Kezdőlap Címkék Matolcsy

Címke: Matolcsy

Matolcsy a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséről

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint világméretű gazdaságpolitikai fordulat tanúi vagyunk: míg a korábbi időszakban a neoliberális gazdaságpolitika növelte a különbségeket a társadalom különböző csoportjai között addig most ennek csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban.

Biden elnök hatalmas összegeket juttat a nehéz helyzetbe jutott társadalmi csoportoknak, hogy ily módon csökkentse a társadalmi feszültséget. Matolcsy György szerint ezt elsősorban az okozza, hogy a feltörekvő Kínával szemben az Egyesült Államoknak egységet kell mutatnia, mert a belső megosztottság jelentős mértékben csökkenti világhatalmi fellépésének erejét.

Ahogy a Szovjetunióval való szembenállás az életszínvonal növelésére hatott Nyugat Európában, most Kína előrenyomulása váltana ki hasonló reflexet az Egyesült Államokban és másutt a nyugati világban.

Jegybank elnökök találkozója

Érdekes módon a Magyar Nemzeti Bank elnöke akkor írta meg cikkét az új globális gazdaságpolitikáról amikor a jegybankárok jelentős csoportja Jackson Hole-ban részt vesz a Federal Reserve Board éves konferenciáján. Az USA meghatározó szerepe a világon vitán felül áll. A kínaiak épp arra törekszenek, hogy valamiféle kettős hatalom alakuljon ki ebben a tekintetben a világgazdaságban.

Matolcsy Györgyöt mint Kína elszánt hívét általában nem hívják meg az Egyesült Államokba, ahol azt is kifogásolják, hogy kínai tanácsadók dolgoznak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Az sem kerülte el a budapesti amerikai nagykövetség figyelmét, hogy a sanghaji Fudan egyetem Magyarországra települését Matolcsy György tárgyalta meg a kínai egyetem párttitkár asszonyával, aki első embernek számít a kínai szokások szerint a hierarchiában.

Figyelmeztetés Orbánnak

Matolcsy ebben a cikkében arra figyelmezteti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérét, hogy a társadalmi jövedelem egyenlőtlenségek komoly politikai problémákhoz is vezethetnek. Az USA-ban jól látszott ez az elmúlt években amikor a bérből és fizetésből élők nagy tömegben szavaztak Trump populista politikájára.

Magyarországon is fennáll a probléma, hogy a bérből és fizetésből élők jórészének reáljövedelme nem növekszik, a frusztrációja viszont igen.

Orbánnak, ha meg akarja őrizni a népszerűségét növelnie kell az életszínvonalat nehogy a kontraszt az oligarcha elit és a lakosság többsége között túlságosan szembeötlő legyen. Csakhogy ehhez mindenképp szükség van az uniós euró milliárdokra, melyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere kínai lélegeztető gépre szorulhat, ez pedig nem a legjobb ómen a túlélésre …

MATOLCSY: G2

A Nemzeti Bank elnöke szerint új duális rendszer alakulhat ki a globális gazdaságban. A régi globalizáció napja leáldozott, mert az USA vezető szerepére épült, de közben feljött Kína, amely már nem fogadja ezt el. Peking alternatív globalizációt folytat az Új Selyemút programmal, és így a világ G2-vé válik vagyis Kínának és az USA-nak is meglesz a maga kis világa, és a nagy kérdés az, hogy a két világ hogyan viszonyul egymáshoz.

Matolcsy Kína régi barátja

Amikor 2002 és 2010 között Orbán Viktor ellenzékben készülődött a hatalomra, akkor két nagy utazást tett külföldön – mindkettőt Matolcsy György társaságában. Az egyik utazás az Egyesült Államokat érintette épp akkor amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság alapjaiban rengette meg a globális kapitalizmust, a másik nagy utazás Kínában volt, ahol Pekingben magasrangú vezetők fogadták Orbán Viktort noha akkor még csak az ellenzék vezére volt. A kínaiak kiváló hírszerzése viszont jelezte: ő a jövő embere Magyarországon. Aki ugyan antikommunista hangokat hallatt, de valójában pragmatikus politikus, aki mindenkivel hajlandó együttműködni, akitől hasznot remélhet.

Így alapozták meg a Fidesz keleti nyitását, amely ott folytatta, ahol a baloldal abbahagyta: pragmatikus együttműködést akart a feltörekvő világhatalommal.

De mit szól ehhez az Egyesült Államok? Trump elnök Európába küldte külügyminiszterét, hogy lebeszélje szövetségeseit a Huawei 5G programjának megvásárlásáról. Budapesten nem járt sikerrel: Orbán mosolyogva közölte, hogy megvesszük a kínaiak rendszerét hiszen annak jelenleg nincs működőképes alternatívája.

Orbán és Matolcsy Budapestre akarja hozni Kína egyik elit egyetemét, a Fudant nem sokkal azután, hogy a CEU-t jórészt kipaterolták Magyarországról.

Ami még jobban zavarja az amerikaiakat az az, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása óta nem volt példa Magyarországon. Orbán Viktor egyszer elszólta magát amikor kijelentette: ha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd adnak a kínaiak!

Senki sem tudhatja, hogy így lesz-e, de Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Orbán Viktort Pekingbe. Ez a kínai protokoll szerint nagy megtiszteltetés. Miről tárgyalhatnak? Nyilvánvalóan hétpecsétes titok marad.

Közben viszont Biden elnök épp azért látogatott Európába, hogy megerősítse a nyugati szövetséget, és meghirdesse a szembenállást Kínával és Oroszországgal.

A kínaiak ettől függetlenül nyomulnak előre: már ők az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnerei. Legutóbb pedig kiderült, hogy Európában immár a legtöbben Xiaomi okostelefont vásárolnak és nem Apple vagy Samsung mobilt.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

A magyarok háromnegyed része szegény

Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.

A TÁRKI tanulmánya szerint minden más egykori szocialista országnak sikerült csökkentenie a lemaradását az Európai Unió átlagához képest – kivéve Magyarországot! A magyar szegénységi küszöb éppúgy az uniós átlag 40%-a volt mint 2005-ben miközben mindenki másnak sikerült javítania. A lengyelek például , akik szintén 40%-on álltak elérték az uniós átlag 70%-át! A szlovákok 60, a csehek 80%-nál tartanak.

Hol mekkora a szegénység?

Finnországban, Franciaországban és Holkandiaban mindössze a lakosság 5%-a számít szegénynek. Csehországban a lakosság 20%-a, Lengyelországban a 40%, Szlovákiában 50%, nálunk több mint 75%!

Orbán Viktor népe

A magyar gazdaság ennyivel nem teljesített rosszabbul.

A jövedelem különbségek nőttek meg: a hatalom és hű oligarchái növelték rohamtempóban a bevételeiket.

Ezek a kiugró jövedelmek az átlagot ugyan emelik, de a szegények millióinak nem sok vigaszt jelentenek.

Orbán stratégiája világos:

a jól megfizetett elit és a szegénységben tartott többség alkotja a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd alapját. No meg az uniós euró milliárdok.

Ezek most nem jönnek…

Pedig nagy szükség lenne rájuk hiszen az elitet pénzelni kell, és nem lehet teljesen elhanyolni az egészségügyet vagy a rendfenntartást sem.

A szegények ugyanis állam függőek, és így arra szavazhatnak, akitől juttatást remélnek. Azért persze szükség van a hatalomhoz hű médiára is, amely szorgosan félrevezeti a szegényeket, hogy Brüsszelben lássák a fő ellenséget.

A hatalom érdeke az, hogy a szegények függő helyzetben maradjanak, de ne kerüljenek vele szembe. Ehhez viszont pénz kell, és nem is kevés. A szegényeket olcsón meg lehet vásárolni, de minthogy sokan vannak, így a hatalomnak egyáltalán nem kis pénzt kell erre fordítani a választások előtt.

Varga Mihály pénzügyminiszter reméli, hogy az uniós pénzek nélkül is megoldhatják a problémákat, de Orbán pontosan tudja, hogy ez nincs így.

Ezért engedélyezi Matolcsynak a gazdaságpolitika bírálatát.

A Nemzeti Bank elnöke ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az infláció megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét.

A szegények ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy szánalmasan alacsony életszínvonaluk legalább biztosan megmarad vagy csekély mértékben még növekszik is.

Ha kiderül, hogy a forint mélyrepülése miatt erre nincs lehetőség, akkor Orbán is úgy járhat mint Horn Gyula, aki a Bokros csomag után búcsút mondhatott a hatalomnak, mert a szegények életszínvonala radikálisan csökkent.

Brüsszel megindítja az eljárást: a magyar kormány sok pénzt kockáztat

Magyarország 7,2 milliárd eurót, Lengyelország pedig 23,9 milliárd eurót kapna az uniós válságkezelő alapból – emlékeztet a New York-i Bloomberg – de most mindez kérdésessé vált, mert az EU brüsszeli központja megindította a kötelezettségszegési eljárást mindkét ország  ellen.

Magyarország esetében a pedofi törvény csapta ki a biztosítékot, míg Lengyelország esetében az, hogy Varsóban közölték: a hazai jog felülírja az uniós jogot! Mindkét esetben nemcsak a konkrét ügy az érdekes hanem a folyamat, melynek végén ez lehet az utolsó csepp a pohárban.

Ursula von der Leyen csapdában

A brüsszeli bizottság elnökasszonya minden tagállam fővárosába maga viszi a pénzes borítékot. Budapestre és Varsóba egyelőre nem siet. Csakhogy a válságkezelő alapot Magyarország és Lengyelország csak úgy fogadta el, hogy nem lesznek kikötések a pénzes boríték mellett!

Az Európai Parlament azonban közbeszólt, és arról döntött, hogy igenis legyen kapcsolat a pénzek kiutalása és aközött, hogy a szóbanforgó állam mennyiben tartja be az európai értékrendet. Patthelyzet van, mert Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult az ügyben.

Azóta viszont négy frakció az Európai parlamentben felszólította Ursula von der Leyent, hogy ne adjon pénzt Magyarországnak a pedofil törvény miatt, melyet a brüsszeli bizottság elnökasszonya szégyenletesnek nevezett.

Viktor Ursulára vár

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány vígan elvan a brüsszeli pénzek nélkül is, de ez korántsincs így! Orbán miniszterelnöknek égetően szüksége van az uniós milliárdokra, hogy megvásárolja a szavazók jóindulatát a jövő évi választásokra. Varga Mihály ugyanis elismerte: a magyar gazdaság másfél év alatt éri el a válság előtti szintet! Vagyis 2022 tavaszán alacsonyabb lesz mint 2019-ben. Ez aligha lelkesíti a választópolgárokat. Még egy ok, ami miatt Magyarországnak szüksége lehet Brüsszel jóindulatára. Erre épp Matolcsy György a jegybank vezére mutatott rá a Magyar Nemzetben. A jövőt fürkésző Matolcsy arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forintot erőteljes külföldi támadás érheti a nemzetközi piacokon! Elsősorban a galoppozó hazai infláció és a gyorsan növekvő államadósság miatt. A nemzetközi piacon a szakértők mindig mérlegelik, hogy milyen erők állnak egy fizetőeszköz mögött? A forint mögé mindig odaképzelik az Európai Uniót. Ha az egyre látványosabb szakítás miatt késik az uniós pénzes boríték, akkor a Matolcsy által megjósolt erőteljes nemzetközi támadás megindulhat. Orbán Viktor egyedül aligha állíthatna meg egy ilyen lavinát, amely a forint leértékelődéséhez és az életszínvonal csökkenéséhez vezethet el épp a választások előtt…

Az infláció megroppanthatja Orbán nemzeti együttműködési rendszerét

Matolcsy aggodalma nem alaptalan. Megingathatja a NER-t az infláció. Erre mutat rá a londoni Financial Times, amely megírja, hogy a magyar és a lengyel infláció rekorder az Európai Unióban!

Már Matolcsy György, a magyar Nemzeti Bank elnöke is aggódik emiatt holott ő mindeddig Orbán Viktor jobbkeze volt. Az aggodalom nagyon is jogos hiszen a magas infláció a legnagyobb gondot épp a szegények millióinak okozza. Márpedig épp ők azok, akik Orbán Viktor legbiztosabb szavazó táborát alkotják!

Miért? Mert tökéletesen függenek a nemzeti együttműködés rendszerétől! Orbán helyi kiskirályai vaskézzel tartják kézben a kisemberek megélhetését vidéken. Ahol azután

ezek a helyi kiskirályok gondoskodnak arról, hogy a kiszolgáltatott emberek “helyesen szavazzanak”.

Az infláció több módon is megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét. Egyrészt a szegény néprétegek megélhetése kerül veszélybe, ezt Orbánnak valamilyen módon kompenzálnia kell. Ezért viszont elszáll a költségvetés, és még nagyobb szükség van az uniós euróü milliárdokra.

Brüsszel egyelőre nem fogadja el Orbán válságkezelő tervét

A brüsszeli Politico arról számol be, hogy a bizottság szakértői mindenképp meg akarják akadályozni, hogy Orbán hű oligarchái kapják az uniós pénzek javát. A magyar miniszterelnök már kemény csörtét vívott ez ügyben Ursula von der Leyen asszonnyal, aki visszadobta az egyetemek privatizációjára vonatkozó Orbán tervet. Július 12 a válságkezelő terv elfogadásának határideje. Addig lehet, hogy még egy találkozóra lesz szükség Ursula von der Leyen és a magyar miniszterelnök között. Ursula von der Leyen sincs könnyű helyzetben hiszen az Európai parlament négy frakciója követeli, hogy ne adjon pénzt Orbánnak!

Erős külföldi támadás érheti a forintot

Erre figyelmeztetett Matolcsy György. Ha ez megtörténne a választások előtt, akkor az nemcsakhogy megroppantaná a nemzeti együttműködés rendszerét, de Orbán Viktor politikai jövőjét is kérdésessé tehetné. Annál is inkább, mert az emberek még emlékeznek az elmúlt évtizedek hiper inflációira, melyek koldusbotra juttatták a kiskeresetű embereket és a nyugdíjasok jórészét. Erre emlékeztet a Financial Times, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság legnagyobb külföldi befektetői, a németek eddig kifejezetten elégedettek voltak Orbán Viktor rendszerével. Az ugyanis olcsó és jólképzett munkaerőt biztosított amellett, hogy jelentős állami támogatást adott nekik. Most viszont bérinfláció fenyeget, mert a magyar munkaerőpiacon csökken a kinálat miközben az Orbán kormány politikája megakadályozza a külföldi munkaerő beáramlását.

Ebbe a csapdába lavírozta magát bele Orbán Viktor miniszterelnök, akinek egy aduja maradt: az ellenzék megosztottsága és kétséges alkalmassága a válságkezelésre. Ha viszont Orbán Viktor csakis vért, könnyeket és kemény küzdelmet ígérhet a választóinak, akkor könnyen érkezhet a válasz: köszönjük szépen, az nélküled is megvan!…

Matolcsy árnya a Fudan fölött

“A Fudan egyetem első számú vezetője, a kommunista párt titkár asszonya 2017-ben Magyarországra látogatott, ahol tárgyalt Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Ekkor született a megállapodás a Fudan egyetem budapesti letelepedéséről” – nyilatkozta Horváth Levente, aki maga is a Fudan egyetem diákja volt, onnan is hozott feleséget magának. A Nemzeti Bank elnökének tanácsadója – az Átlátszó szerint.

Ugyancsak 2017-ben történt, hogy Orbán Viktor stratégiai szerződést kötött a Bank of China-val, mely a Vörösmarty téren működik, a Gerbeaud szomszédságában.

Orbán és Matolcsy Kínában

A hatalomra készülődő Orbán Viktor két fontos látogatást tett külföldön 2002 és 2010 között. Kínában és az Egyesült Államokban járt. Utazó partnere mindkét alkalommal Matolcsy György volt. Hírek szerint akkor ábrándult ki Orbán Viktor Amerikából amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság idején a szeme láttára remegett meg a globális kapitalizmus egész rendszere.

Kínában viszont kedvező tapasztalatokat szerzett. Annál is inkább, mert a jövőbe látó kínaiak magas szinten fogadták a csúcsra törekvő magyar ellenzéki politikust.

Orbán ezért sietett elfelejteni korábbi antikommunista frázisait amikor Gyurcsányt vádolta meg a gyakori pekingi látogatások miatt.

Nemrég Orbán Viktor büszkén közölte, hogy személyesen Hszi Csinping elnök hívta meg Pekingbe. Ez csakugyan nagy szó a protokollt nagyonis fontosnak tekintő kínaiaknál.

Korábban Gyurcsány Ferenc azért rúgta ki az akkori pekingi nagykövetet, mert az nem volt képes elintézni egy találkozást Kína akkori első számú vezetőjével. A szerencsétlen nagykövet hiába hivatkozott arra, hogy Pekingben az a protokoll, hogy az első számú vezető csak minden második évben fogad egy vezetőt Magyarországról. Kivéve persze, ha ég a ház. Minthogy Gyurcsány már a megelőző évben is vendégeskedett Pekingben, a közös fotó az első számú vezetővel ezúttal elmaradt.

Eurázsiaiság?

Putyin budapesti látogatása alkalmával Eurázsia Fórumot rendeztek Budapesten, ahol Matolcsy György jegybankelnök tartotta a fő referátumot. Kifejtette, hogy Európa és Ázsia egymásra van utalva, és hogy az atlanti együttműködés korszakát az eurázsiai együttműködés évszázadai váltják fel.

Azt is kijelentette, hogy jön Eurázsia közös pénze, amely elektronikus pénz lesz. Mit is jelent ez?

Eurázsián a földrajzban Európa és Ázsia együttesét értik, ami érthető, hiszen míg a többi kontinenst óceánok választják el egymástól, Európa több ezer kilométeren szárazföldi kapcsolatban áll Ázsiával, és két nagy hegység – az Ural és a Kaukázus – valamint a Kaszpi-tenger jelenti közöttük a „határt”. Az „eurázsiaiság”, orosz eredetiben «Евразийство» azonban valami egészen mást jelent: az individualizmusra, a magántulajdon és a piac dominanciájára épülő nyugati civilizációval szemben a kollektivizmusra és az állam elsődlegességére alapozott másik, magát a kapitalizmushoz és a szocializmushoz képest harmadik útként megfogalmazó civilizációt, amit a Putyin-rendszer ideológusai hirdetnek, elsősorban Alekszandr Dugin.
A Jelcin-időszak kezdetén az orosz liberális reformerek még abban reménykedtek, hogy Oroszország is nyugati típusú piacgazdaság és demokrácia lesz, de az átalakulás keservei nyomán hitelüket vesztették, és a Putyin-korszakban ennek elutasítása vált meghatározóvá, és ehhez született meg az eurázsiaiság ideológiája. Eddig ez az oroszok dolga, de hogy kerül a csizma az asztalra, az eurázsiaiság ideológiája magyar kormányrendezvényre? Nagyon egyszerűen:

amit a Nyugat orosz elutasítói az eurázsiaiság fogalmával fejeznek ki, arra találták ki Orbán szellemi háttéremberi előbb az illiberális állam, majd a „keresztény szabadság” kategóriáját.

Amikor Matolcsy Eurázsia közös pénzéről beszél, miközben Európa közös pénze, az euró már régóta a kezünkben van, s innen néhány tucat kilométerre mér azzal fizetünk, az eurót utasítja el, ahogy általában is elutasítja az érdemi európai integrációt. A legfrissebb, hogy Matolcsy a Financial Timesban már az euró megszüntetését is szorgalmazza, aminek gyakorlati jelentősége persze nulla, csak annak világos jelzése, hogy szemben áll a Nyugattal, s Putyin nyugat-ellenes ideológiáját hirdeti Magyarországon.
Jól illik ez a Fidesz ideológusainak a Nyugat hanyatlásáról szóló terjedő elképzeléseihez, ami a nyugati demokráciák sokasodó működési zavaraira támaszkodik. A nyugati világ azonban eddig mindig túljutott a mostanihoz hasonló nehézségeken, s ez ezúttal sem lesz másként. Addig sem mondhatjuk, hogy az orosz vagy a kínai „civilizáció” eredményesebben működne, mint a nyugati. Az „eurázsiaiság” koncepciójának importja ugyanúgy az önkényuralmi rendszer szellemi alátámasztását szolgálja, mint az előállítás helyén, Oroszországban. Vonzerejét azon mérhetjük le, hogy mennyi fiatal szakember költözik az eurázsiai civilizáció földjéről a hanyatló nyugatra, és mennyien az ellenkező irányba. A mi esetünkben meg azon, hogy mennyien küldik gyermekeiket a Kazahsztán fővárosában működő Eurázsiai Egyetemre tanulni, és mennyien a hanyatló Nyugat valamely egyetemére.

A francba az euróval?

Tartalmában és időzítésében is elég különös történetnek tűnik Matolcsy György euró ellenes kritikája az FT-ben, így röviden reflexiót mindenképpen megér.

Az euró bevezetésétől nem azt várták, hogy már másnap a gazdaságok emiatt jobban teljesítsenek (ennek ellenére mégis így lett), teljesen világos volt, hogy kell egy átmeneti időszak, amíg az euró kezelése, a hozzá kapcsolódó intézményrendszer kiépül és gördülékeny lesz, amíg az európai egységes gazdaság teljes integrálódása befejeződik, stb.
Nem is volt gond, ezért nem is lehetett kizárólagos rövidtávú cél a GDP növelése, az EU GDP-je ugyanis az euró bevezetése előtt 2o évig végig magasabb volt az mint az USA-é, a termelékenységből fakadó hátrányt pedig jó 50 évvel korábbról örökölte meg Európa.
Az euró bevezetése után a gazdasági integráció mélyítése nem az euró bevezetése hanem a tagállamok egy részének, főleg a 2004 után, lehet, hogy idő előtt csatlakozottaknak a politikai fenntartásai miatt nem ment gyorsabban. Főleg ezért nem lett hamarább közös költségvetés, közös pénzügyminiszter stb.

Az senkit nem zavart, hogy az EU GDP 10-15%-át kitevő országokban nem lehetett még bevezetni az eurót, mert senki nem akart kötekedni vagy problémázni a három V4 ország meg egyéb, fenntartásokban élenjáró országokkal.

Türelmet tanúsított a mag, különös tekintettel arra, hogy az EU vezetése látta, az érintett országoknak a tényleges lemaradása min 70-90 év a maghoz képest.

Ez egyben magyarázat arra is, hogy a közös költségvetés aránya miért ilyen alacsony.

Nem ildomos de nem is tényszerű, hogy Matolcsy azt veti az Euró zóna országai szemére, hogy többségük jobb teljesítményt nyújtott az euró bevezetése előtt..

Először is az euró bevezetése után igenis azonnal megugrott hosszú évekre az EU növekedési üteme, magasan az USA felé került. Másodszor nehogy elfelejtsük már, hogy ezek az országok saját költségvetéseikből jelentős összegeket fordítottak már immár 16 éven keresztül a később csatlakozó és fejletlenebb kelet-európai és más országok felzárkóztatására.
Az olasz példája is tanúságos lehet, mert Olaszország az elmúlt 50 évben is már erősen ciklikus volt, minimum öt komoly válságot produkált a felívelő szakaszok között és évente volt átlagban kormányváltás. De mivel Olaszország szerves része a Európának, ezért sem hagyja magára az EU Olaszországot, amelyik az EU nélkül simán csődbe menne( lásd görögök esete).

Nem értelmezhető a cikk azon kitétele, hogy nem sikerült megakadályozni az erős Németország létrejöttét, ilyet senki nem is tervezhetett reálisan, mindegy ki kinek mit mondott a múltban, felejtsük el a városi legendákat meg a személyes villongásokat, nagyotmondásokat.

Tekintettel arra, kb. 1100 év óta fekvésük, nagyságuk, produktivitásuk miatt a germánok Európa összefogói, komoly ember arra nem is gondolhatott, hogy majd Németország nem őrzi meg ezt a vezető szerepét.

A franciáknak nagyon jól jön az erős Németország, mert hozzá kapcsolódóan, rá akaszkodva a francia gazdaságot is tudják menedzselni és közben a politikai akaratukat is keresztül tudják vinni német hátszéllel. Erős német gazdaság nélkül nincsen EU, egységes piaca pedig kell a globális verseny miatt, ez itt a lényeg.

Kohl kancellár maga is gyakran hangoztatta, amikor Európa jövője került szóba, hogy neki egy álma egy víziója van, amit majd még el kell érni, szóval tudta, hogy a jól működő EU odébb van még, de csinálni kell.

Ami tény és könnyen visszakereshető az az, hogy az Európai Unió megálmodói és építői már jóval korábbról kezdve végig egy teljes integráció elérését látták maguk előtt és céljaik nem attól függtek hogy időnként valamelyik európai ország vezetője beszólt valamit. Kohl és Mitterrand is cserkészfiú volt még akkor amikor az európai politikai és szellemi elit a 60-es években korszakos művekben (pld. Jean-Jacques Servan-Schreiber: Le défi américain, Az amerikai kihívás, 1967) kimutatta a teljes integráció szükségességét annak érdekében, hogy ne szakadjon le a világtól Európa.
Ezek a művek és a nyomukban kibontakozó viták (15 nyelvre fordították le azonnal a könyvet) tulajdonképpen már akkor visszavonhatatlanul megvetették az Európai Unió elméleti alapjait.

Tetszik vagy nem a közös valuta bevezetése szükséges, de rögös út ahhoz, hogy az egységes piac kialakuljon Európában.

Hogy az integráció és a felzárkózás útja mennyire rögös és szinte hihetetlen mély árkokkal szántott arra jó példa, hogy Nyugat-Németország 28 év alatt a magyar GDP 30 szorosát pumpálta bele pluszba a volt NDK-s keleti tartományokba és azok még mindig csak a nyugati szint 75%-án állnak, ráadásul le is lassult a felzárkózás az elmúlt 6-7 évben.
Ettől persze még fel sem merült senkiben, hogy ezt nem így kellene csinálni.

Erre gondolhatta azt Kohl, hogy minden nehézség ellenére neki igenis van víziója, hite a jövőre!

Ami az EU-nak az USA-val való versengését illeti, nos a két kontinens közötti hatékonyság különbség kb. 50 éve is ekkora volt, tehát erre nagyon nincs miért hivatkozni a közös pénzzel kapcsolatban.
Abszolút értékben pedig az EU által megtermelt GDP egészen a dollár 2017-es erősödéséig több volt mint az ​USA-é és majdnem a kínai GDP kétszerese volt. 2017 után már a dollárban számolt GDP az USA-ban magasabb volt a dollár erősödése miatt mint az EU-ban de nominálisan így is messze vezet Kína előtt.

Az euró káros hatása ellen szól az is, hogy az euró bevezetése óta háromszor annyi ideig volt magasabb az EU GDP fejlődési rátája mint az USA-é.

Gond a termelékenységgel van, hiszen azt USA ugyanazt a GDP-t fele akkora lakossággal éri el, azaz a termelékenysége az EU termelékenységének kétszerese.
Semmiképpen nem tekinthető hibának, hogy az EU az USA-t tekintette kihívásnak. Egyrészt, ahogy láttuk,az USA termelékenysége kétszerese az EU-nak és az USA gazdasága, szemben a megélhetési jósokkal és elemzőkkel még évtizedekig a világ legnagyobb gazdasága marad. Vagyis jó az irány azaz nincs azzal semmi gond ha az EU az USA-t akarja utolérni (bárcsak ott járnánk már).

Ehhez sok minden egyéb mellett elsősorban az egységes EU piac kell, ehhez pedig alapvető feltétel a közös pénz.

A fentebbi vitatkozó elmélkedés ellenére azonban nem zárnám ki eleve annak a lehetőségét, hogy az euró nem lesz sikertörtének, hogy a rövidlátás, a nacionalizmus, az emberi gyarlóság,a világpolitika alakulása stb. véget vet az integráció folytatásának stb.
Mindössze azt akartam csak érzékeltetni, hogy Matolcsy György cikke még önmagában nem győzött meg arról, hogy dolgok feltétlenül ilyen irányba fordulnának.

Ha nem mutatna az FT cikk különös időbeli egybeesést egy másik megnyilvánulással, akkor még azt is lehetne gondolni, hogy a cikk maga sem több, mint egy szerző előítélet mentes töprengése az euró életéről.

De az FT cikk euró elleni hangolása egybeesik azzal, hogy néhány nappal korábban Matolcsy maga olyan térség (Eurázsia) közös valutájának a lehetőségét villantotta fel, amelyben a fejlettségbeli és az integrációhoz szükséges egyéb elvárt kritériumok messze alatta maradnak az Európai adottságoknak. Arról nem is beszélve, hogy abban a szervezetben nem zavarná a szerzőt a Németországnál háromszor erősebb Kína csak az erős Németország a baj vagyis az EU-ban semmi sem jó, mint a nyuszi sapkás viccben. Az időzítés valószínűleg azért sem véletlen, mert a jelek szerint az eurót molesztáló cikk nem az FT felkérésére hanem Matolcsy kezdeményezésére íródott, azaz ő fontosnak tartotta, hogy az egybeessen az Eurázsia pénz ötletének bedobásával.

Ne kerteljünk, innentől kezdve számtalan spekulációra nyílik meg a lehetőség.

Ebbe a rövid reflexióba terjedelmileg nem fért bele annak konkrét részletekbe menő elemzése, hogy hogyan is lehetne összetákolni egy olyan Eurázsiai gazdasági övezetet és hozzá közös pénzt, amely tagjainak egy része nyílt diktatúra, ahol a tagállamokban nem ritkán ezreket csuknak le egy nap alatt, ahol van, hogy milliók élnek lágerekben és olyan is van ,ahol az európai reneszánsztól kissé eltérően az államok vezetői magukról csináltatnak arany szobrokat.

Roppant izgalmas elemzést lehetne készíteni erről.

Brezsnyevi pangás? Dehogy.

Bod Péter Ákos, az Antall-kormány egykori iparügyi minisztere, majd az MNB elnöke és néhány napig Orbán miniszterelnök-jelöltje, most már hosszú ideje a Corvinus Egyetem professzora érdekes cikket írt a Válasz Online című portálra, a néhai Heti Válasz maradványára (https://www.valaszonline.hu/2019/07/16/bod-peter-akos-korrupcio-publiciszikta/).
A cikkben a magyar helyzet sajátosságairól van szó, arról, hogy miért annyira gyenge nálunk az ellenállás az Orbán-rendszerrel szemben, összehasonlítva a régió más országaival: Szlovákiával, Csehországgal, Romániával, Szerbiával. Bod érdekes és fontos szempontokat vet fel, amelyeken érdemes alaposan elgondolkozni. Fontos, hogy ebből a cikkből is kiderül, hogy az egykori MDF vezető gazdasági szakembere ma már egyértelműen szemben áll az Orbán-rendszerrel. A cikkről a Klubrádióban Bolgár Györggyel beszélgetve elmondta: címét (”A mi brezsnyevi pangásunk…”) nem ő adta, hanem a szerkesztőség. (Azután egy helyen a cikk szövegébe is belekerült.) Márpedig a mai magyar helyzetet a brezsnyevi pangáshoz (eredetiben oroszul застой) hasonlítani súlyos tévedés. Aki ilyen párhuzammal él, az vagy a szovjet fejlődést nem ismeri, vagy a mai magyar helyzetet nem érti.
A pangás (застой) időszaka a Szovjetunióban azt jelentette, hogy a lassú, folyamatos hanyatlás éveiben a szovjet rendszer vezetői immár felhagytak a reformkísérletekkel, és elég defenzív módon gyakorolják a hatalmat. Az Orbán-rendszer jelene nem állítható ezzel párhuzamba. Az Orbán-rendszert 2010 óta folyamatos offenzíva jellemzi. Évről-évre újabb intézményeket rombol szét (kezdte az Alkotmánybírósággal, folytatta a magán-nyugdíjpénztárakkal, idővel eljutott többek között a trafikokig, a szerencsejáték-automatákig, a lakás-takarékpénztárakig, most érkezett el a CEU-ig és a Magyar Tudományos Akadémiáig), újabb és újabb társadalmi csoportoknak üzent hadat.

Nem mind újabb csoportokat akart megnyerni magának, hanem újabb csoportokat tett ellenségévé.

Matolcsy nevezte még az első Orbán-kormány gazdasági minisztereként „egészpályás letámadásnak” az Orbán-kormányok működési módját. A kádári „aki nincs ellenünk, az velünk van” helyett igazából Rákosi logikáját követi: „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Saját káderei közül is időnként eldob valakit, aki ellenséggé válik. (Simicska esete csak a legismertebb, legfontosabb példa.) Egészen más ez, mint a brezsnyevi pangás. A 2014-es választás után többen föltették a kérdést: vajon konszolidációs fázis következik-e. Ma már a legtöbben úgy gondolják: ez a rendszer nem tud konszolidálódni, folyamatos hadiállapotban van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK