Miért a magyarok Európa lázadói?

0
1613
Rajzoló: Shooty (SME)

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is „lázadozik” Budapest Brüsszel ellen? Mik azok az érzékeny témák, amelyek az állandó vita tárgyát képzik az Európai Unió és Magyarország közötti vitákban? 

Lucia Rusnáková a Hospodárske noviny napilapban közölt elemzésében Zuzana Gabrižovával, az Euractiv portál főszerkesztőjével közösen öt olyan kérdésre próbáltak meg választ találni, amelyek szerintük lefedik a Magyarország és az Európai Unió közötti legnagyobb ellentéteket.

  1. Hogyan áll hozzá a magyar kormány a kvótákhoz és a migrációhoz?

Orbán Viktor magyar miniszerelnök már számtalan fórumon hangsúlyozta, hogy  a migráció drasztikus következményekkel fog járni Magyarországra nézve. Az Európai Unió Bírósága szeptember elején elutasította az uniós kvótarendszerről szóló magyar-szlovák keresetet. Habár eredetileg 120 000 menekültet kellett volna szétosztani az EU-ban, mindössze 27 000-et sikerült, mivel a bíróság szerint nincs együttműködés a tagállamok között.

Ugyanakkor a Rusnáková rámutatott arra, hogy Budapestet tették meg bűnbakká és kvótarendszer ellenségévé. Orbán továbbra is élénken harcolt a bírósági döntés ellen, miközben Robert Fico szlovák kormányfő elfogadta azt, igaz, ő sem ért vele egyet. Az EU migrációs biztosa, Dimitris Avramopoulos figyelmeztette nemcsak ezt a két országot, hanem Csehországot és Lengyelországot is, hogy ők is bíróság elé kerülhetnek, ha nem változtatnak a magatartásukon.

Gabrižová  úgy látta, hogy a magyar miniszterelnököt még ez sem hatotta meg, s továbbra is a migráció negatív következményeiről beszélt és az uniós intézményeket kritizálta, valamint elutasította a „kevert társadalmak létrehozását”. Ez a xenofóbia azonban a jövő évi magyarországi választások kampányának a része. Rusnáková ebben a részben kitért még az Eurostat felmérése is: az EU-ban a menedékkérelmek elutasítása terén Magyarország áll az első helyen.

2017 júniusában már csak 255 személy kért menedékjogot, miközben tavaly júniusban még 4745-an.

  1. Miképp gyakorol nyomást Orbán a civil szervezetekre?

A civil szervezetek jelentik a második nagy ellentétet Budapest és Brüsszel között. Idén júniustól ugyanis a magyar kormány szigorúbb törvényeket vezetett be: az a Magyarországon tevékenykedő civil szervezetnek, amely évenként több mint 23 000 eurónyi (7,2 millió forintnyi) támogatást kap külföldről, köteles regisztráltatnia magát.

Ezenfelül az interneten vagy a sajtóban a magyar állampolgárok tudomására kell hozni, hogy kik támogatják őket. Ha ezt nem teszik meg, akkor akár ki is utasíthatják őket az országból. A kritikusok és az Európai Bizottság szerint a magyar kormány így akarja kontroll alatt tartani az egész civil szektort. Emiatt Brüsszel szintén eljárást indított Budapest ellen, de a kritikákra a magyar kormány továbbra sem reagál.

Gabrižová közölte, hogy amennyiben Magyarország a következő egy hónap során sem fog érdemben válaszolni,

akkor eljárás indulhat Magyarország ellen és ez a sokkal keményebb retorziót jelenti.

Az Amnesty International üdvözölte az EB fellépését egy „olyan törvénnyel kapcsolatban, amely szembe megy az európai joggal.” Rusnáková pedig azt jegyezte meg, hogy az AI továbbra sem tartja be az új magyar jogszabályt.

  1. Milyen problémái vannak Orbánnak a Közép-európai Egyetemmel (CEU-val)? 

A szlovák elemző szerző elemzésének harmadik fő területét a Közép-európai Egyetem (CEU) képezte. A magyar kormány mindenben Soros Györgyöt amerikai milliárdost hibáztatja, miközben ő a felsőoktatási intézmény legnagyobb szponzora. A CEU elleni támadások tavasszal vették kezdetüket, és nem sokkal később elfogadták az új felsőoktatási törvényt, amely előírja, hogy a külföldi egyetemeknek egy kampusszal kell rendelkezniük, illetve a magyar kormánnyal egy együttműködési szerződést kell kötniük.

A CEU-nak viszont nincs anyaintézménye az Egyesült Államokban, így nagy az esélye, hogy el kellene hagynia az országot. A magyar kormány lépése több tízezres tüntetéseket idézett elő az országban, valamint rengeteg bírálatot váltott ki a nemzetközi szervezetek részéről. Rusnáková azt írta, hogy a CEU számára a kiutat jelentheti az amerikai a New York-i Bard College-dzsal kötött együttműködési memorandum.

Ugyanakkor Palkovics László magyar államtitkár azt nyilatkozta, hogy nem elég, ha együttműködési memorandumot írtak alá a felek, és ezért még korántsem biztos az egyetem jövőbeli helyzete. A Soros elleni harc második fő eleme az országszerte kirakott plakátok és médiában szereplő reklámok, valamint a következő nemzeti konzultáció. Budapest ugyanis minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy „Soros nevesen a végén”.

  1. A visegrádi együttműködés jelenti az alternatívát?

A magyar kormány előszeretettel azt kommunikálja, hogy

„az EU felől érkező keményebb fellépés a V4-ek közötti szoros együttműködést hozza magával”.

Továbbá ezt bizonyítja szerintük az uniós belügyminiszterek október eleji közös nyilatkozata, amelyben továbbra is ellenezték a migránskvótákat és helyette a határvédelmet helyezték előtérben.

Azonban Gabrižová úgy vélte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közvetítő szerepet tölt be a V4-nek és a nyugati tagállamok között, és mindent megtesz azért, hogy az EU-ban egységessé váljon a migrációs politika. Magyarországot és Lengyelországot igyekszik elszigetelni, ezért is nyit Csehország és Szlovákia felé. Ugyanakkor ezen a téren nagyon szorítja az EB-t az idő: Európa politikai térképét jelenleg átrajzolás alatt van, elég csak az osztrák választások eredményére gondolni.

  1. Továbbra is szövetségesek maradnak a magyarok-szlovákok?

Budapest és Pozsony együtt harcol a kettős minőségű élelmiszerek ellen, vagyis Fico és Orbán igyekszik véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a külföldi élelmiszervállalatok ugyanazon márkák esetében a gyengébb minőségű áruikat dobják a kelet-közép-európai országok piacaira. Ezzel párhuzamosan együttműködnek a környezetvédelem terén – létezik egy közös nemzeti park projekt – és a magyar diplomácia támogatja azt is, hogy az Európai Gyógyszerügynökséget Londonból a szlovák fővárosba költöztessék át. Vajon akkor mostantól Magyarország és Szlovákia „elválaszthatatlan partnerek” lettek? -tették fel a kérdést az elemzésben.

Gabrižová válasza erre az, hogy

1993 óta soha nem vOLT OLYAN JÓ A MAGYAR-SZLOVÁK VISZONY, MINT MOST

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .