Erdő Péter jövőre betölti a 75. életévét, ezért az egyházi szabályok értelmében fel kell ajánlania lemondását a pápának. Utódlásáról egyelőre nincs hivatalos döntés, de az esélyesek között felmerülhet Német László belgrádi érsek, aki Ferenc pápa, illetve XIV. Leó egyházpolitikai irányvonalához is közel áll. A vajdasági születésű bíboros a Klubrádiónak adott interjújában az egyház politikai szerepvállalásáról, a gyűlöletbeszéd veszélyeiről és a magyar katolicizmus válságáról is beszélt.
Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek súlyos betegsége és műtéti beavatkozásai után lábadozik. Nyilvánosan elérhető közlések szerint állapota stabil, és fokozatosan erősödik; azt azonban nem erősítették meg hitelesen, hogy stroke-ot kapott. A bíboros jövőre eléri a 75 éves korhatárt, ezért fel kell ajánlania lemondását a pápának. Ez nem jelent automatikus távozást: a pápa elfogadhatja a lemondást, de arra is kérheti Erdő Pétert, hogy továbbra is maradjon hivatalában.
Lehetséges utódjaként Német László bíboros neve is felmerülhet. A jelenleg Belgrád érsekeként szolgáló főpap 2006 és 2008 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt. Egyházi szemléletét közelebbinek tartják Ferenc pápa, valamint XIV. Leó nyitottabb, társadalmi kérdésekre érzékeny irányvonalához, mint a magyar püspöki kar konzervatívabb részéét.
Fontos ugyanakkor, hogy Német László esetleges kinevezése jelenleg feltételezés, amelyet sem a Vatikán, sem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem erősített meg.
„Le kell fegyverezni a nyelvünket és a beszédünket”
Német László a Klubrádiónak Belgrádban adott interjújában XIV. Leó pápa szavait idézve a közbeszéd megbékítését sürgette. Arra figyelmeztetett, hogy a gyűlöletbeszédnek súlyos következményei lehetnek, amit a kilencvenes évek délszláv háborúi is megmutattak.
A bíboros szerint az Orbán-kormány kommunikációjában rendszeresen jelent meg az ellenségképzés, többek között Soros Györggyel, Brüsszellel és Ukrajnával szemben. Úgy vélte, a katolikus főpapok többsége ezekben a helyzetekben hallgatott, mert az egyházzal szemben politikai elvárások fogalmazódtak meg.
„Elvárások voltak az egyház felé, a főpapok többsége pedig hallgatott a gyűlölködéskor” – mondta Német László. Hozzátette: a kritikus hangoknak korábban gyakran azt üzenték, hogy hallgassanak el, ennek a gyakorlatnak azonban véget kell vetni. A bíboros interjújának összefoglalója és hangfelvétele a Klubrádió oldalán érhető el.
Német László pozitívan értékelte az április 12-i választás eredményét is:
„Ha egy ilyen erős és tiszta győzelem következett be, akkor ez számomra azt jelenti: a nép ezt akarta.”
Két évtized alatt drámaian csökkent a katolikusok száma
A bíboros felidézte, hogy amikor húsz évvel ezelőtt a püspöki konferencia titkára volt, még körülbelül 5,9 millió ember vallotta magát katolikusnak Magyarországon. Mára ez a szám alig haladja meg a kétmilliót.
A visszaesés nemcsak demográfiai folyamatokra utal, hanem arra is, hogy az egyház egyre nehezebben szólítja meg a társadalmat. Ebben Német László szerint az egyház politikához fűződő viszonyának is szerepe lehetett.
Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke korábban arra kérte a papokat, hogy ne kapcsolódjanak be a választási kampányba. Ennek ellenére több egyházi szereplő nyilvánosan Orbán Viktor mellett foglalt állást.
Magyar Péter miniszterelnöki beiktatásán a magyar katolikus püspöki kart Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek képviselte. Az eseményen Német László bíboros is jelen volt, aki a vajdasági magyar katolikus közösséget képviselte.
A 2022-es háború jelentette a fordulópontot
Német László számára Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában megindított háborúja jelentett fordulópontot. Megítélése szerint ezt követően a magyar kormány propagandája olyan irányt vett, amely már ellentétes volt a keresztény erkölccsel.
„Az ellenségkép erősítése nem szűnt meg a választások után sem.”
A bíboros bírálta a magyar kormány Ukrajnával szembeni kommunikációját és oroszbarát politikáját. Ez a fordulat nemcsak Magyarország NATO- és európai uniós kapcsolataiban okozott feszültséget, hanem a Vatikán békéről, menekültekről és nemzetközi szolidaritásról vallott álláspontjával is szembekerült.
Megismétlődhet a lengyel példa?
Német László esetleges magyarországi kinevezése a katolikus egyház és a politika kapcsolatának átalakulását is jelezhetné. Egy nyitottabb szemléletű főpásztor nagyobb távolságot tarthatna a pártpolitikától, miközben közelebb vihetné a magyar egyházat a világegyház társadalmi tanításához.
A Vatikán számára intő példa lehet Lengyelország, ahol a katolikus egyház szorosan összefonódott a politikai kereszténységet képviselő erőkkel. Ez hosszabb távon az egyház társadalmi tekintélyének és támogatottságának gyengüléséhez is hozzájárult.
Ezt a dilemmát fogalmazta meg tágabb európai összefüggésben Lech Walesa, a Szolidaritás egykori vezetője és Lengyelország volt államfője is:
„A nemzetállamok kora a huszadik században véget ért, ma minden problémát csakis európai vagy globális szinten lehet rendezni.”
Hogy valóban Német László lesz-e Erdő Péter utóda, arról egyelőre csak találgatni lehet. Kinevezése azonban világos irányváltást jelentene: a magyar katolikus egyház élére olyan bíboros kerülne, aki határozottabban választaná el az egyház küldetését a napi pártpolitikától.
