Az ukránoknak kevesebb mint fele hisz abban, hogy visszaállítják a régi határokat

0
367
x.com

A Kiiv Independent ismerteti a közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek csak 45%-a hisz abban, hogy a háború után Ukrajna visszaállítja 1991-es határait.

Ukrajna határait annak idején még Sztálin elvtárs rajzolta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg már a kommunista párt főtitkára is volt, ügyelt arra, hogy minden szovjet tagállam vegyes nemzetiségű legyen, és ezért ne legyen képes egységesen fellépni Moszkvával szemben. Így a holodomor idején amikor több millióan haltak éhen Ukrajnában, a zsidó Kaganovics állt Ukrajna élén. Kaganovics indította el Hruscsov karrierjét, aki Sztálin utóda lett a kommunista párt élén. A hatalmi harc során kiderült: Ukrajna kommunista pártszervezetének komoly súlya van. Innen került ki Hruscsov utódai közül Leonyid Brezsnyev és Konsztantyin Csernyenko. Minthogy a hatalmi harcban Ukrajna kommunista pártszervezete Hruscsovot támogatta, ezért jutalmul a Szovjetunió akkori vezetője nekik ajándékozta a Krím félszigetet. Ezt foglalta el Putyin 2014-ben. A Krím félszigeten sohasem volt ukrán többség: Dzsingisz kán utódainak kezén maradt sokáig a stratégiai fontosságú félsziget, ezért a többség tatár volt hosszú időn keresztül. Az orosz cárok azután oroszokat telepítettek be, így alakult ki az orosz többség. Sztálin azzal gyanúsította a krími tatárokat, hogy együttműködtek a nácikkal , ezért brutálisan kitelepített mindenkit. Sztálin halála után lassan visszaengedték a tatárok egy részét őseik szülőföldjére.

Putyin 2024 február 24-én támadta meg Ukrajnát abban a reményben, hogy egy háromnapos villámháborúval oroszbarát rendszert hozhat létre Kijevben. Tévedett. A kudarc láttán az oroszok diplomáciai tárgyalásokba kezdtek az ukránokkal Törökországban. Schröder német ex kancellár felügyelte az alkut. Szerinte létre is jött a megállapodás egy tűzszünetről a 2014-es határon vagyis a Krím kivételével minden ukrán kézen maradt volna miközben Kijev jelentős autonómiát ígért az orosz többségű tartományoknak.

A megállapodásból semmi sem lett, mert a NATO közölte Zelenszkij elnökkel, hogy csak akkor számíthat támogatásra, ha tovább folytatja a háborút.

Zelenszkij elnök akkor kijelentette, és mindmáig az a hivatalos ukrán álláspont, hogy

“nem tárgyalunk Putyinnal csak azt követően, hogy kivonta összes csapatait az 1991-es Ukrajna egész területéről!”

Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára, ezért folyik tovább a háború immár több mint két éve, és senki sem látja a végét miközben mind Moszkvában mind pedig Kijevben sejtik:  a háború megnyerhetetlen.

Miért lehet a Hamász-szal tárgyalni és Putyinnal nem?

Erre a kérdésre az amerikai diplomáciának nincsen válasza. Biden elnök legutóbbi telefonbeszélgetése során felszólította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt arra, hogy kössön fegyverszünetet a Hamász-szal, mert ily módon megkímélheti a polgári lakosság életét a gázai övezetben. A CIA és a Moszad vezetői rendszeresen tárgyalnak Katarban a Hamász politikai vezetőivel.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij és a NATO válasza az, hogy nem fogadják el a területért békét elvet, melyhez Putyin ragaszkodik. Így viszont sosem ér véget a háború hiszen Ukrajna hadserege képtelen arra, hogy az oroszokat kiszorítsa Ukrajnából. Ferenc pápa ezért is szólította fel Ukrajnát a fehér zászló felmutatására, és a tárgyalások megkezdésére. A józan javaslat visszatetszést keltett: Zelenszkij elnök tiltakozott. Az amerikai, a francia és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatban szögezte le: Oroszország nem győzhet. Szerintük a jelenlegi frontvonalon megkötött tűzszünet Putyin győzelmét jelentené. A NATO főtitkára 100 milliárd eurós alapot akar létrehozni Ukrajna találgatására. Sok tagállam szívja a fogát ugyanis nem akar és nem is tud fizetni. A német hadiipar felfuttatására évente legkevesebb 50 milliárd eurót kellene költeni, de Németországnak, melynek gazdasága stagnál nincsen ehhez elegendő pénze. A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokraták közölték: nem hajlandók csökkenteni a jóléti kiadásokat a fegyverkezés kedvéért.

Az Európai Unió előbb vagy utóbb újabb kollektív hitelfelvételre kényszerül, ha finanszírozni akarja az ukrajnai háborút.

Macron – Napóleon hadsereg nélkül

A francia elnök már arra készülődik, hogy Trump visszamegy a Fehér Házba, és megállapodik Európa és Ukrajna feje fölött Putyinnal. Ebben a helyzetben Macron európai nagyhatalmat álmodik, amelynek Franciaország a vezetője hiszen csakis neki van atomfegyvere. Igaz, hogy nevetségesen kevés Oroszországhoz és az USA-hoz képest, de mégiscsak lehetővé teszi a vezető szerepet Macron számára az Európai Unióban. Csakhogy nemcsak a háborúhoz, de a fegyverkezéshez is pénz kell. Sok történész szerint Napóleon azért veszítette el az oroszországi hadjáratot 1812-ben, mert a párizsi tőzsde megtagadta a pénzügyi támogatást. Ezért a francia csapatok féléves késéssel indultak útnak, nagyon hideg lett mire Moszkvába értek, ahol elfogyott az utánpótlás. A Grande Armée megfagyott az orosz hómezőkön, Napóleon birodalmi álmai pedig szertefoszlottak.

Macron egységes európai hadsereget szeretne, és ebben olyan támogatóra akadt mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Csakhogy Európa népei nem akarnak nagy háborút, nem akarnak fegyverkezni, és főként azt nem akarják, hogy a nagyhatalmi álmok miatt csökkenjen az életszínvonal. Az Európai Unió gazdasága stagnál, az olcsó orosz nyersanyagok nélkül egyre kevésbé versenyképes a világpiacon. A stagnáló életszínvonal szinte mindenütt politikai válsággal fenyeget. A háború felé masírozó Európai Unió nem más mint dead man walking. Napóleon még hihetett európai világbirodalomban, Macron esetében ez már szánalmas paródia. A francia elnök érzi ezt, de előre menekül hiszen a hazai fronton mind erősebb a szélsőjobboldal, melyet sokáig Putyin finanszírozott.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .