Kezdőlap Címkék Szlovákia

Címke: szlovákia

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

Cseh-lengyel-szlovák katonai együttműködés avagy búcsú Visegrádtól

A cseh és a lengyel légierő védelmezi majd Szlovákia légterét – jelentette be Csehország védelmi minisztere miután tárgyalt lengyel kollégájával Varsóban. Mind Jana Cernochova mind pedig Mariusz Blaszczak kiemelte közös sajtóértekezletén, hogy azért különösen fontos ez a hármas együttműködés, mert akkor következik be amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajnában.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter egyenesen azzal vádolta meg Putyint, hogy “az orosz birodalom újjáépítésére készül.”

Augusztus 27- én találkozik egymással a három állam védelmi minisztere, hogy aláírják az egyezményt Szlovákia légterének közös védelméről. A pozsonyi kormány júniusban kérte ezt hivatalosan Csehországtól és Lengyelországtól, mert korábban saját MIG 29-es vadászrepülő flottáját átadta Ukrajnának. Szlovákia helyettük F 16-os harci repülőket rendelt az USA-ban, de ezek legkorábban csak a jövő év végén érkeznek meg. Ezért erre az időszakra kérte Szlovákia Csehországot és Lengyelországot a légtere védelmére. Magyarországot miért nem?

Visegrádi hármas

Putyin Ukrajna elleni agressziója nagy csapást mért a visegrádi együttműködésre, mert a magyar kormány külön utat választott: igen megértő Oroszország iránt miközben Orbán Viktor rendszeresen bírálja Zelenszkij ukrán elnököt. Lengyelország ex külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyenesen azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy lepaktált Putyinnal Ukrajna felosztásáról. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy a két állam útjai elváltak egymástól az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt. Lengyelország Zelenszkij ukrán elnök legelszántabb támogatói közé tartozik, Csehország és Szlovákia visszafogottabb, de az ő álláspontjuk is kristálytiszta: az orosz agresszióval szemben Ukrajnát támogatják. Orbán Viktor kijátszotta magát a visegrádi csapatból, amely így négyesből trióvá alakult.

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Putyin kedvezményes gáz szállítással fizet majd a különutas politikáért.

Jól számol-e Orbán?

A Napunk című szlovákiai magyar lap szerint ez erősen kétséges. Deák András György energetikai szakértő szerint Moszkva sakkban tartja Orbán Viktort a gázszállítmányokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter 700 millió köbméter plusz földgázt kért Moszkvában. Menczer Tamás külügyi államtitkár nem sokkal később büszkén jelentette: jön a plusz földgáz Oroszországból. Azzal nem dicsekedett el, hogy az oroszok csöpögtetik a szállítást.

“Az oroszok rétes tésztaként húzzák a szállítást egészen a fűtési szezon végéig. Cserébe pedig mindig kérnek valamit. Nem azokat az időket éljük amikor politikai engedmények nélkül földgázt lehet kapni az oroszoktól”

– mondja a szakértő.

Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint Orbán üzletelhet a plusz orosz gázzal. Ha tudja nélkülözni Magyarországon, akkor eladja jó pénzért Szlovákiának, Németországnak.

Orbán úgy tudja megengedni magának az exportot, ha nem kompenzálja a brutális gázár emelést a magyar lakosságnak vagyis mindenkinek maximálisan spórolnia kell. A Gazprom 60%-os áremelést ígér a téli szezonra. Orbán jól meggazdagodhat míg a magyar lakosság döntő többsége a növekvő rezsi számlák áldozatává válik.

Az ugyanis hazugság, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt. Ha viszont teljes piaci árat kell fizetni, akkor veszélybe kerülhet a rezsi csökkentés megmaradt rendszere is Magyarországon. Márpedig eddig ez volt Orbán Viktor politikai csodafegyvere. Ha fázni kényszerül a lakosság jelentős része, mert nem tudja kifizetni a felemelt rezsit, akkor azt még a hívei is nehezen bocsátják meg a miniszterelnöknek. Ceausescu teljes népszerűtlenségét is azok a telek alapozták meg amikor Románia városi lakossága cidrizett a kritikus hónapokban, és cserébe meghallgathatta azt, hogy a szuverén Románia milyen nagyszerű hely.

Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap az Oroszország elleni uniós olajembargóból

0

Németország kapitulált az amerikai nyomásra, és ezt követően eldőlt: lesz egységes orosz olajembargó. A brüsszeli Politico értesülései szerint ehhez úgy teremthetik meg a politikai konszenzust, hogy az orosz olajtól leginkább függő Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap.

Szlovákia száz százalékban függ az orosz olajtól, Magyarország pedig mintegy kétharmad arányban. Ráadásul Magyarországon az olajfinomítók is orosz olajra vannak beállítva. Átállításuk nyilván nem lenne könnyű feladat. A magyar kormány mindeddig határozottan ellenállt az orosz olaj bojkottjának. A németek pálfordulása után azonban a helyzet megváltozott az Európai Unióban. Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan sürgeti az orosz olaj bojkottját hiszen Putyin jelentős részben ebből finanszírozza méregdrága háborúját Ukrajnában.

Mi lesz a magyar benzinnel?

A legnagyobb magyar finomító Százhalombattán működik. A Portfolionak a MOL emberei elmondták, hogy 80%-ban orosz kevert olajat használnak fel.

Minden változás nagyon lassú és költségigényes. A MOL például szívesen használna az orosz uralihoz nagyon hasonló Arab Light közel-keleti olajat, de ennek olyan magas a kén tartalma, hogy ez technikailag lehetetlenné tenné az átállást.

A magyar kormány mindenesetre jelezte Brüsszelben: politikai okból nem ellenzi az embargót. Kizárólag technikai kifogásai vannak. Ennek megfelelően a brüsszeli bizottság szakértői most olyan közös javaslat tervezeten dolgoznak az orosz olajembargó ügyében, amely maximális figyelembe veszi az egyes tagállamok helyzetét. Ily módon akarják megteremteni a konszenzust az orosz olajembargó ügyében az Európai Unión belül.

Fico: Szlovákia amerikai tartomány

A sarokba szorított egykori szlovák kormányfő levelet írt Brüsszelbe, melyben arról világosította fel a rászorulókat, hogy “Szlovákia fekély az Európai Unió testén.” Nem Magyarországgal vagy Lengyelországgal kellene foglalkozni Brüsszelben hanem Szlovákiával, amely Fico szerint “nem jogállam”.

Caputova asszony köztársasági elnök nem más mint egy amerikai nőszemély – állította Fico. Az ex kormányfő dühe érthető hiszen bűnszövetkezet szervezésével és korrupcióval gyanusítják. Egyelőre még védi őt a mentelmi jog, de jobbkezét, Szlovákia egykori belügyminiszterét, Robert Kalinakot már lecsukták. Bizonyíték van bőven arra, hogy Fico és csapata a titkosszolgálatokat vígan felhasználta a belpolitikai harcban. Figyeltette ellenfeleit. Vagy talán meg is ölette. Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét az állambiztonsághoz kötődő banda végezte ki. Ebbe az ügybe bukott bele a nemzeti együttműködésnek az a rendszere, melyet Fico baloldali – populista szósszal öntött le.

Ki tudja: több is lesz talán?

Az amerikaiak az elmúlt időszakban levették a sakktábláról Babis cseh miniszterelnököt, Boriszov bolgár kormányfőt. Most Fico van soron. Észak Macedóniában hétéves börtönre ítélték Gruevszki ex kormányfőt. Orbán Viktor szövetségesét a magyar diplomácia mentette ki szorult helyzetéből. Jelenleg Budapesten él és vállalkozik, ki tudja, hogy mire. Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben. Szijjártó Fico ügyében is közölte: figyelemmel kísérik az eseményeket. Az USA Orbán Viktort is le akarta venni a sakktábláról, de a választási győzelem ezt lehetetlenné tette.

Putyin árnya

A korrupció csak ürügy az amerikai tisztogatásra, mert valójában Putyin barátait akarják kipöckölni a hatalomból. Babis cseh miniszterelnök Moszkvában végezte a tanulmányait. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori titkosszolgálat között. Boriszov bolgár miniszterelnök Todor Zsivkovnak, az utolsó bolgár kommunista diktátornak volt az egyik testőre. A bolgár titkosszolgálat akkoriban a Szovjetuniót szolgálta. Amint ez kiderült a II. János Pál pápa ellen szervezett merénylet kapcsán. Gruevszki is Putyin hűséges támogatója a Balkánon, melyet már a cári Oroszország is szívesen sorolt a befolyási övezetei közé.

De vajon mi magyarázza Orbán és Putyin szoros kapcsolatát, melyet az Ukrajna elleni háború sem gyengített meg igazán? Mit tudhat Putyin Orbánról?

Egyrészt remekül ismerik az ifjú forradalmár Orbán hátterét. A nyolcvanas években a Szovjetunió akkori budapesti nagykövete ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe a “tehetséges fiatalembert, aki előtt nagy jövő áll.” Orbán volt Bush elnök budapesti idegenvezetője. A magyar közvélemény akkor figyelt fel rá igazán amikor követelte az orosz csapatok kivonását Magyarországról Nagy Imre temetésén. Orbán már réges-rég tudhatta akkor, hogy megvan az amerikai-orosz megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról. Magyarország sohasem volt igazán fontos Moszkvának. Hruscsov fel is ajánlotta Kádárnak a szovjet csapatok kivonását, de a magyar vezető nem kívánt élni a lehetőséggel, mert joggal attól tartott, hogy saját népe esetleg kihasználja a helyzetet a kommunista diktatúra megbuktatására.

Orbán radikális orosz ellenessége 2009-ben változott hirtelen barátsággá.

Putyin egyrészt a dossziéjával zsarolhatta Orbánt, másrészt pedig előnyös lehetőséget kínálhatott neki a gázüzletből.

Az oroszok már régóta ily módon pénzelik “európai barátaikat”. Harmadik szempont lehetett az, hogy Németország esetleg Magyarországon keresztül intézhetett olyan orosz ügyeket, melyeket el akart rejteni az USA sasszeme elől. Magyarország ugyanis nem sokat profitált az orosz nyitásból.

“Az biztos, hogy mi sem kapjuk olcsóbban az orosz földgázt nyugati szövetségeseinknél”

– erősítette meg Sz. Bíró Zoltán. A kiváló orosz szakértő szerint előfordulhat, hogy erről nem is Orbán Viktor dönt!

“Ha ez lenne a helyzet, akkor ez azt jelentené, hogy

a miniszterelnök kiszolgáltatottságának következtében Magyarország egy ideje már nem alanya hanem csupán a tárgya a magyar-orosz kapcsolatoknak.

Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?

0

Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.

A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.

Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?

Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.

Visegrád kampec?

Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

V4= V2+V2

Csehország és Szlovákia a liberális demokráciákkal tart, míg Magyarország és Lengyelország az ellenkező irányba. A lengyel, magyar, szlovák és cseh visegrádi csoportot V4-nek hívják, de inkább V 2+2-vé alakul – írja mai cikkében a Politico című lap európai kiadása.

A növekvő az eltérés Lengyelország és Magyarország között – amely a legtöbb liberális demokráciát tekintve gyorsan csökken –, valamint Szlovákia és Csehország között, amelyekben a közelmúltban a kormányváltások visszakerültek az EU mainstreamjébe.

A szakítást Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter emelte ki a héten. 

„Magyarország és Lengyelország manapság komoly vitában áll az EU többi tagjával, miközben Csehország és Szlovákia nem ugyanazon a hangvételen szól” – mondta az új miniszter a Hospodářské noviny című cseh napilapnak.

Nem arról van szó, hogy a négyesek felszámolják Visegrádot, amelyet 1991-ben alapítottak, amikor az országok kiléptek a kommunizmusból, és csatlakozni akartak a NATO-hoz és az EU-hoz, hanem arról, hogy különböző pályákon haladnak.

Még mindig közös álláspontot képviselnek az olyan kérdésekben, mint a mobilitási csomaggal kapcsolatos kamionos reformok elleni küzdelem, amelyek szerintük aláássák a közép-európai logisztikai vállalatokat, a szolgáltatások szabadságának az EU kiterjesztését szorgalmazzák, és az atomenergia kedvező elbbírálását szorgalmazzák. A múlt hónapban a cseh és a lengyel delegáció megtorpedózta azt a törekvést, hogy az EU vezetői közös nyelvet találjanak az energiakérdésekben, miután sikertelen volt a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjára tett kísérlet.

De most már sok minden megosztja őket – az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos politikáktól kezdve az uniós források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséig. Prága és Varsó megosztott a cseh határ közelében található turówi külszíni szénbánya miatt is, amely miatt Lengyelországot napi 500.000 eurós pénzbírsággal sújtották, mert nem engedelmeskedik az EU Bíróságának a bánya zárására vonatkozó határozatának.

„Egyre nagyobb a politikai és kulturális eltérés ezen országok között”

– mondta Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatósági tagja. “Vannak közös helyiségek, de minden romantika rég elmúlt.”

A fő ok a pozsonyi és prágai hangnem változása. Eduard Heger szlovák miniszterelnök tavaly vette át a hatalmat, megerősítve ezzel a szakítást a közelmúlt populista kormányaival. Addig Szlovákia kissé magányos harcos volt V4 között, amíg Petr Fiala cseh miniszterelnök tavaly év végén hivatalba nem lépett, és nyugati irányváltást ígért.

“Számomra személy szerint nagy bátorítás volt látni a cseh parlamenti választások eredményét” – mondta Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter a POLITICO-nak.

„Most kettőre változott az esély a kettő ellen.”

A nagy törés a jogállamiság felett van

„Szlovákia és most a csehek állásponton vannak Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest, ha a jogállamiságról van szó – mindkét kormánynak nagyon erős érdeke fűződik az EU megerősítéséhez, nem pedig aláásásához” – mondta egy szlovák tisztviselő.

Bár Prága irányt váltott, az új cseh kormány a konzervatívoktól a kalózokig sokszínű pártkoalícióból áll, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben sem egységes a hozzáállásuk. Beket a centrista Polgármesterek és Függetlenek csoport jelölte. Fiala a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja, amely az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában, valamint a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt tagja.

Elrontott szövetség

Mind Varsó, mind Budapest számára a visegrádi együttműködés fontos diplomáciai eszközként szolgált egy olyan időszakban, amikor a két főváros egyre inkább elszigetelődik. A négy ország vezetői gyakran együtt vesznek részt magas szintű találkozókon, és a visegrádi formátumot használják arra, hogy nagyobb befolyást próbáljanak kivetíteni az EU politikai vitáiban, mint azt egyedül tennék.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte a szövetségen belüli nézeteltéréseket, de lekicsinyelte a konfliktus gondolatát.

„A négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, egy igen” – mondta a magyar államfő decemberi  sajtótájékoztatóján. „És ezért a szlovák helyzet, viszonya Brüsszelhez, viszonya a németekhez, viszonya a pénzügyminiszteri tanáccsal teljesen más, mint a miénk.” 

“Szuverénebbek vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy Szlovákiának más a mozgástere. Ez a dinamika Orbán szerint „beépült” a visegrádi rendszerbe, és inkább „súrlódást” jelent, semmint konfliktust.

Annak ellenére, hogy Budapest és Varsó szoros szövetséget köt az EU azon törekvései ellen, hogy megbüntesse őket a demokrácia meghátrálásáért, Oroszországgal szembeni politikájuk nagyon eltérő. Lengyelország nacionalista kormánya Oroszországot fenyegetésnek tekinti, Orbán pedig szoros kapcsolatot ápol a Kremllel.

Arra a kérdésre, hogy Varsó állítja: Moszkva áll a migrációs válság mögött a fehéroroszországi lengyel határon, Orbán azt mondta, egyelőre nem látott bizonyítékot az üggyel kapcsolatban, és hozzátette, Európa hajlamos Vlagyimir Putyin orosz elnököt hibáztatni.

Orbán nagyot bukhat Szlovákiában

A magyar kormány sokáig titkolni próbált földvásárlási ügye felélesztette a gyanút a szlovák elitben Orbán Viktor szándékait illetően, ezért Pozsonyban kevés esélyt látnak arra, hogy az energetikában a magyar-cseh versengés ne Prága javára dőljön el. Miről van szó? A Közép Szlovákia-i áramszolgáltató eladja tulajdonrészének a 49%-át.

Az állami tulajdonban levő MVM a hírek szerint igen nagyvonalú ajánlattal jelentkezett az EPH csoportnál, melynek főtulajdonosa a cseh Daniel Kretinsky.

A másik jelölt a CEZ, amely olyan mint az MVM csak épp cseh.

Pozsonyban ezért sokkal kevésbé tartanak tőle. A probléma az, hogy egymilliárd euróval kellene megtámogatnia a cseh igényt a szlovák kormánynak, amely nem akar ennyi pénzt erre áldozni.

Marad tehát a politikai nyomás gyakorlás. A pozsonyi Új Szó szerint a szlovák elit szinte teljesen egységes abban, hogy nem szabad az MVM-nek vagyis a magyar kormánynak átengedni az energetikai szektor e fontos cégét.

Orbán Viktorral szemben nemcsak a földvásárlási ügy miatt nagy a bizalmatlanság hanem amiatt is, hogy a magyar miniszterelnök “háborúzik Brüsszellel” miközben Putyin orosz elnök kegyeit keresi.

És Visegrád?

Orbán propagandája nagy sikerként akarja bemutatni a visegrádi együttműködést, de mind Pozsonyban mind Prágában egyre nagyobb gyanakvás kíséri a magyar miniszterelnök elképzeléseit. Orbán Viktor Babis miniszterelnökkel barátkozott Prágában. Bejött a Piszkos Fred effektus: Babis elbukott a választáson pedig sokáig esélyesnek látszott. Offshore ügyletei épp a választási kampány idején derültek ki. Ez arra mutat, hogy sem az USA sem pedig Brüsszel nem kívánta a folytatást.

Pozsonyban már korábban megbukott a Fico rendszer, amely sokban hasonlított a nemzeti együttműködés rendszerére. Mindkettő kiváltotta az USA és Brüsszel ellenszenvét. Amikor Steinmeier német elnök Pozsonyban járt, akkor arra ösztönözte az államfő asszonyt, hogy erősítse meg liberális mozgalmát, és tegye azt Szlovákia első pártjává. Ez nem lesz épp könnyű vállalkozás. A német elnök azért tanácsolta ezt Szlovákia elnökének, hogy elkerüljék a magyar utat vagyis egy populista rendszer bebetonozását.

Steinmeier német elnök visegrádi körútja során kihagyta Budapestet, mert Orbán Viktor rendszerét nem tartja megreformálhatónak. A szociáldemokrata elnök után valószínűleg szociáldemokrata kancellárja is lesz Németországnak, aki nem fog háttéralkut kötni Orbán Viktorral mint ahogy ezt Angela Merkel megtette.

Orbán így lengyel barátaival magára maradhat a visegrádi négyesben is. Minthogy azonban Varsó viszonya Moszkvával mélypontra süllyedt a belorusz válság miatt, ezért a Putyin barát diplomácia végképp kerülendővé válhat a visegrádi körökben.

Ferenc pápa: a hit nem szolgálhat az elnyomás igazolására

Ferenc pápa szlovákiai útjának második napján, délután, miután magánlátogatást tett a pozsonyi Betlehem Központban, a Hal-térre ment, hogy találkozzon a zsidó közösség tagjaival.

A katolikus egyház feje azért hangsúlyozta ezt Pozsonyban – a zsidó közösség vezetőivel találkozva – mert Szlovákiában Josef Tiso katolikus pap állt a nácibarát kormányzat élén a holokauszt korszakban.

Korábban egymás mellett állt a katolikus templom és a zsinagóga Pozsonyban – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ma már csak a katolikus templom áll, mert a zsinagógát lerombolták azokban az időkben amikor az antiszemtizmus kormányzati politika volt Szlovákiában is. Több mint 100 ezer zsidót deportáltak Szlovákiából, és jórészüket meg is ölték a haláltáborokban.

Ferenc pápa óva intett attól, hogy megfeledkezzünk a történelem e sötét korszakáról.

Ez aktuális figyelmeztetés ma Szlovákiában, ahol a neonáci párt komoly támogatottsággal rendelkezik. Vezetője szövetséget kötött Fico ex kormányfővel, ezért egy esetleges fordulat esetén akár kormányra is kerülhetnek a fasiszták Szlovákiában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK