Kezdőlap Címkék Szlovákia

Címke: szlovákia

Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Rendőrháború zajlik északi szomszédunkban, ahol hamarosan országos választást rendeznek. Négy magasrangú rendőri vezetőt is vád alá helyeztek: a titkosszolgálat jelenlegi igazgatóját, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét, a titkosszolgálat egyik volt igazgatóját és az egyik volt országos rendőr főkapitányt. Daniel Lipsic különleges ügyész irányítja a tisztogatást, ő a Fico tábor mumusa.

Robert Fico, aki baloldali húrokat penget, de Orbán Viktorral barátkozik, azzal vádolja Lipsicet, hogy mint egykori kereszténydemokrata politikus azért tisztogat a rendőrségen és a titkosszolgálatnál, hogy rossz színben tüntesse fel őt és pártját, a Smert a választások előtt. Robert Fico a legutóbbi vizsgálatok kapcsán már egyenesen puccsot emlegetett:

”Ez az állam megdöntésére tett kísérlet. Hatalomátvétel hat héttel az országos választás előtt!”

Robert Fico tudja, hogy miről beszél hiszen Szlovákiában a rendőrség és a titkosszolgálat a függetlenség kikiáltása óta kulcsszerepet játszik a rendszer működésében. Ezt már Meciar miniszterelnök idejében is észrevehették a megfigyelők, de akkor annak érdekében, hogy az uniós belépéssel ne legyenek problémák, a titkosszolgálat és a rendőrség adott a látszatra. Aztán Robert Fico újrakezdte  a korrupt rendőr állam kiépítését, amely igyekezett uralni a médiát is. Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságíró ezt a rendszert próbálta meg leleplezni, és emiatt maffia módszerekkel kivégezték nemcsak őt, de menyasszonyát is megölték. A felháborodás elsöpörte Fico rendszerét, de a nacionalista baloldali politikus visszakészül a hatalomba. Utódai ugyanis nemigen tudták megoldani Szlovákia problémáit, és ezért jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az országban.

Washington és Brüsszel Fico ellen

Az amerikai és a német nagykövetség Pozsonyban maximálisan a jelenlegi liberális kormányzatot támogatja, melynek miniszterelnöke jelenleg Szlovákia első magyar kormányfője, Ódor Lajos. Szlovákia jelenleg támogatja a NATO és az EU politikáját Ukrajnával kapcsolatban, és elveti Orbán Viktor Putyinbarát irányvonalát. Robert Fico azonban jóval megértőbb az orosz elnök iránt, ezért Washingtonban és Brüsszelben egy Orbán-Fico blokktól tartanak. Egyik ország sem olyan jelentős, hogy túlságosan nagy gondot okoznának, de egy illiberális blokk kialakulása problematikussá válhat az ukrajnai háború után. Amíg a háború tart addig Lengyelország kitart a NATO és az EU irányvonala mellett, de azt követően közeledhet Orbán Viktorhoz. Jelenleg az USA tanácsára Lengyelország és Románia erősíti együttműködését, és minthogy Washingtont csakis ez a két állam érdekli valójában ebben a térségben, ezért Orbán Viktor zavarkeltési képessége mérsékelt.

A magyar miniszterelnök számára jól jönne egy ikertestvér a határ túloldalán hiszen jelenleg a magyar diplomácia igencsak elszigetelt az Európai Unióban. Csakhogy Fico jóval ravaszabb annál minthogy Orbán útját kövesse, és nyíltan szembeszálljon Washingtonnal és Brüsszellel. Épp ellenkezőleg: Fico a kétszínű politika mestere. Valószínűleg ugyanazt csinálná mint Orbán korábban: bólogatna Washingtonban és Brüsszelben miközben szépen csendben sunyi módon kiépítené a nemzeti együttműködés rendszerét – szlovák módra. Ebben a rendszerben a nacionalista ideológia a kötőanyag, ez nem sok jót ígér a magyar kisebbségnek Szlovákiában. Miért érdekelné ez különösebben Orbán Viktort, ha a magyar kisebbség feje fölött vígan üzletelhetne szlovák cimborájával, Robert Ficóval?

Miért állt ki a magyar külügy Fico egykori rendőrkapitánya mellett?

Rövid időre őrizetbe vették Szlovákiában Tibor Gáspárt, akit korrupcióval gyanúsítanak. Szlovákia egykori rendőrfőkapitánya annak idején abba bukott bele, hogy az újságíró gyilkosság nyomozása során mindent megtett azért, hogy az igazság lehetőleg soha ne derüljön ki: ki és miért ölette meg Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát?

Sokan gyanítják, hogy legfelső helyről jött az utasítás: Robert Fico miniszterelnök akkor le is mondott követve rendőrfőkapitányát. Most azonban mindketten vissza készülnek a hatalomba: Fico újra miniszterelnök szeretne lenni míg az egykori rendőrfőkapitány a legnépszerűbb párt, a Smer listáján befutó helyen szerepel.

Ezért tartotta szükségesnek a magyar külügy, hogy megtámogassa Tibor Gáspárt, elítélve annak őrizetbevételét mondván

“akcióba lendültek a sorosista erők térségünkben.”

Ezt az érvet Robert Fico is használja a választási kampány során. Szlovákia mostani rendőrfőkapitánya visszautasította a vádat mondván a rendőrség korrupció miatt vizsgálódik Tibor Gáspár ellen, aki állítólag megvesztegetett egy nyomozót. A bíróság nem találta megalapozottnak a letartóztatást, és ki is engedte a börtönből Robert Fico egykori főrendőrét.

A pénz és az orosz barátság fűzi össze Orbánt és Ficot

Mindkét vezető nacionalista húrokat penget, és ez Szlovákiában magyar ellenességet jelent. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki ennek ellenére Robert Ficot támogatja Szlovákiában, ahol már régóta nincsen önálló képviselete a magyaroknak a parlamentben, akik pedig a lakosság mintegy 10%-át teszik ki az országban.

Mi fűzi össze Orbánt és Ficot? Mindenekelőtt az orosz barátság. A jelenlegi szlovák kormány, melyet az ország első magyar kormányfője vezet, kiáll Ukrajna mellett, és maximálisan együttműködik ennek érdekében a NATO-val. Fico ezzel szemben jóval megértőbb Putyin iránt. Annál persze okosabb, hogy ezt oly nyíltan képviselje mint Orbán Viktor, akit Putyin trójai falovának tartanak a NATO-ban és az Európai Unióban, de hogyha hatalomra kerülne, akkor Fico Szlovákiája a gyakorlatban sokban közelítene a magyar diplomáciához. Ily módon a visegrádi együttműködésben 2-2 lenne az arány, a nyugatbarát Lengyelország és Csehország állna szembe Magyarországgal és Szlovákiával. Csakhogy Varsóban a visegrádi együttműködést eltemették amikor Morawiecki miniszterelnök kijelentette: Románia a mi első számú partnerünk a térségben.

A zűrzavaros korrupciós ügyek is összeköthetik Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét Fico szlovák rezsimjével, amely a maga idején ugyanígy működött: a titkosszolgálat tisztjei koordinálták a rendszert.

Ezért is rendeztek óriási tisztogatást Fico és utóda, Pellegrini bukása után Pozsonyban a belügyben. Egy országos rendőrfőkapitány például öngyilkos lett a börtönben.

Ha Fico visszakerülne a hatalomba, akkor Magyarország és Szlovákia közép-európai ikerpárrá változhatna Orbán Viktor elképzelései szerint. Ehhez persze Robert Ficonak  nemcsak, hogy meg kellene nyernie a választást, de partnereket is kell találnia a kormányalakításhoz Pozsonyban. Ami nem lesz könnyű, különösen, hogy mind az amerikai nagykövetség, mind pedig Brüsszel lebeszéli a szlovák pártokat arról, hogy Ficóval közösködjenek. Így járhat úgy mint Orbán cseh barátja, Andrej Babis, akinek pártja hiába végzett az első helyen a választásokon, mert a többi párt nem vállalta vele a koalíciót. Robert Fico persze követheti Giorgia Meloni útját is: feledi Orbán Viktort, és maximálisan jó kapcsolatra törekszik Washingtonnal és Brüsszellel.

Végülis Orbán sorsa a Putyin barát zsákutcában nem különösebben vonzó alternatíva.

Magyar miniszterelnök Szlovákiában

Ódor Lajost, a szlovák Nemzeti Bank eddigi alelnökét nevezte ki kormányfőnek Caputova köztársasági elnök. Ő ügyvezető miniszterelnök, aki a választásokig irányítja Szlovákia kormányát. Magyar miniszterelnöke Szlovákiának még nem volt.

A 47 éves Ódor Lajos Komáromban született a város szlovákiai részén. A neves Selye János gimnáziumban érettségizett. Pozsonyban a Comenius egyetemen szerzett matematikus- közgazdász diplomát. 2016 óta vendég professzor a CEU-n, melyet Orbán Viktor kormánya arra kényszerített, hogy székhelyét Budapestről Bécsbe helyezze át. Ódor Lajos kezdetben pénzügyi elemzőként dolgozott, 2006-ban már a szlovák Nemzeti Bank igazgató tanácsának tagja lett.

Saját honlapján így írt magáról:

”Ideológiám a pragmatizmus, a modern módszereken és adatokon alapuló gazdaságpolitika. Célom az, hogy összekapcsoljam az akadémia tudás és a valódi gazdaságpolitika világát.”

Ódor Lajos résztvett olyan fontos gazdaságpolitikai döntések előkészítésében mint az egységes adókulcs bevezetése, az euró bevezetése, a nyugdíj rendszer reformja stb.

2018 februárja óta volt alelnöke Szlovákia nemzeti bankjának. Ódor Lajos azt tanácsolta mindenkinek, hogy “úgy foglalkozzunk a pénzügyeinkkel mint a kertünkkel.”

Választás szeptemberben

Ódor Lajos ügyvezető kormánya addig irányítja a szlovák államot amíg a választások eredményeképp meg nem alakul az új kormány.

Nem véletlenül választotta a köztársasági elnök a Nemzeti Bank alelnökét a kormányfői posztra hiszen Szlovákiában – éppúgy mint Magyarországon – az infláció következtében megélhetési válság van. Ez pedig a lakosság többsége számára a nadrágszíj összehúzását jelenti. Tavaly 12,5%-os volt az infláció, amely minden korábbi rekordot megdöntött. Igaz persze, hogy így is elmaradt a magyar inflációtól. Ebben szerepe van annak is, hogy Szlovákia az euró övezet tagja. Az euróövezet is inflációs rekordot produkált, de ez messze elmarad a magyar 25%-os inflációtól.

Érdekes, hogy a nemzeti bank alelnökének az volt a véleménye, hogy

“fizethetünk euróval, koronával vagy forinttal, lehetnek magasak vagy alacsonyak a kamatok, csak a kormányoknak van lehetőségük a magas árak ellen harcolni.”

A nyugati világban ez elsősorban a jegybank kötelessége, így van ez az eurozónában is. Magyarországon jelenleg fura munkamegosztás alakult ki: a nemzeti bank küzd az infláció ellen míg a kormány önti a pénzt a piacra, hogy a gazdaság elkerülje a recessziót.

Ódor Lajos szerint a szlovák gazdasági modell hosszútávon nem fenntartható:

”az elmúlt években túlságosan sokat foglalkoztunk azzal, hogy állami kölcsönökkel támogattuk a fogyasztást, és túl keveset azzal, hogy átálljunk a tudás alapú gazdaságra.”

Szlovákiában éppúgy mint Magyarországon a kormányok megpróbálták megvásárolni a választók jóindulatát, és ezért nem maradt pénz a korszerű gazdaság fejlesztésére.

Mire számított januárban Szlovákia új miniszterelnöke amikor még a nemzeti bank alelnökeként nyilatkozott a sajtónak?

“Kisebb visszaesés benne van a pakliban, de recesszióval nem számolunk a következő két évben”

– nyilatkozta Ódor Lajos, aki ügyvezető kormány élén Szlovákia miniszterelnöke lett.

Orbán és a szlovák függetlenség

Novák Katalin köztársasági elnök nem ment el az ünnepségre, melyet a független Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóján rendeztek Pozsonyban. Ehelyett Orbán Viktorral együtt Rómában tisztelgett XVI-ik Benedek pápa koporsója előtt. Visegrád ezzel nagy pofont kapott, de Orbán Viktor most korrigált.

Heger szlovák miniszterelnök a hétvégén gála estet rendezett a szlovák államiság ünnepe alkalmából, és erre meghívta a visegrádi négyes kormányfőit feleségükkel együtt. Orbán Viktor Lévai Anikóval együtt meg is jelent Pozsonyban. A visszautasítás ebben az esetben olyan kihívást jelentett volna, amelyre Orbán Viktor nem mert vállalkozni. Hazai nacionalista és irredenta híveinek eljátssza ugyan Trianon ellenfelét, de a valóságban tisztában van azzal, hogy ez üres illúzió. Másrészt viszont komolyan akadályozza nemcsak a két állam együttműködését hanem ezen túl a visegrádi szövetség értelmét is.

Austerlitz egyre fontosabb

Napóleon császár itt aratott fényes győzelmet a Habsburg és szövetséges csapatok fölött. Három állam ebben a kisvárosban tartja diplomáciai egyeztetéseit: Ausztria, Csehország és Szlovákia. A jövőben ez felértékelődhet hiszen hasonlóképp látjuk  az ukrajnai háborút – fejtegette a szlovák diplomácia vezetője finoman arra célozva, hogy a magyar diplomácia Putyin barátsága Pozsonyban sem számíthat elnézésre.

Jön Babis?

Az egykori cseh kormányfő – Orbán barátja – államfő szeretne lenni Prágában. Ez megerősíthetné Orbán pozícióját a visegrádi négyesben, ahol orosz barátsága egyre inkább szemet szúr. A Pozsonyban született szlovák Babis, akinek édesanyja magyar volt, Orbánban fedezte fel politikai szövetségesét. Együtt kampányoltak Csehországban – sikertelenül. Orbánt egyáltalán nem zavarja Babis múltja: a cseh államfőjelölt Moszkvában végzett, és állítólag ott belépett a KGB-be is. Babis természetesen cáfol, de Orbán számára Putyin egykori kollégája távolról sem okoz problémát.

Babis dollármilliárdos és igen pragmatikus politikus. Számára evidencia, hogy Csehország a Nyugathoz tartozik. Nem táplál illúziókat Oroszországot illetően. Valószínűleg Orbán sem. A magyar miniszterelnök számára Moszkva ellensúlyt jelent Washingtonnal és Brüsszellel szemben, semmi többet. Persze Orbán is igen pragmatikus politikus: Putyintól tanulni lehet azt, hogy miképp is működik egy rendőrállam 2023-ban? Mesterről tanulni sohasem szégyen …

ELVESZETT MAGYAROK

Genocidiumról beszél az Erdélyi Magyar Szövetség a romániai népszavazás eredményeit kommentálva. Az derült ki ugyanis, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 225 ezerrel, 20 százalékkal, a harminc évvel ezelőttihez képest 620 ezerrel, 40 százalékkal csökkent a romániai magyarok létszáma, és már alig haladja meg az egymilliót.

Ez a csökkenés, ha nem tévedek, még mindig kisebb, mint a vajdasági magyaroké, ami nagyjából a felére csökkent, de gyorsabb, mint a szlovákiai magyarok fogyása, ami harminc év alatt 25 százalék volt, és ma már a számuk 450 ezer alatt van.
„Békeidőben elkövetett csendes genocidiumról” beszélni még sem indokolt. Romániában a magyarok száma nagyjából hasonlóan csökken, mint a románoké, a magyarok részaránya a 23 millióról 20 millió alá csökkent népességen belül változatlanul 6 százalék, a csökkenés fő oka tehát az elvándorlás, részben Magyarországra, de növekvő arányban Nyugat-Európába is. Emellett szerepet játszik az asszimiláció, ami bizonyos mértékig természetes. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai népszámlálási adatok nemcsak azt mutatják meg, hogy a magyar anyanyelvűeknél kevesebben vallják magukat magyar nemzetiségűnek (462 ezerből csak 422 ezren), de a korábbi, 2011-es népszámlálás azt is felmérte, hogy az akkori, még 509 ezer magyar anyanyelvűből csak 472 ezren használták elsősorban a magyar nyelvet otthon, és csupán 392 ezren a nyilvános érintkezésben: a munkahelyen, sz oktatásban, a boltban. Szlovákiában a magyarok részaránya is csökken, a rendszerváltáskor még 10 százalék fölött volt, ma pedig már csak 8 százalék (anyanyelv szerint kicsivel több, nemzetiség szerint kicsivel kevesebb). A román népszámlálás a különbségből csak annyit mutat meg, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 6 százalékos arányához képest 6,3 százalék a magyar anyanyelvűek részesedése, de ezek a számok nem tükrözik, hogy a válaszadók egy része nem nyilatkozott a nemzetiségéről, illetve az anyanyelvéről, s köztük lehetnek számosan a magyar anyanyelvüket elhagyók.
Korábban, az 1989-90-es fordulat előtt az asszimilációt joggal lehetett erőteljes állami kényszerre visszavezetni, azóta viszont létrejöttek a magyarok politikai pártjai, megerősödött a magyar nyelvű sajtó, konszolidálódott a magyar iskolarendszer, és még bővült is a magyar nyelvű felsőoktatás.

A természetes asszimiláció azonban folytatódik, ami ugyanúgy természetes, mint az elvándorlás.

A kisebbségi lét példáiként emlegetett finnországi svédek köréből is létezik elvándorlás Svédországba, és a dél-tiroli németajkúak közül is van, aki Németországban vagy Ausztriában, anyanyelvi környezetben keresi a boldogulását, csinál szakmai karriert. Hogyne látnánk ezt a szomszéd országokban élő magyaroknál! Az elvándorlás pedig a magyarországi magyarokat ugyanúgy érinti, mint a szomszéd országokban kisebbségben élőket. Ennek nem is a népességszám csökkenése az igazán aggasztó következménye, hanem a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulása, hiszen a fiatalok, aktív korúak mennek el, és az idősek maradnak, ami viszont nehezíti a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozását. A kisebbségek esetében az elvándorlásnak speciális hátránya, ha egy kisebbségi populáció saját értelmiség nélkül marad: nem lesznek pedagógusai, népművelői, könyvtárosai, ügyvédei, anyanyelvén beszélő orvosai, ápolói, bolti eladói, postásai, hivatali ügyintézői, ezért az élet mind több területén kényszerül a többségi nyelv használatára.

Amikor két évtizeddel ezelőtt Kolozsváron jártam, és fogadott az RMDSZ egy magasrangú vezetője, elmondta nekem, hogy azért támogatják az első Orbán-kormány státusztörvényét, mert azzal meg lehet úszni a kettős állampolgárságot, ami fokozná az elvándorlást, persze elsősorban a fiataloknál, aktívaknál.

Amikor azután a második Orbán-kormány a kettős állampolgársággal teljesítette ki a határon túli magyaroknak a magyar államhoz kötését, már Románia is az EU tagországa volt, és nem volt szükség magyar útlevélre az áttelepüléshez. Az RMDSZ pedig a Fidesz fenntartás nélküli híve lett. Az elvándorlást, a magyar kisebbség létszámának csökkenését ez már nem érinti.

Az RMDSZ elnöke másképpen, józanul értékeli a friss népszámlálási adatokat: szerinte azok sem büszkeségre, sem pánikra nem adnak okot. Ebben igazat adhatunk neki.

Már csak azért is, mert nem indokolt az olyan erkölcsi elvárás, hogy valakinek a szülőföldjén kellene maradnia. Ki-ki maga dönti el, hogy Romániában, Szlovákiában, Szerbiában vagy éppen Magyarországon marad, a szülőföldjén éli le az életét, élvezve az anyanyelvi környezet komfortját, az ismert környezetet, és ugyanakkor vállalva az együttélést olyan körülményekkel, amelyekkel nehezen tud megbékélni, vagy pedig odébb áll egy idegen, de jobb egzisztenciát, biztonságosabb életvitelt ígérő világba. Szerencsére ma már – vagy még? – nem kötnek adminisztratív akadályok senkit a szülőföldjéhez. Az államoknak ugyanakkor határozottan dolguk az, hogy – legalábbis a demográfiai és államháztartási egyensúly fenntartása érdekében, de azért is, hogy legyen Magyarországon is és a kisebbségi életben is elegendő szakember – igyekezzenek vonzóvá tenni a maradást. A magyarországi állam ugyanúgy nem tesz eleget ennek a követelménynek, mint a romániai, szlovákiai, szerbiai. Ehhez mérten lehet a szomszéd államokon bármit számon kérni.

Orbán újabb pofonja a visegrádi együttműködésnek

Január elsején ünnepelte Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóját. Minden szomszédos állam vezetőit meghívták az ünnepségre. Kapott meghívót Novák Katalin magyar államfő is, aki azonban lemondta a látogatást. Vajon miért?

A magyar államfő Orbán Viktorral és nejével együtt Rómában járt, ahol imádkoztak a nemrég elhunyt nyugdíjba vonult pápa, XVI-ik Benedek ravatalánál. A református Novák Katalin vagy Orbán Viktor számára ez aligha lehetett mélységes vallási kényszer, sokkal inkább politikai szerepjátszás. Kiállás a konzervatív német pápa mellett, és megfeledkezni Szlovákia függetlenségéről.

Trianon árnya kísért

Szlovákia nem létezett a trianoni béke előtt. Csehszlovákia megalakulása épp ennek a békének volt az eredménye. Emiatt óriási a nemzeti érzékenység. Minden szomszédos állam tisztában volt ezzel- kivéve a magyar diplomáciát!

A szlovák sajtó sietett is megragadni az alkalmat, hogy bírálja a magyar kormány kétszínű politikáját.

Nyilvánvalóan nem Novák Katalin döntéséről volt szó. A Napunk című szlovákiai magyar hírportál az ügy kapcsán megírta: a két nő az államfői poszton kifejezetten jó személyes kapcsolatban áll egymással.

Ezzel együtt Novák Katalin fegyelmezett katona: Orbán Viktor intésére mond igent vagy nemet. Azzal, hogy nem ment el a szlovák függetlenségi ünnepségre, újabb pofont adott a visegrádi együttműködésnek.

Az már amúgyis nagyon rossz állapotban van hiszen már mind a három másik állam vezetői jártak Kijevben, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Orbán Viktor évvégi nemzetközi csúcstalálkozóján megerősítette: nem szándékozik Kijevbe látogatni.

Mi lesz az EU-ukrán csúcstalálkozón?

Február harmadikán Kijevbe utaznak az uniós tagállamok vezetői, hogy a helyszínen demonstrálják támogatásukat Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. Vajon elmegy-e erre Orbán Viktor miniszterelnök? Ő volt az egyetlen az uniós tagállamok vezetői közül, aki újévi üzenetet kapott Putyintól. Aki barátságosan üzen ugyan, de a földgázt méregdrágán adja Magyarországnak is. Megéri a kötéltánc? Orbán Viktornak még van pár napja, hogy ezt eldöntse, de eszébe juthat Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter figyelmeztetése: egyszer még számon kérik rajtad, hogy egy agresszív lúzer mögé álltál!

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Orbán már Visegrádon is trójai faló

A négy visegrádi állam parlamenti elnökei Pozsonyban találkoztak volna, de az ukrajnai háború miatt elmarad az eszmecsere.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova a visegrádi együttműködésben. Miközben a másik három tagállam mindenben támogatja a harcban álló Ukrajnát, a magyar diplomácia igyekszik keresztbe tenni Zelenszkij elnöknek, akit Orbán Viktor személyesen is támad olykor.

Markéta Pekarova Adamova, a cseh országgyűlés elnöke már többször bírálta Orbán Viktort Putyin barátsága miatt. Ezúttal még nyersebben fogalmazott egy cseh újságban:

”a magyar kormány Oroszország trójai falova. Ezért fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk neki.”

Szlovák külügyminiszter: a magyar szankciós érvek a Kreml kézikönyvéből valók

Rastislav Kacer külügyminiszter nemrég interjút adott a Napunk című szlovákiai lapnak, melyben bírálta a magyar kormány politikáját, mellyel az Oroszország elleni uniós szankciókat teszi felelőssé az inflációért.

“Olyan érveket hallunk ezzel kapcsolatban a magyar kormánytól, melyek megegyeznek azokkal, amelyet Oroszország használ az információs háborúban a Nyugattal szemben”.

A magyar diplomácia ezzel teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világban:

”Magyarország ezekkel a nézetekkel teljesen egyedül maradt az Európai Unióban”

– hangsúlyozta Szlovákia külügyminisztere.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul azt állította, hogy “a szlovák külügyminiszter nem szereti a magyarokat.” Szerinte a nézeteltérések ellenére a visegrádi együttműködés továbbra is működik.

“Nem ülünk fel a provokációnak. A visegrádi négyes szövetség erejét megőrizzük. A magyar kormány mindig a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik. Mi a béke pártján állunk, azonnali tűzszünetet és békét akarunk. Akkor is, ha ez Rastislav Kacer külügyminiszternek nem tetszik” – fogalmazta meg a magyar külügy álláspontját Menczer Tamás államtitkár.

Vajon a másik három visegrádi állam nem a saját nemzeti érdekeit képviseli amikor támogatja Ukrajnát? Vajon az Európai Unió nem azért alkalmaz szankciókat az orosz agresszorral szemben, hogy rákényszerítse Putyint a hadműveletek befejezésére és a tűzszünetre?

Orbán belpolitikai okból vállalja a blamázst

Belátható időn belül nem jön pénz Brüsszelből, a magyar gazdaság jövőre leáll, nem lesz miből osztogatni. Orbán kétségbeesetten bűnbakot keres nehogy az elégedetlen választópolgárok őt tegyék felelőssé a kritikus helyzetért. Az életszínvonal csökkenés ugyanis csaknem mindenkit fenyeget a tartósan magas infláció miatt. Megoldást erre Orbán nem talál, ezért újra az Európai Uniót jelöli meg bűnbakként illetve az Egyesült Államokat, amely elszántan támogatja Ukrajnát. A trójai faló szerep akkor sikeres, ha kívülről jelentős a támogatás. Putyinnak viszont kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Orbán rendszerét támogassa. Maradnak a kínaiak, akik mostanában egyre inkább elhatárolódnak Putyintól, és inkább Scholz kancellárral és Biden elnökkel paktálnak. Macron francia elnök egyenesen felkérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Közben a trójai faló belsejében egyre hidegebb van, kívülről pedig gúnykacaj hallatszik.

Egy újságíró halála

Hogy tette el láb alól a hatalom Szlovákiában a fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát? Erről szól a film, melyet egy budapesti filmfesztiválon is bemutattak.

2018-ban történt a gyilkosság, melybe Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszere belebukott. Vagy legalábbis megingott. A vizsgálat ugyanis nem érte el a hatalom csúcsát. Megálltak Marian Kocner oligarchánál, akiről Jan Kuciak oknyomozó újságíró megírta, hogy egyaránt kapcsolatban áll a kormánnyal, a rendőrséggel és a Szlovákiába betelepült olasz maffiával.

Szép csendesen együtt nyúlják le az uniós pénzeket. Ismerős történet?

Az, de Szlovákiába ebbe belebukott a miniszterelnök, a belügyminiszter és több rendőrkapitány. Az egyikük öngyilkos lett a vizsgálati fogság idején. A hatalom érintettségéről sok újat nem tudtunk meg a filmből hiszen Fico újra kormányfő akar lenni, és erre van is esélye. Ki mondana rosszat egy visszatérő Keresztapáról?! Kiderült viszont, hogy Marian Kocner oligarcha hogyan zsarolta a hatalom embereit.

Keresd a nőt!

Alena Zsuzsova szállította a korrupt oligarchának a zsarolásra alkalmas dokumentumokat. Hogy szerezte meg ezeket? Kamu profilokat hozott létre a Facebookon, melyek szexuális szolgáltatásokat ígértek. Búgó hangon társalgott a kiválasztott férfiakkal, akik készséggel osztották meg vele szexuális tapasztalataikat és kívánságaikat. A befolyásos férfiak egymásnak ajánlgatták a búgó hangú szex szolgáltatást. A Facebook oldalra Alena Zsuzsova szex bombák képeit tette ki, hogy izgassa a partnerei fantáziáját. Szlovákia kis ország, a pozsonyi elitben mindenki ismer mindenkit. Így aztán az egyszerű ötlet pompás zsarolási hátteret teremtett az erkölcsi skrupulusoktól mentes oligarchának. Aki aztán ex rendőrökből válogatta ki a gyilkos kommandót. A gyilkosság politikai vihart kavart. Mozgalom indult a korrupt összefonódás leleplezésére. Vezetője ma Szlovákia elnökasszonya. Aki manapság meglehetősen magányos. A kormánypártok ugyanis egymással marakodnak ahelyett, hogy megpróbálnák megoldani Szlovákia problémáit.

Robert Fico pedig visszatérésre készül. Bár Fico baloldalinak vallja magát Orbán pedig jobboldalinak, de kiválóan megértik egymást. Mindketten a köréjük csoportosuló elitnek akarják lenyúlni a nagy pénzt miközben a szavazó polgároknak annyit juttatnak, amennyi elég ahhoz, hogy rájuk szavazzanak, de ahhoz már nem, hogy az államtól függetlenül boldoguljanak. Ha pedig függő helyzetben maradnak, akkor a nemzeti együttműködés rendszere “örökkön örökké” fennmaradhat. Ha pedig egy oknyomozó újságíró ezt megírja, akkor jó eséllyel idő előtt távozik a túlvilágra.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK