Szijjártó Péter lemondott parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD európai kapcsolatápolására szerződött. A több mint egy évtizeden át hivatalban lévő külügyminiszter pályafordulata egyszerre jelzi Kína európai autóipari térnyerésének súlyát és megnyitja a kaput a magyar külpolitika legvitatottabb időszakának mérlege előtt – az orosz kapcsolatoktól a Covid-beszerzésekig.
Orbán Viktor „első janicsárjaként” emlegetett Szijjártó Péter a kínai elektromosautó-gyártás hangos szószólója volt akkor is, amikor Brüsszel védőintézkedéseket fontolgatott. Érvelése következetes: Európa versenyképességi válságból nem konfrontációval, hanem európai–kínai együttműködéssel juthat ki. Peking üzenete mindehhez illeszkedik: Trump-érában szabályalapú rendet kér a „dzsungel törvényével” szemben, miközben a BYD és társai villámgyorsan hódítják az európai piacot. A BYD most Szijjártóra bízza európai kapcsolatrendszerének fenntartását és bővítését – kérdés, jó üzenet-e ez ott, ahol a volt külügyminiszter diplomáciai megítélése igencsak megosztó volt.
A távozás ugyanakkor megkönnyíti a múlt jogi és politikai vizsgálatát.
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter egyenesen a hazaárulás lehetőségét veti fel: állítása szerint Szijjártó rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a NATO és az EU belső ügyeiről – a Btk. szerint ez minősülhet hazaárulásnak akkor is, ha nem szűken vett magyar államtitokról van szó. A gyanút erősíti a külügybe bejáratos orosz hírszerzés képe, valamint az a tény, hogy Szijjártó megkapta az orosz Barátság Érdemrendet. Közben
újra napirenden a Covid-időszak lélegeztetőgép-beszerzése: túlárazás, gyenge minőség, és a kelet-ázsiai közvetítői jutalékrendszer gyanúja, amely politikai haszonhúzást feltételez.
E logika kísért a BYD-ügy körül is: a bőkezű magyar állami támogatások árnyékában felmerül, kik és milyen csatornákon profitáltak a döntésekből.
A történet túlmutat egy személyi mozgáson. Magyarország egyszerre próbál híd lenni Kelet és Nyugat között, miközben az orosz–ukrán háború és az amerikai–kínai techno-verseny élesen szűkíti a mozgásteret. A BYD szegedi gigaberuházása iparpolitikai főnyereménynek tűnik, de politikai és biztonsági kockázatokkal jár: piacvédelmi viták, ellátásilánc-függések, technológiai szuverenitás. Szijjártó új szerepe egyszerre lehet üzleti esély és reputációs teher: a BYD európai elfogadottsága azon is múlik, képes-e a cég a magyar belpolitika terheitől elválasztani kapcsolatápolását.
Most dől el, hogy a lemondás valódi korszakhatár-e.
Ha az igazságszolgáltatás és a parlamenti ellenőrzés érdemben vizsgálja az orosz kapcsolatok, a Covid-beszerzések és az iparpolitikai támogatások ügyét, Magyarország tisztázhatja külpolitikai önképét és gazdaságdiplomáciai stratégiáját. Ha nem, Szijjártó távozása csak személycsere marad egy változatlan pályán – miközben a kínai autóipar európai térnyerése és a nagyhatalmi verseny mindennap közelebb ér a magyar gazdaság szívéhez.
