Moszkva látványosan neheztel Budapestre, amiért a magyar kormány immár nyíltan fenyegetésnek nevezi Oroszországot. A Kreml emlékeztet a második világháborúra, elhallgatja a saját megszállását, és igyekszik relativizálni a jelenlegi konfliktust — miközben Orbán Viktor diplomáciai stratégiája látványosan összeomlott. A nagy kontinentális együttműködés álma szertefoszlott, Európa új erőközpontot épít, és Magyarország hirtelen a rossz oldalon találta magát.
„Magyarország a náci Németország szövetségeseként megtámadta a Szovjetuniót 1941-ben” – emlékeztetett Vlagyimir Dzsabarov, az orosz szövetségi tanács külügyi bizottságának alelnöke. Arról azonban megfeledkezett, hogy a szovjet csapatok 1945 és 1991 között „ideiglenesen” állomásoztak Magyarországon, és 1956-ban leverték a magyar forradalmat, amelynek legfőbb célja a függetlenség helyreállítása volt. A megszállás idején a magyar vezetőket Moszkvában nevezték ki.
Ezt a hagyományt folytatta Gorbacsov is, amikor Krjucskov tábornokot küldte Budapestre azzal a hírrel, hogy Kádár János nyugdíjba megy, és helyét Grósz Károly veszi át. Krjucskov, a KGB utolsó főnöke jól ismerte Magyarországot: Andropov alatt a budapesti nagykövetségen szolgált, és hírek szerint részt vett abban a műveletben, amelynek során Kádár Jánost és Münnich Ferencet Moszkvába vitték, majd mint Magyarország új vezetői tértek vissza.
A történet különös epizódja, hogy Krjucskov búcsúzóul még egy szívességet kért Kádártól: engedélyezze az antikommunista Fidesz működését. „Ők a jövő emberei” – mondta állítólag. Így lett a Fidesz legális szervezet, noha Kádár 1956-ban ünnepélyesen megfogadta: antikommunista párt Magyarországon nem működhet.
Putyin patkója
2009-ben illesztette össze a patkót Szentpéterváron Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Az együttműködés konkrét feltételeit Simicska Lajos és Nyerges Zsolt 2010-ben a Ljubjankán tárgyalta meg — nyilvánvalóan az FSZB székházában. A nagy orosz energiaüzletből később Simicskát kihagyták, mert Orbán magának akarta megtartani.
David Pressman, az USA korábbi nagykövete szerint Putyin 2,2 milliárd dollárt juttatott Orbánnak az ukrajnai agresszió kezdete, 2022. február 24. és 2024. december 31. között. Az amerikaiak régóta figyelték a magyar–orosz kapcsolatokat, amit a választási kampány során nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetések is bizonyítottak.
Orbán Viktor az Ukrajna elleni agresszió nyílt támogatójává vált, amikor Magyarország ellenségének nevezte az önvédelmi háborút folytató államot. Ezzel politikai sorsa is megpecsételődött: Washington ekkor adhatott „kilövési engedélyt” David Pressmannek, aki briliáns szervezéssel felépítette Magyar Péter mozgalmát. Pressman távozása után Németország, Nagy-Britannia és Lengyelország fejezte be a munkát, és juttatta hatalomra Magyar Pétert.
Merz kancellár európai szuperhatalmat építene
Friedrich Merz német kancellár célja egy olyan európai szuperhatalom létrehozása, amely egyenrangú az Egyesült Államokkal és Kínával, és képes megvédeni a kontinenst az orosz fenyegetéstől. Putyin egyik külügyi tanácsadója, Lukjanov, az Origón keresztül fenyegette meg Európát hibrid háborúval. Magyar Péter Merz szövetségese lett, amikor Oroszországot fenyegetésnek nevezte — ezzel csatlakozott az új európai főirányhoz.
Orbán számára különösen kínos, hogy Trump egyértelműen Európa és Ukrajna mellé állt. Az USA számára Európa stratégiai fontosságú, Oroszország viszont már régen nem világhatalom. Semmi sem vált valóra a Trump–Putyin paktumból, noha Orbán erre alapozta egész külpolitikáját.
Orbán öröknek gondolta az Európa–Oroszország–Kína nagy kontinentális együttműködést, de az Egyesült Államok ezt felrobbantotta. Az Északi Áramlat felrobbantása világossá tette: Washington számára nem elfogadható az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tartó együttműködési hálózat. Merkel kancellár ezt tudomásul vette és távozott. Orbán belebukott.
