Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Putyin – Orbán

0

Február elsején találkozik Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a Tassz hírügynökségnek nyilatkozott.

Az időzítés mindenképp érdekes hiszen Ukrajna körül nem csökken a feszültség. Blinken amerikai külügyminiszter azért utazott Kijevbe, hogy megnyugtassa az ukrán vezetőket: számíthatnak az USA-ra, ha Putyin megindítja csapatait ellenük. Egyúttal közölte: az USA 200 milliós dolláros gyorssegélyt ad az ukrán hadseregnek, hogy az képes legyen nagyobb ellenállást tanúsítani a jóval erősebb orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország a NATO tagja, de ez nem akadalyozza meg a magyar miniszterelnököt, hogy Putyinnal tárgyaljon Moszkvában. Vajon miről? Bár nyilvánvalóan szóba kerül Ukrajna is, de Szijjártó külügyminiszter szerint az energia probléma lesz a legfontosabb tárgyalási téma.

Problémák Paks körül

A magyar kormány azt szeretné, ha a két új reaktor még ebben az évtizedben megkezdené a működését – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki azért hozzátette: Orbán meg akarja vitatni Putyinnal, hogy miképp halad az építkezés előkészítése? Sok személyi változás történt Paks kapcsán, és az építkezés még sehogysem áll noha a magyar külügyminiszter az évtized végére már működő reaktorokat szeretne látni.

Ugyancsak problematikus a gáz helyzet is. Szijjártó Péter nemrég büszkén prezentálta a hosszútávú földgáz szállítási egyezményt, melynek minden részlete természetesen titkos – ahogy ezt már megszokhattuk. Csakhogy Magyarország most több gázt szeretne – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki nyilván abban reménykedik, hogy Putyin kisegíti Orbán Viktort, aki maga is profitál a nemzetközi földgáz kereskedelemből.

Mit ajánl cserébe a magyar kormány? Szputnyik gyártást Magyarországon! Bár az orosz vakcinát továbbra sem ismeri el az Európai Unió, de maga Szijjártó Péter is ezzel oltatta be magát. Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, amely felhasználta a Szputnyik V vakcinát a Covid 19 vírus ellen.

“A Szputnyik nagyon jól teljesített Magyarországon, csaknem egymillió embernek adták be” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Aki elmondta, hogy a magyar nemzeti vakcina gyár állíthatna elő Szputnyik oltóanyagot is. Ki vásárolna ebből? Ezt a kérdést nem tette fel magának Szijjártó Péter.

Egy kis választási segítség orosz barátainktól?

A magyar külügyminiszter erről természetesen egy kukkot sem szólt, de egyáltalán nem kizárt, hogy ez a téma is szóba kerül Putyin és Orbán eszmecseréjén. Precedens van: Marine Le Pen asszonyt 2017-ben a Kremlben fogadta Putyint. Majd a francia választási kampány idején Macron kampányfőnöke sajtóértekezleten közölte: orosz hekkerek – minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából – megpróbálták megzavarni Marine Le Pen asszony ellenfelének kampányát! Végül Macron fölényesen győzött, és az ügy elaludt, de az orosz titkosszolgálat bizonyította: be tud avatkozni külföldi választásokba!

Orbánnak szüksége is lehet erre, mert az ellenfelét, Márki-Zay Pétert a nyugati hatalmak támogatják – mindenekelőtt az Egyesült Államok.

Ebben a helyzetben különösen érdekes lehet egy Putyin-Orbán találkozó Moszkvában. Más kérdés, hogy erről szokás szerint semmi lényegeset nem fogunk megtudni, mert mindkét fél ebben érdekelt.

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk  az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak “közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

NATO egység Moszkvával szemben

“Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

“Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy “egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni “Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: “a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy “nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával “még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: “elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: “el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak “a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja “felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a “magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Szijjártó és az amerikai diplomácia

Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.

Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy “Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”

Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most “Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.

Ukrajna és a magyar diplomácia

Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?

Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy “ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”

Az EU és Ukrajna

A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.

Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.

Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről…

Orbán és az orosz földgáz

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

“Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette,  hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József  a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust. 

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

“Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: “senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK