Kezdőlap Címkék Soros György

Címke: Soros György

Uniós törvény alapján támadhatja Orbán az ellenzéki médiumokat

25-100%-os arányban külföldről finanszírozzák a magyar kormányt támadó médiát – ismertette a XXI. század intézet igazgatója tanulmányukat. Békés Márton az intézet igazgatója elmondta, hogy a szponzorok mögött az élen jár Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, az Egyesült Államok kormány- ügynökségei és a globális nagyvállalatok. Rajtuk kívül Hollandia és a német zöldek alapítványa, a Heinrich Böll Stiftung – közölte Békés Márton, a XXI. század intézet igazgatója.

Az Európai Unió olyan törvényt készít elő, amely külföldi ügynöknek nyilváníthatná azokat az intézményeket, melyeket az unión kívülről jelentős pénzekkel támogatnak. A törvényjavaslat indoklása az, hogy a jövőben el kell kerülni az olyan korrupciós ügyeket mint a Katargate vagy az orosz és kínai befolyásolási kísérletek. Ursula von der Leyen nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol Biden elnök arról győzködte őt: Oroszország után Kína ellen is szankciókat kellene hoznia az Európai Uniónak.

Az új uniós törvény erős fegyvert adhat Orbán Viktor kezébe.

Külföldi ügynök törvényen dolgoznak Brüsszelben

A nemkormányzati szervezeteknek és az oktatási intézményeknek jelezniük kellene, ha pénzt kapnak az Európai Unión kívülről. A brüsszeli Politico három forrásból is úgy értesült, hogy ilyen törvényt készítenek elő Brüsszelben.

1938 óta működik az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration, amely arra kötelezi a külföldi kormányok számára dolgozó lobbistákat, hogy bejelentsék tevékenységüket egy kormány hivatalban. Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében múlt szeptemberben bejelentette, hogy törvény csomagot állítanak össze a demokrácia védelmére. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég Washingtonban járt, ahol Biden elnök arról győzködte, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia nemcsak Oroszország, de Kína ellen is.

Putyin elnök hasonló törvényre hivatkozva tiltotta be a nemkormányzati szervezetek illetve a független sajtó működését Oroszországban. Az oroszbarát kormányzat nemrég hasonló törvényt akart elfogadtatni Grúziában, de olyan erős tiltakozó hullámot váltott ki a külföldi ügynök törvény, hogy annak visszavonására kényszerült. A grúziai törvény szerint minden olyan szervezet külföldi ügynöknek minősült, amely finanszírozásának több mint 20%-a külföldi kézben van.

Miért vállalkozik erre most az Európai Unió?

“Ez kétségkívül kényes kérdés. Még az információ gyűjtésénél tartunk, nagyon széles körben vizsgálódunk, hogy megtaláljuk a helyes megközelítést”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő.

A nemkormányzati szervezetek mindenesetre kaptak egy kérdőívet, melyet áprilisban kell visszaküldeniük. A brüsszeli bizottság összegzi az információkat, melyeket fel akar használni a törvényjavaslat megírásához.

A Politico munkatársa látott egy ilyen kérdőívet, és ezen az áll, hogy a szóban forgó intézménynek részletesen jeleznie kell: milyen pénzeket kap unión kívüli államokból?

Ha uniós törvény születik a nemkormányzati szervezetek és az oktatási intézmények unión kívüli finanszírozásáról, akkor ez fegyvert adhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezébe

– írja a Politico, amely nem emlékeztet a CEU ügyére, de nyilvánvaló, hogy ilyen esetekre gondol.

A Transparency International nemkormányzati szervezetet is aggasztja a tervezett törvényjavaslat. Nick Aiossa, a Transparency International egyik vezetője részt vett egy szóbeli kikérdezésen, amelyen azt tudakolták: “vajon a Transparency International nem olyan szervezet-e, melynek működése fenyegeti a demokráciát?”

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság jogi biztosa irányítja a törvénytervezet előkészítését. A következő napokban sok találkozón vesz részt, hogy eloszlassa a kétségeket az Európai Unió külföldi ügynök törvényével kapcsolatban – írja a Politico.

Borrell elítélte a grúz törvényt

Az Európai Unió külügyi főképviselője március 7-én úgy nyilatkozott, hogy

“Grúzia népe számára ez a törvényjavaslat rendkívül káros, és hátrányosan befolyásolhatja az ország kapcsolatait az Európai Unióval”.

Oroszország 2012-ben iktatta törvénybe a külföldi ügynökök megkülönböztetését, amely lehetővé tette Putyin számára a kritikus nemkormányzati szervezetek betiltását, és a független sajtó elnémítását.

A grúz törvényjavaslat mintája az orosz volt, ezért is tört ki vele szemben elemi erejű felháborodás Tbilisziben. Az ország államfője, Szalome Zurabisvili is elítélte a törvényjavaslatot. Közölte, hogy nem írja azt alá. A tiltakozás láttán az oroszbarát kormány visszavonta a törvényjavaslatot, melyről az USA nagykövetsége Tbilisziben azt írta, hogy “ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése sötét nap Grúzia történetében. Kérdésessé teszi, hogy Grúzia kormánypártja mennyire kötelezte el magát az euroatlanti integráció mellett.”

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 február 24 – Ukrajna, Grúzia  és Moldova jelentkezett az Európai Unióba. Júniusban az Európai Unió jelezte, hogy elfogadja tagjelöltnek Ukrajnát és Grúziát.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

0

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

0

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

“Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a “Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

“A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt ​​országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

Jön az Internews – az USA erős független médiát akar Magyarországon

0

Az amerikai kormány – együtt az Open Society Alapítvánnyal és a Rockefeller Alapítvánnyal és másokkal  – új média szervezetet akar létrehozni Magyarországon Internews in Hungary néven.

Az Internews egy olyan nemkormányzati szervezet , melyet az Egyesült Államokban alapítottak a média támogatására. Nem Magyarország az egyetlen célország: Ukrajna, Lengyelország, Románia, Örményország és Georgia-Grúzia is szerepel a programban, melynek célja “ erős független média létrehozása”. Miért van erre szükség ?

“Mert jelenleg hatalmas erők próbálják manipulálni, elszigetelni  vagy egyenesen ellenőrizni a sajtót.”

Érdemes elolvasni a támogatók listáját: nemcsak Soros György Open Society alapítványa miatt hanem, mert ott szerepel rajta a Facebook és a Google is.

2017-ben az amerikai külügy már megpróbálkozott azzal, hogy valamiféle “független médiát hozzon létre Magyarországon vidéken.” A kezdeményezés elhalt, mert a magyar kormány tiltakozott, és erőteljesen lobbizott Washingtonban ennek érdekében. Minthogy akkoriban Donald Trump volt az elnök, a magyar kormánynak sikerült megfúrnia a State Department kezdeményezését. Most egy picit nehezebb dolga lesz, mert a demokraták sokkal szigorúbban ítélik meg a nemzeti együttműködés rendszerét mint a republikánusok. Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. Aki már korábban is látott közelről republikánus elnököt: amikor Bush elnök Budapesten járt a rendszerváltás idején, akkor az amerikai nagykövet Orbán Viktorra, a Fidesz ígéretes fiatal vezetőjére bízta, hogy megmutassa Budapestet az USA elnökének.

Jelenleg viszont Orbán Viktor ellenzéki kihívóját, Márki Zay Pétert vádolja azzal, hogy komoly támogatást kapott az Egyesült Államoktól a választási kampány idején. Orbán Viktor, aki fiatal korában maga is Soros György támogatását élvezte, most a titkosszolgálatot is ráuszította Márki Zay Péterre.

“Diplomatát várunk nem helytartót”

Így fogalmazta meg Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter a hatalom aggodalmait. Pressman USA nagykövetet már érkezése előtt hevesen bírálta a kormánypárti média. Az amerikai nagykövetség nemrég videóval idézte fel azokat a támadásokat, melyeket a kormányhoz közelálló politikai szereplők vagy újságírók fogalmaztak meg az Egyesült Államokkal szemben. A Demokrata című lap főszerkesztője például hadüzenetet sürgetett az Egyesült Államok ellen azt követően, hogy támadás érte az Északi Áramlat 1 és 2 tengeralatti földgázvezetéket, mely Oroszországból szállítaná  a nyersanyagot Németországba. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az Északi Áramlat 2 már üzembe sem lépett, az Északi Áramlat 1 vezetéken pedig az oroszok szüntették meg a gázszállítást. Korábban az USA ellenezte ezt a német-orosz együttműködést. Máig nem derült ki, hogy ki próbálta meg felrobbantani a két gázvezetéket, de az nyilvánvaló, hogy csakis egy nagyhatalomnak voltak meg ehhez az eszközei.

Az USA nagykövetsége ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a NATO tagja vagyis együtt kellene működnie az Észak-atlanti Szervezet legerősebb tagállamával. Míg a NATO tagállamok vezetői egyre másra látogatnak el Kijevbe, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Orbán Viktor nem tervez ilyen látogatást. Közben viszont Moszkvába küldi külügyminiszterét, aki nemrég Barátság érdemrendet kapott az oroszoktól. Egyetlen NATO tagállam sem küldte külügyminiszterét Moszkvába azóta, hogy február 24-én Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen.

Soros György: Az Egyesült Államok demokráciája összehangolt támadás alatt

A Legfelsőbb Bíróság döntései világossá teszik: radikális többsége elnyomó rezsimmé akarja tenni az USA-t. Csak a republikánusok elsöprő választási veresége szabhat korlátokat ennek a Legfelsőbb Bíróságnak – mondja Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítója a közleményben.

Az Egyesült Államok 1776-os alapítása óta fejlődő demokrácia volt, most azonban demokráciaként való túlélése komoly veszélybe került. Számos itthon és külföldön lazán összefüggő fejlemény felelős a válságért.

Külföldről az USA-t a Hszi Csinping vezette Kínában és Vlagyimir Putyin Oroszországa által vezetett elnyomó rezsimek fenyegetik, amelyek világszerte autokratikus kormányt akarnak bevezetni.

Még nagyobb azonban az a veszély, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a demokrácia hazai ellenségei miatt.

Ezek közé tartozik a jelenlegi szélsőjobb uralta Legfelsőbb Bíróság és Donald Trump Republikánus Pártja, amely ezeket a szélsőségeseket nevezte ki.

Mi minősíti a bíróság többségét szélsőségesnek? Nem csupán az ő döntésük, hogy félreállítják a Roe v. Wade, a mérföldkőnek számító 1973-as bírósági döntés, amely elismerte a nők azon jogát, hogy eldöntsék, szüljenek-e. Ami őket szélsőségesnek minősíti, azok azok az érvek, amelyekre döntéseiket alapozzák, és azok a jelzések, amelyek arra utalnak, hogy meddig lehetnek hajlandók elmenni ezen érvek megvalósítása érdekében.

Hivatkozás 1868

Samuel Alito bíró, a többségi vélemény megfogalmazója arra alapozta a szavazatát, hogy a 14. módosítás csak azokat a jogokat védi, amelyeket 1868-as ratifikálásakor általánosan elismertek. Ez az érv sok más, azóta elismert jogot veszélyeztet, beleértve a fogamzásgátláshoz való jogot, az azonos neműek házasságát és az LMBTQ-jogokat. Ez az érvelés akár azt is lehetővé tenné az államok számára, hogy betiltsák a fajok közötti házasságokat, ahogy egyesek 1967-ig tették. Az is világos, hogy ez a bíróság frontális támadást kíván indítani a végrehajtó hatalom ellen. A most véget ért bírósági ülés egyik legjelentősebb döntése megfosztotta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét attól a hatáskörétől, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges szabályozásokat hozzon.

“A Legfelsőbb Bíróság egykor egyike volt azoknak az amerikai intézményeknek, amelyek különleges tiszteletet élveztek.”

Nem tart sokáig, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a bíróság legutóbbi döntéseiben: Trump Republikánus Pártja által támogatott ügyek előmozdítása és a Demokrata Párt által kedvelt ügyek gyengítése vagy törvényen kívül helyezése. Gondolj a fegyvertörvényekre. A bíróság radikális szárnya teljes figyelmet szentel a fegyverlobbinak – bár a közelmúltbeli lövöldözés járvány olyan felháborodást váltott ki országszerte, hogy még néhány republikánus is támogatta az új szövetségi lőfegyvertörvényt.

A Legfelsőbb Bíróság egykor azon egyesült államokbeli intézmények közé tartozott, amelyek különleges tiszteletet élveztek. A szélsőséges többség közelmúltbeli döntései minden idők legalacsonyabb szintjére emelték a támogatottságát, és új csúcsra emelték a bíróság rosszallását. A kisebbségi vélemény a Roe v. Wade kifejezetten kijelentette, hogy a többségi döntés “aláássa a bíróság legitimitását”.

Hollowed Rights

A Legfelsőbb Bíróság korlátozásának egyetlen módja van: a republikánusok elsöprő vereséget szenvednek a választásokon. Ez lehetővé tenné a Kongresszus számára, hogy törvényt alkosson azokról a jogokról, amelyek védelmével a Legfelsőbb Bíróságot bízták meg. Most már világos, hogy ez utóbbi nagy hiba volt.

A Kongresszusnak cselekednie kell, kezdve a nők választási jogának védelmével. Ha ez megköveteli a filibuster cseréjét, akkor legyen. De vannak szinte leküzdhetetlen akadályok. A republikánusok nemcsak a Legfelsőbb Bíróságot és számos alsóbb fokú bíróságot töltötték meg szélsőséges bírókkal. Az olyan államokban, mint Florida, Georgia és Texas olyan törvényeket fogadtak el, amelyek nagyon megnehezítik a szavazást.

“Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket.”

Míg ezek a törvények az afroamerikaiak, más kisebbségek és a fiatal szavazók jogainak megnyirbálására összpontosítanak, végső céljuk a republikánusok választások megnyerése. Ahogy egy floridai szövetségi bíró a közelmúltban fogalmazott, az egyik törvény megsemmisítésével azt fogadták el, hogy „a floridai választási rendszert úgy alakítsák át, hogy a Republikánus Pártot részesítsék előnyben a Demokrata Párttal szemben”.

Ezek a törvények elég rosszak lennének, ha csak arra koncentrálnának, hogy ki szavazhat. A republikánusok azonban most még tovább mennek, hogy aláássák a választási eredmények összeszámlálásának és hitelesítésének folyamatát. Azt látjuk, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket – kezdve a törvénymódosítástól a választási rendszer lebontásának megkönnyítése érdekében, egészen a Trump nagy hazugságának híveinek felhasználásáig, hogy azt mondják, kirabolták a 2020-as választásokon, egészen az eljárás felügyeletéig. A radikális Legfelsőbb Bíróság itt is kivette a részét, aláásta a szavazati jogról szóló törvényt, és lehetővé tette a választókerületek látszólagos pártos átszervezését a kisebbségi szavazati jogok gyengítése érdekében.

Felkeltette a közvéleményt

Szerencsére nem én vagyok az egyetlen, aki azt állítja, hogy a demokrácia túlélése Amerikában súlyos veszélyben van. A közvéleményt megdöbbentette a Roe v. Wade döntés. De az embereknek el kell ismerniük ezt a döntést, mivel ez: része annak a gondos tervnek, hogy az Egyesült Államokat elnyomó rezsimmel alakítsák át.

Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy ez ne forduljon elő. Ebbe a küzdelembe azoknak is be kell tartoznia, akik korábban Trumpra szavaztak. Én a Demokrata Párt híve vagyok, de ez nem pártkérdés. Egy működőképes kétpártrendszer visszaállításáról van szó, amely az amerikai demokrácia magját képezi.

(Soros György, Copyright: Project Syndicate)

Orbán, a küldetéses ember

A politikai vezetők feladata, hogy felkészítsék a népüket a rá váró kihívásokra – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium 25., jubileumi évnyitóján Budapesten.

Európa gyengül, Ázsia erősödik
A muszlim dagály és a magyarok küldetése
A fő ellenség a nyílt társadalom
A magyar nyelv, a kultúra és a küldetéstudat a legfőbb feladat
Az elit egyetlen dolga, hogy kövesse őt

Európa elveszítette a küldetéstudatát, ezért gyengül pozíciója a világban miközben Ázsia feljövőben van – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök amikor beszédet mondott a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján.

A nemzeti együttműködés rendszerének elit képzője előtt Orbán Viktor kifejtette, hogy a XXI. században a világgazdaság központja keletre tolódik, a centrum Ázsia lesz. Közben pedig a Nyugat fokozatosan elveszítette a küldetés tudatát.

Olyan nagy baj ez? Orbán szerint igen bár nem árt emlékeztetni arra, hogy a XX-ik század két legbefolyásosabb küldetéses mozgalma a nácizmus és a bolsevizmus volt.

Miért következett be a küldetés tudat elvesztése a nyugati világban? Niall Ferguson brit történész szerint azért, mert ott “neomarxista áramlatok vették át az irányítást a gondolat formáló intézményekben.”

Orbán szerint a Nyugatnak nincs más javaslata a világ számára mint a nyílt társadalom. Csak óvatosan jegyezzük meg, hogy

a nyílt társadalom elméletét Karl Popper osztrák-brit liberális filozófus fogalmazta meg a küldetés tudatos Hitlerrel és Sztálinnal szemben.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában van ezzel, de szüksége van a nyílt társadalom bírálatára, mert Soros György mindmáig része a politikai kampánynak. Soros annak idején tanítványa volt Karl Poppernek, és tőle vette át a nyílt társadalom ötletét.

Mit üzen Orbán a saját elitjének?

A magyar nyelv és kultúra egyedülálló  – küldetésnek ez nem is kevés – mondta a miniszterelnök.

Aki szerint a közép-európai emberek mások mint a nyugat európaiak.

A magyar szellemi elit onnan ismerszik meg, hogy tudatában van a küldetésének.

Ez régebben a keresztény hit és a Kárpát medence védelme volt – idézte fel a történelmet Orbán Viktor. Akinek ezek után meg kellett volna mondania, hogy ma mit is jelent ez a küldetés tudat? A magyar ember számára a munka hozzájárulás az évszázados küldetéshez, minden gyerek egy őrhely – jelentette ki Orbán Viktor, aki nincs könnyű helyzetben hiszen a magyar népesség továbbra is fogyatkozik, a magyar lakosság pedig a legrosszabbul fizetettek között van az Európai Unióban.

Milyen viszonyban legyünk az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Oroszországgal vagy Kínával? Erről semmit sem mondott a miniszterelnök hiszen erről ő dönt egyszemélyben.

A magyar elitnek mi a teendője?

Kövesse a küldetéstudatos Orbánt! De hova? Erre az apróságra elmulasztotta a választ a magyar miniszterelnök – talán nem véletlenül: ő sem tudja, hogy merre tart! A küldetéstudat pedig csak annyit jelent, hogy Orbán Viktor vezér akar maradni mindhalálig. Programnak ez picit kevés még a rendszerhű elitnek is…

Soros: Magyarország Orbán maffia állama

A CEU évzárója kapcsán fejtette ki gondolatait az egyetem alapító atyja, aki a rendszerváltás előtt Orbán Viktor tanulását is támogatta. Soros György, aki már elmúlt kilencven éves, most arról beszélt online a CEU végzős hallgatóinak, azért kellett az egyetemet részben Bécsbe költöztetni, mert Ausztriában demokrácia van. Magyarországról Orbán Viktor miniszterelnök azt állítja, hogy illiberális demokrácia, de valójában jobban illik rá a maffia állam kifejezés – hangsúlyozta Soros György.

A maffiaállam kifejezést Magyar Bálint, az SZDSZ egykori vezetője alkalmazta a nemzeti együttműködés rendszerére, melyet Orbán Viktor 2010 óta alakított ki Magyarországon.

Soros és a Marshall segély

A rendszerváltás idején Soros György tisztában volt azzal, hogy Magyarországnak és a többi demokráciává vált egykori szocialista országnak Európa szegényebbik felében, szüksége van komoly pénzügyi támogatásra ahhoz, hogy versenyképes rendszert alakithasson ki, és főként: emelni tudja a lakosság életszínvonalát. Soros György ezért az óriási államadósságok elengedését és Marshall segélyt javasolt, de a nyugati hatalmak – élükön az Egyesült Államokkal – ezt elutasították. Az ok meglehetősen nyilvánvaló: az USA azért támogatta az európai gazdaságokat, hogy a társadalmak megszabaduljanak a fasiszta örökségtől és ne essenek a kommunista kísértés csapdájába. 1990-ben a kelet-európai országok számára nemigen volt más alternatíva, ezért Washingtonban joggal kérdezhették: miért adjunk pénzt valamiért, ami ingyen is megvan!

Soros most Kína miatt aggódik

Orbán Viktor nyilvánvalóan alternatívát keres a nyugati partnerekkel szemben, ezért barátkozik Moszkvával és Pekinggel. Soros György emiatt elítéli a magyar miniszterelnököt – éppúgy mint a washingtoni diplomácia, melyet Tony Blinken irányít. Az amerikai külügyminiszter családja Soros György baráti köréhez tartozik. Az idősebb Blinken amikor budapesti nagykövet volt, akkor támogatta a CEU könyvtárát.

Az USA igyekszik újra megteremteni a nyugati világ egységét, de ehhez elég kevés eszköz áll a rendelkezésére. Biden elnök az 1945-ös emlékekre hivatkozik, nem véletlenül a partraszállás 77-ik évfordulóján jött Európába. Csakhogy akkor az Egyesült Államok volt az egyetlen világhatalom. Mindenki más rengeteget veszített a második világháborúban. Ma viszont a feltörekvő Kína reális alternatívát jelenthet. Ez kiderült amikor a Huawei 5G rendszerrel jelentkezett Európában. Washington igyekszik erről lebeszélni európai szövetségeseit, de maga nem kínál reális alternatívát! A nyugati világnak egyelőre nincs versenyképes 5G rendszere.

Kína időközben az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere lett – az USA-t megelőzve. A pandemiát követő gazdasági válságot Kína sokkal hatékonyabban kezelte mint az USA vagy Európa.

A Kína ellenesség nem tűnik túlságosan kifizetődő vállalkozásnak különösen, hogy az USA – ból csak tilalmak érkeznek Európába, de pénz és technológia nem.

Soros videón üzent

Ma nagyobb az elnyomás Magyarországon mint az orosz megszállás idején a nyolvanas években. Akkor ugyanis könyebb volt támogatni az ellenzéket – mondja egy videón Soros György, aki a nyolcvanas években támogatta Orbán Viktort, aki ily módon jutott ki Oxfordba. A jelenlegi magyar miniszterelnök már jól tudott angolul amikor kijutott a neves brit egyetemi városba?

Hol tanult meg? Egyes megnemerősített információk szerint erre neki az USA nagykövetsége adott lehetőséget. Az amerikaiak ugyanis tudatosan készültek a rendszerváltásra, és ebben szerepet szántak a fiatal Orbán Viktornak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy Palmer nagykövet a fiatal Orbánt ajánlotta a Budapestre látogató Bush elnök figyelmébe. Az USA elnökének meglehetősen kiábrándító véleménye volt a rendszerváltó elit idősebb generációjáról, de Orbánról kedvező véleményt formált.

Orbán Viktor kezdetben maximálisan együttműködött az amerikaikkal. A Liberális Internacionálé alelnöke lett, és mindenütt a liberális demokrácia értékrendjét hirdette.

Miért változott meg Orbán?

Elvi ellentéteink vannak Orbán Viktorral nem személyesek – hangsúlyozza Soros György a most közzétett videón. A Magyarországról 1948-ban távozó Soros György ugyanis kitart liberális álláspontja mellett míg Orbán Viktor nemcsakhogy letért erről az útról, de ma illiberális nézeteket hirdet.

Bírálatának kedvenc célpontjai a liberálisok és személyesen Soros György.

Aki maga sem érti Orbán Viktor fordulatát. Pedig észre kellene vennie, hogy a liberálisok, akik igen jelentős erőt képviseltek minden rendszerváltó országban harminc évvel ezelőtt, azóta visszaszorultak. Sőt sok országban kiszorultak a parlamentből is. Miért ?

A rendszerváltás a szavazó polgárok számára nem hozott életszínvonal emelkedést hanem ehelyett létbizonytalanságot. Ennek következtében mindenütt megnőtt az igény az erős államra, amely gondoskodik polgárairól. Akiket emiatt azután az alattvalóinak tekint. A nemzeti együttműködés rendszere ezt a filozófiát tükrözi, amely jobban megfelel a közép-kelet-európai realitásoknak mint a liberalizmus, amely a szabad vállalkozást hirdeti egy olyan társadalomnak, melynek ehhez se pénze se tudása sincsen.

Soros és Biden

A magyar dollár milliárdos az amerikai demokraták egyik legfőbb szponzora. Baráti társaságába tartozik az USA jelenlegi külügyminisztere, akinek édesapja, az idősebb Blinken nagykövet volt Budapesten. A Blinken házaspár támogatta a CEU könyvtárát. A CEU-t Orbánnak részben sikerült kipaterolnia Magyarországról. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: érzékeny pontján találta el Soros Györgyöt, akit legfontosabb amerikai ellenfelének tekint, és egyben bűnbakot is teremtett belőle, melynek antiszemita felhangjai szavazatokat hozhattak el a Jobbiktól.

Van-e az amerikai külügynek terve Orbán megbuktatására?

Ez izgatja valójában a magyar miniszterelnököt, aki uniós ellenfeleitől nem tart igazán, Washingtontól azonban igen.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója több ízben is hangsúlyozta, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet megbuktatni!

Az amerikai nagykövetség megmutatta ennek a módszernek a hatásosságát Bukarestben, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő az ő információik alapján juttatta börtönbe a romániai elit jelentős részét.

Nem kizárt, hogy az amerikaiak ezt a forgatókönyvet látnák szívesen Budapesten is. Laura Codruta Kövesi immár uniós ügyészként ebben nyilván segítségükre lenne, de Orbán Viktor egyelőre nem lépett be az európai ügyészségbe …

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK