Kezdőlap Címkék Civiltörvény

Címke: civiltörvény

Svédország is beszáll a Magyarország elleni perbe

0

A civiltörvény miatti, az Európai Bizottság által indított jogi eljárásba lép be, a felperes oldalán. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ennek inkább szimbolikus jelentősége van, de az is igaz, hogy a svédek egyre többször bírálják a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság decemberben jelentette be, hogy bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény ügyében, mivel az

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A testület szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ebbe az eljárásba lép be a felperes oldalán a svéd kormány. A honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket,

aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete.”

Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter azt írta: az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. „A svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.

Az MTI megkeresésére a svéd külügyminisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A magyar kormány a szokásos módon reagált:

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti”, a saját országát már „elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja, ezért „bevándorláspárti erők” akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő, volt diplomata a Független Hírügynökségnek azt mondta erről: ugyan

nem gyakori, de nem is példa nélküli,

hogy egy kormány beszálljon egy másik ország bírósági ügyébe.

Példaként a kvótaügyet hozta fel, néhány több ország Magyarország mellett, mások viszont ott is a felperes oldalán léptek be.

Mint mondta,

ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

Svédország azt akarja kifejezni, hogy elítéli, amit a magyar kormány tesz. Jogi szempontból nem igazán befolyásolja az ügyet, de politikai, erkölcsi szempontból erős jelzés.

És nem ez az egyetlen jelzés, amit a svédek küldtek. Nemrég Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, aki a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakciójának a tagja, írt arról, hogy „Orbán túl messzire ment”, és a Néppártnak tisztáznia kell a vele való viszonyát. Arról pedig a Magyarországról Orbánisztán címmel könyvet író svéd újságíró, Joakim Medin beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy a svéd médiának is feltűnt, hogy a kormánypropaganda milyen torz képet fest az országról.

Szent-Iványi István szerint is megfigyelhető egy ilyen trend. Mint mondta, ennek nem csak az az oka, hogy a svédeknek nem tetszenek a magyar kormány intézkedései, hanem az is, hogy

erősödik a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely Magyarországot tekinti mintának.

Svédországban ráadásul hamarosan választások lesznek, így van a vitának egy belpolitikai vetülete is: küzdenek a saját szélsőségeseik ellen, ezért figyelnek jobban Magyarországra is.

Nagy, piros szívvel tiltakoznak a civilek a Stop Soros ellen

0

Tízméteres piros szívet állított az Amnesty International és több más civil szervezet a Parlamentnél. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a civilek Magyarország jobbá tételéért dolgoznak, és arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a Stop Sorosra.

A Parlament előtt állították fel a hatalmas, 10 méteres piros szívet. Az akciót az Amnesty International szervezte, de csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottság és több már civil szervezet és aktivista is. Mint mondták, így akarnak mindenkit emlékeztetni arra, hogy

a magyar civilek azért dolgoznak, hogy Magyarország mindenki számára jobb és élhetőbb hely legyen.

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója azt mondta: azért a nemzeti összetartozás napján tartják ezt az akciót, „mert a Stop Soros biztosan nem segíti a nemzeti összetartozást. A törvényjavaslat vitája egyébként holnap kezdődik az országgyűlésben. Az akción több parlamenti képviselő is megjelent, például a párbeszédes Szabó Tímea és a liberális Bősz Anett.

Mint Iván Júlia elmondta, amellett, hogy felállították ezt a szívet, egy olyan füzetet akarnak átadni a 199 képviselőnek, amelyben nagyon sokan elmondják, miért fontos, hogy Magyarországon sokszínű legyen a civil társadalom is.

Demeter Áron, az Amnesty emberi jogi szakértője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ebben a füzetben „teljesen átlagos” Amnesty-tagok, -aktivisták és -támogatók szólalnak meg, a világ minden részéről. Összesen

22 ezer támogató üzenetet kaptak,

amelyekben arra kérték a kormányt, hogy „ejtse a Stop Sorost és hagyja abba a kormány a civilek elleni boszorkányüldözést”.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta: „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus jogállamban olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, ami kriminalizálja,

büntethetővé teszi azt, ami helyes és ami jogszerű”.

Mint mondta, ezt nem lehet javítani, „ki kell dobni”, ezért arra kérik a képviselőket, szavazzanak nemmel a törvényjavaslatra. Beszélt arról is, hogy a humanitárius és jogi segítségnyújtás, a jogvédelem egy jogállamban nem bűncselekmény, és menedékjogot kérni sem az, emellett mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, mit kérhetnek tőle a hatóságok.

Úgy fogalmazott:

„Ma a menekültekről beszél a kormány, holnap talán másról beszél. Mindannyiunk számára óriási fenyegetést jelent egy ilyen elképzelés,

amely elzárja azokat a segítségtől, akik a leginkább rászorulnak.”

Arra is emlékeztetett, hogy sok rangos emberi jogi szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy álljon el ettől a javaslattól, ne bélyegezze meg a jogvédőket, a civileket.

Az óriásszív-akcióra a Fidesz is reagált, a szokásos sorosozással: közleményük szerint „a Soros-hálózat azért tiltakozik a Stop Soros és az alkotmánymódosítás ellen, mert be akarja telepíteni a migránsokat Európába”.

A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője azt mondta:

egyeztetésre hívták az öt legnagyobb civil szervezetet, hogy közösen lépjenek fel a Stop Sorossal szemben,

amely „keleti autoriter rendszereket idéz”. A Helsinki Bizottság és az Amnesty mellett megkeresték a Transparency Internationalt, az Ökotárs Alapítványt és a TASZ-t, hogy egy közös akciótervet dolgozzanak ki, ők pedig azt válaszolták: egymással már eddig is egyeztettek, de örülnek az új kezdeményezésnek. Annyit kértek, hogy az egyeztetésre hívják meg a többi ellenzéki pártot is.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

0

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.

Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:

  • a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
  • a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
  • és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.

Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.

Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy

Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,

vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.

A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:

„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”

az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.

Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.

A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.

Ugyanakkor

menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.

Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.

Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.

A jelentés szerint

sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.

Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.

Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.

A tompai tranzitzóna.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy

nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,

ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.

Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében

az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.

Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.

A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:

„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.

A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és

„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.

Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy

elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.

Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.

A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de

„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,

hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.

Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.

Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).

Ez volt ma – 2018. február 8.

0

Az Elios-botrány újabb fejezetei, Tarlós visszavonná a Göncz-állomás nevét, folytatódik a cirkusz a nemzetbiztonsági bizottságban, az Európai Bíróság előtt a civiltörvény, Mészáros Lőrinc Spar-boltokat vett, elkezdődött a Filmhét – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Elios: Szolnokon is az általános modell ment, az MSZP Poltot kérdezi

Tiborcz István
MTI Fotó: Burger Barna

Szolnokon is a már megismert minta alapján ment az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok,

személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között

és így tovább.

Az MSZP 13 helyi önkormányzatban kérte az OLAF-jelentések kiadását, és közben Polt Pétert kérdezik a nyomozásról, akit a Párbeszéd lemondatna. Az LMP pedig Tiborcz-illetéket javasol a miniszterelnök vejének cége miatt.

Tarlós visszavonja a Göncz Árpád elnevezést

Mégsem lesz Göncz Árpád állomás az Árpád hídi metrómegállóból. Tarlós István a Független Hírügynökségnek azt mondta:

„újra kell gondolnom, hogy mi a helyes döntés”.

Spar-boltokat vett Mészáros Lőrinc

A Mészáros-féle Appeninn 18 Spar-üzletet vesz meg 4,5 milliárd forintért – jelentette be a társaság a tőzsdén. Az épületeket a Spar bérli a szintén osztrák Erste befektetési alapjaitól.

Folytatódik a nemzetbiztonsági cirkusz

MTI Fotó: Soós Lajos

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtökre összehívott rendkívüli ülése is határozatképtelen lett. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint a kormánypárti képviselők távolmaradása azt jelzi, “kínos” volt nekik, hogy eljöjjenek, és

“összedőlt a Soros-terv”.

Minden két hétben megkísérli a testület összehívását.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás.

„A Fidesz visszaélt a többségével”

youtube

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, az Orbán-kormányok előbb washingtoni, majd oslói nagykövete nem szeretné, ha a Fidesz nyerné meg a választásokat, de ha igen, akkor is koalícióra kényszerüljön. A Független Hírügynökségnek adott interjújában elmondta: Orbán Viktor becsapta őket, még 1996-ban, többek között ez is közrejátszott az MDF megszűnésében. Ezzel együtt csak 2014 után  szakított vele, mert

vállalhatatlannak tartotta azt, amit a norvég civil alappal tett a kormány.

Jeszenszky úgy látja: mind bel-, mind pedig külpolitikailag rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, az ország tekintélye óriásit zuhant. Amit pedig Sorossal művelnek, azt kifejezetten gusztustalannak tartja.

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Törökországot és Oroszországot zavarja az EU bővítési terve

A héten jelentette meg a nyugat-balkáni országokra vonatkozó bővítési stratégiáját az Európai Bizottság. Oroszország és Törökország viszont saját érdekszférájának tekinti a régió bizonyos részeit.

Szabó Istvánt köszöntötték a Filmhét megnyitóján

MTI Fotó: Kovács Tamás

Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével, és a rendező köszöntésével

megkezdődött a 4. Magyar Filmhét.

A vasárnapig tartó vetítéseken új helyszínen, a Corvin moziban összesen 150 filmet nézhet meg a közönség.

Egy súlyosan beteg rajongó már megnézhette a Valami Amerika 3-at

Csak jövő héten kerül a mozikba a Valami Amerika új része, de egy rajongó már jóval a premier előtt megnézhette, milyen lett: Herendi Gábor rendező és a Tamást alakító Pindroch Csaba személyesen mutatta meg a filmet a gyógyíthatatlan betegsége miatt ágyhoz kötött Csorba Dávidnak.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

0

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte a luxembourgi székhelyű bírói fórum.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt.

A bizottság decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júliusban megindított jogsértési eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A bizottság emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát,

így jutott a kötelezettségszegési eljárás bírósági szakba.

Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

Stop Soros: értelmezhetetlen a távoltartás

Legalább 29 schengeni határátkelőnél kellene nyolc kilométeres sávot megállapítani, amelyektől a nemkívánatos személyeket távol tarthatnák a Stop Soros-csomag egyik törvénytervezete alapján. Ez egyszerűen értelmezhetetlen, mondják szakértők, mert ezek közt repülőterek és kikötők is vannak. Magyar állampolgárokkal szemben egyébként is alkotmánysértő.

A Stop Soros-csomag bevezetné az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely – idézzük – „állampolgárságtól függetlenül megteremti az ország egyes területeiről való távoltartás szabályait olyan személyek esetében, akik Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértik”.

Mindez azokat érinti, akik „az illegális migránsok Magyarországra történő belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák”.

A belügyminiszteré lenne a jog arra, hogy ezeket a személyeket

az uniós külső határ szerinti határvonaltól számított 8 kilométeres sávtól kitiltsa.

Ez vonatkozik mindegyik schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére.

Alapértelmezés szerint tehát azok a határátlépők jönnek szóba, amelyeknél Magyarország szélén van az uniós, úgynevezett schengeni határ. Vagyis a horvátokkal, szerbekkel és ukránokkal közös területek.

Az Útinform adatai alapján a közúti átkelők száma 18. Emellett van még nyolc vasúti és vízi átkelési-belépési pont ezeken a határszakaszokon. Ezeken túl

Budapesten található a Dunán a Budapesti Nemzetközi Hajókikötő, továbbá két repülőtér, a ferihegyi és a debreceni,

amelyek nemzetközi személyforgalmat bonyolítanak. Részletes áttekintés itt.

Megkérdeztünk szakértőket, hogyan lehet ezek mindegyikénél létrehozni a nyolc kilométeres – a régi fogalommal élve – határsávot.

„egyszerűen Nem értelmezhető”

– ez volt a kapott válasz. Egy nemzetközi jogász szerint valószínű, hogy a korábbi „migrációs” rendelkezésekben a déli (szerbiai) határnál, a kerítésnél létrehozott nyolc kilométeres sávra gondolhattak a szöveg megalkotói, és nem jutott eszükbe, hogy ha általánossá teszik a szabályt, az a gyakorlatban kezelhetetlen helyzetet teremt.

Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnökének már az alaptétellel is baja van. Osztja azt az álláspontot, hogy magyar állampolgárok – akár van útlevelük, akár nincs – nem utasíthatók ki az országból, mert az alaptörvény alapján minden magyar állampolgárnak joga van Magyarországon tartózkodni. Aki pedig valaha magyar állampolgár volt, amitől nem fosztották meg és nem is mondott le róla,

az most is magyar állampolgár.

Tehát Gulyás Gergely zöldséget beszélt néhány napja, amikor azt mondta, hogy ha valaki semmilyen személyi okmánnyal se tudja magát igazolni, arra érvényes a távoltartás-kitiltás – mondta a Független Hírügynökségnek Majtényi.

Az idegenrendészeti távoltartás azonban nemcsak alkotmánysértő, hanem, például mert felidézi a rossz emlékű határsávot, jogi abszurd is – válaszolta a schengeni határátkelők sokaságára utalva.

Majtényi szerint a Stop Soros megszövegezői úgy gondolják, hogy csak egyszerűen kijelölik a határ 8 kilométeres sávját, ahonnan aztán távol tartják mindazokat, akiknek itt tartózkodása nemzetbiztonsági kockázat. A tervezet azonban már önmagának is ellentmond, mert a miniszter döntése szerint az ország egész területén nemzetbiztonsági kockázat az érintett jelenléte, aki lehet magyar állampolgár is.

Jogilag szinte értelmezhetetlen az egész törvénycsomag – mondta Majtényi -, és valószínűleg annyiban tényleg kampányfogás, hogy el kell terelni a figyelmet Tiborcz István 12 milliárdos lámpaüzletéről és arról, hogy Orbán Viktor már nem tudja, mit beszél „migránsügyben”. De ettől még valósággá válhat – jelzi az Ekint-elnök -, hogy

egyre inkább totális vonásokat

vesz magára a magyar állam, és az egész Stop Soros minden abszurditásában is dermesztően fenyegető.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályoknak (újabb nyilvántartásba vétel, 25 százalékos „illeték” a külföldi támogatásokra és az ügyészi-bírósági eljárások kilátásba helyezése, végső esetben a törlés) pedig nyilvánvalóan céljuk a közéletileg aktív szervezetek eltakarítása – mondta Majtényi. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Népszabadságot is először csak megzabolázni akarták, aztán hirtelen bezárták – vont párhuzamot az alkotmányjogász.

Majtényi úgy véli, hogy az egész világ által bírált előző civiltörvény ehhez képest nagyon szelíd szöveg. De Rogán Antal azon üzenete, hogy a „társadalmi vita” után csak szigorúbb lehet a szöveg, a bolsevik időkre emlékezteti, amikor a dolgozó nép követelésére „a nép ellenségeit” kellett még jobban megbüntetni, azaz a társadalmi vita a “munkáslevelezők” akkor volt őrjöngését idézheti fel.

„Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják Brüsszelt”

Nem tud mit kezdeni a „Brüsszel” elleni kampánnyal, mert nem érti, ki ellen irányul – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Arról is beszélt, hogy Európai Bizottság nem akar migránsokat betelepíteni, hanem meg akarja előzni a migrációt. Szerinte a megoldási javaslatok nagy részével mindenki egyetért, egy vita van, ez az oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról szól. A leegyszerűsített, néhány szavas kommunikáció viszont szerinte félrevezető.

Zupkó Gábor
Fotó: FüHü

Miért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy több, Magyarországot érintő ügyben az Európai Bírósághoz fordul?

A kötelezettségszegési eljárások új szakaszba léptek, de én semmiképp nem nevezném a kötelezettségszegési eljárásokat egy-egy tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködés jelentős elemének. Ez normál ügymenet, az Európai Bizottságnak a szerződések őreként egyik kötelezettsége az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az elfogadott európai szabályokat átültetik-e a jogrendjükbe, illetve, hogy az alkalmazásuk problémamentesen történik-e.

Nem lehet azt mondani, hogy a Bizottság utazik Magyarországra, az eljárások száma sem ezt mutatja.

Az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.

Az említett három esetben nem ez történt, itt újabb szakaszba lépett az eljárás, de ez sem jelent semmilyen válságot, az Európai Bíróság egy olyan intézmény, amely arra hivatott, hogy igazságot tegyen ezekben a kérdésekben.

Tudna mondani olyan példát, amelyben az utóbbi időben megegyezés született?

Friss hír, bár ez nem kötelezettségszegési eljárás, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást a debreceni repülőtérre. A múlt héten a különböző kereskedelmi láncok erőfölényével kapcsolatos panaszokban is a magyar kormány álláspontjának adott igazat az Európai Bizottság. Rendszeresen van ilyen. Az Európai Bíróságra került ügyekben is előfordult már, hogy a tagországnak adtak igazat.

Azt gondolom, hogy az európai intézményrendszer működik, ezeket az ügyeket sem alul-, sem túlbecsülni nem szabad. A magyar politikai közbeszédben ezek kiemelt témák, nyilvánvalóan az Európai Bizottságnak ezeket a kérdéseket sem politikai kérdésként kell kezelni, hanem az európai jogrend szempontjából.

Mik az Európai Bizottság kifogásai az egyes törvényekkel szemben?

Van ugye az Európai Unióban a négy fő szabadság, ezek egyike a tőke szabad mozgásáról szól.

Úgy gondolja az Európai Bizottság, hogy a civil szervezetekről szóló törvény egyes rendelkezései közvetett diszkriminációt valósítanak meg,

és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Tehát akadályozzák a tőke szabad áramlását, valamint megbélyegző hatással lehetnek, ez visszatarthatja az érintetteket attól, hogy magyarországi civil szervezeteknek támogatást nyújtsanak.

Ami a felsőoktatási törvényre vonatkozik: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főként magántőkével finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések gazdasági tevékenységnek minősülnek. A Bizottság úgy gondolja, hogy a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet.

A Bizottság megbeszéléseket folytatott ezzel kapcsolatban a magyar kormánnyal, a Bizottság és a magyar hatóságok is fenntartották a véleményüket, tehát az Európai Bíróság majd dönt ebben a kérdésben.

Fotó: FüHü

Ezek nem egyszerű dolgok, az európai szerződések értelmezéséből eltérő dologra jutottak a magyar kormány és a Bizottság szakértői. Az Európai Bíróság az az intézmény, amely ezek értelmezésében segíteni fog.

Ezt lehet ahhoz hasonlítani, amikor két magánember, vagy két cég bírósághoz fordul?

Azért nem, mert az Európai Unió egy érték- és érdekközösség, amelyben a szereplők, tehát a tagállamok és az intézmények az egyezmények értelmében lojálisan együttműködnek egymással. Itt arról van szó, hogy

másképp értelmezik a szabályokat, amelyek betartását egyébként kötelezőnek ismerik el.

Bár úgy tűnik, mintha a bíróság előtt a két fél egymással szemben lenne, ez nem így van. Egy unióban nem lehet egymással szemben fellépni. Ugyanazon törvény eltérő értelmezése miatt fordulnak a bírósághoz, hogy jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani.

Ha megnézzük a táblázatot, amit Juncker elnöknek az unió helyzetéről szóló beszéde kapcsán adott ki a Bizottság a 2017 szeptemberében folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyekről, akkor az derül ki, hogy Magyarország egyáltalán nincs az élvonalban.

Forrás: Európai Bizottság

Azok a félelmek, vagy néha vádak, hogy az Európai Bizottság különösen figyel a magyarországi törvénykezésre és túlzott mértékben indít eljárásokat, egyáltalán nem igazak. A Bizottság kizárólag akkor lép fel, ha az európai jogszabályok megsértését vélelmezi.

A harmadik ügy, amelyik a bíróságra került, a menedékkérőkkel kapcsolatos. A kormány azt mondja, hogy az a legnagyobb baja az Európai Bizottsággal, hogy kötelező menekültkvótát akar rákényszeríteni az országra. Valóban erről van szó?

Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, de nem lehet egyszerű és rövid választ adni, bár éhezünk azokra, különösen a közösségi média korában, amikor egy üzenet akkor tud átmenni, ha három szavas. Sajnos a politikai kommunikáció is ebbe az irányba ment el, nem csak itthon. De a világ nem lett egyszerűbb, ezért nem tudok egyszerű választ adni.

Kezdjük azzal, hogy miben van teljes megegyezés. Idézzünk egy európai vezetőt, mondjuk a magyar miniszterelnököt, aki a múlt heti tanácsülés után azt mondta, hogy

a migráció külső dimenziójában egyetértés van. Meg kell próbálni megelőzni és a határokat meg kell védeni

– ebben egyetértenek az európai vezetők.

Ennek érdekében nagyon sok mindent tettek. Többek között partnerséget alakítanak ki afrikai országokkal, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy el se induljanak az ott élők, ott tudjanak maradni, találják meg megélhetésüket. Ez egy hosszú távú program. Nagyon nehéz lesz, de Európa elkötelezett az iránt, hogy segítse ezeket az országokat ebben.

Mi a helyzet a háborús területekről érkezőkkel?

A krízisövezetekben, háborús területeken Európa aktív szerepet játszik a krízisek megoldásában és azoknak a menekülteknek az ellátásában, akik a környező országok menekülttáboraiban milliószámra vannak, például Törökországban, Jordániában. Az Európai Unió több milliárd eurót fordít arra, hogy ők ne továbbutazzanak, hiszen úgyis haza akarnak menni, de ahhoz olyan körülmények is kellenek: oktatás, egészségügyi és szociális ellátás.

A közös határok védelmében van szakmai együttműködés a tagországok között, ott a csempészhálózatok elleni fellépés, az olasz és a líbiai parti őrség megerősítése. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően időarányosan 60 százalékkal csökkent idén az érkező menekültek száma a tavalyihoz képest. Nem nullára csökkent, arra nem is lehet csökkenteni. Korábban, amikor nem beszéltünk a migrációs problémáról, akkor is érkeztek menekültek.

Ahol továbbra is vita van, az a menekültekkel való bánásmód. Ez nem egy európai jogszabályon, megállapodáson múlik, erről nemzetközi egyezmények szólnak:

ha valaki olyan területről érkezik, hogy oltalomra, védelemre szorul, akkor oltalmat, menekültstátuszt kaphat.

Na most, az európai országok egy határon belül vannak. A jelenlegi szabályok szerint a menekültügyi eljárás és a menekültek ellátása arra az országra hárul, ahova érkezik a menekült. Olaszország és Görögország igazságtalannak tartja ezt, hiszen egy olyan közösségben vagyunk, amelynek a szolidaritás az alapelve. Más országok is támogatják ezt, azt mondják: nem kívánják, hogy így legyen, de ha bármilyen oknál fogva olyan mennyiségű menekült érkezik a területükre, amit ők már nem tudnak ellátni, akkor ezt a terhet szeretnék megosztani a többi tagországgal.

Néhány ország, így Magyarország is, azt gondolja, hogy ennek nem kellene így lennie. Erről továbbra is folyik a vita. Ez nem azt jelenti, hogy az áthelyezésről beszélő országok szeretnének behozni valamilyen számú menekültet külföldről és kötelezően elosztani őket. Ez egy téves, leegyszerűsített koncepció, tudomásom szerint

egyetlen tagország vagy európai intézmény sem támogatja, hogy kívülről migránsokat telepítsenek be kötelező jelleggel.

Ez a problémának egy leegyszerűsített, félrevezető és félreérthető interpretálása, ami ellen fontos küzdeni, mert meg kell különböztetni a menekültek problematikáját, akiket nemzetközi egyezmény alapján el kell látni. A velük kapcsolatos szolidaritásról folyik a vita, nem arról, hogy milyen típusú külső betelepítési programot kellene esetleg megvalósítani. Nem szabad a kettőt összekeverni.

Fotó: FüHü

Vannak olyan tagországok, akik úgy gondolják, hogy a demográfiai problémáikat migrációs úton kell és lehet megoldani, ez az adott tagország saját programja. Magyarországnak is van vendégmunkás-programja, Szerbia és Ukrajna felé, volt letelepedésikötvény-programja, de ezt nem szabad összekeverni a menekültügyi problémákkal.

Tehát a kérdésére visszatérve:

az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, hogy Európán kívülről, programszerűen arra nem jogosultakat betelepítsünk és kvótaszerűen elosszunk.

Olyan javaslata van, hogy, ha mindent megteszünk, és mégis oltalomra jogosult menedékkérők érkeznek nagy számban az Európai Unió területére, akkor a szolidaritásnak meg kell jelennie. De a program első számú eleme az, hogy megpróbáljuk megelőzni a migrációt. Háromszavas üzenetekkel csak félrevezetni lehet, vagy félreértéseket keletkeztetni.

Az Európai Bizottságnak van javaslata erről a szolidaritási programról, de ki hozhat róla döntést?

Az Európai Bizottság nem döntéshozó szerv. Az európai intézményrendszer bonyolult, de sokak állításával szemben rendkívül demokratikus. Az Európai Bizottság döntéselőkészítő és -végrehajtó szerv, illetve, amikor másokra vonatkozik a végrehajtás, akkor azokat ellenőrzi.

A jogszabályokat elfogadó, jóváhagyó intézmények az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Tehát

olyan európai jogszabály nincs, amit az általunk demokratikusan megválasztott kormányok és EP-képviselők jóvá ne hagytak volna.

Ezért szoktuk azt mondani, hogy az Európai Unió mi vagyunk, a döntéseket az általunk megválasztott kormányok és képviselők hagyják jóvá.

Magyarország részéről a stratégiai döntések meghozatalában a miniszterelnök vesz részt, a különböző ágazati jogszabályok jóváhagyásában a miniszterek, illetve, ahol az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van, ott az általunk megválasztott képviselők.

Visszatérve a menedékkérőkre: a magyar kormány azt mondja, hogy azért akarnak a „brüsszeli bürokraták” migránsokat betelepíteni Magyarországra, mert „a Soros-tervet” valósítják meg, és az Európai Bizottságban is dolgoznak olyanok, akik ezt a tervet akarják megvalósítani. Mit gondol erről?

Egyrészt, a saját terveiről Soros urat kell megkérdezni, ahogy a Soros-tervről aktívan kommunikáló szervezeteket is, hogy mit gondolnak. Én is itt élek, hallom a leegyszerűsített, polarizálttá vált politikai közbeszédet, ezzel együtt én nem akarok ennek részese lenni.

Az Európai Bizottság munkaprogramja teljesen nyilvános, bárki tanulmányozhatja, mi van a napirenden. Olyan programokat támogatunk, amelyek megelőzik a további migrációt, segítik a menekülteket, ahol most vannak, a krízisterületek környékén, megerősítettük a visszatérési programokat, küzdünk a csempészhálózatok ellen. Végezetül, ha ezen intézkedések ellenére, a nemzetközi jog alapján oltalomra szorulók valamely tagországba nagyobb számban érkeznek, mint ahogy ott meg tudnak küzdeni a helyzettel, akkor van olyan javaslat, hogy a többi tagország segítsen.

Fotó: FüHü

Erről most folyik egy vita, ahogy én a jelenlegi tervet nézem, talán június környékére jut el odáig a dolog, hogy valamiféle kompromisszum kialakuljon. Még egyszer: ez nem migránsok betelepítéséről szóló program, hanem arról, milyen szolidaritást mutatnak az egyébként egy határon belül élő országok.

Tehát az Európai Bizottságnak nincs ilyen, titokzatos terven alapuló programja?

Nem szeretnék viszonyulni ahhoz a leegyszerűsített politikai közbeszédhez, amelynek része egy úgynevezett Soros-tervről szóló vita. Beszéljünk a migráció problémáiról és kihívásairól. Az Európai Bizottság konkrét problémákat kíván megoldani és a működésének egyik legfontosabb alapelve, hogy

külső befolyástól mentesen működik, kizárólag az európai polgárok érdekében.

Bár, ahogy Ön is mondta, Magyarországgal szemben átlag alatti a kötelezettségszegési eljárások száma, a magyar kormány mégis támadja „Brüsszelt”. Mi az Európai Bizottság véleménye erről?

Van egy kettősség, ami számomra is néha dilemmát okoz. Az európai uniós tagság támogatottsága rendkívül magas Magyarországon, az első háromban van az ország. A magyar politikai palettán nem is találunk olyan pártot, amelyik jelenleg euroszkeptikus jelszavakkal kampányolna. Mindegyik jelentős politikai erő az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét. A magyar kormány is a 27 azon tagország közé tartozik, amelyik kifejezte, hogy az Európa előtt álló kihívásokat a legjobban az Európai Unió keretei között lehet megoldani.

A különböző kormányzati szervekkel rendkívül konstruktív a Bizottság együttműködése,

a különböző tanácsi formációkban a legtöbb kérdésben, 97 százalék fölött Magyarország a többséggel együtt szavaz.

Magyarországra folyamatosan érkeznek a különböző uniós támogatások, amelyek nagyrészt hatékonyan kerülnek felhasználásra, épülnek-szépülnek az utak, kórházak, oktatási intézmények, több százezer magyar munkája függ attól, hogy ilyen sikeres Magyarország az egységes piacon.

Ez az egyik oldal, és valóban, van egy elég erőteljes kritika úgymond Brüsszellel kapcsolatban. Erre azért nehéz válaszolni, mert

nehéz megfogni, hogy mi az a „Brüsszel”.

Ha az Európai Unióról beszélünk általánosságban, az mi vagyunk. Ön is az Unió polgára, én is az vagyok. Az Unió intézményrendszerében ott vannak az általunk választott politikusok, a magyar miniszterelnök a brüsszeli stratégiai döntéshozatali szervezet tagja, magyar képviselő az EP alelnöke, a Bizottságnak korábbi magyar miniszterelnök-helyettes a tagja. Tehát ott vannak a magyarok a brüsszeli döntéshozatalban.

Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják „Brüsszelt”. Érteni vélem azt, hogy a magyar kormány fel kíván lépni azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyek további hatásköröket adnának európai intézményeknek, nem támogatja mondjuk egy szövetségi Európa kialakítását. Abban az aktív vitában, amely Európa jövőjéről szól, nem egy brüsszeli központú Európát képzel el, hanem a tagországok szerepét kívánja erősíteni. Csak egy kicsit számomra leegyszerűsített formában.

Ez a vita régóta folyik: vannak olyan országok, vezetők, akik sokkal erősebb, mélyebb integrációt akarnak és több hatáskört adnának az EU szerveinek, és vannak olyanok, amelyek sokkal több tagállami hatáskört tartanának meg. Sokat beszéltek arról is, hogy ez akár az úgynevezett többsebességes Európához is vezethet, hogy lesz egy olyan „mag-Európa”, amelynek tagjai szorosabban együttműködnek, mint a többiek. Ez reális lehetőség?

Azt gondolom, hogy változik ennek a vitának a dinamikája. Egy éve, a brexit-döntés után sokkal pesszimistább párbeszéd folyt Európáról. A 27 tagország nyílt elkötelezettsége a tagság iránt jó alapot szolgált az Európáról szóló vitára, ami most egy dinamikusabb gazdasági környezetben zajlik. Európában ma többen dolgoznak, mint bármikor, alacsony a munkanélküliség, a gazdasági növekedés meghaladja az Egyesült Államokét.

Most egy sokkal progresszívebb vita folyik,

egy olyan, ahol mindegyik ország az Unióban képzeli el magát, vannak olyan területek, ahol el is kezdték mélyíteni az együttműködést, például a belbiztonság vagy a védelem kérdésében. Felmerült, hogy lesz-e egy mag-Európa, amiből többen kimaradnak, de erre jó választ adott Jean-Claude Juncker, amikor feltette és megválaszolta a kérdést, hogy mit is jelent az, hogy mag-Európa: ahol a négy szabadság érvényesül, amelyik ország Schengennek a tagja, ahol bevezették az eurót – ennél mélyebbet nehéz elképzelni.

A kilépő Egyesült Királyság, valamint Dánia kivételével minden tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy valamikor bevezeti az eurót. Magyarországon érvényesül a négy szabadság, az ország Schengen része, és

senki nem kérdőjelezi meg, hogy valamikor be fogjuk vezetni az eurót, arról van vita, hogy mikor.

A Bizottság olyan körülményeket szeretne teremteni, ahol mindenki a mag-Európa része lehet, és ha most nem is kíván csatlakozni hozzá, akkor később teheti ezt meg. Vagyis úgy valósulhat meg a több sebesség, hogy senki nem marad le, és később felszállhat a vonatra.

Fotó: FüHü

Nem látom reálisnak, hogy kialakuljon egy másodosztályú Európa, de azt sem, hogy egy föderalista Európa kialakuljon. Az Európai Bizottság el szeretné kerülni, hogy olyan területekbe beleszóljon, amit tagállami szinten sokkal hatékonyabban meg lehet oldani, nem szeretné agyonszabályozni a mindennapjainkat.

A visegrádi országok vezetői nemrég találkoztak Juncker-elnökkel, és tettek egy felajánlást, hogy támogatják a határvédelmet. A V4-országok közül több, elsősorban Lengyelország és Magyarország erősen ellenállt annak, hogy a többség által támogatott menekültügyi programjavaslatokat megvalósítsák. Hogy fogadták most ezt a döntést, ez lehet egy lépés afelé, hogy közelebb kerüljenek a kompromisszumhoz?

A V4-tagországok 80-90 százalékban helyesnek tartották a menekültválság megoldására tett javaslatokat, támogatták őket, hozzájárultak a megvalósításukhoz. Egy pont van, a váratlanul nagy számban érkező menedékkérők biztonsági átvilágítás utáni áthelyezése. Ezzel nem értettek csak egyet.

De erről beszélnek a legtöbbet.

Igen, de

ne essünk abba a hibába, hogy csak a konfliktusról beszélünk.

A menekültkérdés a megelőzésről, a megoldásról, a határok megvédéséről szól, mindezek után, ha mégis érkezik oltalomra jogosult menedékkérő, a velük kapcsolatos szolidaritásról van csak véleménykülönbség. Ezt mutatja ez a felajánlás is, amelynek előkészítésében a Bizottság aktív szerepet vállalt.

A líbiai tengeri határ megvédésében van egy Olaszország által koordinált fellépés, ehhez járult hozzá anyagilag a négy ország. Ezzel is mutatva, hogy szolidárisak Olaszországgal Európa megvédésében. Ez egy mindenki által elismert lépés volt, bár többen hozzátették, hogy ez nem jelenti, hogy nem kell végrehajtani a szolidaritás többi dimenzióját. De ebben a dimenzióban ez egy komoly szolidaritási felajánlás volt.

Hogy állnak most a brexit-tárgyalások? A hírek szerint hétről-hétre változott a helyzet, hol arról lehetett hallani, hogy teljesen megakadtak, utána pedig, hogy előrelépés történt.

Most ott tartunk, hogy új szakaszba léptek a tárgyalások. Rendkívül érzékeny szakaszon vagyunk túl, amelynek végén Nagy-Britannia kifejezte, hogy teljesíti az eddig vállalt pénzügyi kötelezettségét. Hiszen például az európai költségvetés hétéves ciklusokban gondolkodik, az elfogadásánál ott volt Nagy-Britannia is, az alapján lett tervezve. Hogy távozik az asztaltól, az nem jelenti, hogy amit megrendelt, ne kellene vállalnia.

A másik ilyen az ír-északír határ problémája. Szeretnénk elkerülni, hogy ez a praktikusan megszűnt határ visszakerüljön bármilyen módon. Erre még a konkrét javaslatot várni fogjuk Nagy-Britanniától, hiszen az, hogy nem lesz tagja a vámuniónak, komplex javaslatot igényel.

A harmadik ilyen az uniós polgárok kérdése, akik már ott vannak, ott dolgoznak. Erre megnyugtató vállalást sikerült tenni:

maradhatnak továbbra is.

Lehet, hogy lesz valamilyen regisztrációs kötelezettségük, de alapvetően nem változnak a lehetőségeik.

Mindenkinek az az érdeke hosszú távon, hogy rendezetten menjen a kilépés, és utána egy partnerség legyen Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Egy biztos: az Európai Unióval való legjobb minőségű partnerség az, ha valaki tagja az Uniónak.

Arra van esély, hogy a közeljövőben bővüljön az Unió? Jelentkezők ugye vannak…

Pont ezért mondtam, hogy sokkal optimistább vita folyik az Unióról, mint másfél-két éve, amikor borúsabb volt a környezet. Jobban fut a gazdaság, arról is beszélünk, hogy a Nyugat-Balkán országai számára valós perspektívát kell nyújtani. Úgyhogy én elképzelhetőnek tartom, hogy a következő parlamenti-bizottsági mandátum alatt esély nyíljon arra, hogy újabb tagok nyerjenek felvételt.

„A gyűlölködés minőséget váltott”

Napi szinten kapnak gyűlölködő telefonokat, e-maileket, kommenteket, köztük olyanokat is, amelyek erőszakkal fenyegetnek – ezt mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt a nemzeti konzultáció ellen indított perről, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról, a kormány civilek elleni támadásáról és a börtönökből való kitiltásról is. Azt is elmondta, mit gondol, amikor Soros-bérencnek nevezik őket.

Pardavi Márta
Fotó: FüHü

Mit szól ahhoz, hogy a bíróság elnapolta a nemzeti konzultáció ügyében indított pert?

Igazából nem lepődtünk meg, mivel voltak olyan szakértői anyagok, amelyeket csak napokkal a tárgyalás előtt adhattunk be, és időbe kerül, míg az alperes Miniszterelnöki Kabinetiroda és a bíróság áttanulmányozza őket.

Mi az, amit a konzultációban pontosan sérelmeznek?

A fő problémánk az, hogy ami az 5. kérdés magyarázó szövegében a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos, az a megítélésünkre ártalmas. Úgy állítja be a munkánkat, mintha azon dolgoznánk, hogy a Magyarországon levő külföldiek, ha bűncselekményt követnek el, enyhébb büntetést kapjanak.

Erről szó sincs.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje azt mondta, hogy ez egy vélemény, de a kabinetiroda kiadott egy közleményt, hogy nem, ezek tények. Erről mit gondol?

Mi azt gondoljuk, hogy ez nem vélemény, hanem tényállítás. Egyébként alkotmánybírósági döntések kimondják: szemben az állampolgárokéval, a kormány „véleménye” nem élvez védettséget.

A kormányközeli sajtóban jelent meg, hogy Önök „egy rettegett terroristát pátyolgatnak”. Mit szól ehhez?

Teljesen egyértelmű, hogy aki ma Magyarországon a menekültek ügyében vagy a menedékjoggal kapcsolatban, mondjuk az emberi jogokra helyezve a hangsúlyt szólal meg, arra a kormány és emberei kígyót-békát kiabálnak. Ez a „külföldi megrendelésre dolgozó álcivil szervezettől” a „terroristákat pátyolgat” megbélyegzésig terjed. Fontos elem a bevándorlásellenes kormányzati kampányban, hogy az Európában ténylegesen megtörtént terrorista cselekményekkel próbálják összemosni a menedékkérők érkezését.

A menedékkérők közül mindegyiknek joga van ahhoz, hogy tisztességes eljárás keretében bírálják el a kérelmét,

így ennek a konkrét ügyfelünknek is. Az egy teljesen szokványos dolog, hogy a Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt egy menedékkérőnek, akinek az esetében felmerül, hogy ha visszaküldik, akkor a származási országában kínzásnak lenne kitéve.

Mi nem a terroristáknak nyújtunk segítséget, hanem azoknak, akik attól tartanak, hogy ha hazaküldik őket, akkor súlyos emberi jogi sérelem éri őket.

Ebben a konkrét esetben az ügyfelünk hosszú éveken keresztül jogszerűen tartózkodott Magyarországon, pont azért kapott védelmet a magyar államtól, mert visszaküldése esetén a hazájában kínzásnak lenne kitéve. Ezt a védelmet vonták meg tőle. Emiatt nyújtottunk neki jogi segítséget. A kormánysajtó úgy tesz, mintha csak tavaly derült volna ki, hogy kurd szeparatista erők „besorozták” ügyfelünket, aztán a török hatóságok elítélték őt emiatt. Ez már kezdettől fogva, 11 éve ismert volt a hatóságok előtt. Ehhez képest mi tavaly óta visszük az ügyét, mert megvonták a védelmet tőle, és szerintünk ez helytelenül tették.

Az évek során számtalan hasonló ügyben jártunk el. Az, hogy most hirtelen terroristaként bukkan fel a sajtóban, olyan lapokban, ahol a Helsinki Bizottságról naponta jelennek meg lejárató, kifejezetten besározó cikkek, jól illeszkedik abba az egyébként alacsony színvonalú lejárató kampányba, amit a Helsinki Bizottság és más független civil szervezetek ellen folytatnak. Azt a két évtizedes tevékenységünket, hogy ingyenesen nyújtunk jogi segítséget, próbálják úgy beállítani, hogy ezt a lejárató kampányt szolgálja. Mondjuk ki: a választási kampányban az egyik fő üzenet az idegenellenesség.

A másik, amivel rendszeresen vádolják Önöket, az az, hogy a Helsinki Bizottságot „Soros György tömi ki pénzzel. Valóban?

Egyfelől sokszor hallatszik az a hamis állítás, hogy a civil szervezetek, vagy konkrétan a Helsinki Bizottság titkolja, hogy milyen forrásokból gazdálkodik. Idén például 2017. május 31-ig kellett a civil szervezeteknek a pénzügyi beszámolóikat elkészíteni, mi is határidőre megtettük, ahogyan 14 év óta minden évben, úgy a honlapunkon most is hozzáférhetővé vált, és elküldtük a bíróságra is. Néhány nap múlva meg is jelentek a gazdálkodásunkat elemző cikkek, tehát

nyilvánvalóan nincs szó titkolózásról.

Azt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól (OSF) is kap a Helsinki Bizottság támogatást, mi sohasem titkoltuk, sőt, kifejezetten örülök neki. Ez az a szervezet nagyon sokat tesz azért, hogy globálisan, Közép-Európában és Magyarországon is folyhasson emberi jogvédő munka. Amiatt is fontos az OSF-től jövő támogatás, mert nincsenek direktívák és ukázok, hogyan is kellene végeznünk a munkánkat. Ez a támogatás egyszerre ad biztonságot és szabadságot nekünk.

Emiatt tudunk ingyenes jogi segítséget adni olyan magyar állampolgároknak, akiknek sérültek az emberi jogai, ám az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtó rendszerben kizárt, hogy hatékony és magas színvonalú segítséget kapjanak.

Fotó: FüHü

Mindez nagyon súlyos hiányt pótol. Van olyan nap, hogy az ilyen megkereséseket kezelő kolleganőnk egyszerűen nem teszi le a telefont. Nem látunk ki a munkából. Ez azt is jelzi, hogy Magyarországon szinte nincs olyan hely, ahova az emberek bizalommal tudnak fordulni ingyenes segítségért. Rengetegen vannak, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy ügyvédhez forduljanak, az állami jogi segítségnyújtási rendszer meg vagy nem érhető el számukra, vagy nem is tudnak róla.

Rengeteg olyan ügyben is megkeresnek minket, munkaügyi, társadalombiztosítási kérdésekben, amelyekben nem tudunk segíteni, mert nem tartozik a szűkebb szakmai területünkhöz.

A Helsinki Bizottságnak az OSF-n túl amúgy számos más fontos támogatója is van, és nekik is hálásak vagyunk. Tehát

amikor azt állítják, hogy a mi zsebünket Soros tömi ki, az tényszerűen nem igaz.

Az interneten meg lehet nézni, hogy pontosan hány forintot kaptunk, és mire. Az Európai Bizottságot, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát, az Unicefet is, meg más magánalapítványokat is meg kell említeni.

A kormányzati propagandát szolgálja, hogy a „Soros” szóra fűzik fel az üzeneteket. Ez ugyanaz, a választókat végtelenül lekezelő stílus, ami más üzenetekben is megjelenik.

Milyen típusú ügyekben segítenek?

Ami klasszikus, az azoknak a külföldi állampolgároknak az ügye, akiket, ha hazaküldenének, súlyos emberi jogi sérelem érné őket. Például a menedékkérők ilyenek. De vannak olyanok is, akik Magyarországra jöttek, családjuk van. Leggyakrabban az fordul elő, hogy az apa külföldi, felesége, gyerekei magyarok, de az apa tartózkodási jogcíme megszűnik. Viszont, ha hazatérne, akkor nagyon kicsi lenne az esélye, hogy visszajöhetne Magyarországra. Van, hogy a tartózkodási engedélyt kisebb adminisztratív ok miatt nem hosszabbítják meg, mert a külföldi elmulasztott egy határidőt. Viszont a kiutasítás következménye az lenne, hogy nem tudna a családjával együtt lenni.

Tehát itt nem menedékkérésről van szó?

Nem, de lenne emberi jogi sérelem, méghozzá magyar állampolgároknak is: a feleséget, gyerekeket fosztanák meg attól a jogtól, hogy a család együtt legyen. Nyilván nem minden ország esetén merül ez fel, de vannak olyanok, ahonnan nehezen kapna újra tartózkodási vagy beutazási engedélyt, és az sem várható el, hogy a magyar családja költözzön vele, mondjuk, Afrikába.

Ilyen esetekben is tudunk segítséget nyújtani. Olyan is van, hogy menekülteknek nyújtunk segítséget, hogy aki már itt van, és megkapta a menedékjogot, az idehozhassa a családját, jogszerűen, vízummal, repülővel, nem embercsempészeken keresztül.

De

sok olyan ügy van, ami magyar állampolgárokkal kapcsolatos.

Például, aki börtönbe kerül, akár előzetes letartóztatásba, akár szabálysértési őrizetbe, nála azzal foglalkozunk, hogy ő milyen körülmények között van, hogyan tud a családtagjaival kapcsolatot tartani. Az utóbbi időben egyre szigorúbbak ezek a szabályok. A beszélőn a fogvatartott apa már nem ölelheti meg a gyerekét. Ezt emberi jogi problémának látjuk, és próbálunk jogi segítséget nyújtani. És az embertelen elhelyezési körülmények és a börtönzsúfoltság miatt is fellépünk.

A nemrég indult Hétköznapi hősök kampányunkban pedig olyan emberek szerepelnek, akik jogi természetű problémával találkoztak, és ezt sok magyar állampolgár átéli, és ők úgy döntöttek, hogy kiállnak a jogaikért. Olyan ügyekben is, amiről sokan azt gondolnák, hogy reménytelen, pedig fontos. Az köti össze őket, hogy

az egyszerű állampolgár kiáll az igazáért, és mi ebben akarunk segítséget nyújtani.

Ha már említette a börtönöket, néhány hete arról szólt a hír, hogy kitiltották a Helsinki Bizottságot és még néhány civil szervezetet a börtönökből. Ez továbbra is így van?

Igen. Hosszú éveken keresztül folyt ez a civil megfigyelő munka, és az volt a határozott benyomásunk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezetrendszerét is sikerült meggyőzni, hogy a civil szervezeteknek fontos szerepe van a börtönökben. Nem csak arról volt szó, hogy bementünk, aztán jelentéseket írtunk, hanem azt is éreztük, hogy fokról-fokra javulnak a körülmények, főleg ahhoz képest, hogy mondjuk a kilencvenes évek elején mennyire elképzelhetetlen volt, hogy civil szervezetek bemenjenek a börtönökbe.

Fotó: FüHü

Sokszor kaptunk olyan visszajelzést börtönparancsnokoktól, hogy a javaslataink azt is segítik, hogy nekik is jobb munkakörülményeik legyenek, és hogy a fogvatartottak közti feszültséget is tudták a javaslataink oldani.

Kíváncsi vagyok, hogy hova jutunk azzal a jelentős fordulattal, ami most a kérdésben történt.

Az együttműködési megállapodás hosszú éveken keresztül érvényes volt, most felmondták.

Európa-szerte több olyan modell van, ami lehetővé teszi a civilek, a kinti világ megjelenését ebben a zárt világban. Magyarországon most az ombudsmani hivatalban van egy egység, ami a fogvatartási helyszíneket vizsgálja. Ez testesíti meg a civil kontrollt, de ez egy kis létszámú főosztály, fizikai képtelenség, hogy mindenhol ott legyenek.

Tehát a büntetés-végrehajtás civil kontrollja terén most nagyot léptünk vissza, körülbelül a kilencvenes évek közepéig.

Ön szerint ez összefügg az általános támadással a civilek ellen?

Én azt gondolom, hogy összekapcsolódik, de, ha jól látjuk, akkor a bv esetén nem ez az egyetlen oka. Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben a civilellenes törvényre hivatkozott, hogy azért szüntették meg a megállapodásokat, mert aki nem tartja be azt a törvényt, azt nem lehet beengedni.

Csak sajnos ez az érvelés nem áll meg. Mondjuk a bevándorlási hivataltól még jóval a civilellenes törvény elfogadása előtt megkaptuk a felmondást. A felmondásokat indokló levelek közül egyik se hivatkozott pont erre a törvényre.

Tehát a miniszteri válasz kifejezte azt a kormányzati szándékot, hogy

egyes civil szervezetekkel, amelyek a kormánynak nem tetsző módon viselkednek és kritikát fogalmaznak meg, nem működik együtt az állami szervezetrendszer.

Tehát a kontextus világos. Azt látva, hogy más országokban is, ahol erős kormányzati és médiakampány folyik a civilek ellen, sorra mondják fel az együttműködéseket, mi itt is számítottunk arra, hogy valami hasonló fog történni. Ez egy újabb mérföldkő volt a hosszabb ideje folyó kampányban. Ez nem egy hungarikum, ez nagyon rossz nemzetközi példák magyar gyakorlatba való átültetése, olyan példáké, amelyeket nem kéne követni egy jogállamban.

A civiltörvény ellen egyrészt fordultak az Alkotmánybírósághoz, másrészt több másik szervezettel együtt úgy döntöttek, hogy nem regisztrálják magukat. Terveznek egyéb lépéseket?

Tervezünk. Már nyáron, amikor elfogadták a törvényt, bejelentettük, hogy nem fogjuk minden kiadványunkon és az internetes oldalunkon feltüntetni, hogy külföldről támogatott szervezet vagyunk, pont azért, mert közben folyik ez a megbélyegző kampány, és azt gondoljuk, hogy ez teljesen indokolatlan, sőt,

egy európai uniós tagállamban teljesen rendben van, hogy külföldi támogatásból is működnek szervezetek.

Részben elvi okok miatt utasítjuk el a törvényt, és azt is szeretnénk, hogy bíróság értékelné, hogy egy demokratikus társadalomban szükség van-e egy ilyen korlátozó törvényre. Ennek egyik módja az Alkotmánybíróság, a másik a strasbourgi emberi jogi bíróság. Még dolgozunk az utóbbinak szánt beadványon.

Elég fontos fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság pert indított ebben az ügyben Magyarország ellen, és a luxemburgi uniós bíróság fog ítélkezni az ügyben. Ebben az érintett magyar civil szervezetek ugyan nem számítanak peres feleknek, de figyelmesen követjük az érveket és az ellenérveket.

Már tavasszal, amikor felmerült, hogy lesz egy ilyen jogszabály, akkor is előadtuk a kifogásainkat több helyszínen. Februárban volt az Európai Parlament az alapjogi, igazságügyi (LIBE) bizottságában egy meghallgatás, és már ott szó volt a kérdésről. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi lesz, de már ott jeleztük a problémákat, ahogyan utána is számos körben, más civil szervezetekkel együtt.

Múlt héten is volt egy hasonló meghallgatás ebben a bizottságban, amely miatt Önt személy szerint is sok támadás érte. Bizonyos médiumok olyanokat írtak, hogy Soros-bérencként, vagy a Soros-tervet megvalósítani megy oda. Mit szólt ehhez?

Pardavi Márta az EP-meghallgatáson
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A Helsinki Bizottság 2015 januárja után került a támadások kereszttüzébe. A Charlie Hebdo-merénylet után indult el, talán a nyilvánosság számára kicsit váratlanul ez az idegenellenes kampány, akkor még kicsit más volt tartalmilag. Mivel a Helsinki Bizottság a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik menekültek jogvédelmével is, ez a munka hirtelen kereszttűzbe került.

Onnan kezdve

sok, a gyalázkodón túlmenő, már-már erőszakos, becsmérlő jellegű üzenet érkezett hozzánk,

amilyenek előtte nem. Nem volt jellemző, hogy napi szinten kapjunk gyűlölködő telefonhívásokat, e-maileket, Facebook-üzeneteket vagy hogy a Facebook-posztok alatt a kommentekben elképesztő, felháborító dolgokat emberek saját nevükkel, saját Facebook-profiljukkal írjanak. Ez a gyűlölet, ez a gyűlölködés minőséget váltott.

2015-ben és 2016-ban is nagyon sokat kaptunk a menekültek melletti kiállás miatt, de

nem gondolom, hogy ehhez hozzá kéne szoknunk, mert ez nem egy elfogadható dolog.

Nagyon sokszor van az, hogy a menekülteket becsmérlik, dehumanizálják ezek a kommentek, de van az, hogy kifejezetten azért veszi magának valaki a fáradságot, hogy felemelje a telefont vagy klaviatúrát ragadjon, és a saját, személyes profilja alatt írogasson, mert nem tetszik neki a véleményünk. Az ellenkező vélemény megfogalmazóját lényegében ki akarja valaki irtani.

Kapnak szó szerint ilyen telefonokat, kommenteket?

Igen. Ez nem mindig mindennapos, de időről időre, bizonyos aktuális eseményekhez kapcsolódóan, például a Soros-ellenes kampány bármilyen eleméhez kapcsolódóként, ezek jönnek. Amint az EP-meghallgatásnak vége lett, megint jöttek a telefonok.

És nem csak az ellenvéleményüket fejezik ki a telefonálók vagy a hozzászólók, hanem azt, hogy olyan társadalomban szeretnének élni, ahol nincsen olyan ember, akivel ők ne értenének egyet. És aki mondjuk az alkotmányos, az európai értékeinkért felszólal, annak nincs helye ebben a hazában. Tehát ez a hazaárulózós vonal.

Az mondjuk engem a magyar társadalom tagjaként kifejezetten zavar, hogy például egy saját nevével kommentelő fiatal férfi, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jár, olyat kommentel, hogy ő még nem ütött meg nőt, de most nagyon szeretne.

Ez nem egy vélemény, ő erőszakot akar elkövetni,

mert annyira felháborítja, hogy valaki Magyarországról azt állítja az Európai Parlamentben, hogy itt a jogállamiság sérül.

Az, hogy emberek ilyet gondolkodás nélkül leírnak, nekem azt mutatja, hogy tényleg nagyon aggasztó jelenséget látunk. És ez nem csak a Helsinki Bizottságnál van így.

Egyszerűen a menekültek témája olyanná vált, hogy emberek azt gondolják, bármit lehet mondani.

Olyan dolgokat fogalmaznak meg nyilvánosan, hogy ezt a fajta gyűlölködést nagyon nehéz lesz visszafordítani, viszont nagyon könnyű átfordítani adott esetben még veszélyesebb, konkrét erőszakká.

Fotó: FüHü

Nagyon sokszor kérdezik tőlünk, például külföldi partnereink, vagy nemzetközi emberi jogokkal foglalkozók, mondjuk az ENSZ-től, vagy akár az EU-n belül is, hogy ért-e minket már konkrét fizikai fenyegetés. Elsőre az ember nem is hiszi el, hogy ilyen kérdeznek. Hogy lehet az, hogy Magyarországról ezt feltételezik?! 2017-ben, egy EU-s tagállamról? És utána sajnos az ember végig gondolja, és az, ahogy a kormányzati médiában megy a lejárató kampány, meg egyéb támadások érik a civileket Oroszországban, Azerbajdzsánban, Egyiptomban, Törökországban, tehát nem is annyira távoli helyeken – ezen a mintán haladva akár ez is bekövetkezhet itt. Most nem tartunk még ott, de mi az, ami visszatarthatja a társadalmat attól, hogy ide eljussunk?

Én nem látom, hogy a visszatartó fékek nagyon erősek lennének.

Nagyon aggasztó azt hallani, hogy az őcsényi történetnél a miniszterelnök nem ítéli el az erőszakot, hanem egy olyan álláspontra helyezkedik, hogy meg is érti ezeket az embereket. Egy csomó másik ügyben lehet azt látni, hogy a véleményformálók, politikusok és nem politikusok nem ítélik el az erőszakot. Pedig nagyon fontos lenne megtenni, mert ez lehetne az egyik ilyen visszatartó.

Emiatt, amikor jobban belegondolok a kérdésbe, nem tudom azt mondani, hogy kizárt, hogy ez megtörténjen Magyarországon. Lengyelországban is megtörtént, nőjogi civil szervezetek ajtaját betörték, irodáját megtámadták. Nem vagyunk annyira távol ettől, mint ahogy elsőre gondolnánk.

A támadások mennyire befolyásolják a munkájukat? Ügyfelektől jöttek olyan visszajelzések, hogy jobban meggondolják, hogy a Helsinki Bizottságtól kérjenek segítséget?

A hétköznapi munkánkat nagyon befolyásolja, mert végezzük a munkákat, plusz foglalkozunk ezzel az előre nem tervezett körülménnyel, ami sok pluszmunkát igényel… Az ügyfelek számában nem látunk változást. A „külföldi ügynöközés, Soros-ügynöközés” miatt nem gondolják kevesebben azt, hogy szükségük van ingyenesen elérhető, viszont jó színvonalú jogi segítségre. A mi munkánk iránti keresletet akkor lehetne csökkenteni, ha az állami jogi segítő rendszer jobban működne.

Évről évre egyre többen fordulnak hozzánk, és egyre súlyosabb ügyekben.

Ez is egy jelzés arra, hogy milyen nagy társadalmi problémák vannak Magyarországon, amire nem akar, vagy nem képes az állami szervezetrendszer választ adni, és itt nem csak a kormányról van szó.

De az biztos, hogy folyamatosan hallani a megbélyegző kifejezéseket. Az is sajnos előfordul, hogy valakinek valódi problémája van, de mi nem tudunk neki segíteni, mert nem értünk mondjuk a társadalombiztosítási joghoz, akkor csalódottságában egy „biztos azért, mert csak a büdös migránsoknak segítenek” típusú kommentet elereszt.

Folyamatosan erősödik ez a narratíva, ez a személyes találkozásokba is begyűrűzik. Sokan mondják, akikkel kapcsolatba kerülünk, nem feltétlenül ügyfelek, hogy „ja, maguk azok a…” És akkor ezt így elviccelik.

A civilek leügynöközése, bérencnek nevezése a mindennapi szókészlet részévé vált, ha semennyire nem értünk vele egyet, akkor is használjuk.

Ahogy 2015-ben a magyar társadalom megismerkedett a teljesen eltorzított „migráns” fogalommal, most már ez is bekerült a szókészletünkbe.

Hiába használjuk őket viccből, ezek veszélyes szavak. Azzal, hogy beemeljük a mindennapi szóhasználatunkba, ennek a hazugságnak, gyűlölködésnek is teret engedünk. Persze elvicceljük azt, ami elfogadhatatlan, de egyre kevésbé gondolom azt, hogy rendben van, hogy ilyeneket mondunk. Erről sokat beszélünk, van, aki azt gondolja, hogy ezt így kell használni, el kell venni humorral az élét, nekem egy kicsit elegem van ebből. Ez már kezd nem viccessé válni, amikor jönnek az erőszakos kommentek.

Több magyar ügyben is bírósághoz fordul az Európai Bizottság

0

Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.

Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.

Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”

Most ez is történik, több ügyben.

Kvótaügy

Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.

Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.

Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.

A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével

újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.

A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.

Ugyanakkor a közlemény szerint

„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Lex CEU

A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény

aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,

ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.

A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.

Civiltörvény

A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.

A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője

0

Három, az alapítvány által támogatott kislány is volt vele, Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.

Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója (aki nemrég interjút is adott a Független Hírügynökségnek), a Facebook-oldalán számolt be a találkozásról.

Azt írja, az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, amelyen több ezer ember vett részt. A pápa beszéde után találkozhattak is vele,

a három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,

L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról ír, amelyek következménye lett az oktatási szegregáció is. A Facebookon azt írja: „Nem vagyok vallásos ember, de

Ferenc pápa viszonyulása azokhoz a problémákhoz, amiben az Igazgyöngy is dolgozik, ugyanolyan alapokon nyugszik, olyan egyetemes értékeken, melyekben én is, mi is hiszünk.

Ez az a pont, ami miatt a levélben kértem áldását és közbenjárását a társadalom perifériáján élő gyerekek esélyteremtéséhez.”

Emellett ugyanezt kérte a civilek érdekében is, akik ma Magyarországon a kilátástalan helyzetben élőkön segítenek. Szóban csak pármondatos bemutatkozásra volt idő, de Ferenc pápa mindenkinek megfogta a kezét, és magyarul mondta, hogy Isten éltesse őket.

A találkozásról a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano és a vatikáni rádió is beszámolt.

Az Igazgyöngy Rómában…elkezdtem egy albumot az útról, mert rengeteg élmény, fontos találkozás van most itt körülöttü…

Közzétette: L. Ritók Nóra – 2017. december 6.

FRISS HÍREK

Tíz ellenzék...

Kreatív luxu...

Megbuktatják...

Vizsgálódik ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK