Kezdőlap Címkék Közvélemény-kutatás

Címke: közvélemény-kutatás

2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

A KSH közlése szerint a magas infláció nemcsak elvitte a bérnövekedést, de csökkentette a reálbéreket méghozzá jelentős mértékben.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a KSH az inflációs adatait mindig is a hatalom szándékaihoz igazította, akkor ez azt jelenti, hogy a szánalmasan alacsony magyar életszínvonal az Európai Unió legmélyére süllyedt. Ezt igazolja különben az Eurostat jelentése is, mely szerint egy főre jutó fogyasztás tekintetében immár Bulgária is megelőz bennünket. Ez a nemzeti együttműködés tizennégyéves mérlege. Ami annál is drámaibb hiszen átlagról van szó, melyet a hatalomhű elit magas keresetei felfelé húznak. Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és dagadhat a nemzeti kebel: immár újra ő a leggazdagabb magyar!

Orbán: ezt a választást is megnyerjük!

A miniszterelnök a frakció ülésén jelentette ki, hogy júniusban is a Fidesz lesz messze az első, és a közvélemény-kutatási adatok megerősítik Orbán optimizmusát. Hogy lehet úgy választást nyerni, ha az életszínvonal a döntő többség számára csökken miközben a hatalom emberei vígan tovább gazdagodnak? Úgy, hogy nem erről beszélünk hanem az LMBTQ ügyekről és arról, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Az agyhalott ellenzék is erre koncentrál mintha nem lenne mindegy a nemzeti együttműködés rendszerében, hogy ki az államfő? Orbán Viktor csakis lojális embert választ, akinek dekorációs szerepet szán. Novák Katalin ezt sokáig jól betöltötte, de a pedofil botrányba belebukott. Ki helyezte el lába alatt a banánhéjat? Ez sohasem fog kiderülni. Orbán mindenesetre beáldozta, és ezzel szépen elvonta a figyelmet a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge gazdaságpolitikájáról, mely az Európai Unió legszegényebb államává tette Magyarországot. És egyben a legkorruptabbá. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól elvannak: a legutóbbi uniós periódus 30 milliárd eurójából ők nyúltak le 10 milliárdot. A nemzeti együttműködés rendszere politikai siker és gazdasági kudarc. A kettő összefügg : Orbán Viktor rendszere a szegény és kiszolgáltatott rétegek szavazatain alapul. Az ő szegénységük hosszútávra stabilizálja Orbán rendszerét, mely ellen csak egy kisebbség tiltakozik: a városi középosztály, amely nincs teljesen kiszolgáltatva az állam jóindulatának. Nekik Orbán ajtót mutat megismételve Gyurcsány Ferencet:” el is lehet menni…”

A legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését

A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

A közvélemény-kutatás a fiatalabb és az idősebb szavazók között is megosztottságot mutat. A közvélemény-kutatás szerint a 18 és 29 év közöttiek közel háromnegyede rosszallja Biden konfliktuskezelési módját.

Egy ma közzétett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

Az amerikaiak megosztottak abban is, hogy Bidennek milyen irányt kellene követnie. Mintegy 44 százalék szerint Izraelnek véget kellene vetnie katonai hadjáratának; míg 39 százalék szerint Izraelnek tovább kellene lépnie.

A szavazók 48 százaléka úgy véli, hogy Izrael nem tesz elegendő óvintézkedést a gázai polgári áldozatok elkerülésére.

A közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy Donald Trump volt elnök, Biden valószínű kihívója a következő évi választásokon, jobban kezelné az izraeli-Hamász konfliktust. Csak 38%-uk hiszi, hogy Biden jobb munkát fog végezni.

Az emberek érzik a közigazgatás romlását

A közigazgatással kapcsolatba kerülők 42 százaléka szerint romlott a színvonal, elsöprő többségük lát túlterheltéget és okolja ezért az alacsony béreket. Ugyancsak nagy többség a kormányt teszi felelőssé a helyzetért.

A nyár folyamán több sajtóhír is megjelent arról, hogy a sorok csökkentéséért, vagy egyáltalán a korábban megállapított nyitvatartási idők betartása érdekében a fővárosba kellett „átirányítani” hivatali dolgozókat. Ezután a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megbízásából a Policy Agenda kutatást készített arról, hogy mi a véleményük az embereknek a kormányhivatali-, járási-, kerületi hivatali ügyintézésről. Érzik-e a választók, hogy a szolgáltatás minősége csökkenne, és kit tartanak ezért hibásnak?

Romlik a színvonal

A szolgáltatás minőségének változásáról feltett kérdésre abszolút többség (55 százalék) azt mondta, hogy nem tapasztal változást, és 30 százalék szerint valamilyen mértékben romlik a szolgáltatás minősége. Amikor azonban csak azok válaszait nézzük, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt egy hónapban voltak valamilyen ügyet intézni, már rosszabb az arány. 42 százalékuk azt mondja, hogy romlott a szolgáltatás minősége. Közülük

45 százalék jelentős mértékűnek érzi ezt.

Az iskolai osztályzásnak megfelelő osztályozáskor az ügyintézés minőségére a teljes lakosság 3,9-es átlagot adott. A hivatalokkal az elmúlt egy hónapban kapcsolatba kerültek ennél hajszállal rosszabb, 3,8-es értékelést adtak.

A munkaerőhiány egyik okozója az alacsony bérszínvonal, következménye pedig a dolgozói túlterheltség. A kutatás során azt is megkérdezték, mit gondolnak erről az emberek. Éppen kétharmaduk túlterheltnek tartja/gondolja a hivatali ügyintézőket, amikor azonban a véleménnyel rendelkezőket nézzük, akkor ez az arány 76 százalék.

Itt is külön megvizsgálták, hogy mit gondolnak azok, akik az elmúlt egy hónapban kerültek személyes kapcsolatba a hivatalok valamelyikével. Az adatok alapján látszik, hogy minél közelebbi a személyes kapcsolat a hivatalokkal, annál erősebb az az érzés, tapasztalás, hogy jelentős a túlterheltség.

A szolgáltatásokat az elmúlt egy hónapban igénybe vevők 72 százaléka érzi a túlterheltséget.

Kívülről nehéz megítélni, hogy a bérek milyen mértékűek, az elmúlt években a szakszervezetek több kampányt folytattak, megpróbálván felhívni a figyelmet a hivatali ügyintézők béreire. Ezért is kérdezték meg a kutatásban részt vetteket, hogy mit gondolnak, a hivatali ügyintézők bérezése megfelelő-e. A véleményt nyilvánítók 58 százaléka szerint nem megfelelő. Alig 17 százalék szerint teljes mértékben megfelelőek, további 25 inkább megfelelőnek gondolja a fizetéseket.

Politikai szempontból nagyon fontos kérdés, hogy mit gondolnak a választók, kinek a hibája, ha nem megfelelő egy állami szolgáltatás színvonala. Azoknak tették fel ez a kérdést, akik úgy ítélik meg, hogy romlik a szolgáltatás minősége. Nem meglepő, hogy 61 százalékuk szerint a kormány hibája, 19 a hivatalok vezetőit, míg 7 a dolgozókat teszi felelőssé.

Arra – a kormányzati magatartást nézve – fiktív helyzet megítélésére kérték a válaszadókat, hogy mit gondolnak, egy esetleges béremelés milyen hatással lenne a munkaerőhiányra és a szolgáltatások minőségére. A relatív többség (38 százalék) azt mondta, hogy csökkenne a munkaerőhiány, és javulna a szolgáltatás színvonala. További 17 százalék egyetért ezzel, de szerintük ettől nem csökkenne a munkaerőhiány.

Nem elég látszani, annak is kell lenni…

Hajnalban keltem. Magánügy. Harminc éve a Symphoniáért nyúltam, most a tabletért. Nem tudom melyik rosszabb szenvedély. Keresgélek idővonalamon. (Milyen hülye neve van.) Legfelül Eörsi László, utána kutyások, majd a Szombat Konrád Györgyről… sokkal lentebb Niedermüller…nézzük.

„Fontos kezdeményezéssel kerestek fel az erzsébetvárosi lakók.
Ahogy én is, ők is azt szeretnék, ha október 13-án leváltanánk Vattamány Zsoltot és a fideszes városvezetést. Ehhez természetesen az kell, hogy

csak egyetlen ellenzéki polgármesterjelölt, a legesélyesebb induljon a választáson, az esélytelenek pedig visszalépjenek a javára.”

„Nekem erzsébetvárosiként valóban a Fidesz leváltása a legfontosabb, éppen ezért vállaltam, hogy ha nem én vagyok az, akkor visszalépek a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt javára.”

Okos gondolat ez. Akkor is, ha gyaníthatóan nem a lakók, hanem valamelyik  kreatív politikai érzékkel megáldott ember keresett és talált megoldást arra a feloldhatatlannak tűnő helyzetre, ami a hetedik kerület ellenzéki oldalán kialakult. Merthogy ez a felvetés akkor is tiszta helyzetet teremt, ha a három érintett közül lesz olyan aki nem fogadja el a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetséges útját. Ha mindhárman elfogadják  a közvélemény-kutatás csak egyiküket hozhatja ki győztesnek, de nem mondhatják a vesztesekről, hogy Fidesz bérencek, hogy saját boldogulásukat előbbre tartják, mint a célt: a Fidesz emberének mielőbbi leváltását.

Hunvald úr mondhatja, hogy ő bizony továbbra is csak a polgármesteri cím elnyerésével rehabilitáltathatja magát. Mondhatja, de hitelét veszíti, mint ahogy fiának képviselő-jelöltkénti futtatása sem erősíti pozícióját. Megsúgom: az Erzsébetvárosiakat csak annyiban érinti az ön rehabilitálása míg értük tesz s nem saját egzisztenciáját építgeti.

Moldován úr, aki saját bevallása szerint gyermekkorát focizással és olvasással töltötte, aki csak a „páártjának” (LMP) él (-t)”. Az önmagát „falnak is menő igazságkereső”-nek nevező független jelölt a harmadik polgármester aspiráns most is bőszen követi korábbi alapelvét – „pusztuljon minden és mindenki (az ellenzéki oldalon), ha én nem nyerhetek”! Ugyanezt tette a 2018-as választáson, egyik leghangosabb követelője volt annak a tézisnek, hogy akkor se lépjenek vissza másik ellenzéki párt jelöltje javára, ha ezzel megakadályozzák néhány budapesti kerületben a kormánypárt parlamenti képviselő-jelöltjének győzelmét és egyben a Fidesz harmadik  kétharmadát. Uram, ön a politikai pályájának huszonnegyedik órájához érkezett.

Nyerni csak egyetlen ellenzéki jelöltként van bármelyiküknek esélye, de a közvélemény-kutatás eredményét elfogadva a másik kettőnek is marad politikai jövője, annak temetése helyett.

Urak legyen eszük, mert az Erzsébetvárosban lakóknak van!

MSZP, van még lejjebb?

Közzétette 2019. július havi kutatását a Závecz Research. A korábbi mérésekhez képest jelentősen csökkent a Jobbik és az MSZP támogatottsága. A Jobbik támogatottsága a választókorú népesség körében 6%, míg az MSZP már csak 5% támogatót mondhat magáénak.

A németek szabadulnának Orbántól

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Különösen érdekes a német-magyar kapcsolatokban, hogy a Magyarországon az Orbán-kormánynak (nagy megrendelések fejében) számos gesztust tevő (például az Origo eladása) T-Com csoport tagja, a T-Online rendelte meg azt a közvélemény-kutatást, amelyben azt tudakolták, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Masszív többség

Nos, a megkérdezett németek 52 százaléka szerint mindenáron el kell távolítani, további 14 százalék azt mondta, hogy inkább igen. Semmiképpen – válaszolta 18 százalék, és 8 százalék szerint inkább nem. (Bő nyolc százalék nem válaszolt.)

Forrás: Civey/T-Online

Vagyis 66 százalék kitessékelné Orbán Viktor pártját az EPP-ből. Ugyanez az eredmény jött ki, amikor az EPP-tag kormányzó koalíció CDU/CSU híveit kérdezték meg. Körükben is megközelítően 66 százalék kizáráspárti.

Nem meglepően az SPD-támogatók 86,6, a szélbal der Linken körében 72, a zöldeknél elsöprő, 91 százalék proponálja ezt. Érdekes módon az FDP szavazóinak csak 52,6 százaléka ért egyet a felvetéssel, noha európai „anyapártjának”, az ALDE-nek EP-beli frakcióvezetője, a holland Guy Verhofstadt Orbán egyik legádázabb ellenfele.

Kétes barát

Komolyan elgondolkodtató – bár korántsem meglepő – az EPP döntéshozói számára, hogy a Fidesz egyértelmű híveként a szélsőjobbra csúszott

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

A  felmérést interneten készítette a Civey közvélemény-kutató csaknem hatezer fő megkérdezésekor az elmúlt héten. Tehát akkor, amikor szinte minden európai és német lap a magyar kormány Soros-Juncker-plakátkampányával volt tele, és ismertté vált, hogy 13 EPP-tag már kezdeményezte a kizárást. Erre a pártcsalád jövő szerdai politikai gyűlésén kerülhet sor.

Az efféle közvélemény-kutatások alighanem csak erősíteni fogják az EPP-n belül azt, hogy legalább függesszék fel a Fidesz tagságát. Mindenesetre a Népszava úgy értesült, hogy a jövő a heti ülésen az EPP elnöksége kezdeményezni fogja a kizárást vagy felfüggesztést.

A lap úgy tudja, hogy a pártcsalád európai parlamenti frakciójának szerdai strasbourgi ülésén Joseph Daul pártelnök értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Elveszhetnek a kis pártokra adott szavazatok az EP-választáson

0

Sőt, a Publicus közvélemény-kutatása szerint mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba megy, hanem a választási szabályok miatt pluszban a Fideszhez kerülhet.

Publicus Intézet február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi változatlanság után ebben két százalékpontot növekedett, így 25 százalék.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott, így 9 százalék.

A Jobbik esetében a múlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, így 10 százalék.

Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum támogatottsága sem változott, így 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A Mi Hazánk Mozgalom Párt támogatottsága egy százalékot csökkenve most nem érte el az 1 százalékot, ahogy a liberálisoké (MLP) sem. A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok csökkenése tovább csökkent, 44 százalék.

Hasonló a választók véleménye az EP-szavazásról

Az EP-választáson részvételt tervezők aránya egy hónap alatt nem változott, továbbra is magas. Viszont kb. 10 százalékponttal növekedett az aktív EP-preferenciával rendelkezők aránya. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 28, az MSZP-P 10, a Jobbik 11, az LMP 2, a DK 4, a Momentum 3 százalékot szerezne egy “most vasárnapi” EP-választáson. Minimális eltérések figyelhetők meg az országgyűlési listára leadandó szavazataránnyal összevetve, azonban fontos, hogy a kutatás még a DK listavezetőjének bejelentése előtt készült. Vagyis a kis ellenzéki pártokra adott szavazatok elvesznek, illetve a Fideszt erősítik.

Ezt magyarázta el a közelmúltban Tóth Zoltán. Minél több az 9t százalék közelében elvérző párt, annál több szavazat kerül a Fideszhez, akár 20 százalék is lehetséges.

Összefogással győzhető le a Fidesz

Ha viszont létrejön egy összellenzéki, MSZP-P-DK-Jobbik-LMP-Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt mutatna, ami egy százalékponttal magasabb mint ha külön indulnának a pártok, míg a Fidesz 29 százalékot, ami szinten 1 százalékpontos növekmény — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna mint a Fidesz, és az EP választás győztese lenne.

Nem csak a teljes összefogás, hanem a részleges – például egy MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum és külön Jobbik-LMP listát jelentő – is javítana az ellenzék esélyein.

Szálljunk már le erről az összefogás című hamis lóról!

0

Higgadt latolgatásra hívom azokat, akiket érdekelnek a magyarországi politikai viszonyok. Nem tudok más fogódzót, mint a közvélemény-kutatások eredményei. Kilenc magyar közvélemény-kutató cég januári eredményeit nézve azonban rá kell jönnünk: ez sem biztos. A legmagasabb és a legalacsonyabb érték között ugyanis gyakori a nagy eltérés: a kormánypártokat például a Tárki 62, a Iránytű 41 százalékra méri.

A felmérésben nyolc pártot, és pártszövetséget mértek: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Mi Hazánk (a Jobbikból kivált új párt), a Kétfarkú Kutyapárt (KKP) és a Momentum adatai szerepelnek.

Az első, ami szembeötlő: a választani nem tudó, bizonytalan szavazók aránya, bár csökkent némiképp, változatlanul magas: 30-35 százalékos.

Az egyszerűbb kezelés érdekében az egyes pártok két szélső eredményét összeadva, majd megfelezve juthatunk közelítő eredményre. Például: Fidesz-KDNP 62+41=103 Tehát kerekítve 52 százalékkal számoljunk.

Így nézve az összes többi párt – beleértve a parlamenten kívülieket is – támogatottsága 54 százalék. Ha csak a parlamenti pártokat nézzük, nagy a különbség: az összes parlamenti ellenzéki párt támogatottsága 45 százalék.

Ezekből a számokból egy következtetés biztosan levonható

Semmi értelme az „összefogás” iránti jajongásnak, bármennyire is népszerű. Figyelmeztető jel lehetne az is, hogy semmilyen összefogás nem hozott eredményt immár kilencedik éve. (Eltekintve néhány egyéni szavazástól, de ez marginális: országgyűlési választáson tán 2-3 mandátum sorsát döntötte el.)

Vegyük sorra, miért orbitális tévedés a mindenáron való összefogás erőltetése.

1. Általános, elvi alap: 1989-ben plurális, sokszínű politikai rendszert akartunk, ahol a választásokon egyenrangú, egymással versengő felek ajánlatairól dönthetünk

2. Számtani alap: ahogy a fenti számokból látható, a mai kormányerő többsége alig kérdéses. Ha az összes párt biztos szavazóit nézzük, akkor ugyan 52:54 az arány, ám ha  a parlamenti pártok szavazóit, akkor 52-45, ami már a kormányerő jelentős előnyét mutatja.

3. A 2. pontban vélelmezett eredmény azonban felettébb kétséges. Ugyanis nem lehet egy az egyben összeadni a támogatókat, hiszen mindig vannak olyanok, akik a közös listát/jelöltet nem fogadják el. Valószínű tehát, hogy a különbség nagyobb lenne a kormánypártok javára.

Ezzel együtt sem szerencsés teljesen kihagyni a számításból az együttes fellépést – csak tudni kell, mikor lehet hasznos. Egyéni jelöltek megszavazásánál lehet hasznos, akkor is az önkormányzati választásokon. Ott ugyanis ismerik egymást az emberek – és lehet olyan, emberi kvalitásaiban kiváló személyiség, akit az ellenoldali pártok is elfogadnak.

A májusra várható Európa parlamenti választásokon azonban kifejezetten KÁROS lenne a közös ellenzéki lista. Elsősorban azért, mert miközben az ellenzéki megszólalók lelkesen rágják a „Jobbikkal, vagy anélkül?” feliratú gumicsontot, aközben a Jobbik minden lehető helyen és időben kijelentette: nem óhajt közösködni a „libsikkel”, „komcsikkal”. Akkor miről beszélünk? Ugyanez a helyzet az LMP-vel.

Lehet, hogyha a Momentum és a KKP nem indít külön listát, így nem veszik el a rájuk adott szavazat, akkor 1, de maximum 2 képviselővel több ülhet az Európa Parlamentbe, a néppárti frakcióval szemben.

Itt van a kutya elásva: az Európa Parlamentnek ma súlyos kérdést kell eldöntenie. Az Unió erősíti az együttműködést, kooperációt a föderális berendezkedés felé haladva, vagy megmarad a „Nemzetek Európájának”?

A „Nemzetek Európája” koncepció meghagyná a „nemzetállamoknak” mai döntési önállóságukat. Ennek szemmel látható kimenetele lenne, hogy az erősebb, gazdagabb államoké lenne a döntés, a kicsik meg egymás ellenében marakodhatnának a lehulló koncon, ami egyébként a közeljövőben amúgy is kevesebb lesz.

Az EU parlamentjében egyelőre a többségben lévő néppárti frakció és ellenzéke nagy része is az Európai Unió erősítésével ért egyet, bár ezen belül is vannak szkeptikusabbak. A „Nemzetek Európája” hívei a szélsőjobb frakciójában ülnek. (Közbevetve: nyerne a közös listán bekerülő jobbikos képviselővel az Európa-barát magyar ellenzék?)

Szálljunk már le erről az összefogás című hamis lóról. Nem döglött, hiszen rengetegen hajtogatják. De rúg is, harap is. És beszéljünk mindenkor arról, miről szavazunk, milyen választékból dönthetünk. Ha az Európa Parlament képviselőiről, akkor beszéljünk a Európával kapcsolatos elképzelésekről. Ha arról, hogy mire költsünk a városunkban, falunkban, akkor arról. Még az is meglehet, hogy ezzel a módszerrel megmozdítható lenne valamennyi az ellenzék oldalán a 30 százalékos bizonytalan tömegből.

Megjegyzés: A teljes felnőtt lakosság körében mások a számok. A Fidesz-KDNP itt 46/23, átlagban 35%-os lenne. A Jobbiké 18/8, azaz 13%. Az MSZP-Párbeszéd 11/6, átlagban 9%. A DK 6/3, azaz 5%. LMP 6/3, azaz 5%. KKP 4/1, azaz 3%. Momentum 4/1, azaz 3%. Összesen: 36%. Az arányok tehát nagyjából hasonlóak, viszont szavazásnál a biztos választók köre határozza meg a végeredményt.

Rátesi Margit

Az ellenzéki szavazók közös listát akarnak az EP választáson

Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedniük kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából december 9-16 között, 1009 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból.

A megkérdezettek több mint fele hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. A megkérdezettek több mint fele, az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével (leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék), és ugyanennyien gondolják azt is, hogy sikeres lenne. Amennyiben a pártok egy közös listán indulnak, 4 százalékponttal csökken a bizonytalanok aránya a külön induláshoz képest, az egyes pártok szavazói szavaznának rá, és összességében több szavazatot szerezne az ellenzék. Ám a megoldás a Fidesz szavazókat is mobilizálja.

Mindezen eredmények alátámasztják a Publicus három hete végzett modellezését, miszerint az ellenzék számára összességében eggyel vagy kettővel több mandátumot jelenthetne a közös ellenzéki EP lista.

A háromnegyed évvel ezelőtt, a választások után készített kutatásunkhoz képest 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. Egyedül a Fidesz szavazók körében csökkent (7 százalékponttal), ám ezt ellensúlyozta, hogy az összes többi párt és a bizonytalanok körében is növekedett (10-20 százalékponttal).

A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.

A rabszolgatörvény miatt zuhant az elégedettek száma

0

A elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra, 11 százalékkal csökkent azok aránya akik elégedettek a hazánkban zajló folyamatokkal – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült kutatásából, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvény elfogadása után készítettek.

Hasonló arányban, 11 százalékponttal, 53 százalékról 64 százalékra növekedett az elégedetlenek aránya. Mint írták, ilyen mértékű elmozdulás egy hónapon belül különösen ritka: ezzel a változással a másfél évvel ezelőtti szintre ment vissza a mutató.

A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói, valamint a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.)

Csökkent a Fidesz támogatottsága

A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi növekedés után ebben a hónapban két százalékpontot csökkent, így 23 százalék. Utoljára 2017 februárjában mértek a pártnak ilyen alacsony támogatottságot. A biztos szavazók között a csökkenés 6 százalékpont.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi egy százalékpontos csökkenés után egy százalékpontot növekedett, így 9 százalék. A párt támogatói körében kiemelkedő aktivitást mértek.

A Jobbik esetében az elmúlt hónapok lassú csökkenése után megállt a tábor zsugorodása és egy százalékpontot növekedve elmozdult mélypontjáról; így 9 százalék a támogatottság.

Az LMP támogatottsága nem változott, és 2 százalék, a DK esetében viszont egy százalékpontot növekedett, és így 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék, míg a Momentum ugyan ennyit növekedett, így 2 százalék a támogatottság.

A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok növekedés után, most újra egy százalékpontot növekedett, 50 százalék.

A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!