Kezdőlap Címkék Szlovákia

Címke: szlovákia

Ferenc pápa: a hit nem szolgálhat az elnyomás igazolására

Ferenc pápa szlovákiai útjának második napján, délután, miután magánlátogatást tett a pozsonyi Betlehem Központban, a Hal-térre ment, hogy találkozzon a zsidó közösség tagjaival.

A katolikus egyház feje azért hangsúlyozta ezt Pozsonyban – a zsidó közösség vezetőivel találkozva – mert Szlovákiában Josef Tiso katolikus pap állt a nácibarát kormányzat élén a holokauszt korszakban.

Korábban egymás mellett állt a katolikus templom és a zsinagóga Pozsonyban – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ma már csak a katolikus templom áll, mert a zsinagógát lerombolták azokban az időkben amikor az antiszemtizmus kormányzati politika volt Szlovákiában is. Több mint 100 ezer zsidót deportáltak Szlovákiából, és jórészüket meg is ölték a haláltáborokban.

Ferenc pápa óva intett attól, hogy megfeledkezzünk a történelem e sötét korszakáról.

Ez aktuális figyelmeztetés ma Szlovákiában, ahol a neonáci párt komoly támogatottsággal rendelkezik. Vezetője szövetséget kötött Fico ex kormányfővel, ezért egy esetleges fordulat esetén akár kormányra is kerülhetnek a fasiszták Szlovákiában.

A német elnök nem jön Budapestre

Steinmeier elnök felkereste mind a három másik visegrádi államot, de Magyarországot mellőzi. Orbán Viktor ugyanis intenzíven beavatkozott a német belpolitikába a migráns válság idején, és ezt nem felejtik el neki. A másik ok: Orbán Brüsszel ellenessége elfogadhatatlan Berlin számára. Merkel kancellár még mentegette Orbán Viktort, de az utóda már nem fogja. Németországban a hónap végén rendezik meg a választásokat.

Steinmeier elnök stratégiai szövetségesnek nevezte Szlovákiát Pozsonyban. Ez szólt annak, hogy a két állam között igen szoros a gazdasági kapcsolat, de annak is, hogy Szlovákiában megbuktatták a nemzeti együttműködés rendszerét.

Caputova szlovák elnök ennek a mozgalomnak az élén állt és elmondta a német államfőnek, hogy megkezdődött a közélet megtisztulása Szlovákiában.

A harmadik rendőrfőnök távozik másfél éven belül

Szlovákiában azért mondott le a rendőrség vezetője, mert az ügyészség korrupciós vizsgálatot inditott ellene. A belügyminiszter közölte, hogy ő bízott a rendőrfőnökben és nem tervezte a menesztését. Kormányválság is kialakulhat, mert a titkosszolgálat vezetője körül is hasonló botrány kerekedett Szlovákiában.

A most távozó rendőrfőnök elődjét letartóztatták korrupció gyanújával, majd a börtönben öngyilkosságot követett el. A rendőrség presztízse a mélyponton Szlovákiában, ahol meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét – a rendőrség tudtával sőt lehet, hogy aktív közreműködésével. Emiatt ül a börtönben az akkori rendőrfőnök, Tibor Gaspar.

Az oknyomozó újságíró azt próbálta meg felderíteni, hogy miképp nyúlja le az olasz maffia segítségével az uniós pénzeket Fico kormányzata. Az ügybe belebukott az egész hatalom.

A választásokon győzelmet arató ellenzék gyenge koaliciót hozott létre, amely egymással is marakodik, de megkezdte a rendőrség és a titkosszolgálat megtisztítását.

A titkosszolgálat ex vezetője is előzetesbe fogvatartásba került, de hamarosan kiengedhetik, mert az ügyészség ejtette az ellene felhozott vádakat. A kormány koalíció több pártja is felvetette az új választások lehetőségét, de jelen pillanatban ennek kicsi a valószínűsége, mert a mostani ellenzék jutna hatalomra. Jelenleg ugyanis Pellegrin ex miniszterelnök pártja a legnépszerűbb és Fico korábbi kormányfő pártja a harmadik. Ha ketten összefognának, akkor visszakerülnének a hatalomba azok, akiket a közvélemény jó része felelősnek tart a kormánykritikus újságíró meggyilkolásáért Szlovákiában.

KÖVÉR, KORCOK, HAVEL, BRANDT

Kövér László, aki nemcsak a Fidesz alelnöke, de a magyar Országgyűlés elnöke is, a szlovákiai Somorján avatott emlékművet a háború után kitelepített magyaroknak.

Kövér e szavakkal emlékezett:

„A bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor elfelejtik. Amit a felvidéki magyarság ellen 1945 és 1947 között elkövettek, az Isten és ember előtti bűn volt. Ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhetnek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak. (…) van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében.”

Ismerjük el, ezek önmagukban véve szép és igaz mondatoknak tűnnek. Amit Ivan Korčok szlovák külügyminiszter írt erre a maga Facebook-oldalán, az egyáltalán nem rokonszenves. Saját fordításomban idézek belőle:

„Arra kérem Magyarország felső vezetőit, hogy tiszteljék a Szlovák Köztársaságot. Semmiképp nem vonom kétségbe Magyarország jogát, hogy a maga módján szemlélje a történelmet, de azt kérem, hogy a történelmi események kezelésében tartsák tiszteletben Szlovákiát.

Ahogy Magyarország felső vezetői újra meg újra felvetik a történelmi kérdéseket, az ellentétben áll a Szlovákiához fűződő jó kétoldalú kapcsolatok kinyilvánított törekvésével.

(…) Csalódott vagyok amiatt, ahogy Budapestről folyamatosan célozgatnak és kioktatnak bennünket a közös történelemről. (…) A háború utáni rendezés lezárt téma, és kapcsolatainkat a jelenre és a jövőre tekintve kell alakítanunk. Ennek része a magyar kisebbséghez tartozó honfitársainkkal való megbékélés is. Arra kérem ezért a magyar vezetőket, hogy mérlegeljék, hogy mit mondanak, ne veszélyeztessék ezt a megbékélést, és tartsák tiszteletben a Szlovák Köztársaságot.”

Időközben a szlovák külügyminisztérium hivatalos jegyzékben is megismételte ezt.

Korčok külügyminiszter azt mondja, amit a szlovák politikusok évtizedek óta mondanak. Kövér László pedig azt, amit a szlovákiai magyar és a magyarországi politikusok radikálisabb része mond. Ebből az persze

igaz, hogy a szlovákiai magyarok teljes jogfosztása és kitelepítése kegyetlen, embertelen, az emberi jogokat súlyosan sértő eljárás volt.

A korabeli csehszlovák elit bosszúja volt a német és magyar kisebbséggel szemben, bosszú azért, hogy e kisebbségek léte hivatkozási alap volt Hitler és Horthy számára a csehszlovák állam szétverésére. Alaptalan bosszú volt még a Szudéta-vidéken élő németekkel szemben is, akiknek csak egy kisebbsége játszott aktív szerepet a müncheni egyezményhez vezető folyamatban, de különösen alaptalan volt a szlovákiai magyarokkal szemben.

Bizony akkor járna el helyesen a szlovák politikai osztály, ha ezt hét évtized elteltével elismerné – de nem teszi.

Csehországban legalább Havel elnök tett – még csehszlovák szövetségi elnökként – ilyen gesztust, amiért a csehek közül sokan nehezteltek is rá, majd Václav Klaus miniszterelnöksége idején Helmuth Kohllal tettek egy közös politikai nyilatkozatot, amelyben a cseh fél legalább a kitelepítés során történt atrocitások – és nem maga a kötelező kitelepítés – miatt fejezte ki sajnálkozását. (Az ellenzékben levő szociáldemokraták nem is szavazták meg a dokumentum ratifikációját a cseh parlamentben.)

Lengyelország idáig sem ment el, a tizenkétmillió német kitelepítését a lengyelek mindmáig helyénvalónak tekintik.

Persze, Lengyelország esetében mégis csak arról van szó, hogy a németeket a háborús vereség nyomán, a határok gyökeres átrendezése, Lengyelország nyugatra tolása kapcsán, a szövetséges nagyhatalmak közös döntésével űzték el erőszakkal az Odera–Neisse-határtól keletre (nagyobb részt Lengyelországhoz, kisebb részt a Szovjetunióhoz) került területekről. Hasonlóképpen a szövetséges nagyhatalmak döntöttek a szudétanémetek kitelepítéséről is Csehszlovákiából. Willy Brandt 1969-70-ben elindított új keleti politikájával elfogadta az Odera-Neisse határt, és sem Lengyelországgal, sem Csehszlovákiával vagy mással szemben sem veti fel a német állam a kitelepített németek millióit ért jogtalanság kérdését.

Brandt fontosabbnak tartotta a megbékélést Németország keleti szomszédjaival, s így gondolkodnak mindmáig a német politikusok.

A Beneš-dekrétumok a németek jogfosztásával a nagyhatalmi döntéseket fordították le csehszlovák jogszabályokra, s Csehország mindmáig számíthat az ügyben a szövetséges nagyhatalmak támogatására. A szlovákiai magyarok ügyében azonban a nagyhatalmak nem járultak hozzá hasonló eljáráshoz, ezért próbálkoztak annak idején „lakosságcserével”, és telepítettek magyarokat kényszerrel az elűzött németek helyére, kényszermunkára Észak-Csehországba.

Kétségtelen, hogy indokolt lenne, ha a demokratikus szlovák állam legalább valamilyen gesztust tenne az ügyben.

A jogsértések 1948-tól, a kommunista hatalomátvételtől megszűntek, a Csehországba deportáltak visszatérhettek szülőföldjükre, a magyarok állampolgári jogait visszaadták, de az elvett tulajdont nem, s a történtek jogsértő voltát sem korábban a csehszlovák, sem 1993 után a szlovák állam nem ismerte el.

Mindamellett nem jó, ha akár a szlovákiai magyar politikusok, akár a magyar állam vezetői ezt újra meg újra felvetik.

Hiába igaz, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti határ az első bécsi döntés nyomán került a legközelebb az akkori nyelvhatárhoz, az első bécsi döntést a két fasiszta nagyhatalom hozta, és a külvilág joggal sorolja ezt a határváltozást is a második világháborúba torkolló folyamat állomásai közé.

A csehszlovákiai magyarok jogfosztását sem különbözteti meg világosan a németekétől. Abban sajnos Korčok külügyminiszternek van igaza, hogy az ilyen fellépés árt a szlovákiai magyarok helyzetének ma Szlovákiában. Ahhoz, hogy valamikor a szlovák állam ezt maga megtegye, a szlovák demokraták körében, mindenekelőtt a politizáló szlovák értelmiségben kell erre megérnie a helyzetnek. A magyarországi politikusok fellépése ezt inkább hátráltatja, mintsem, hogy segítené.

A kutyának sem kell az orosz vakcina Szlovákiában

A Reuters hírügynökség értesülései szerint már megkezdték a vakcina készletek visszaszállítását Oroszországba. Az importált 200 ezer védőoltásból megmaradt 160 ezer, mert senki sem akarta vállalni az orosz vakcinát Szlovákiában.

Különösen lement az oltási kedv miután Mario Draghi olasz miniszterelnök kijelentette: lehet, hogy az Európai Gyógyszerügynökség sosem adja meg az engedélyt a Szputnyik V vakcinának.

Magyarországon csakis Szlovákiában engedélyezték az orosz oltóanyagot az Európai Unióban. Pozsonyban Igor Matovic miniszterelnök bele is bukott a vállalkozásba. Ő vitte ugyanis keresztül az orosz vakcina üzletet és az engedélyezést annak ellenére, hogy a pozsonyi gyógyszer ellenőrző hatóság nem javasolta a Szputnyik V felhasználását. Igor Matovic akkori miniszterelnök segítséget kért és kapott a magyar hatóságoktól. Így sikerült keresztülvinnie a Szputnyik V engedélyezését Szlovákiában, ahol azonban a lakosság kitartott az EU által jóváhagyott vakcinák mellett.

Ezért kell az orosz vakcinák nagyrészét visszaszállítani Oroszországba, ahol a hírek szerint a szerződéses áron vissza is veszik a Szputnyik V-t Szlovákiától.

Orbán vakcina ügyben is magára maradt

A magyar kormány lelkesen üdvözölte a szlovák szándékot az orosz vakcina felhasználására. Szijjártó külügyminiszter, aki maga is orosz védőoltást kapot, a visegrádiak szép együttműködését látta benne. A másik két visegrádi állam nem követte a példát. Lengyelországban – a hagyományos orosz ellenesség miatt- fel sem merült, hogy Szputnyik vakcinát vásároljanak Moszkvától. Csehországban rövid habozás után elvetették az ötletet. Kiderült ugyanis, hogy uniós forrásból hamarosan megfelelő mennyiségű vakcina érkezik.

Időközben Belgium, amely korábban ugyancsak le volt maradva, megelőzte Magyarországot ezen a téren. Málta után a második helyre küzdötte fel magát.

Az orosz és a kínai vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanság időközben növekedett. Különösen azt követően, hogy kiderült: a SinoPharm vakcinával oltottak jelentős részénél nem termelődött megfelelő mennyiségű ellenanyag a Covid19 vírussal szemben.

A kínaiak erre őszintén figyelmeztettek is mondván a Sinopharn csakis az egészséges 60 év alatti polgárok számára biztonságos vakcina.

Magában Kínában több vakcinával oltanak. Nemrég túlhaladtak az egymilliárdos számon, amely óriási teljesítmény az 1,4 milliárd lakosú hatalmas területű országban.

Új titkosszolgálati főnök kell

Szlovákiában a kormánypártok teljes mértékben támogatják Csehország akcióját 18 orosz diplomata kiutasítására. Ivan Korcok külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy “Csehország a legszorosabb szövetségesünk a NATO-ban és az Európai Unióban. Természetes, hogy kiállunk mellette.”

Jan Hamacek, cseh belügyminiszter, aki jelenleg a külügyi tárcát is vezeti, hétfőn Moszkvában lett volna hivatalos, hogy tárgyaljon az oroszokkal a Szputnyik V vakcináról. Magával vitte volna a Szlovák Nemzeti Párt vezérét, Andrej Dankot,  akinek kiváló kapcsolatai vannak az orosz fővárosban. A cseh miniszter lemondta a látogatást, és helyette Csehország az orosz diplomaták kiutasítását jelentette be. Az egész csak fedő akció volt – nyilatkozta utólag Csehország belügyminisztere.

Nincs titkosszolgálati főnök

Szlovákiában óriási tisztogatási hullám söpört végig a belügyi és igazságügyi szervezetekben, ahol a Fico rendszer idején igen kétes akciókat is folytattak illetve engedélyeztek.

A Fico rendszert épp az a felháborodás söpörte el, amely Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után felkavarta az állóvizet a belpolitikában Szlovákiában.

A SIS, a titkosszolgálat legutolsó főnökét korrupció miatt tartóztatták le.

Grendel Gábor, a pozsonyi parlament alelnöke, emlékeztetett arra, hogy tavaly Szlovákia is hazaküldött három orosz diplomatát, akiket kémkedéssel gyanúsítottak. A parlament belső biztonsági bizottságának, mely a titkosszolgálatokat is felügyeli, a legközelebbi ülését annak szenteli, hogy megvizsgálja: vannak-e orosz ügynökök Szlovákiában?!

Eduard Heger szlovák miniszterelnök keddre összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

Oroszország 20 cseh diplomatát utasított ki válaszul arra, hogy Babis miniszterelnök 18 orosz diplomatát küldött haza Moszkvába.

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

Az újságíró, akinek azért kellett meghalnia, mert leleplezte a hatalmat

A köztársaság elnökasszonya emlékezett meg Szlovákiában arról, hogy három évvel ezelőtt gyilkolták meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét.

A fiatal újságíró a többi között arról írt, hogy szövevényes háló fűzi össze a kormányzati hatalmat és a maffiát Szlovákiában. Robert Fico kormánya bele is bukott a gyilkosságba. A köztársasági elnök asszony épp az ellene szervezett kampány keretében vált népszerű politkussá Szlovákiában.

“Ma már ismerjük a gyilkosság elkövetőit, de kik voltak a megrendelők?!”

– tette fel három év után a jogos kérdést Szlovákia köztársasági elnöke.

Egy Miroslav Marcsek nevű gengsztert a bíróság elítélt a gyilkosságért. A bűnbanda többi tagja is súlyos büntetést kapott, de a megrendelőt, Marian Kocner vállalkozót, a bíróság felmentette. Ő ettől függetlenül börtönben marad, mert más ügyekben is érintett. Ő volt az, aki a hatalom megbízásából tartotta a kapcsolatot a gazdasági élet vezetőivel és a maffiák főnökeivel. Az elmúlt hetekben a rendőrség egy tucat magasrangú rendőri vezetőt vett őrizetbe. Az egykori rendőrkapitány zárkájában öngyilkos lett. Mindenki azt várja, hogy a magasrangú rendőrtisztek rávalljanak a megbízóikra, akik nagy valószínűség szerint Fico ex miniszterelnök köréből kerültek ki.

“Nagyon bízom benne, hogy a következő hónapokban megérjük azt is: kiderül, hogy ki volt az igazi megbízója a Jan Kuciak gyilkosságnak?!” – hangsúlyozta Zuzana Caputova, Szlovákia elnökasszonya.

Die Welt : két maffia állam az EU-ban Málta és Szlovákia

Mindkét uniós országban meggyilkoltak egy újságírót, aki a legfelső vezetés korrupciós ügyeit vizsgálta. Mindketten arra mutattak rá: egész hálózatról van szó, amelyben politkusok, üzletemberek és rendőrök vesznek részt – a dús haszon reményében.

Máltán a bukott miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Daphne Caruana Galizia nem volt tényező a politikában, ezért felrobbantása nem állt a hatalom érdekében. Ettől függetlenül a máltai rendőrség folyamatosan hallgatja ki az ex kormányfő bizalmi embereit, mert őket gyanúsítják azzal, hogy kiadták az utasítást a három gyermekes családanya meggyilkolására Máltán.

Szlovákiában is szisztematikusan számolják fel a hálózatot.

Az egykori rendőrkapitány, immár lecsukva, öngyilkosságot kísérelt meg. A Júdás akció ennek ellenére tovább folytatódik: őrizetbe vették az igazságügyi minisztérium egykori államtitkárát és azt a korrupció ellenes főügyészt, aki 17 évig látta el hivatalát. Sok ügyet el is kezdett vizsgálni, de egyetlenegy esetben sem emelt vádat!

Ellene viszont már biztos, hogy vádat fognak emelni. Legalábbis ezt ígérte választási kampányában  Igor Matovic miniszterelnök, aki épp azzal nyerte el a választók bizalmát, hogy felszámolja azt a hálózatot, melyet Robert Fico ex miniszterelnök épített ki Szlovákiában.

Magyar szálak

Jaroslav Hascsak dollár milliárdos vállalkozó, Szlovákia egyik leggazdagabb embere, is a letartóztatottak között van. Cége, a Penta tulajdonában volt az a Prága melletti repülőgépgyár, melyet a magyar kormányközeli vállalkozó, Tombor András vásárolt meg. A vállalkozó a nemzeti együttműködés rendszerének tipikus terméke: megszerezte az Atmedia reklám ügynökséget, majd átpasszolta azt a miniszterelnök két jó barátjának, Mészáros Lőrincnek és Vida Józsefnek – írja a hvg.hu. Egy repülőgépgyár megvásárlása stratégiai befektetés, tehát arra minden bizonnyal rá kellett bólintania Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Bár a Fidesz a jobboldali pártcsalád tagja az Európai parlamentben, Fico pártja viszont a szocialisták színeiben küzd, de a két hálózat elég jól megtalálta egymással a hangot.

Szlovákiában viszont már megkezdődött a hálózat felszámolása…

Tisztító tűz Szlovákiában

Korrupció ellenes kampány, amely a legbefolyásosabb politikusokat és üzletembereket sem kíméli. Szlovákiában komolyan veszik az elit megtisztítását…

Kommandósok fogták el Szlovákia második leggazdagabb emberét, Jaroslav Hascsakot. A sajtó szerint régi ügyről van szó: még 2005-ben gyűjtött róla terhelő bizonyítékokat a rendőrség, és a korrupt üzletember ezeket szerette volna megvásárolni. A szlovák titkosszolgálat egyik védett lakásában tárgyalt a korrupt üzletember néhány befolyásos politikussal illetve azok munkatársaival. A dokumentumok egy része kikerült az internetre. Kiderült, hogy a háttérben hogy osztják le a nagy pénzeket a politikusok és az üzletemberek Szlovákiában.

Az újságíró gyilkosság volt a fordulópont

Jan Kuciak fiatal oknyomozó riporter pontosan azt kutatta, hogy a politikai vezetők a rendőrség és a titkosszolgálat aktív együttműködésével, hogyan osztják le az uniós pénzeket – olykor a maffiának Szlovákiában. Az újságírót és barátnőjét meggyilkolták. Az ügybe belebukott Fico miniszterelnök is. Miután a választásokon utóda is megbukott, a hatalomra került ellenzék teljes tisztogatást ígért.

Ennek következtében elfogták az ex rendőrkapitányt és a pénzügyi ellenőrzés volt igazgatóját. Kínos összefonódásokra derült fény.

Például arra, hogy Hascsak a számára kínos dokumentumokat a titkosszolgálat vezetőjétől akarta megvásárolni! Lubomir Árpás és neje (aki egyébként a titkosszolgálat ügynökeként volt a Markiza televízió egyik vezetője) nyakig benne volt a korrupciós ügyekben. Amelyek olykor gyilkosságokra irányultak: a Markiza egykori tulajdonosa a maffiát bízta meg azzal, hogy kivégezze a televízió korábbi tulajdonosát. Ráadásul Pavel Rusko akkor épp miniszter volt. Jelenleg börtönben csücsül …

Az elfogott Jaroslav Hascsak a háttérben maradt, de Pozsonyban a legbefolyásosabb emberek között tartották számon. A Penta üzleti birodalom feje nagyon sok ágazatban jelen volt éppen úgy mint a politikai pártokban, a rendőrségnél vagy a titkosszolgálatnál is.

Egymilliárd dolláros vagyonával ő a második helyezett a leggazdagabb szlovákok között (Forbes).

Jaroslav Hascsak egyébként Moszkvában tanult a hírneves IMO diplomáciai egyetemen méghozzá kínai szakon. (Ugyanitt tanult Babis cseh miniszterelnök, aki Pozsonyban született.) Hála a kínai kapcsolatoknak Jaroslav Hascsak megszerezte első millióit és az ezredforduló után feljutott a csúcsra. Nem teljesen véletlenül: a Penta mindig igen jó kapcsolatot ápolt a titkosszolgálattal. Annak egykori legendás főnöke, Alojz Lorenz is Hascsak tanácsadója volt.

Jelenleg ugyan börtönben Szlovákia második leggazdagabb embere, de semmi sincsen veszve. Pénze van és kapcsolatai is élnek. A Jan Kuciak gyilkosságot megrendelő milliárdost is felmentette a bíróság Szlovákiában…

3 milliárd eurós gyorssegély a német autóiparnak

Az újabb 3 milliárdos támogatással összességében már 5 milliárd euróra emelkedik az állami támogatás összege, mellyel a gyengélkedő ágazatot próbálja versenyképessé tenni Németország.

1 milliárd euró jut ebből a csomagból az elektromos autóipar támogatására – hangsúlyozta a berlini kormányszóvivő. Steffen Seibert elmondta, hogy a kormány “hosszú távú strukturális változást” akar elérni ezzel a támogatással.

“Tudjuk, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, és ez több százezer ember munkahelyét fenyegeti”

– mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.

Korábban Merkel kancellár összehívta az iparág vezetőit és a szakszervezetek képviselőit, hogy tisztázzák a nehéz helyzetet, melyet elsősorban a pandémia okoz, de nemcsak az. A német autóipar versenyképessége csökkenőben van, különösen az elektromos autók terén.

Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az amerikai Tesla Berlin környékén építi új, elektromos autókat gyártó üzemét. Ilyen kihívás évtizedek óta nem érte a németek autóiparát.

Franciaország hasonló gondokkal küzd – ott Macron elnök 8 milliárd eurós támogatást nyújtott az autóiparnak.

A környezetvédők tiltakoznak

A Németországban különösen erős zöldek nem örülnek igazán a támogatási csomagnak – amint a Deutsche Welle erről beszámol.

A Péntek a jövőért környezetvédő mozgalom azt kifogásolja, hogy a támogatás késlelteti a gyors áttérést a benzin és dízel járművekről a környezetkímélő autókra.

A Bund környezetvédelmi szervezet szerint a hibrid autók támogatása hátráltatja a klímavédelmet, mert a járművek csak részben használnak elektromosságot

Volkswagen beruházás Pozsonyban

Hétfőn jelentették be, hogy 500 millió eurós  beruházással fejlesztik a gyárat, és a közeljövőben 1 milliárd eurós fejlesztést terveznek Csehországban és Szlovákiában.

A kínai piac a fő vonzerő: a világ legnagyobb autós piaca gyorsan magára talált a Covid-19 járvány után. Ezért a német autóipart akár az anyaországban akár külföldön elsősorban erre a piacra alapozza a számításait miközben az európai piacokon stagnálás vagy visszaesés mutatkozik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK