Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

Orbán , a türk

Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.

A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.

Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.

Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.

Diplomáciai kötéltánc

Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.

Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!

Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.

Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.

Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.

Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

“Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

0

A piacok szkeptikusan fogadták az Európai Unió gázkorlátozási tervét: 200 euró fölé ment az ár. Télen pedig tízszer drágábban lehet majd földgázt vásárolni a piacon mint tíz évvel korábban.

Az elfogadás érdekében Brüsszel felvizezte eredeti tervét. Az oroszok meg újra csökkentik a gázszállítást. Ezért csúcson a gázár az uniós spórolási döntés után.

“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek  óriási jelentősége van”

– jelentette ki Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter.

Spanyolország ökológiai minisztere, aki pedig harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott:

“Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszter.

Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.

Csakhogy a számok nem stimmelnek – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Csakhogy annyi kiskapu van a végülielfogadott megállapodásban, hogy maximum 10%-ot spórolhatnak a tagállamok és nem 15%-ot ahogy azt eredetileg tervezték.

Frans Timmemans alelnök mindenesetre kiadta a jelszót: a gáztakarékosságnak már holnap meg kell kezdődnie!

Kiskapuk

Kezdetben Brüsszel azt szerette volna elérni, hogy kötelező erejű legyen az uniós gáz szolidaritás. Ehelyett olyan döntés született, hogy az Uniós vészjelzést csak akkor adhatják ki, ha legkevesebb öt tagállamban már vészhelyzet alakult ki és ezt ki is hirdették illetve ha az Európai Tanács, melyen az állam és kormányfők vesznek részt, erre utasítja a brüsszeli bizottságot.

Ha tehát Németország, az Európai Unió legnépesebb állama egyedül kerül vészhelyzetbe a tél folyamán, akkor ez nem jelent automatikusan uniós vészhelyzetet is – állapítja meg a Deutsche Welle. A német közszolgálati portál arra is rámutat, hogy nagyon különböző a tagállamok függése az orosz gáztól. Míg Németország és sok közép-kelet-európai állam – így Magyarország – számára az meghatározó, az ibériai félszigeten ennek jóval kisebb a jelentősége. Ezért Portugália és Spanyolország számára kiskaput nyit a gáz spórolási egyezmény.

A szigeteken is különleges a helyzet hiszen Ciprus, Málta vagy Írország energiahálózata nem kapcsolódik más uniós államhoz. Ezért ők felmentést kapnak a spórolás alól.

Egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavazott az uniós gázkorlátozási egyezmény ellen.

Mi erről a véleménye? – kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését.” Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan  elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”

Ezek után minden szem Németországra szegeződik – írja a Deutsche Welle hiszen más tagállamok csökkentették a függésüket az orosz gáztól, de Berlin nem. Most ennek fizeti a politikai árát.

Az Európai Unió három legnagyobb gazdasága, a német, a francia és az olasz fogyasztja el az uniós orosz gáz import felét.

Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter is azt üzente Putyinnak Brüsszelből, hogy “nem tudja megtörni az uniós egységet”. Ez kiderülhet  amikor szavazni kell arról, hogy kihirdessék az uniós vészhelyzetet.

Ösztönzést büntetések helyett

Ezt sürgeti Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, aki levelet írt Ursula von der Leyennek. Görögország is sokáig bírálta az uniós spórolási tervet, de végülis elfogadta azt. Mit javasol a görög miniszterelnök? Azt, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a nagy földgáz felhasználó cégeket, hogy térjenek át más energiahordozóra – lehetőség szerint olyanra, amely kevésbé károsítja a környezetet. Jelenleg a rendszer a rövidtávú leállásokat díjazza, de hosszútávú megoldások kellenek. Ehhez uniós pénzeket sürget Görögország miniszterelnöke.

“Ily módon össze lehetne hangolni a nemzeti és az uniós célokat. Az kapna uniós pénzeket, aki a leghatékonyabban csökkenti a gáz függőséget” – írta a görög miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonynak abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról  az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.

Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.

Van vészforgatókönyv

A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.

Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.

Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK