nő férjét, akit aztán kikötöztek és kénytelen volt végignézni, ahogyan megerőszakolják a feleségét. Eközben a nőt bottal verték, majd a férjét lelőtték. A nő az erőszak következtében teherbe esett.

Nem egyedülálló esetről van szó: The Associated Press bangladesi menekülttáborokban készített interjúiból kiderült, hogy a megkérdezett nők közül

29-en estek áldozatul a mianmari katonák által elkövetett fizikai bántalmazásnak és szexuális erőszaknak

A lap úgy vélte, hogy az áldozatok száma akár tízszer több lehet, csak nem mernek nyilatkozni erről, mivel ez könnyen megbélyegezheti őket a muszlim közösségen belül is. Ráadásul ezek az esetek még 2016 őszén történtek, tehát az idén nyáron kibontakozó újabb rohingyák elleni pogromok, majd etnikai tisztogatások előtt.

Augusztus óta 600 ezer rohingya menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és a jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.

Kezdetét vette Ferenc pápa mianmari útja

0

Mianmar és Vatikán mindössze fél éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, de Ferenc pápa már el is látogatott a délkelet-ázsiai országba. Ő az első pápa Mianmarban, ahol körülbelül 700 000 katolikus él. Ám sokan amiatt tartják érdekesnek a pápa látogatását, mert arra kíváncsiak, hogy vajon szóba hozza fogja-e hozni a helyi muszlim közösség, vagyis a rohingják helyzetét. 

Ferenc pápa a november 26-tól egészen december 2-ig tartó délkelet-ázsiai útja keretében legelőször Mianmarba repült. A rangoni repülőtéren mintegy 30 ezren várták, köztük a mianmari püspökök és a kormány egyes vezető személyiségei. Innen Najpjidót városába utazott tovább, és a tervek szerint

találkozni fog a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szan Szú Kji államtanácsossal,

Htin Kjav államfővel, Min Aung Hlaing vezérkari főnökkel, valamint befolyásos buddhista vezetőkkel. Ferenc pápa szerdán szabadtéri misét mutat be egy ranguni sportpályán.

Augusztus óta 600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.

A pápai látogatás egyik legnagyobb kérdése, hogy Ferenc pápa használni fogja-e a rohingja szót, mivel a mianmari katolikus közösség vezetői azt kérték tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését, mert azzal már lényegében állást foglal a kérdésben. Greg Burke szentszéki szóvivő azt nyilatkozta, hogy Ferenc pápa útja

“diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.

Ezt ugyanis arra értette, hogy viszonylag kevés dolgot fognak közvetíteni: csak Ferenc pápa megérkezését, valamint a Bangladesben és Mianmarban bemutatott pápai misét. A pápa már korábban jelezte, hogy azért vállalkozott a mianmari útra, hogy segítsen feloldani a konfliktust a buddhista többség és a muszlim kisebbség között.

Az egyházi vezető csütörtökön a szomszédos Bangladesben folytatja térségbeli útját. Szombaton részt vesz egy dakkai vallástalálkozón, ahol a rohingja közösség tagjai is jelen lesznek.

Apartheidtől szenvednek a rohingják

0

A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.

Rohingja menekültek a bangladesi határnál
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.

A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint

„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.

Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”

A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint “a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”

Rohingja kislány egy menekülttáborban
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.

Az Arakán államban élő rohingják lényegében

a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.

A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.

Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.

A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.

A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.

Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.

Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.

De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.

A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.

A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.

Ferenc pápa Mianmarban közvetít

0

A katolikus egyházfő szót emelt az üldözött rohingya muszlim kisebbség mellett, és ezzel dühös bírálatot váltott ki az államvallást gyakorló buddhista papok körében. Ferenc pápa november végén látogat el a dél-ázsiai országba.

Mianmarban augusztus óta a hadsereg és a rendőrség szisztematikusan üldözi a rohingya kisebbséget. Közülük sokat megöltek, és eddig már több mint félmillióan menekültek külföldre. Ferenc pápa, aki – függetlenül azok vallásától – a menekültek pártfogója az egész világon, azért vállalkozik erre a mianmari útra, hogy

segítsen feloldani a konfliktust a buddhista többség és a muszlim kisebbség között.

Elsőként az ország névleges vezetőjével, Aung Szan Szu Kji asszonnyal fog beszélni. A Nobel-békedíjas vezető sok bírálatot kapott külföldön, mert nem állt ki az üldözött muszlim kisebbség mellett Mianmarban. Ferenc pápa ezután találkozik a buddhista papság vezetőivel.

Az országban olyan szélsőjobboldali vélemények terjednek, amelyek másodrendű embereknek tartják az iszlám vallás követőit. Ennek következtében a rohingya kisebbséget már régen megfosztották állampolgári jogaitól. Keresztények csak kis számban élnek Mianmarban, de talán Ferenc pápa látogatásának köszönhetően pozitív szerepet játszhatnak a nemzeti megbékélésben, ha az létrejön egyszer Mianmarban, melyet a brit birodalmi időkben még Burmának hívtak.

Ötven rohingya gyerek veszhetett a tengerbe menekülés közben

0

Csütörtökön borult fel egy mianmari rohingya menekülteket szállító csónak, amelyben ötven gyerek is utazott. Valószínűleg több mint hatvan halálos áldozata van a tragédiának.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint eddig 23 menekült holttestét találták meg, és negyvenen eltűntek. Feltehetően több mint hatvan utas veszett oda, amikor felborult a csónakjuk a háborgó vizeken. Összesen nyolcvan mianmari menekültet szállított a csónak, a 17 ismert túlélő egész éjjel a tengeren volt élelem nélkül.

Beszámolójuk szerint többségében gyerekek utaztak a hajón.

A menekültek már nagyon közel jártak úti céljukhoz, és éppen horgonyt akartak vetni a bangladesi partok közelében, amikor a csónak felborult a viharos tengeren.

Mianmarból elmenekült rohingya nemzetiségű emberek a bangladesi Uhijában 2017. szeptember 19-én (MTI/EPA)

António Guterres ENSZ-főtitkár

humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte a rohingya kisebbség tömeges menekülését Mianmarból

csütörtökön az ENSZ Közgyűlése előtt.

Guterres elmondta, hogy “vérfagyasztó” dolgok jutottak a világszervezet tudomására. A menekülők szerint a mianmari katonák válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk, taposóaknákat vetettek be ellenük, és számtalan szexuális támadást is elkövettek. A főtitkár szerint a probléma gyökerét a rohingya kisebbség régóta húzódó hontalansága és az azzal járó diszkrimináció jelenti.

U Thaung Tun mianmari nemzetbiztonsági tanácsadó a közgyűlésen ezzel szemben kijelentette: nincs etnikai tisztogatás, nem folyik népirtás Mianmarban. “A különböző vallású közösségek harmóniában éltek együtt a történelmünk során.

A mostani helyzet a terrorizmus miatt és nem a vallási különbségek miatt alakult ki”

– mondta U Thaung Tun.

Banglades ENSZ-nagykövete a közgyűlésen pedig jelezte, hogy tarthatatlan a rohingya menekültek befogadása. A nagykövet szorgalmazta, hogy az ENSZ hozzon létre biztonságos zónákat a még Mianmarban maradt rohingyák számára – írja az MTI.

Rohingya vagyok – megrázó film a Mianmarból menekültekről

0

A Contrast VR és az Amnesty International közös filmje: Rohingya vagyok. Egyedülálló, virtuális valóság – film a rohingya-válságról.

A Contrast VR, az Al Jazeera új 3D-s, valósággal foglalkozó stúdiója és az Amnesty International ma mutatja be “Rohingya vagyok” című dokumentumfilmjét, amely a rohingya menekültválságról, és az ellenük folyó etnikai tisztogatásról szól.

A film rendezője és producere a Contrast VR vezető szerkesztője Zahra Rasool, társproducere pedig a díjnyertes filmes újságíró, Aela Callan. A „Rohingya vagyok”

az első dokumentumfilm, amelyet egy rohingya menekülttáborban forgattak.

A film betekintést enged egy rohingya menekült, Jamalida Begum és két gyerekének életébe, akik a bangladesi Kutupalong ideiglenes menekülttáborban élnek. Jamalida egyike annak a több százezer rohingyának, akik elmenekültek Mianmarból, de Bangladesben letelepedni nem tudnak, Mianmarba pedig nem mehetnek vissza. A film bemutatja Jamalida küzdelmét a nyomorúságos körülményekkel.

“A film elsőkézből mutatja be, hogy egy nő életét hogyan tette tönkre a mianmari hatóságok rohingyák elleni bosszúhadjárata.

Ha ez egyetlen családdal történik, az is borzalmas bűncselekmény, de ha több mint 480 000 rohingyával, az már emberiesség elleni bűncselekmény.

Jamalida története nem is lehetne időszerűbb: az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten ismét ülésezik. Itt az idő, hogy a nemzetközi közösség végre véget vessen a Rakin államban folyó jogsértéseknek.” – fogalmazott Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki nemrég tért vissza a bangladesi-mianmari határról.

„Örülünk, hogy az Amnestyvel közösen mutathatjuk be ezt a filmet.” – mondta Zahra Rasool, a Contrast VR vezető szerkesztője. “Reméljük, hogy a film hatására még tobb ember értesül arra, hogy milyen kilátástalan helyzetben is vannak a rohingyák. Úgy döntöttük, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel a tervezettnél korábban mutatjuk be a filmet.”

A Contrast VR csapata 2017 májusában érkezett meg a bangladesi Cox’s Bazarba, hogy az akkor még nem annyira közismert menekültválságról készítsenek anyagot. Az Amnesty International információi szerint

legalább 80 főleg rohingyák által lakott települést pusztítottak el a mianmari hatóságok

Rakin államban, komplett falvakat égettek porig. A pusztítás valódi nagysága minden bizonnyal ennél is nagyobb, sok terület egyelőre a felhők miatt nem látszik a műholdfelvételeken. A becslések szerint augusztus 25. óta 480 000 rohingya menekült Bangladesbe, nyolcvan százalékuk gyerek és nő, sok a sérült.

A film az első része egy sorozatnak, amely olyan csoportokat, közösségeket mutat be, akiket legdurvábban érint az egyenlőtlenség és a különféle jogsértések.

Aung Szan Szú Kji elítélte a rohingják elleni támadásokat

0

Elítélte a kisebbségi rohingják elleni jogsértéseket, és a vétkesek felelősségre vonását ígérte Aung Szan Szú Kji mianmari vezető kedden a nemzetéhez intézett beszédében.

A Nobel-békedijas politikus a parlamentben felszólalva kijelentette, hogy Mianmar nem tart a nemzetközi vizsgálattól, és elkötelezett abban, hogy tartós megoldást találjon a konfliktusra. A hatóságok készek megkezdeni azoknak a menekülteknek az ellenőrzését, akik vissza akarnak térni az országba – mondta.

Szú Kji most első ízben intézett beszédet honfitársaihoz azóta, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt elszabadult az erőszak a többségében buddhista Mianmar Arakán államában, ahol több mint egymillió jogfosztott muszlim rohingja él. A rohingja felkelők rendőrőrsöket támadtak meg, amire a hadsereg “tisztogató akcióval” válaszolt, amit az ENSZ az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősített.

Az erőszakcselekmények eddig mintegy 400 halálos áldozatot követeltek, és több mint 410 ezer rohingja menekült el a szomszédos Bangladesbe. Szú Kjit nemzetközi bírálatok özöne érte, amiért nem állítja le az erőszakcselekményeket.

Törött ikon – Miképp lett pária a Nyugat kedvencéből

0

“Ázsia Mandelája”, a “Kelet Clintonnéja” és “Mianmar békehozója” – ilyen és ehhez hasonló nevekkel illették korábban az ország miniszterelnök-asszonyát, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szu Csít. Most azonban a dél-ázsiai országban zajló, etnikai tisztogatásnak minősített katonai akciók tükrében úgy tűnik, hogy a korábban Nyugaton piedesztálra emelt politikusnő eszményképe a porba hullott. 

Állandó célkeresztben 

Mianmarban, vagyis a régi, és egyes országokban gyakran használt országnevén Burmában, már lassan több mint három hete tart a helyi muszlim közösség ellen indított durva támadássorozat. A bengáli népcsoportba tartozó, a dél-ázsiai ország nyugati részén fekvő Rakhine tartományban tömörülő és az ország az mindössze 5-6 százalékot kitevő rohingyákat a kormány nem tartja önálló kisebbségnek, ezért nem is hajlandó őket megvédelmezni az atrocitások ellen.

Sőt, a rohingyáknak most nemcsak a szélsőséges buddhista szerzetesek által feltüzelt burmai lincselőkkel kell szembenézniük, hanem a mianmari hadsereg szervezett fellépésével. Épp azért az sajnos

korántsem számít újdonságnak, hogy a népcsoport ellen pogromokat hajtanak végre

(ilyen történt 2012-ben és 2013-ban is), de ilyen intenzitású és kiterjedt üldöztetésre korábban még nem volt példa.

A mostani üldöztetést egy rendőrörs elleni támadás váltotta ki, amelyben 12-en vesztették életüket. Az incidensért a hadsereg a rohingyai szélsőségeseket tették felelőssé és a kezdeti büntetőakciókból már-már népirtás határát súroló hadműveletek lettek.

Az ENSZ szerint augusztus 25-e óta erőszak áldozatainak száma 3000 főt is meghaladhatja,

több mint 10 000 házat gyújtottak fel és közel 320 000 rohingya menekült át a szomszédos Bangladesbe.

Rohingya menekülttábor. Az ENSZ szerint közel 100 millió dollár nagyságú élelmiszer és gyógyszersegélyre lenne szükség. A kép forrása: flickr.

Azonban nemcsak az etnikai tisztogatás mértéke az, amely miatt a mianmari események a figyelem középpontjába kerültek. Ugyanis nagyon sok beszámoló, elemzés és véleménycikk rámutatott arra, hogy a korábbi nyugati ideál, még ha csak közvetve is, de felelős a mostani atrocitásokért.  Aung Szan Szú Csíról, Mianmar kormányfőjéről van szó.

Mianmari demokráciaépítés: illúzió vagy valóság? 

Először viszont szükséges röviden kitérni az ország történelmére, amely magyarázattal szolgál arra nézve, hogy Szú Csí miért számított az ázsiai országok mintapéldaképének, amelyet illett volna minden Nyugat-barát államfőnek illet volna követnie.

Burmában 1962-ben Ne Win tábornok hatalomátvételével kezdődött meg a diktatúra időszaka, amely során egyfajta helyi szocializmust próbáltak megvalósítani. Ugyan a kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan itt is összeomlott a szocialista rendszer 1989-ben, de

a katonai junta megmaradt.

Az ország nevét Burmáról Mianmari Unióra módosították (egyes országokban, mint például Nagy-Britanniában, hivatalosan a mai napig Burmának hívják az államot). Az ország ez idő alatt teljesen elszegényedett, az ellenzéket üldözték, a lakosságot pedig elszigetelték a világ nagy részétől.

Ezek az állapotok egészen a 2007-es „sáfrányos forradalomig” maradtak fenn, ami bár nem vetett véget a katonai diktatúrának, de rámutatott arra, hogy a hatalmuk ilyen formában nem tartható fenn sokáig. Ezért 2010-ben választásokat írtak ki, amit ugyan a hadsereg pártja, az USPD (Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja) nyert meg –  csalással – de az országot irányító Thein Szeinnek reformokat kellett bevezetnie, nehogy polgárháborúba sodródjon az állam.

Reménnyel töltve: A 2007-es sáfrányos forradalom tüntetői. A kép forrása: wikimedia

Az első reformintézkedések egyike volt, amikor körülbelül 7000 politikai fogolyt engedtek szabadon, aki között Aung Szan Szú Csí is ott volt. Egyike volt a katonai rezsim legnagyobb ellenzőinek és bírálóinak. A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) vezetőjeként már egy választási győzelmet is aratott 1990-ben, de akkor a katonai vezetés nem volt hajlandó átadni a hatalmat. Ő azonban korántsem nyugodott bele a helyzetbe: folyamatosan publikált, beszédeket tartott, az erőszakmentességre és a demokrácia bevezetésére szólított fel.

Demokrácia védőszentje

Hírneve átlépte a dél-ázsiai ország határát is: politikai tevékenységéért és eszméiért

1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

A külföldi anyagi támogatásokból nemcsak a pártját erősítette, hanem a segélyszervezeteket hozott létre a hátrányos helyzetű vagy éppen a politikai véleményük miatt üldözött mianmariak számára. A katonai junta idővel túl nagy veszélyt látott a hatalmára nézve: 1996-ban egy ellene intézet sikertelen merénylet után 15 évnyi házi őrizetre ítélték.

Szú Csí az amerikai feminista mozgalom legfontosabb lapjának számító Ms. borítólapján. A kép forrása: wikimedia.

Ez azonban semmit nem vont Szú Csí megítéléséről, sőt, pont ellenkezőleg: jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat egyfajta példaképpé tegye, Ázsia nagy emberjogi harcosává avassa a politikust.

Számtalan nemzetközi díjjal és elismerő oklevéllel tüntették ki.

Az Európai Parlament a Nobel-békedíjjal egy évben Szaharov-díjjal ismerte el a tevékenységét (de személyesen 2013-ig nem vehette át); Bill Clinton a Szabadság Elnöki Medálja kitüntetést és tíz évvel később a Kongresszus aranymedált adományozott neki; több egyetemen díszdoktori címet kapott, ahogyan egy ösztöndíjat is elneveztek róla.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy

a nyugati popkultúrában jóval nagyobb kultusz kezdett kialakulni Szú Csí körül, mint a politikai körökben. 

Az U2 ír zenekar frontembere egy dalt is írt a mianamari politikusnőnek (Walk on) címmel. Sőt, 2009-es turnéjuk során Szú Csí arcképét kivetítve és maguk elé tartva léptek fel. 2011-ben Luc Besson francia rendező pedig egy filmet készített Szú Csí életéről és harcáról (ami viszont nem lett nagy siker, még Oscarra vagy bármilyen más díjra sem jelölték), de sorozatokban vagy bollywoodi filmekben szintén felbukkant a karaktere. A Mirca Art művészei – köztük magyarok is – egy könyvet hoztak létre Szú Csí számára adózva “az emberi szabadságjogokért való küzdelemért”.

Éppen ezért, amikor 2010 után Mianmar lassan, de biztosan elindult a demokratizálódás útján, az Egyesült Államok minden segítséget megadott a korábban amerikai embergókkal sújtott országnak. Ugyanis Barack Obama igyekezett kihasználni a Szú Csí körül kialakult kultuszt a saját külpolitikájának igazolására: ő volt a legfontosabb szimbóluma az új amerikai “nem katonai alapú demokráciaexport legnagyobb sikerének” és a Demokrata Párt ideológiai irányelveinek megtestesítőjének. Épp ezért nemcsak az előző amerikai elnök járt többször dél-ázsiai országban (először 2012-ben, majd legutoljára 2016-ban), hanem az Obama-adminisztráció összes jelentősebb államtitkára és fő eszmei képviselője is egymás pózolt vele. Például Hillary Clinton, aki többször azt nyilatkozta Szú Csíről, hogy a környezetében lévő embereken kívül ő volt rá a legnagyobb inspiráló hatással…

“Teréz anya és Margaret Thatcher között”

Amikor még egy hullámhosszon pendültek: Obama és Hillary Szú Csí házában. A kép forrása: wikimedia.

Csakhogy, amikor 2015-ben az NLD megnyerte a választásokat, kezdett megkopni a politikusnő korábbi fénye. Mindenki arra számított, hogy Aung Szan Szú Csí folytatja a demokratizálódást, ehelyett azonban

a sovinizmus és egyfajta szélsőséges „buddhista nacionalizmus” kezdett el terjedni

a politikai vezetés hallgatólagos beleegyezése mellett. A hadsereg felett pedig továbbra sem sikerült kiterjesztenie a teljes kontrollt, hiszen nem egy kormányzati döntést megvétózhatnak, vagy a vezetés beleegyezése nélkül indítottak katonai akciókat.

Már igazából 2010 és 2015 között zajlott rohingyák elleni pogromok során felmerült a neve és szerepe. Csakhogy ekkoriban még a Nyugaton azzal érveltek, hogy Szú Csínek nem sikerült megerősítenie a hatalmát,  továbbra is a régi elit irányítja az államot. Ugyanúgy gyakran lehetett azt hallani, hogy hát nem volt neki ajánlatos felszólalnia a rohingyák védelmében, mert azzal csak indokot szolgáltatott volna az ellenségeinek arra, hogy lejárassák, a szavazói ellen fordítsák és végül megbuktassák őt. Ekkoriban már kezdődött árnyalódni róla a kép: az egyik interjújában megjegyezte, hogy ő

“egyáltalán nem vagyok olyan, mint Teréz anya, de olyan sem, mint Margaret Thatcher. Csak egy politikus vagyok.”

Azonban ez már nem magyarázat Szú Csí 2017-es viselkedésére. 2016-ban ugyanis nemcsak miniszterelnökké nevezték ki, hanem ő lett Mianmar külügy- és iskolaügyi minisztere is, szóval elég nagy hatalom összpontosult a kezében. Ezért először a hallgatást választotta, majd amikor nagy nemzetközi nyomás nehezedett rá, akkor megszólalt, de nem úgy, ahogyan azt Nyugaton elvárták volna egy Nobel-békedíjjal rendelkező és demokrácia hősének nyilvánított politikusról.

„Egy kicsit ésszerűtlen azt várni, hogy 18 hónap alatt megoldjuk a kérdést. A helyzet Rakhinében évtizedek óta ilyen. A gyarmati kor előtti időkben kezdődött”

– mentegetőzött az egyik interjújában.

Hivatalos nyilatkozataiban és interjúiban továbbra is kerülte a rohingya megnevezést, muszlimok által elkövetett atrocitásokról beszélt, és minden mianmari kormány által elkövetett etnikai tisztogatásról szóló hírrel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok szándékos dezinformációk, amelyekkel alá akarják ásni a hatalmát. A mianmari miniszterelnök-külügyminiszter a felszólalásaiban megvédte a kormányzati lépéseket, nem volt hajlandó elmenni az ENSZ-közgyűlésre, és a nemzetközi szervezetek és emberjogi csoportokat nevezte meg felbujtóknak. Nem maradhatott el a kötelező sorosozás sem, igaz, ezúttal az orosz média részéről hangzott el. (Ettől függetlenül a Soros alapítványok valóban pénzelték az ún. Burma Projektet, amelynek Aung Szan Szú volt a legnagyobb haszonélvezője. Erről a projekt irányítója számolt be a Magyar Narancsnak adott 1996-os interjújában).

Ezek miatt

a Szú Csí körül kialakult kultusz egy csapásra szertefoszlott.

A korábbi szövetségesei és támogatói hirtelen ellene fordultak. A nyugati média, amely pár éve ajnározta, most már azt követeli, hogy vonják meg a mianmari miniszterelnök-asszonytól a Nobel-békedíjat. A szintén Nobel-békedíjjal rendelkező személyek, mint például a pakisztáni Malala Júszafzai  vagy a a dél-afrikai Desmond Tutu, követelték, hogy Szú Csí tegyen valamit az üldözések érdekében, különben nem méltó a kitüntetésre. A dalai láma szintén figyelmeztette Mianmar vezetőjét, hogy

“emlékezzenek Buddhára, mert ő – látva szenvedéseiket – segített volna a rohingyákon”.

Novemberben pedig Ferenc pápa Mianmarba látogat és minden jel szerint felszólal majd a rohingyák védelmében. Törökországtól egészen Indonéziáig pedig folyamatosan tüntetnek a mianmari helyzet miatt, ami jó alapot szolgáltat egyes muszlim politikusnak, mint például Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy a Nyugatot okolják a tétlenségéért és a saját megerősödésükre fordítsák az etnikai tisztogatásokat.

Aung Szan Szu Csí 2013-ban beszédet tartott az Európai Parlamentben. Ekkor kapta meg Martin Schulztól a Szaharov-díjat kép forrása: wikimedia

A nyugati politikai elit szintén kezd ráébredni arra, hogy ideje változtatniuk a korábbi hozzáállásukon. Szeptember 14-én EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elítélték és Szú Csít tették felelőssé az etnikai tisztogatásért és a Szaharov-díj visszavonhatóságról vitáztak. Szú Csí legfontosabb külföldi szövetségesei, mint Nagy-Britannia vagy Egyesült Államok is felszólította a miniszterelnök-asszonyt, hogy tegyen valamit, ne engedje visszatérni a tábornokokat az ország élére, különben annak súlyos következményei lesznek az országra nézve, többek között visszatérhet az Obama-adminisztráció által 2016-ban eltörölt embargó. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is arról beszélt, hogy a rohingyák elleni támadások elfogadhatatlanok, a népcsoport katasztrofális helyzetbe került és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is sürgős lépéseket követelt az erőszak megfékezéséért.

Mivel

a nemzetközi nyomás ellenére korántsem enyhültek a rohingyákkal szembeni atrocitások és a represszió,

ezért már elhangzanak olyan vélemények, hogy Mianmarban zajló események az “újabb srebrenicai mészárlást, ruandai népirtást, vagy egyenesen 21. századi holokausztot jelentik. Ezt pedig a Nyugatnak nem szabadna tűrnie, hanem be kellene avatkoznia, akár katonai erővel is. Csakhogy vajon erre képes lesz egy olyan államfő esetében, akit nemcsak segített hatalomra juttatni, hanem egyfajta követendő mintaként állított be minden demokratizálódni vágyó ország számára?

Ez volt ma – 2017. szeptember 13.

0

Lemaradt a mai hírekről? Nem tudta követni, mi történt Magyarországon és a nagyvilágban? Mi összefoglaltuk.

Juncker évértékelő beszéde

Jean-Claude Juncker évértékelõ beszéde
Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Mathieu Cugnot

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.

Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.

Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,

“Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.

De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.

A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.

Botka az LMP-vel összefogna

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy

Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.

Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.

Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért

nem írta alá a jóvátételi törvényt,

amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.

Hatalmas károkat okozott Irma

Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten
Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena

Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.

A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.

Duterte bosszúja

Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.

Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.

Trumpnak kedvezően döntött a bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.

Ez részleges győzelmet jelent Trump számára

azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.

Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit

egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK