Kezdőlap Címkék Ceu

Címke: ceu

Orbán, Soros és az izraeli Black Cube magán hírszerző ügynökség

A Reuters szerint Izrael egyik vezető magán hírszerző szervezete, a Black Cube Magyarországon is igen aktív szerepet játszott a választások befolyásolására – az Orbán kormány javára.

Az érintettek természetesen nem sietnek nyilatkozni hiszen már a Pegazus botrány során is kiderült, hogy az Orbán kormány igen szorosan együttműködik Benjamin Netanjahuval a hírszerző szolgálatok terén is. A Pegazus okostelefon megfigyelő rendszert annak idején Czukor József, a magyar titkosszolgálat nagy öregje szerezte meg Izraelben. A moszkvai Dzerzsinszkij hírszerző akadémián diplomát szerzett magyar ász akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, jelenleg pedig Magyarország svájci nagykövete. Svájcban működik a Berni Unió, melynek keretében az USA európai szövetségesei egyeztetik titkosszolgálati információikat. Czukor Józsefet akkor fogadta Netanjahu miniszterelnök is, ezzel is hangsúlyozva a két kormányfő politikai barátságát. Netanjahu intézte el Orbán Viktornak, hogy fogadja őt Donald Trump a Fehér Házban. Így

nem csoda, hogy a Black Cube – fekete kocka – amely tele van a Moszad egykori tisztjeivel aktívan támogatta Orbán Viktor kormányát a választások idején.

A magán hírszerző cég nemzetközi tanácsadó testületében benne van például Meir Dagan, a Moszad egykori parancsnoka is. A Forbes Israel már évekkel ezelőtt azt írta, hogy ez a zsidó állam legmenőbb új exportcikke: hírszerzés a politikában és a gazdasági életben.

A célpont Soros György

A 2018-as választások előtt a magyar dollármilliárdos vált Orbán Viktor célpontjává mint a globalista tőke szimbóluma, aki a szuverén magyar kormány megbuktatására törekszik. Korábban a CEU kényszerült jórészt elhagyni Budapestet, később pedig a nemkormányzati szervezetek kerültek nehéz helyzetbe – és ebben része volt a Black Cube-nak is. Hogyan? Londonban létrehoztak egy fedő céget Smart Innotech néven a magyar választások előtt – az izraeli hírszerző cégnek három irodája van a világban: Tel Aviv, London és Madrid. A londoni fedőcég felvette a kapcsolatot a Migration Aid Hungary szervezettel, és találkozót hoztak össze vele Bécsben. Csakhogy a Migration Aid Hungary résen volt, és felvette a beszélgetést, melyet azután át is adott a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

A Black Cube nem állt le: egyre másra szállította az információkat a “Soros hálózatról” a magyar kormánynak, de hamarosan kiderült, hogy hamis állításokról volt szó, de a választási kampányban így is jól fel lehetett ezeket használni.

Soros György Nyílt társadalom alapítványa, a magyar Helsinki bizottság és az Amnesty International magyarországi szervezete is a Black Cube célpontjává vált. Az információkat folyamatosan szállították az Orbán kormánynak.

A 2022-es választások előtt is igen aktív szerepet játszott a Black Cube a magyar ellenzék és a média megfigyelésében és manipulálásában a LinkedIn hálózaton keresztül. A Black Cube titokban beszélgetéseket készített ellenzéki személyekkel, és ezeket az interjúkat azután leadták a kormányzati médiában. Az egyik célpont Jeney Orsolya, az Amnesty International Hungary egykori igazgatója volt. Minderről Mona Damien kutató számolt be egy virginai konferencián.

A Black Cube módszereit több országban is éles kritika érte, mert az izraeli hírszerző cég szisztematikusan besározott politikusokat, üzletembereket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat.

A New York Times egykori tényfeltáró riportere, Barry Meier könyvet adott ki 2021-ben a Black Cube szerepéről Észak Amerikában: Spooked: the Trump dossier, Black Cube and the Rise of Private Spies címmel.

Black Cube megbízók az Orbán kormány előtt

A leghíresebb kétségkívül Harvey Weinstein, Hollywood bukott sztárja, akinek botránya megindította a világméretű metoo kampányt. Az izraeli film producert Hollywood híres színésznői vádolták meg szexuális zaklatással. Weinstein azért fizette a Black Cube privát kémeit, hogy lejárassa az őt vádoló színésznőket és újságírókat. A New Yorker hosszú cikket szentelt az ügynek 2017-ben: Harvey Weinstein and his army of Spies címmel.

Világpolitikai szempontból ennél sokkal fontosabb az a nem nagyon publikált tény, hogy Trump elnök megbízta a Black Cube-ot, hogy gyűjtsön információkat az Iránnal kötött atomalku megfúrására. Obama elnök idején az USA és öt másik nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, csak békés atomkutatást folytat, és nem törekszik atombomba előállítására. Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden eszközzel meg akarta buktatni ezt az egyezményt, és meggyőzte erről Trumpot is, aki végül fel is rúgta az iráni atomalkut – felhasználva ehhez a Black Cube információit és akcióit is. A Black Cube azt állította, hogy Irán megvesztegette az Obama adminisztráció egyes fontos embereit és vezető amerikai újságírókat az atomalku érdekében. Ezt az állítást ugyan nem sikerült igazolni, de kellő érvet adtak Trumpnak ahhoz, hogy felrúgja az atomalkut Iránnal.

Soros György fia veszélyesebb Orbánra mint az apja

0

Soros György egy hónapja jelentette be, hogy átadja a 32 milliárd dolláros Open Society alapítvány irányítását fiának. A 37 éves Alex Soros markánsabban akar politikai ügyeket támogatni mint 92 éves édesapja, aki 1984-ben hozta létre az alapítványt, mely annak idején a fiatal Orbán Viktort tanulmányaihoz is hozzájárult.

Az Open Society – Nyílt társadalom – alapítvány 800 munkatársának 40%-át küldi el Alex Soros, aki az alapítvány igazgatójával együtt közös nyilatkozatban tudatta a világgal, hogy “komoly változásokat akar végrehajtani a következő hónapokban.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Gyorsabb és hatékonyabb globális hálózatot akarunk! Eredményesebben akarunk küzdeni azokkal az irányzatokkal szemben, amelyek fenyegetik a nyílt és szabad társadalmat.”

Hogy akarják ezt elérni?

“Stratégiai opportunizmust hirdetünk. Vagyis türelmi tőkét gyűjtünk és azt gondoljuk, hogy ez egyben megfelel a taktikai céloknak is. Mindemellett az Open Society alapítvány továbbra is kiáll az alapvető értékek mellett: demokrácia, emberi jogok, klíma igazságosság és harc az egyenlőtlenségek ellen.”

Soros György összesen 32 milliárd dollárt adott az Open Society alapítványnak, amely fő céljának a szabadság eszméjének terjesztését tűzte ki a vasfüggöny mögött. Az alapítvány elsősorban Soros György hazájában volt nagy befolyással a politikai életre a nyolcvanas – kilencvenes években. Orbán Viktor és a Fidesz több vezetője is haszonélvezője volt a Soros alapítvány támogatásának amíg a liberális eszméket hirdették.

Akkoriban Orbán Viktor még a Liberális Internacionálé egyik alelnöke volt.

Orbán fokozatosan átváltott az illiberális irányzatra, Soros György állandó támadások célpontjává vált a nemzeti együttműködés rendszeresen. Orbán kiutálta a CEU-t Budapestről, ahonnan a közép-európai egyetem lefontosabb része Bécsbe költözött. Orbán Viktor úgy kommentálta az őrségváltást a Soros birodalom élén mint a Keresztapa című film hatalom átadási jeleneteit a maffia élén.

Valójában azonban Orbán Viktor attól tart, hogy Alex Soros apjánál aktívabban támogat keményebb fellépést a magyar miniszterelnök ellen vagyis felteszi a kérdést a nemzeti együttműködés rendszerének vezetőihez:

megér-e nektek 27 milliárd eurót Orbán Viktor?!

A jelenlegi brüsszeli bizottság ennyit tart vissza, és nem is akarja kifizetni amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják.

Az Open Society 19 milliárd dollárt költött különböző ösztöndíjakra és támogatásokra. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Open Society tulajdonában van a Soros család részvény pakettjének java, de sok pénz elment az alkalmazottak végkielégítésére.
2021-ben az Open Society 72 millió dollárt költött az alkalmazottak fizetésére és 40 millió dollárt a prémiumokra illetve a nyugdíj pénztári befizetésekre.

Mit akar Alex Soros?

Az ifjabb Soros korábban elmondta a Wall Street Journalnak: egyetért azzal, hogy édesapja a woke mozgalmakat támogatja, de szélesíteni akarja a kört például azzal, hogy nagyobb figyelmet szentel az abortusz jogának vagy a nemi egyenlőtlenség elleni harcnak.

Ezért Alex Soros 125 millió dollárt akar szánni arra, hogy támogassa olyan ügyészek és más igazságszolgáltatási személyek megválasztását az Egyesült Államokban, akik ezeket az ügyeket támogatják, és ily módon csökkenteni lehet a börtönbüntetések számát és idejét, és aktívabban lehet harcolni a faji és nemi előítéletek ellen.

Alex Soros nagy pénzzel szándékozik támogatni a demokraták 2024-es választási kampányát, hogy megakadályozza Trump visszatérését a Fehér Házba.

“Minthogy a másik oldal is ezt csinálja, nekünk is pénzt kell tennünk a politikába”

– hangsúlyozta Alex Soros. Aki korábban playboy szerepet játszott, de most igyekszik politikacsinálóvá válni – írja a Daily Mail, amely képeket közöl az ifjabb Soros találkozóiról Barack Obamával, aki nyolc évig volt az USA elnöke, és Nancy Pelosival, aki nemrég még a képviselőház elnöki tisztét töltötte be Washingtonban. Alex Soros a Fehér Házat 14-szer látogatta meg azóta, hogy ott Trumpot Biden elnök váltotta 2021-ben.

Donald Trump gyakran vádolja azzal Soros Györgyöt, hogy Manhattan ügyészét, aki bíróság elé citálta az USA ex elnökét, korábban a magyar származású dollár milliárdos pénzelte. Szerinte Soros György alapítványa egymillió dollárral támogatta az ügyész választási kampányát.

Soros György ügyvédje viszont azt hangsúlyozza, hogy az Open Society alapítója sohasem találkozott az ügyésszel és sohasem támogatta annak választási kampányát. Az egymillió dollárt egy alapítványnak adta, amely támogatta ugyan az ügyész megválasztását, de nem Soros György pénzéből, mert azt más célra szánta a liberális milliárdos.

Antiszemitizmus: Magyarország erősen fertőzött

A CEU kutatói, akik 16 országban vizsgálták meg azt, hogy a társadalomban milyen mélyen élnek az előítéletek a zsidókkal szemben.

A CEU vizsgálatából kiderült, hogy Kelet Európában – így Magyarországon is – csaknem olyan erősek az antiszemita előítéletek mint azok között a muzulmánok között, akik Nyugat Európában élnek. A különbség az, hogy a muzulmánok nyíltan felvállalják ezt, és viszonylag gyakran követnek el erőszakos cselekményeket, a kelet-európai társadalmakban – melyek a holokauszt helyszínei voltak – az antiszemtizmus megmarad a vélemények szintjén, és ritkán következnek be akciók a zsidókkal vagy intézményekkel szemben.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök az öt évvel ezelőtti párizsi merényletek kapcsán arra bíztatta a Nyugat Európában élő zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Franciaország elnöke viszont közölte: megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét!

És Magyarország?

Az Európai Unió keleti felében itt maradt meg a legnagyobb zsidó közösség. Az antiszemitizmus 1945 előtt hivatalos propaganda volt, a magyar hatóságok igen aktívan segédkeztek Adolf Eichmann-nak a zsidók deportálásában. Így nem igazán meglepő, hogy az antiszemitizmus a huszonegyedik században is jelen van a magyar társadalomban – sokkal inkább mint Nyugaton.

A megkérdezett magyarok 39%-a (!) úgy véli, hogy a világban működik egy széleskörű zsidó hálózat, amely irányítja a gazdasági és politikai folyamatokat. Az Orbán kormány erre játszott rá a Soros propagandával. A magyar lakosság 26%-a még mindig azon a véleményen van, hogy Jézus Krisztus halála a zsidók lelkén szárad és ez a bűn mindmáig megbocsáthatatlan. Ugyancsak 26% úgy gondolja, hogy bizonyos területeken korlátozni kellene a zsidók számát – numerus clausus.

A megkérdezett magyarok 21%-a úgy véli: a legjobb az lenne, ha a zsidók kivándorolnának Magyarországról! Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez megegyezik Benjamin Netanjahu politikájával. Az egykori izraeli miniszterelnökkel jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktor, aki Netanjahu segítségével jutott be a Fehér Házba, ahol fogadta őt az akkori amerikai elnök, Donald Trump.

Hol erős az antiszemitizmus?

A vidéki, alacsony iskolázottságú népesség körében ennek jóval nagyobb szerepe van az emberek gondolkodásában mint a nagyvárosokban, a jólképzett polgárok között. A nemzetközi összehasonlításából pedig az derül ki, hogy a gazdag és sikeres országokban jóval kisebb az antiszemita előítéletek hatása a társadalomra mint a szegény és frusztrált államokban, ahol az emberek bűnbakot keresnek, mert nem tudnak pénzt keresni.

Az ortodox tradíciókkal rendelkező államokban nagyobb az antiszemtizmus: Görögország az éllovas a megvizsgált 16 állam közül.

A szomorú konklúzió az, hogy amint a CEU friss vizsgálata is megerősíti: 76 évvel a második világháború és a holokauszt után az antiszemtizmus még mindig igen mélyen átitatja Európa szegényebb társadalmait – így a magyart is. Ezzel minden politikai vezetésnek számolnia kell.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az amerikai nagykövetség Márki-Zay Pétert, a hét gyermekes keresztény családapát támogatja, mert – egyáltalán nem alaptalanul – úgy véli, hogy ő a leginkább alkalmas az antiszemita előítéleteket is kihasználó Orbán Viktor megbuktatására.

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Privatizált egyetemek, ahol a közpénz elveszítheti közpénz jellegét

Magyarország parlamentje, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök fideszes pártja kétharmados többséggel ural, kedden (április 27-én) jóváhagyta az állami vagyon, az egyetemek és más közintézmények átadását a kormánnyal szövetséges új alapítványokhoz – írja az EUObsrever az elmúlt héten megjelent cikkében.

Kritikusok és ellenzéki pártok szerint ez a lépés Orbán hatalmának megragadását erősíti meg, és a közvagyont a pártokhoz tartozó szervezetek felé tereli a jövő évi választások előtt, ahol a Fidesz-kormány várhatóan a 2010-es hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe.

parlament több mint egy tucat ilyen új alapítvány létrehozását hagyta jóvá, amelyek adományai között állami vagyon áll, az ingatlanokig, a blue-chip társaságok részesedésén és egy futballstadionon keresztül. A Bloomberg pénzügyi híradója becslések szerint több milliárd euróra nőtt.

Az alapítványok többsége az állami egyetemeket fogja felügyelni, igazgatóságaikban Orbán közeli szövetségesei vannak – egyes esetekben kormányminiszterek.

„Ez a magyar emberek vagyonának szervezett lopása”

– mondta Arató Gergely ellenzéki képviselő a parlamenti vita során.

Daniel Hegedus, a berlini Német Marshall Alap munkatársa az EUobservernek elmondta, hogy a kormánynak három célja van:

„elkülöníteni az állami vagyont, hogy még egy választási  vereség után is meg tudják tartani őket, megnehezítve ezzel az EU csalásellenes ügynökségének [OLAF ] az uniós források felhasználásának és a felsőoktatás megreformálásának megvizsgálása – ami egyben azt is jelenti, hogy pártirányítás alatt kell tartani „.

Természetesen az Orbán-kormány kommunikátorai szerint mindennek semmi köze sem a választásokhoz, sem a vagyonkimentéshez,  ez a lépés a felsőoktatási rendszer szükséges modernizációja. Állítják, hogy semmilyen formában nem válhat magánvagyonná a közvagyon, azonban a fideszes „kreatívitásról” már nem csak a magyaroknak, de az Uniónak is van fogalma.

A uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy az alapok ellehetetlenítik a Magyarország felsőoktatásának megerősítésére tervezett uniós források nyomon követését.

Helyreállítási terv tervezetében Magyarország a unió helyreállítási alapjából rendelkezésre álló uniós támogatások ötödét az egyetemek modernizációjára kívánta irányítani, amelyet alapítványok felügyelnek.

Zöld, liberális és baloldali pártok tucatnyi képviselője levelet küldött Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökének, amelyben figyelmeztette, hogy a blokk országai számára rendelkezésre álló helyreállítási alapjából az uniós források 20 százaléka „eltűnik” átláthatatlan finanszírozási struktúrákban „és” amelyek célja az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia további megsemmisítése Magyarországon”.

Magyarország többször vezette az OLAF azon tagállamok listáját, ahol 2015 és 2019 között szabálytalanságokat találtak az uniós alapok felhasználásában.

Delbos-Corfield zöldpárti uniós képviselő hozzátette, hogy ez a lépés illeszkedik az Orbán-kormány azon eredményéhez, hogy „hibrid szervezeteket” használ az ellenőrzés elkerülése érdekében.

Az Orbánhoz közeli masszív médiaalapítvány, a KESMA példáját hozta fel, amely csaknem 500 médiaszervezetből álló konglomerátumot működtet, és amely megúszta az uniós vizsgálatot, mert a piaci torzulásokat nem sikerült bizonyítani.

Az EU vezetői tavaly decemberben jóváhagytak egy új mechanizmust, amelynek értelmében az uniós források a jogállamiság tiszteletben tartásától függenek, ha az uniós források közvetlenül érintettek.

A mechanizmus azonban megakadt, miután Budapest és Varsó csak akkor állapodott meg a helyreállítási alapban és az EU hosszú távú költségvetésében, ha a mechanizmust nem hajtják végre, mielőtt az Európai Bíróság döntene róla.

Lengyelország és Magyarország megtámadta a mechanizmust a luxemburgi székhelyű bíróságon, és gyorsított eljárással sem valószínű, hogy a következő tavaszi magyar választások előtt érvénybe léphet.

„Hibrid rendszer”

Az oktatás átalakítása azután következik, hogy a budapesti kormány gyakorlatilag elüldözte a Közép-európai Egyetemet.

Eközben az Orbán-kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemének építését tervezi kínai vállalkozókkal, amelyet Magyarország finanszíroz egy Kínától felvett 1,25 milliárd eurós hitelből!

A Freedom House szerdai számában elmondta, hogy Magyarország az eddigi legnagyobb mértékű visszaesésen ment keresztül, mióta az amerikai székhelyű civil szervezet 1995-ben megkezdte a demokrácia állapotainak értékelését.

Szerinte Magyarország

„páratlan demokratikus romlásnak volt tanúja az elmúlt évtizedben”.

A kormány nemzetközi kommunikációs irodája elutasította a jelentés megállapításait, azzal, hogy a Freedom House-t migrációpárti szervezetnek nevezte, amelyet Soros amerikai amerikai milliárdos, Orbán kritikusa finanszírozott.

500 milliárdból épül a kínai egyetem Budapesten

100 milliárd forinttal járul hozzá a kínai egyetem létrehozásához a magyar kormány. A többi kínai hitel, melyet vagy jüan vagy pedig euró alapon bocsátanak ki. Kínai állami cég építi a Fudan sanghaji egyetem budapesti kampuszát – értesült a Direkt36.

Versenytárgyalás nem lesz, mert a kínai egyetem építését stratégiai fontosságú nemzetközi szerződésnek minősítette a kormány. Így az egész konstrukció olyan mint a Budapest- Belgrád vasútvonal építése.

Új Selyemút

A kínai egyetem budapesti felépítése is része annak a nagyszabású pekingi programnak, amely növelni igyekszik Kína befolyását az egész világon. A magyar-kínai kapcsolatok kiválóak: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a SinoPharm vakcinával oltatta be magát. A kép bekerült a kínai cég reklám kampányába is hiszen egy uniós állam miniszterelnökéről van szó.

A Direkt36 híréből kiderül az is, hogy a budapesti kampuszt jelentős részben kínai munkások építik majd, és a felhasznált anyagok jórésze is Kínából érkezik. Kínában az építőipar túltermelési válsággal küszködik, ezért a hasonló külföldi nagyberuházások jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a többlet kapacitásokat lekössék.

A finanszírozást az MNB intézi

Matolcsy György kiváló kapcsolatokat ápol a kínai vezetőkkel. Évente többször is igyekszik ellátogatni Pekingbe, hogy egyeztessen kínai kollégáival. Kínából érkezett pénzügyi tanácsadók is dolgoznak a Nemzeti Bankban.

Ez már szemet szúrt az amerikaiaknak is, akik Kínát stratégiai ellenfélnek tekintik.

Matolcsy Györgyöt nem hívják meg Washingtonba az IMF illetve a Világbank szokásos értekezleteire. Helyette általában helyettese Patai Mihály utazik, aki korábban a Világbanknál dolgozott.

Az amerikai diplomácia felrója az Orbán kormánynak, hogy miközben részben kipaterolta a CEU-t Budapestről, közben viszont komoly pénzekkel támogatja egy kínai egyetem térfoglalását az Európai Unióban.

Az USA külföldön is üldözi a korrupciót

Elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseinek, de mindenkinek fontos figyelembe venni Tony Blinken külügyminiszter üzenetét, aki a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt vázolta fel a Biden adminisztráció elképzeléseit.

Az USA diplomáciájának vezetője kijelentette, hogy mindenütt erős demokráciákat szeretne látni, amelyek nem korruptak. Az amerikai diplomácia kész arra, hogy aktívan cselekedjen ennek érdekében. Tony Blinken beszélt arról is, hogy

a jövőben gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett Magnyitszkij törvényt, amely bünteti azokat a rendszereket, melyek korrupció segítségével tartják fenn magukat.

Magnyitszkij a korrupció ellen küzdött Oroszországban, és emiatt a börtönben megölték.

Trump bukása után Putyin újra az amerikaiak célkeresztjébe került. Biden elnök Navalnij szabadonbocsátását követelte az orosz elnöktől, aki ehelyett súlyos börtönbüntetést varrt a nyakába az első számú ellenzékinek Oroszországban.

Navalnij elsősorban Putyin korrupciós ügyeit vizsgálja: hívei közzétették annak a sokmilliárdos luxus palotának a videóját, amely ország-világ előtt hirdeti azt a pazarlást, melyet az orosz elit megengedhet magának miközben a nép többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken. A videó elkészítése aligha ment volna a német titkosszolgálat és a CIA nélkül – hangsúlyozták Putyin emberei.

Orbán a célkeresztben?

A korrupció a nemzeti együttműködés rendszerének is könnyen támadható pontja. Az amerikai nagykövetség eddig is rendelkezett adatokkal a magyar korrupció méreteiről, de Trump idején ezt nem használták ki nyomás gyakorlásra hiszen az Orbán kormány jó kapcsolatokat ápolt az USA elnökével és az általa kinevezett nagykövettel.

Most azonban változhat a helyzet. Annál is inkább, mert a Blinken család Soros György baráti köréhez tartozik. A külügyminiszter apja és nevelőanyja a CEU könyvtár fő védnöke. A CEU-t Orbán Viktor miniszterelnök üldözte el Magyarországról.

Most viszont az USA nagykövetségén összegyűjtött korrupciós információk támadás alapját képezhetik, mellyel megingathatják a kormányfő politikai pozícióját a 2022-es választások előtt.

Búcsút mond-e Orbán 7 milliárd eurónak?

A magyar miniszterelnök és csapata lenyúlja az európai pénzeket, ezért ezzel meg lehet fogni Orbán Viktort – állítja az Európai Parlament alelnöke. A német szociáldemokrata politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy ki kell éheztetni Magyarország korrupt vezetőit.

Orbán vétó fenyegetése blöff hiszen ebben az esetben 7 milliárd eurónak inthetne búcsút – hangsúlyozza Katarina Barley.  A baj sokkal inkább az, hogy az európai pénzeket a miniszterelnök oligarchái nyúlják le – sokszor pedig épp a saját veje, Tiborcz István. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország nem lépett be az Európai Ügyészség tagjainak sorába hiszen az ellenőrizhetné az uniós pénzek elköltését.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor bírálja az Európai Néppártot, mely megtűri tagjai sorában a Fideszt, és nem tesz semmit a jogállami normák megvédése érdekében Magyarországon.

Katarina Barley tisztában van azzal, hogy a hatalom bírálja őt Magyarországon hiszen épp a korrupcióra és a jogállami normák be nem tartására figyelmeztet.

Ez utóbbit jól illusztrálja az Európai Bíróság keddi döntése, amely teljes mértékben elutasítja a CEU-val kapcsolatos magyar törvényt.

A brüsszeli bizottság azonnal lépett

Amint a magyar parlament sürgősséggel megszavazta a CEU törvényt, amely megpróbálta ellehetetleníteni az amerikai egyetemet, mely Soros György támogatásával Budapesten működik, az Európai Bizottság a Luxemburgban működő Európai Bírósághoz fordult. A bíróság megállapította: mind az uniós mind pedig a nemzetközi jogszabályokkal ellenkezik a CEU törvény, melynek egyetlenegy célja volt: megalapozni a Soros György elleni kampányt.

A magyar miniszterelnök maga is jogász, és jól ismeri az európai joggyakorlatot. Pontosan tudta, hogy az Európai Bíróság elveti majd a magyar CEU törvényt , de ő viszont bezsebelheti a gyors politikai hasznot a 2018-as választáson. Orbán számítása bevált, a CEU kénytelen volt részben Bécsbe költözni, a Fidesz pedig megszerezte a kétharmadot, amellyel tetszése szerint fogadtathat el új törvényeket a magyar parlamentben.

Nyerésre áll a CEU

A CEU üdvözli az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának egyértelmű véleményét a lex CEU ügyében. A főtanácsnok világossá tette, hogy a lex CEU sérti az uniós jogot.

Juliane Kokott főtanácsnok véleménye szerint a lex CEU „indokolatlan”. A törvény „önkényesen diszkriminál” és „aránytalanul korlátozza” az akadémiai szabadságot. „Diszkriminatív és aránytalan” módon sérti az oktatási intézmények alapításához és működtetéséhez fűződő jogot.

Az Orbán-kormány feltétele, amely Magyarország és az egyetem származási országa közötti megállapodáshoz köti az intézmény működését, a főtanácsnok szerint „ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.

A főtanácsnok ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott lex CEU ellenében felhozott. Várjuk a Bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes.

Amennyiben a Bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.

Ugyan a főtanácsnok a Bíróság részére megfogalmazott javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan. 2019 januárja óta a CEU nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen a CEU arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját itt fogadja. A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését. A CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából. A CEU továbbra is jelen lesz a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.

CEU

CEU, az EU első száműzött egyeteme

„A közép-európai egyetem önkényes magyarországi elüldözése két reális kérdést vet fel az Európai Unióval kapcsolatban. Egyrészt az EU-nak viszonylag kevés hatalma van a szervezet polgárainak jogi védelmére, és másodszor, a vezető európai politikusoknak nem hajlandóak megállítani az olyan autokratákat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.” – Kezdi az idézett mondatokkal Bruszt László a Projeckt Syndycate portálon.

November 15-én a Közép-európai Egyetem (CEU) hivatalosan megnyitotta új kampuszát Bécsben, miután az egyetemet önkényesen kiszorították Magyarországról. Jellemző, hogy ugyanezen a napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya újabb nagy sportstadiont nyitott Budapesten.

A kormány által ellenőrzött média természetesen ez utóbbi eseményről számolt be részletesen, meg sem említve az európai és globális rangsorban is vezető egyetemének bécsi működését. A cikk szerzője kifogásolja, hogy az Unió vezetői nagyon „fülsértően és félelmetesen” csendben maradtak azon a napon amikor az Európai Unió első száműzött egyeteme megnyitotta kapuit az unió egy másik országában.

A kampusz megnyitóján Bécs polgármestere Michael Ludwig hangsúlyozta.

„Két évvel ezelőtt mindannyian tanúi voltunk valami olyannak, amelyről úgy gondoltam, hogy elképzelhetetlen, és amelynek valójában nincs helye egységes Európában”

– mondta.

2017-ben a CEU rektora még azt mondta „Van támogatás Washingtonban. Van támogatásom Berlinben, támogatásom van Budapesten, […] támogatást kaptam Münchenben. Itt az ideje, hogy valamilyen támogatást kapjunk Brüsszelben.”  – idézi Ignatieffet Bruszt

„És Ignatieff valamilyen támogatást kapott, legalábbis kezdetben. Az Európai Bizottság 2017 decemberében az Európai Bíróság elé vitte a kormány úgynevezett „CEU törvényét”, amely szerint az egyetem célja az volt, hogy az országból kiszorítsa. Ahogyan a The Guardian  akkoriban beszámolt: „Brüsszel fokozza küzdelmét a közép-európai demokratikus értékek védelme érdekében”.”

Ezután 2019 márciusában az Európai Néppárt (EPP), ha nem is ezzel az indokkal, de felfüggesztette Orbán Fidesz pártját. Az EPP ugyanakkor azt is követelte, hogy Orbán kormánya tisztázza „a Közép-európai Egyetemet érintő, folyamatban lévő jogi kérdéseket”.

A magyar kormány ennek ellenére nem tisztázta a CEU helyzetét az ország jogrendszerében. Szomorúnak tartja a szerző, hogy ezzel precedenst teremtett az EU Orbánéhoz hasonló gondolkodású vezetői számára. Nem véletlen, hogy öt nappal később Magyarország és Lengyelország vétózott egy EU-állásfoglalást, amelyben javasolja, hogy a Bizottság készítsen éves jelentést a jogállamiság helyzetéről az egyes EU-országokban.

Hiába mértek a májusi választásokon vereséget az EU szuverenista pártjaira a lengyel és a magyar kormány tovább lengeti a „populista-szuverenista zászlót”. Számukra nem a gazdasági szabadság fontos, hanem inkább  a nemzeti kormányok szabadsága az elsődleges – állítja a szerző.

„Valójában az Orbán-kormány CEU zaklatása csak a magyar állampolgárok politikai jogainak és szabadságának egyik támadása.

Az EU intézményei képtelenek megállítani Orbán támadását az igazságszolgáltatási függetlenség, valamint az akadémiai és médiaszabadság ellen, ezáltal feltárják az alapvető intézményi egyensúlyhiányt a szervezetben. Az EU szankcionálhatja a tagállamokat a gazdasági szabadság korlátozásáért, és nagyobb hatáskörrel rendelkezik a nemzeti kormányok pénzügyi és gazdasági politikájának bevezetésére, mint az Egyesült Államok szövetségi kormánya az 50 állammal szemben – állítja Bruszt László és idézi a  jogtudós, Dimitry Kochenovot: „Az EU „demokráciája”, bár a jogi szövegekben dicséri… valójában inkább védi a piacot a polgároktól, és nem fordítva”.

„A CEU sorsa, a magyar kormány egyéb állampolgári jogok megsértésével együtt, rámutat arra, hogy a vezető európai politikusok nem akarják megállítani az Orbán-típusú autokratákat. Az EPP tagjai megvethetik Orbánt és a szovjet korszak szuverenitás-megértésének újjáélesztését. De amint azt R. Daniel Kelemen állította, Orbánnak az EPP koalíciójának juttatott szavazatok nyeresége jóval meghaladja azokat a hírnévköltségeket, amelyek a támogatásával járhatnak.”

Végezetül Bruszt kifejti, hogy „Orbán „Brüsszel” elleni támadása kellemetlen lehet, de az „Európa Egyesült Államokkal” szembeni ellenségessége hozzájárul az európai konzervatívok erőfölényének megerősítéséhez.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!