Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Azzal a meglepetéssel szolgált a magyar külügyminiszter miután – washingtoni és brüsszeli figyelmeztetés ellenére – találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, ahol jelenleg közgyűlését tartja az ENSZ, hogy az évtized végére működni fog Paks2.

Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésben javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a Biztonsági Tanácsból, mert Putyin megsértette a világszervezet alapokmányát azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát, amely éppúgy alapító tagja az ENSZ-nek mint Oroszország.

Szijjártó Péter, akit korábban Lavrov kitüntetett a Barátság érdemrenddel ezt mondta a találkozó után:

”Magyarország energia ellátása tekintetében nyugodtak lehetünk: folyamatos lesz a földgáz és a kőolaj szállítás, a leszerződött mennyiséget az oroszok szállítani fogják. Ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyagokkal is. Pakson a munkálatok előrehaladása azt a reményt hordozza, hogy 2030-ban működések lesznek az új blokkok.”

Érdemes megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint Paks2 egyik 1200 megawattos blokkjának már az idén áramot kellett volna, a másiknak pedig jövőre kellene működőképes állapotba kerülnie.

Mindkét határidőt elfújta a szél.

Már a kormány is a 2032-es határidőt kezdte emlegetni. Az energiaválság miatt Paks2 építkezését felgyorsították, de szakértők szerint nagyon kétséges a 2030-as határidő.

Az viszont kétségtelen, hogy az orosz földgáz méregdrága, mert Szijjártó Péter rosszkor rossz feltételekkel kötött egyezményt.

Ráadásul hazugságnak bizonyult Putyin ígérete, hogy Magyarország oroszbarát magatartása miatt olcsóbban kaphatja a földgázt. Az orosz költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és a földgáz exportja, a háborúban álló Oroszországnak pedig minden centre szüksége van. A rubel árfolyama így is 100-ra süllyedt a dollárral szemben míg a háború előtt még csak 50 volt.

Miért ilyen oroszbarát a magyar kormány?

Orbán Viktor egyrészt ellensúlyt akar Washingtonnal és Brüsszellel szemben, másrészt pedig tudja: Putyin kezében olyan állambiztonsági dosszié van, melynek nyilvánosságra hozása kínosan befolyásolná politikai karrierjét. A szükségből így próbál erényt csinálni a magyar miniszterelnök, akit mind gyakrabban figyelmeztetnek Washingtonban és Brüsszelben az orosz kapcsolatokat illetően: eddig és ne tovább!

Orbán tovább menetel a zsákutcában, mert abban bízik: az USA végül lepaktál Oroszországgal Ukrajna feje fölött. Erre jelenleg csekély az esély, de az Egyesült Államokban választási kampány van, és néhány konzervatív politikusnak Ukrajna támogatása egyre kevésbé népszerű.

Atom

A globális nukleáris együttműködésen mindenki nyerne.
– jelentette ki Szijjártó Péter a Közép- és Kelet-Európai
Atomenergia-ipari Kongresszuson.

Mikor ez elhangzott, a Kongresszus nem röhögött föl hangosan, amit egyszerűen nem tud az ember hová tenni, legföljebb arra gondolhat, hogy vagy szuahéli nyelven mondta, melyet a szinkrontolmácsok képtelenek voltak lefordítani, esetleg a részvevők önfegyelme fantasztikus.

Ahogyan az ismert, Magyarország a hatványozottan nemzetállamok egyike. A globális, globalista, globalizáció szavak nálunk leminősítésnek, arculcsapásnak, a megvetés hangjának számítanak, azaz az emberiség, vagy nagyobb szövetségek közös céljairól Orbán regnálása alatt szó sem eshet, kivéve, ha az a cél mindenben megegyezik az ún. „magyar érdekkel”, amely tulajdonképpen a miniszterelnök személyes akaratának egy kevésbé direkt, finomabb kifejezése. Mintha a „magyar érdek” nem is a vegytiszta önzés megnevezése lenne, holott az.

Most is pontosan erről van szó, tehát Szijjártónak azt kellett volna mondani, hogy:

Orbán miniszterelnök úr személyes kívánsága az, hogy egyrészt a „globális együttműködés” címszó védernyője alatt a Roszatom anélkül fejezhesse be Paks II-t, hogy bárkinek joga volna akadályozni, neheztelni, szankciózni, pénzt visszatartani, rólunk, magyarokról (= fideszesekről) csúnyákat mondani, másrészt Franciaország az együttműködés keretében szállítson nekünk nukleáris fűtőanyagot, harmadrészt pedig a német kormány szó nélkül engedélyezze a Siemensnek, hogy az leszállítsa és beüzemelje Paks II. vezérlő és szabályozó rendszerét.

Orbánnak mindezen energetikai lépésekre nagy szüksége van. Persze Magyarországnak is, de ha csak Magyarországnak lenne rá szüksége, Orbánnak meg nem, úgy járhatnánk, mint az EU pénzek esetében, azaz Orbán a saját győzelmi kényszerének hatására nem egyezkedne, hanem nekimenne mindenkinek, aki a közelébe kerül, mert ha emiatt visszatartják a támogatást, az nem számít neki. Az EU ingyenpénzek elmaradását ma még úgysem érzi a bőrén senki, legfeljebb majd az utódaink, akik a helyette felvett, magas kamatozású hiteleket sokáig fizetni fogják. Orbánt tehát személyesen nem érinti az ügy, viszont ha esténként kimaradna a villany, az erőteljesen rongálná a népszerűségét. Ezért van az, hogy utóbbi esetben a miniszterelnök és Magyarország érdekei egybeesnek, tehát a villannyal nem lesz gond soha.

Az Orbán kormány atomenergia melletti elköteleződése Gyurcsány hagyaték. A végső lökést az atomprogram elindításához a 2009 januári orosz-ukrán gázkonfliktus adta Gyurcsányéknak, mikor a Magyarországra érkező gázmennyiség drasztikusan lecsökkent. Rögtön ezután jelentette be az akkori kormány, hogy elindítja Paks II. előkészítését. A határozatban nem volt benne sem az, hogy közbeszerzés nélkül akar szerződni, sem az, hogy egyértelműen és kijelölésszerűen az oroszokkal fogjuk megépíttetni. A Gyurcsány kormány ennél tovább nem jutott, mert másfél hónap múlva már nem volt hatalmon, Bajnaiéknak meg abban az egy évben kisebb gondjuk is nagyobb lett annál, hogysem ezzel foglalkozzanak. Az új miniszterelnök csak annyit tett, hogy 2010 februárjában kijelentette, nemzeti ügy Paks bővítése. Gyurcsányhoz hasonlóan ő sem mondta, hogy orosz ügy is. A ruszkikról szó se volt.

A határozat utáni döntő esemény a 2009 novemberi Orbán–Putyin találkozó. Az akkor még ellenzékben lévő Orbán először találkozhatott Putyinnal, akivel nagyjából 15 perces informális beszélgetést folytatott. Máig rejtély, mi hangozhatott el, de Orbán Viktor és a Fidesz addig meghatározó oroszellenessége ettől kezdve eltűnt. Sőt: A Szentpétervárról való hazaérkezése után, 2009. november 25-én az MTV Ma Reggel című műsorában Orbán szinte odaígérte a paksi atomerőmű felújítását az oroszoknak, úgy fogalmazva, hogy „az egy orosz típusú erőmű”. Paks I. felújítási megbízását követte később a Paks II-ről szóló szerződés, melyet a két fél 2014 januárjában, titokban írt alá.

15 perc nagy idő – mint az köztudott.

Érdekes, hogy hasonló lefolyású volt  2015-ben a 3. metró szerelvényeinek tendere. A BKV az általa egyetlen érvényes ajánlattevőként számon tartott orosz Metrowagonmash-t jelölte meg győztesként. Az eredményhirdetésre erős árnyékot vet, hogy a kiírás pillanatától az a hír járta, hogy csak az orosz pályázó győzhet. A pályázaton eredetileg hét cég indult, a műszaki és gazdasági alkalmassági feltételeknek öt cég felelt meg. Közülük az M2 és az M4 vonalaira kocsikat szállító Alstom még a tárgyalásos szakasz előtt visszalépett, a Skoda és a CAF végül nem adott be ajánlatot, az észt Skinest Railt pedig az előírt műszaki feltételek nem teljesítése miatt kizárták. A cég ezt nem fogadta el, panasszal élt a brüsszeli bizottságnál, és jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. De mindhiába.

Így jár, aki nem tanul a nagyoktól (Alstom, Skoda, CAF).

Az „atom”-ról az átlagpolgár keveset tud. Nagy százalékban csak négy városnevet, úgymint Hirosima, Nagaszaki, Csernobil meg Fukusima. Persze azt is tudja, hogy Magyarországon is van egy négyblokkos atomerőmű (a világon üzemelő blokkok száma 400 fölötti), amely erőmű 47 éve megbízhatóan működik, a magyar áramtermelésnek folyamatosan a kb. 40 %-át adja függetlenül attól, hogy nyár van-e, vagy tél, nappal vagy éjszaka, süt a nap, vagy nem süt, mégpedig anélkül, hogy széndioxidot bocsátana a levegőbe, de ez nem tudatosul benne annyira. Azt nagy részük nem tudja, hogy a kifolyó, nyáron néha túl meleg hűtővíz egyszerű műszaki megoldással (nedves hűtőtorony) könnyen és olcsón a kívánt szintre hűthető, vagy hogy a nagy aktivitású hulladék Paks II. esetében (2400 MW) évi 2 m3, amelynek eltárolása akkora gondot nem jelent, azaz a szokásos zöld kifogások egyike sem olyan, ami ellehetetlenítené az üzemet. Maga az atomerőmű tehát nem gond, és amíg a hidrogén alapú energetika teret nem nyer, a klímaváltozás elleni legerősebb fegyverünk.

A problémát nálunk az okozta/okozza, hogy egyrészt Fukusima óta tovább szigorodtak az atomerőművekkel szemben támasztott általános követelmények, másrészt az orosz atomerőművek iránti igény az utóbbi évtizedekben erősen lecsökkent, és a Roszatomnál elfogytak azok a szakemberek, akik ismerik az új előírásokat, plusz kellő rutinjuk van a tervezésben és engedélyezésben, így aztán nagyon nehezen áll össze a Hivatal által elfogadható Roszatom dokumentáció. Erre rátesz egy lapáttal Putyin háborúja, ami újabb méretes pofon az amúgy is imbolygó projektnek. Mostanra megtanultuk: az atomerőmű jó dolog, de nem az oroszokkal kellett volna üzletelni. Sajnos elkéstünk vele. Aki azt mondja, 2030-ban elindul Paks II. első, 1200 MW-os blokkja, az az optimisták közé tartozik.

Számba kell hát venni, mi maradt. A napra és a szélre folyamatosan nem számíthatunk, elegendően nagy vízhozamú folyóink a kis esés miatt vízierőművek építésére nem igazán alkalmasak, az ország teljes területén felhasználható biomassza meg csak maximum 400 MW villamos teljesítményre képes, maradt tehát a gáz.

Negatív körülmény, hogy a jelenlegi áramtermelésünk még Magyarország ellátására sem elegendő, hát ha még beindulnak a nagy energiaigényű akkugyárak. Kénytelenek vagyunk hát nagy teljesítményű, gáztüzelésű erőműveket építeni (sum: 2600 MW), amelyhez elegendő mennyiségű földgáz kizárólag a Balkáni Áramlaton érkezhet, mégpedig 100%-ban Oroszországból. Próbálkozunk ugyan máshonnan is venni, de a gázvezetéki adottságok miatt az mind Oroszországon keresztül jön, hogy aztán a Fekete tenger alatti vezetéken, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezzen meg a magyar hálózatba.

A fentiekből látható, sok mindenkivel kell jóba lennünk (esetleg még gazsulálni is nekik), hogy a magyar villamos energia termelés a megfelelő szinten tartható legyen. A helyzet persze megváltozik, ahogy Paks II. blokkjai üzembe lépnek, és elindul Paks I. blokkjainak további tíz évre való üzemidő meghosszabbítási projektje, de addig sajnos sok idő van hátra, ami alatt kötelező az oroszbarátság, törökbarátság, szankcióellenesség és a békepártiság (Bulgária nem számít, Szerbiával meg amúgy is jóban vagyunk… bár talán nem kellett volna őket legyőzni. Pláne Belgrádban. Ezért most izgulhatunk).

El lehet gondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha az EU pénzek nagy részét gázfogyasztás csökkentő beavatkozásokra fordítjuk (házszigetelés, geotermikus energia, kondenzációs gázkazán, stb.), ha ösztönözzük a takarékosságot (nix rezsicsökkentés), és nem a nagy fogyasztókat, hanem a rászorulókat támogatjuk, ha inkább nyugati cégtől rendeljük meg Paks II. blokkjait, ha magunk fejlesztünk ipart az innováció nagymértékű támogatásával, nem pedig idehívjuk azokat a gyárakat, amelyeket más már nem fogad szívesen, mert sok energiát meg hűtővizet igényelnek, de azt mindenki tegye meg maga.

És ha az még mindig nem elég, vegye figyelembe, hogy Orbán 2034-ig tervez.

Többet nincs értelme mondani.

Többség

„Magyarország az elmúlt időszak minden válságából megerősödve került ki, ami kizárólag úgy volt lehetséges, hogy a kormány soha nem vette figyelembe a nemzetközi liberális mainstream diktátumait, ragaszkodott a szuverenitásához és minden nehézségre magyar választ adott a nemzeti érdekek alapján – fogalmazott a CPAC zárónapján Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter beszédében többek közt arról beszélt, hogy létrejött a progresszív külpolitikai nyomulás első struktúrája, ugyanis kilenc EU-tagállam csoportot alkotott, amelynek deklarált célja az egyhangúság kivezetése az európai külpolitikai döntéshozatalból.”

Mikor az ember meghallja Miniszterelnök úr szövegét (Szijjártó csak a szócsöve), mimagyarokként szinte szárnyal a lelke, hogy választottunk ilyen erővel és ennyi elszántsággal védi a magyar érdekeket. Ő mindig harcol, jelen esetben például az ún. „progresszív külpolitikai nyomulás” ellen, amelyet ránk akarnak kényszeríteni.

Tessenek csak elképzelni, mit is jelentene ez, ha sikerülne a „liberális mainstream”, másnéven az EU kilenc tagállamos hungarofóbjainak nyomulása! Bármikor leszavazhatnák a szuverén, büszke mimagyarok kizárólag a saját érdeket szem előtt tartó külpolitikai elképzelését Brüsszelben, és helyette megszavaznák (horribile dictu!) a többség külpolitikai elképzelését! A többségét! Tök ugyanaz lenne, mint itt a Duna partján, ahol az „illiberális mainstream”, azaz a FIDESZ/KDNP úgy leszavazza a többségével a szuverenitásához ragaszkodó, azaz nem a Miniszterelnök úr elképzelését támogató ellenzék minden indítványát, hogy attól koldul a sok gyurcsányfióka! Akiknek magától értetődőn nincs semmiféle vétójoga, és nem is lesz!

Ebből a vak is láthatja, hogy miniszterelnökünknek milyen keményen kell küzdeni az EU-ban az ellen, ami a magyar Parlamentben mindennapos gyakorlat. Mikor mi hasznos neki függetlenül bárkitől. Sokra is vitte, amint látható.

A küzdelemhez a következőket kell tudni Miniszterelnök úr álláspontjáról:

  • Egy szervezethez tartozás szerintünk, mimagyarok (= Miniszterelnök úr) szerint NEM azt jelenti, hogy ha már klubtaggá lettünk (saját akaratunkból!), akkor kompromisszumokat kötünk a többi taggal, akiknek szintén vannak érdekeik, és ezáltal valamilyen közös álláspontot alakítunk ki (de nem ám!), hanem azt, hogy mindenkor és minden témában kizárólag és csakis a magunk, azaz a mimagyarok érdekét érvényesítjük. A hátrálást illetően a jelszavunk: „Egy tapodtat se!” Különben vétó.
  • Az előző pont értelmében mindig mi mondjuk meg, hogy mi legyen. Ha ez más országok véleményével egyezik, az az ő szerencséjük, ha valamelyikével, esetleg többel nem egyezik, az pech. Nekik. A mi elképzelésünk, illetve, hát dehogy a miénk, hanem Miniszterelnök úr elképzelése az, melyhez az összes többi tagországnak alkalmazkodni kell. Ez nem diktátum, sőt messze nem, ellentétben azzal, ha a többség mondja meg, mi legyen, és nekünk kell alkalmazkodni. Mert az már undorító diktátum. És akkor vétó.
  • A fentiek alapján a szervezetben mi, mimagyarok, illetve hát Miniszterelnök úr nem tag, hanem a Megkérdőjelezhetetlen Vezető. Főnök. Szuverén. Főméltóságú úr. Esetleg Felség. Csak azért, hogy bemutassuk nagymértékű kompromisszumkészségünket, megengedjük, hogy a fentiekből mindenki azt a megnevezését használja Miniszterelnök úrnak, amelyik csak tetszik. Ebből is látható a mi demokráciafelfogásunk maximalitása, azaz a kifejezetten engedékeny magatartás, amely miniszterelnökünk esetében a legfőbb magyar, európai és világvezetői pozícióval korrelál.
  • Mindezt figyelembe véve az EU-nak gyakorlatilag nincsen külpolitikája, hiszen vagy mi mondjuk meg, hogy mi legyen, vagy ha mások akarják megmondani, akkor vétózunk. Ezt a nagyszerű szisztémát akarja megváltoztatni az a kilenc nyomorult ország, amelyek azt szeretnék, ha az EU-nak lenne külpolitikája, és a többség döntene, ugyanúgy, ahogy a magyar Parlementben, de ebbe mi nem megyünk bele! Ugyanis ami itthon helyes és szükséges, az az EU-ban helytelen és szükségtelen is, sőt nagyon is szükségtelen, hiszen itt vagyunk mi, mimagyarok, akik megmondjuk a tutit, mégpedig hosszadalmas, bonyolult és idegesítő szavazgatások nélkül. Lazán. Kapcsiból. Csak a miniszterelnököt kell megkérdeznünk, és kész. Világos?
  • Az egész ócska, demokráciaellenes, az úgynevezett „többségi elvet” egyenesen fétissé emelő, liberális mainstream tervből szinte sugárzik a pofátlanság, hogy a mimagyarok érdekeit nem mindig (Jézusmária!), esetleg nem százszázalékosan (Tejóisten!) akarja figyelembe venni, helyette valamilyen közös (Szentséges Szűz!) álláspontot akar, mégpedig a 27 tagország többségi elv által kialakított álláspontját, mely borzalomhoz a mimagyarság tiszta demokráciafelfogásnak nincs köze! Egy fikarcnyi sem! Úgy utasítjuk el Brüsszelben mindezt, hogy a Manneken Pis is értsen belőle, ne csak azok az ostoba von der Leyenék!

Jöjjön tehát a küzdelem! Hajrá Magyarország! Hajrá mimagyarok!

A végére már csak egy dolog maradt: definiálni a

válságból megerősödve való kikerülés

főbb paramétereit, és azok alapján bemutatni ezeket a válságokat és megerősödéseket, hogy Szijjártónak legalább ez a kijelentése ne tűnjön emeletes hülyeségnek.

Ha már a többi az.

Hungarofóbia

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét beszélt. A békéről meg a háborúról. Nem, mintha még nem beszélt volna róla, de valamiről beszélnie kellett az MCC Feszten, ahol ő van otthon, nem a libsik, és hát miről beszéljen sajátjainak egy külügyminiszter?

A lélegeztetőgép téma nagyon kellemetlen lenne, a jogállamiság őre és felelőse nem ő, hanem Varga (volt), az EU-s pénzek érkezési dátumát illetően Navracsics hitegeti a jónépet, a nagyívű jövőbe látás meg Orbán reszortja, azaz hogy hol tart majd a tej- és mézfolyást tekintve 3118-ban a Magyarország nevű Kánaán, ahhoz Szijjártónak nincs köze. Az egy Orbán privilégium.

Maradt neki a háború. Na meg a béke. Végül is mindkettő hozzá tartozik. Nem volt hát kérdés, hogy miről beszél. Az immár jól ismert, kötelező körök után a következőket sikerült neki mondani:

„Mindig az az ellenérv, hogy a körülmények nem megfelelőek még erre, miközben látni kell, holnap rosszabbak lesznek a körülmények, mint ma, és tegnap jobbak voltak a körülmények, mint ma, mivel tegnap még kevesebb ember halt meg, mint ma, és holnap még több lesz a halottak száma, tehát álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó az az érvelés, amit az európai uniós kollégáktól hallunk a békével szemben. Hiába támadnak minket emiatt, ma Európában mi állunk ki egyedül a béke szükségessége mellett.”

Hát igen. Egyedül mi.

Ez a kiállás nagyon szép dolog. Főleg, hogy az aljas támadások mintegy leperegnek rólunk, sziklaként állva a vártán, miközben szeretteinkre gondolunk. Persze nem mindenki. A külügyminiszter által használt királyi többes ugyanis korántsem az ország teljes lakosságát jelenti, sőt messze nem (az ellenzék és szavazói például háborúpártiak), viszont egy embert biztosan: magát Miniszterelnököt, aki a Napkirály jelmondatát vallja:

„Egyedül mindenki ellen”.

Szijjártó csak tolmács, aki a rögeszméit közvetíti, mert tolmácsból bőven van neki, ha bokros teendői miatt nem jutna el valahová. Magát a kiállást tekintve a józan ésszel bírók legalábbis gyanúsnak tartanák, ha mindenki más az ellenkezőjét hangoztatja és teszi (még Putyin is!), de Miniszterelnök úr nem. Hozzászokott már, hogy mindig és mindenkivel konfrontálódjon. Simán. Gátlástalanul. A következmények neki nem számítanak. És ha mindenki ellenzi is ezt a békét, ő majd meghosszabbítja Vlagyivosztokig.

Magát a konkrét kijelentést tekintve, mármint arról, hogy „a körülmények nem megfelelőek” érv Szijjártó fejedelmi többesének véleménye szerint „álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó”, a következők mondhatók:

  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Putyin csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha ezekből valamennyit de inkább az egészet megtarthatja. Ez nála az abszolút minimum. Azt az orosz nép csak még sokkal fokozottabb diktatúra esetén tűrné el, hogy a rengeteg orosz halott ellenére az akció eredménye nulla. Ha pedig mégis nulla lenne, az Putyin azonnali bukását jelentené, valamint azt, hogy bekövetkezne, amitől sokkal jobban tart: a megcélzott dicsőségnek annyi, a jövőbeli történelemkönyvek csak egy ostoba lúzerként emlékeznének meg Vlagyimir Vlagyimirovicsról, ha ugyan egyáltalán.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Zelenszkij csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha Ukrajna mindent visszakap, mivel az egész ország (az ő szellemi és gyakorlati vezetésével!) ezt az elvet vallja. Különben miért volt a sok halott, a rengeteg rom, szenvedés és veszteség? Ha Ukrajna nem kapna mindent vissza, az elnök akkorát bukik, mint a MOL torony, és hogy a jövő történelmekönyveiben ostoba lúzerként szerepelne, egyáltalán nem vitás.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. A fejlett demokráciák ezt nem hagyhatják annyiban (elég baj, hogy a Krím annektálását hagyták, a Kreml pszichopatája azért lépett tovább), mert a diktátorok mindent fölrúgnak és föláldoznak saját dicsőségük érdekében, csak a vis maior állíthatja meg a nyomulásukat. Őket le kell győzni, nincs mese. Addig nem lesz esély semmire.

A fentiekből következően békét csak az egyik fél győzelme hozhat, másként nincs remény. Az pedig, hogy ezt egy XXI. századi, európai ország miniszterelnöke nem érti, rendkívül kellemetlen az őt megválasztó ország népére nézvést.

Vagy a nagy-nagy békepárti szólam csak a szokvány néphülyítés a hatalom megtartása érdekében?

Mondott persze Szijjártó még mást is:

Nem bizonyos törvények állnak a háttérben, a valódi ok az, hogy Brüsszelnek küldetésévé vált a kereszténydemokrata, patrióta magyar kormány megbuktatása. Azért vagyunk nekik kényelmetlenek, mert homlokegyenest ellenkező politikát folytatunk, mint ami szerintük az egyetlen helyes, létező, elfogadható, tolerálható politikai irányvonal, s ha mindez még nem lenne elég, sikeresek is vagyunk. És ez azért durva, mert az összes, velünk szembeni eljárás okaként a demokrácia hiányát jelölik meg, miközben pont ők azok, akik lábbal tapossák a demokráciát, mert nem hajlandók elfogadni a magyar emberek demokratikus akaratát. A demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia”

Ez a „Mindenki mindig minket bánt” elv önsajnáló használatának magyar konzervatív típusa.

Főleg a „küldetés”, a „sikeresek is vagyunk” meg a „magyar emberek demokratikus akarata” tetszett. A többit inkább nem minősíteném, pláne azt nem, hogy Szijjártó, illetve miniszterelnök szerint mi a mai demokrácia legnagyobb szégyene. Azt mi, itt élők nagyon jól tudjuk immár hosszú évek óta. Ha a FIDESZ hívők nem is…

Az emberek birkaként való kezelése a FIDESZ taktika leghatékonyabb eszköze.

Az Arany féle „Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak” jótanács mai változata a „Politikus hazudj, úgyis el fogják hinni – ha nincs más információjuk”.

Arról, hogy ne legyen más információjuk, Pártunk és Kormányunk naponta gondoskodik.

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az.  Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan  kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Német-kínai autós együttműködés Magyarországon

3 milliárd eurós összértékű új kínai beruházás várható Magyarországon – büszkélkedett Pekingben a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter elmondta, hogy olyan kínai óriások építenének akkumulátor gyárakat, melyek már egyeztettek német autógyárakkal.

Korábban Debrecenben kiderült, hogy a BMW használja majd fel azokat a kínai akkumulátorokat, melyeket egy új kínai cég készít majd a Hajdúság fővárosában.

A helyi lakosság már eddig is tiltakozott, mert az akkumulátor gyártás rendkívül vízigényes és környezetszennyező folyamat. Mind a kínai cégek mind a magyar kormány igyekszik megnyugtatni a kedélyeket: lesz elegendő víz a helyi lakosságnak. Ebből a célból a kormány nagyszabású vízszabályozási tervet fogadott el.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Unió tagállamainak többsége amellett van, hogy lazítani és nem erősíteni kellene a kapcsolatokat Kínával, amely máris nagy szerepet játszik Európában, ahol az unió első számú gazdasági partnere. Ugyanez a helyzet Németország esetében is. Ezért Olaf Scholz német kancellár – Biden amerikai elnök intésének ellenére – felkereste Pekinget Putyin ukrajnai agressziója után is. Hamarosan közös német-kínai kormányülést tartanak Berlinben. Macron francia elnök épp Pekingben közölte: Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa.

Az Európai Unióban vita folyik a Kína politikáról hiszen az Egyesült Államok sürgeti a kapcsolatok lazítását Pekinggel. Litvánia ezt már meg is kezdte: felértékelte a kapcsolatait Tajvannal, ez pedig vörös posztó Pekingben. Hálából a tajvaniak jelezték: európai chip gyárukat lehet, hogy Litvániába telepítik. Jelenleg Tajvan gyártja a legkorszerűbb chipeket a világon , ezért egy ilyen gyár befektetés a jövőbe.

A magyar kormány viszont a nagy német autógyárak útmutatásait követi: ők azért akarnak Magyarországon együttműködni inkább a kínaiakkal mint otthon, mert tartanak tőle, hogy a kormányon levő zöldek előbb vagy utóbb szankciókat hozhatnak a kínaiakkal szemben. Magyarországon ilyesmitől nem kell tartani hiszen Orbán Viktor számára egyre fontosabb Kína. Nem jön ugyanis a pénz Brüsszelből, és a magyar miniszterelnök gyakran beszél arról, hogy “akkor majd adnak a kínaiak.” Ez bizonyára így is van, de minden kölcsönön ott fityeg az árcédula is. Igaz viszont, hogy ezt egyáltalán nem siet elismerni egyik fél sem…

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Nem megy több ukrán gabona Lengyelországba

0

Megállapodott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Varsóban, arról, hogy nem értékesítenek ukrán gabonát a lengyel piacon.

A múlt héten lemondott a lengyel agrár miniszter, mert nem tudta elintézni Brüsszelben, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona dömpinget, amely amiatt állt elő, hogy az Európai Unió vámmentesen engedi be az ukrán gabonát. Ez a támogatás egyik formája, melyet Ukrajna kap az Európai Uniótól. Csakhogy sok lengyel, magyar és más uniós gazda számára ez nagy csapás, mert az olcsó ukrán gabona miatt nemcsak a hazai piacokat vesztik el, de a külföldieket is. Lengyelországban a gazdák tüntettek is, és ez lépéskényszerbe hozta a lengyel kormányt, mely idén választással néz szembe, és népszerűsége szempontjából nagyon is fontos a falusi gazdák véleménye hiszen a konzervatív kormányzat sziklaszilárd támogatóiról van szó. Lengyelországban most megoldódott a válság: az ukrán gabona leplombált vagonokban halad át Ukrajnából Lengyelországon keresztül az exportpiacokra. A lengyel gazdáknak tehát nem kell tartaniuk a hazai piacon konkurenciától. És mi van nálunk?

Az Orbán kormány csak áll és néz

Lengyelország Ukrajna legjobb szövetségese, ezért Zelenszkij elnök nemigen tehetett mást minthogy rábólintott Mazowiecki kormányfő kérésére. Zelenszkij és Orbán Viktor kapcsolata azonban egészen más jellegű: a magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont meglehetősen gyakran bírálja az ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó ennek megfelelően igyekszik rossz színben feltüntetni Ukrajna elnökét, aki pedig a háború során felnőtt a feladathoz, és zsidó színész létére nemzeti egységet teremtett a vallásilag és nemzetiségileg megosztott országban, mely élet-halál harcot vív a nála jóval erősebb Oroszországgal. A magyar miniszterelnök harcias narratívájába sokkal jobban beleillene Dávid támogatása Góliát ellen, de erről szó sincs. Orbán Viktor mint magányos békegalamb repked az Európai Unióban, ahonnan továbbra sem kap pénzt. Pedig az ukrán gabona kapcsán is kért uniós támogatást Magyarország, de Brüsszel azt elutasította míg a többi tagállam hasonló kérését elfogadta. Brüsszel bírálata így ezen a fronton is öngólt eredményezett.

Miért nem lép Orbán? Egyrészt, mert túl van a választáson vagyis a népszerűség vesztését megengedheti magának. Különben is a baloldali-liberális ellenzék annyira leszerepelt az utóbbi időben, hogy onnan nem fenyegeti veszély. A Mi Hazánk erősödhet, amely azonban méginkább oroszbarát mint Szijjártó Péter, akit Lavrov külügyminiszter a legmagasabb orosz érdemrenddel tüntetett ki. Orbán Viktor kivár és abban reménykedik: Trump visszatér a Fehér Házba. A vád alá helyezett ex elnök fogadkozik: egyetlen nap alatt békét teremt Ukrajnában! Trump szeret nagyokat mondani, de ezúttal arra mutatott rá egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, hogy a fegyverszünet  Ukrajnában elsősorban az Egyesült Államoktól függ.

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!