Kezdőlap Címkék V4

Címke: V4

Búcsú Visegrádtól?

Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.

Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.

Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:

a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.

Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.

Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!

Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.

“Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”

– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.

Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.

Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát

A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.

Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.

Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.

A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.

Visegrád: Orbán elszigetelődhet

Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a “Le Monde” rovatvezetője.

A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!

Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem “jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!

A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel

Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

Tudjuk jól Orbán Viktortól, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit tesz; de azért ez mégiscsak erős. A Fidesz vezérkar ugyanis miközben a nyilvánosság előtt igyekszik európai arcot mutatni, sutyiban azért tovább csencsel és asszisztál azoknak a haverjaiknak, akik vállalhatatlanságuk miatt kiiratkoztak az európai szalonból.

Mindez nem holmi magyarosan ügyeskedő pávatánc, hanem elvtelen üzletelés és veszélyes szövetkezés azokkal, akik a birodalom sötét oldalán állnak. Erről pedig jó, ha mindannyian legalább tudomással bírunk.

Legutóbb a Politico adta hírül és kevesen vették észre, hogy a Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás a néppárti közösség egyik legutóbbi ülésén a nyilvánosság előtt védte meg például az Orbán Viktorral jó barátságban lévő – szintén néppárti – bolgár miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, mondván az Európai Néppártnak kollektíven kellene kiállnia a pártcsaládhoz tartozó kormányfő mellett az őt ért támadásokkal szemben.

Nos, ez a „támadás” annyit jelent, hogy számos EP-képviselő szolidaritást nyilvánított a bolgár ellenzék mellett, amely sokadik hónapja tüntet Boriszov ellen, a hatalmon lévőket maffiakapcsolattal, a korrupcióval szembeni reform megakadályozásával és a szólásszabadság elnyomásával vádolva. Az alapvetően békés demonstrációk során legutóbb több civil is megsérült a karhatalom fellépése miatt.

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

Lelkük rajta. De nem ez volt az egyetlen fű alatti lépés, a magyar kormány ugyanis a mai napig nem ítélte el hivatalosan, egyértelműen és világosan a belorusz rezsimet és a hatalmi erőszakot.

Igaz ugyan, hogy az Unióban megszavazták a Lukasenkával szembeni lehetséges szankciókat, de közben a pult alatt mindent elkövetnek, hogy kedvezzenek neki. És higgyék el, ez tényleg nem valami rafinált többkulacsos játék, amelynek a végén a magyarok szokás szerint előbb lépnek ki a forgóajtón, minthogy bemennek. Ez puszta pénzsóvár elvtelenség.

Amikor Orbán Viktor a V4-ek lublini találkozóján a belorusz kapcsolatokról beszélt, akkor persze gyorsan bebújt az ezügyben karcos véleményt képviselő lengyelek szoknyája mögé, de onnan kikukucskálva már inkább azt tartotta fontosnak, hogy a Lukasenkával meglévő gazdasági kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell.

Hogy közben vélhetően csalással maradt hatalmon a belorusz vezér, az ellenzékieket pedig hol megverik, hol állami csuklyások rabolják el és viszik Isten tudja hova, az Orbánnak ezek szerint vajmi keveset számít. Csak a pénz. Az legyen rendben, a többi mehet a szőnyeg alá.

Nincs az a diktatúra, amelyiknek nem hajtunk fejet, ha megfizetik.

Szomorú ez. Mert rövid ideig-óráig talán még hoz is némi hasznot – a haveri köröknek persze -, de hogy ezzel a magatartással hosszú távon teljesen elszigetelődünk az európai közösségben és végül visszafordíthatatlanul az európai szalonon kívül találjuk magunkat, az kétségbevonhatatlan.

Orbán legnagyobb tévedése nem is ez, hanem hogy azt hiszi, ezek az újdonsült barátai majd befogadják a körbe és megvédik, amikor szükség lesz rá. Pedig úgy fogják adott esetben arrébb pöckölni, mint a szotyihéjat szokták a felcsúti VIP-páholyban.

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

Nyíltan megmondtuk Orbánnak, hogy nem értünk egyet a jogállam felfogásával

A visegrádi államok negatív szerepet játszottak az új uniós vezetők jelölési folyamatában – hangsúlyozta Andreas Schwab német Néppárti képviselő, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak nyilatkozott.

“A visegrádi államok fő célja az volt , hogy megfúrják Frans Timmermans jelölését a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Ezt a céljukat elérték. Tetszik vagy nem tetszik, de immár a visegrádi államoknak is van beleszólása a döntésekbe”. Nem is ez a baj hanem az, hogy “a visegrádi államokat nemzeti és nem európai eszmék vezérlik. Pedig előbb vagy utóbb nekik is rá kell döbbenniük, hogy együtt jobban megy!”

A Néppárt parlamenti frakciója döntő szerepet játszott abban, hogy megtalálták Ursula von der Leyent az elnöki posztra – mondta Andreas Schwab, aki elismerte, hogy Németországban sok bírálat érte az új elnökasszonyt amiatt, hogy a hadügyminisztérium élén nem volt túlságosan hatékony. Orbán Viktorral kapcsolatban az Európai parlament néppárti képviselője úgy nyilatkozott, hogy a belső viták során nyíltan megmondták a magyar miniszterelnöknek:

“A Néppárt nem ért egyet a jogállam felfogásával”

A magyar miniszterelnök megértette a bírálatot és ennek nyomán javulási folyamat indult meg ezen a téren – legalábbis így véli Andreas Schwab német uniós parlamenti képviselő, aki a Deutsche Welle közszolgálati portálnak nyilatkozott a visegrádi államok negatív szerepéről. “A probléma az ezzel kapcsolatban, hogyha kitesszük a Fideszt az Európai Néppártból, akkor attól még az Európai parlament tagja marad” – hangsúlyozta a néppárti képviselő. Aki arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a Fidesz 13 képviselőjének szavazatára is.

Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája nem szavazta meg Ursula von der Leyen elnökségét.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arra ösztönözte a Néppártot , hogy Matteo Salvinivel kössön szövetséget és ne a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel az Európai parlamentben.

“Heti Orbán” a Kossuth Rádióban

Pontokba szedtük mit mondott Orbán Viktor a szokásos Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában:

  • V4-ek  tegnapi informális megbeszéléséről – Egyenrangú félként fogunk tárgyalni a németekkel, franciákkal
  • Abban nem született egyértelmű döntés kit támogatnak a bizottsági elnöki versenyben, arról viszont igen: kit nem tartanak alkalmasnak a posztra
  • „Nem akarjuk, hogy brüsszeli bürokraták álmodják meg, milyen adórendszere legyen Magyarországnak.”
  • Soros György maffiahálózatát ki kell szorítani Európából.”
  • Nem ahhoz a pártokhoz tartozik a Fidesz akik Brüsszelt képviselik Magyarországon, ők Magyarországot képviselik Brüsszelben.
  • megpróbálja az Európai Néppártot a Fidesznek is megfelelő keretek között tartani, ha nem megy  „akkor ott nekünk nincsen helyünk”.
  • A néppárti bölcsekről kijelentette: “Nem fogadom el, hogy idejönnek, és mint a lóvásárban, megvizsgálják a fogainkat. Ez egy ország.”
  • „Ebben a pillanatban az fenyeget minket, hogy a nyugati országok fejlődési üteme lassul. Ha ott rosszul mennek a dolgok, kétséges, hogy nálunk mehetnek jól.”
  • A gazdasággal kapcsolatban szerinte jól mennek a dolgok még úgyis, hogy “óvatos duhajok” vagyunk.
  • A Hableány balesetével kapcsolatban kijelentette: A koreai kormánnyal egyeztetve emléket állítanak a baleset áldozatainak. A mentési munkában résztvevőkről elismerően szólt.

Európa „rajong” az Orbán-világ modellért

Már tizenhárom európai párt csatlakozott a Fidesz Néppártból kizárását kezdeményezők közé. Nem kell ám látnoknak lenni, hogy megjósoljuk, mi is következik a magyar kormány által jegyzett fideszes választási kampányban.

Soros György biztosan marad. Kovács Zoltán államtitkártól már tudjuk: Juncker után egy ideig a szocialista Timmermans lesz a „spekuláns” mellett a migránsok betelepítését szorgalmazó patás ördög. Azután – ha már szinte az egész EU-ban magasra csapnak az új orbáni hazugságáradat miatti felháborodás hullámai – Soros mellett a „bevándorláspárti” s főleg „sorosista” kizárást követelő kerülhet sorra. Már ha nem bővül tovább a kizárást szorgalmazók listája, mert arra is van esély. Nem is csekély.

Fideszes öröm lehet az ürömben: akkor még több óriásplakátot rendelhet a gebinet a csókosaitól. Szerepelhetnek azokon együtt is a Fidesz kizárását kezdeményezők, de az persze kevesebbet hozhat a narancsos konyhára, mint ha Sorossal külön-külön láttatják a „dekadens libsibolsi, keresztény kultúrát feladó” európai kereszténydemokrata pártokat…

Azután – az elemzők szerint nyilván csak az uniós választást követően – talán ki is zárják végre a kínossá vált, az európai normákat és a demokratikus szabályokat rendre semmibe vevő – önképe szerint a nemzeti szuverenitásért kiálló, ám mások szerint csak az EU egységét bomlasztó – Fideszt a Néppártból.

A V4 másik három tagja egy ideig vakaródzik majd, mint a bolhás kutya, végül dönt: snassz ám ez így, jobb, ha Szlovákia, Csehország, Lengyelország és talán más sem kér a Kárpát-medence magyar szupremácián alapuló „újjáépítéséből”. Meglesz a V4 majd V3-ként is, s persze összeállhat idővel még akár a kisantant is…

És mielőtt az Orbán-világ fejedelme a pártjával meg annak választott képviselőivel együtt elfoglalná méltó helyét az Európai Parlament euroszkeptikus, antifederalista (lényegében unióellenes) frakciójában Le Pen, Salvini és más populista vezér-jelöltek delegáltjai mellett, Orbán propaganda-stábja még levezényel egy hazai kampányzárót.

Annak az üzenete valahonnan a régmúltból nagyon ismerős lesz. Sötétkék alapon ökölbe szorított kezek látszanak. Mondjuk Kósa Lajosé, Lázár Jánosé és Balog Zoltáné, nekik már úgyis mindegy… A fotó alatt, a balról jobbra emelkedő narancssárga – penészszürke nyílban a szöveg csupán ennyi lesz:

„Egyedül vagyunk!”

Az nem szerepel majd ott, hogy már szinte minden európai statisztikában a sor legvégén. De pssszt, ez még titok! Mert ugye jönnek az önkormányzati választások…

Vasvári G. Pál

Guardian az izraeli és V4 országok kapcsolatáról

0

A lengyel-izraeli diplomáciai viszály kapcsán azt írja az újság, hogy próbatétel elé állította magát Netanjahunak az a törekvése, hogy közeli kapcsolatokat alakítson ki a négy közép-európai állammal.

Ezt ellensúlynak szánja az EU más tagállamával szemben Brüsszel közel-keleti politikájának befolyásolására. A rosszallók szerint a kormányfő a cél érdekében szemet huny a V4-ek országaiban tapasztalható revizionizmus, illetve antiszemitizmus fölött. Ez a politika nem eredménytelen, mert mint az ország ENSZ-nagykövete a minap elmondta: az unió több tagja is el akarta ítélni az USA-t, amiért az Jeruzsálembe költöztette nagykövetségét, ám ezt néhány keleti tagállam megakadályozta.

Az izraeli vezetőnek igen baráti a viszonya Orbán Viktorral, akit az újság szélsőjobboldalinak minősít. Mindketten a kampányguru Finkelstein ügyfelei voltak. Krekó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős hasonlóságok mutatkoznak a két politikai modell között. Mindketten korrupt és tekintélyelvű rendszert építettek és állandó támadásoknak kitettnek éreztetik magukat. A magyar miniszterelnök tagadja a zsidóellenességet, ám dicséri Horthyt. Úgy tűnik, a Soros György elleni hadjárat is sokszor alkalmaz antiszemita utalásokat. Netanjahu fedezi magyar kollégáját. Az izraeli baloldali Meretz Párt vezetője nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a zsidó nép hazájának kormányfője antiszemita és rasszista országokat mos tisztára.

Netanjahu elszólta magát Varsóban, veszélyben a visegrádi csúcs?

“Voltak lengyelek a holokauszt idején, akik együttműködtek a nácikkal!” – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök Varsóban, ahol nemzetközi tanácskozást tartottak a közel-keleti helyzet rendezéséről.

Izrael kormányfőjének kijelentése kicsapta a biztosítékot Lengyelországban, ahol a visegrádi államok csúcstalálkozójára készülődtek, melyet épp Izraelben rendeznek meg hamarosan. Morawiecki lengyel miniszterelnök sietett Twitteren közölni, hogy hazája az áldozata volt a náci terrornak, mely az ország területén uralkodott. Korábban a szejm olyan döntést hozott, hogy börtönbe lehet küldeni mindenkit, aki azt állítja: Lengyelország is részese volt a holokauszt-nak. Izrael és az USA tiltakozására a lengyel parlament enyhítette a törvényt. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont azt közölte: épp erre a törvényre célzott amikor a lengyelek részvételéről beszélt. Izrael kormányfője hangsúlyozta: nem a lengyeleket vádolta hanem csak egyes lengyelekről beszélt. A lengyel kormány bekérette Izrael varsói nagykövetét, aki “megfelelő magyarázattal szolgált”.

Andrzej Duda államfő Twitteren azt javasolta: ne Izraelben rendezzék meg a visegrádi csúcstalálkozót hanem Lengyelországban! A lengyel elnök véleménye szerint Benjamin Netanjahu kijelentése után Izrael immár nem alkalmas helyszín a csúcsra, melyet február 18-19-én tartanak meg. Netanjahu miniszterelnök jó kapcsolatot ápol a visegrádi államok vezetőivel, akikkel legutóbb épp Budapesten találkozott. Yair Lapid, az izraeli ellenzék egyik vezetője kérte Netanjahu miniszterelnököt: ne hozza a visegrádi csúcsot Izraelbe!

Csak mérséklődhet a bérlemaradás a térségben – a kelet nyomorúsága

A dinamikusnak tetsző magyar béremelkedés a következő években csak arra lesz elég, hogy legfeljebb Romániát tartsuk magunk mögött. A Policy Agenda számítása alapján a csehek bő 30 százalékos bérelőnye változatlan marad. A térség lemaradása hatalmas.

A visegrádi négyek között a magyar átlagbérek az utolsó helyen vannak, az elmúlt években elkezdődött jelentős béremelkedések nem rendezik át a térképet. A Policy Agenda (PA) friss összehasonlítása a térség országainak költségvetési előrejelzései alapján készült.

A 2017-es adatok alapján Csehország majdnem 40 százalékkal, Szlovákia 18, Lengyelország 17 százalékkal előzi meg hazánkat a nettó átlagbérekben. Egyedül Romániát előzzük meg bő tíz százalékkal.

A PA friss számítása szerint a románok előzetes béremelkedése a legnagyobb idén, utána Magyarország következik, megelőzve a V-4-ek többi tagját, ahogyan azt a táblázat mutatja az országok költségvetési előrejelzései alapján.

Forrás: Policy Agenda

Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy az infláció Magyarországon már most közelíti a 4 százalékot, akkor látható, hogy a reálbér-emelkedésben a magyar pozíció rosszabb lesz.

Az összesített adatok alapján valószínűleg csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk, de a hazai bérbővülés még a kormány szerint is mérséklődni fog a következő években. A PA elemzése arra fut ki, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése, akkor

folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.

Az átlagfizetésekben azonban mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos különbség. Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.

A szerény örömöt azonban lerántja a valóság talajára a nemzetközi kitekintés.

Forrás: OECD

Az OECD 2017-es adatokat tartalmazó jelentéséből látszik, hogy az egész térség rémesen lemaradva a sor végén kullog. Az előttünk lévő európai országok utolérése jelenleg meglehetősen bátor vállalkozásnak tetszik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK