Mészáros-cégek: az ázsiai modell megérkezett

0
1313

Az ázsiai (japán-koreai) családi irányítású konglomerátumokkal von párhuzamot a Mészáros-birodalom most bejelentett átalakításáról az ismert pénzügyi befektető, Zsiday Viktor. Szerinte, ha az áttekinthetetlen szerkezet, kereszttulajdonlások hálója jó nagyra nő, az szerepet kaphat a következő gazdasági válságban.

A dél-koreai csébol és a japán keirecu, valamint a Mészáros Lőrinc-féle birodalomban elhatározott átalakulás közti hasonlóságot elemzi Zsiday Viktor az Alapblogon megjelent írásában.

Az ilyen ázsiai cégek, családi irányítású konglomerátumok kiemelkedő szereplői a gazdaságoknak (például Samsung, LG, Hyundai), jellemzőjük, hogy a külső szemlélő számára szinte teljesen átláthatatlanok, mindenki kereszttulajdonol mindenkit, és gyakori, hogy tagja egy vagy több bank is, amely finanszírozóként lép fel. A tagcégek egy része tőzsdén van, más részei magánkézben.

Előnye ennek – írja Zsiday –, hogy baj esetén egymást tudják kisegíteni, komolyabb nehézség esetén azonban magukkal ránthatják nyereséges vállalkozásaikat, akár a csoportban lévő bankokat is. Nagy méret esetén ez az egész gazdaságot megrengetheti – ahogyan történt az 1998-as ázsiai válság idején Dél-Koreában, 1990-ben pedig Japánban.

Az elismert pénzügyi szakember szerint a csébol/keirecu rendszer megérkezett Magyarországra, a tőzsdére is

„a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló tőzsdei cégekkel, igazi ázsiai típusú konglomerátum, banki kereszttulajdonlással, hitelezéssel, szépen felépített, meglehetősen átláthatatlan rendszer”.

Csütörtökön jött a nagy bejelentés arról, hogy a Mészáros (és családja) közvetlen irányítása alatt álló Opus Nyrt. (tőzsdén jegyzett vállalat) bonyolult tranzakciósorozatban magába olvasztja a Mészáros-hálózat legkülönfélébb cégeit – a többség esetében 51 százalékot másokénak ennél kisebb hányadát.

Ezzel a tőzsdére lépés szabályait alighanem teljesíteni képtelen vállalkozások (Mészáros és Mészáros Kft., R-Kord Kft., amelyek eddig leginkább negatív felhanggal kerültek be a hírekbe) mehetnek mégis (bár csak áttételesen) a börzére. Egyúttal szinte kibogozhatatlanul olvadnak egybe olyan vállalkozásokkal, amelyekben befektetési alapok és kisbefektetők találhatók a tulajdonosok között. És amely céghálózatnak banki tagja az MKB, amelyet zűrös körülmények között először átvett és konszolidált az állam, majd eladta olyan tulajdonosoknak, akik egy részét ma se ismerjük, részben Fidesz-közeli körbe tartoznak.

Erre a körülményre kitér Zsiday is. Mint írja, az ázsiai modellben a magántőke-alapok több cégben tulajdonosok, és teljesen átláthatatlanok. Nem nyilvános, hogy ki a befektetési jegyek birtokosa, változását nem kell bejelenteni, ezért egyszerű tranzakcióval

bármikor tulajdonoscsere hajtható végre anélkül, hogy ezt megtudná a külvilág.

A következő recesszió idején fog kiderülni, mennyire válságállók a magyar konglomerátumok, melyik hitelt ki garantálja, stb. – írja Zsiday Viktor. Ha kellően nagyra nőnek és jó sok hitelt vesznek fel (tehát marad a jelenlegi irány), akkor valószínű, hogy kiemelt szerepet fognak játszani a következő magyar gazdasági válságban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .